!

Túrák és kirándulások, természetkedvelés zóna

Kiss_Julianna P>!
Túrák és kirándulások, természetkedvelés

Azért felértünk a Zengőre!!
Pécsváradról indultunk. Három különböző útvonalunk volt. Az elsőről félórai gyaloglás után, egy bácsikától megkérdezve, jó fele megyünk e , visszafordultunk. :))
Minusz egy óra. A városban visszaérve, megint rossz irányba indultunk, de csak öt perc minusz. Kiderült mégis jó fele mentünk, így vissza!
De már a jó irányba indultunk. Ezektől eltekintve, kellemes napunk volt. Gyönyörű, napos időnk volt. Igaz kicsit párás, így az ígért Badacsonyt nem láttuk. De erre nem is nagyon számítottunk. Visszafele nem azon az úton jöttünk le a hegyről, de nem is bántuk, sokkal szebb volt az erdő.
Összességében, jó kis túra volt, kellemesen elfáradtunk.

6 hozzászólás
Jesper_Olsen >!
Túrák és kirándulások, természetkedvelés

Közeli helyeken – ősszel (2020. október 20.)

A tavaszi „karanténtúrák” óta szinte csak távolabbi helyeken/hegységekben jártam, most úgy gondoltam, újra körülnézek a szűkebb környéken.

Szépen sütött a nap, így ebéd után útnak indultam. A vasútállomás után a ligeti templomot érintettem, majd a Deák Ferenc utcán emelkedtem az erdő széléig, egy jelzett földúton pedig tovább. Megsimogattam a „százéves” fenyőt, továbbmenve az irtásnak köszönhető kilátást néztem meg, majd rövid pihenőt tartottam a Csemetekertnél. Innen még tovább emelkedett az út, melyről jobbra-balra térve egyre több gombát láttam. Így bóklászva az emelkedő sem volt olyan fárasztó.

A Dévényi-kilátóhoz éppen úgy érkeztem, hogy nem volt ott senki, de mire felmentem a tetejére, egy futó utolért (aztán már ment is tovább). Én hosszabban nézelődtem fentről, most egész jók voltak a látási viszonyok. Lejőve ellenőriztem a geoláda meglétét, megettem a jutalomfalat-croissant-t és folytattam a „sétát”. Innentől már szinte csak lefelé vezetett az út, közben újabb gombákat, érdekes faöblöket láttam (és néhány lövést hallottam a távolból).

A kék kereszt jelzés végénél, az irtásfolt szélétől elkészítettem a viszont-képet a kilátóról, majd tettem egy kis kerülőt: a régi kéktúra útvonalon a Wass Albert-fáig, majd a mostani útvonalon vissza. Ezután már szinte egyenesen hazáig gyalogoltam, csak a katonasírhoz tett kis kitérő említhető még. Kb. két és fél óra alatt jártam be az utat, amelyen most először, próbaképp egy alkalmazás segítségével is mértem a távot és a szintet. A napsütés kissé csalókának bizonyult, a pulóver végig rajtam maradt az út során. Jólesett ez a kis körút.

Táv: 9 km, szint: 217 m

Képek: https://photos.google.com/share/AF1QipN6ytQ9sSjVykM0sf7…

8 hozzászólás
Ibanez P>!
Túrák és kirándulások, természetkedvelés

Forrástúra molyokkal

Október 10-én, szombaton, @pwz szervezésében és vezetésével egy különleges túrán vehettünk részt csapattársaimmal @Junes, @Jesper_Olsen és @Ildikó_Nagy_2 molyokkal. A csapat java Budapest környékéről indult, Ildivel mi Hatvannál találkoztunk, hogy innen egy autóval induljunk tovább. Mindannyian időben érkeztünk Egerbe a találkozási pontra, ahonnan autóbusszal indultunk Noszvaj irányába. Meglepődve tapasztaltuk, hogy milyen sok (idősebb korosztályú) túracsapat is abba az irányba tart.

A Síkfőkúti leágazónál kiosztásra kerültek a túratérképek-leírások, a forrástúra pontjaihoz fejtörő is járt, amelyre a helyszíneken kellett megtalálni a helyes választ. A sárga jelzésen elindulva rögvest bele is futottunk az első, a Szent Imre forrásba, majd nem sokkal később az Attila-forrásba, ahol meg kellett várni, hogy a vízért érkezők elvonuljanak. Ez a két forrás volt igazán látogatott, hiszen a főösvényhez közel feküdtek, innentől kezdve már javarészt magunkban bóklásztunk a T-ösvény vonalán. @pwz minden forrásnál és útközben is beszámolt a források megtalálásáról, hátteréről, a Pallaviciniek révén egy molyos könyv is felmerült.

A mintegy 10 kilométeres forrástúra felénél felérkeztünk a Várkút turistaházhoz, ahol egy nagy csapat éppen bográcsban főzött valamit (szerintem gulyásleves volt), illatozott, mint a fene, csorgattuk a nyálunkat, de nekünk csak szendvics, csoki és hasonlók jutottak, szegény szerencsétlen túrázók :-D A talán picit hosszúra nyúlt pihenő után újra nyakunkba szedtük a lábunkat, hogy vezetőnk után loholva (irgalmatlanul jól ki tud lépni az emelkedőkön is, lásd videó, kb. ez volt az átlagsebesség :-D), felkutassuk a megmaradt forrásokat és meglátogassuk a Kövesdi-kilátót, ahol @Jesper_Olsen egy geoládát is felkutatott (és elmagyarázta nekem, tudatlannak, hogy mi is ez az egész) :-D
https://moly.hu/karcok/1516033

Az egyik gyönyörű völgyben, a Katalin-völgyben a csapatot lelassító fotózásokra került sor, de hát nem hagyhattuk figyelmen kívül a mohos fatörzseken, avarban megbújó, avagy hátizsáknyi méretű gyönyörű gombákat: https://moly.hu/karcok/1516029, https://moly.hu/karcok/1516025 és személyes kedvencem: https://moly.hu/karcok/1516024. Némelyik forrásnál egyébként tanakodni kellett a megoldáson, két forrást pedig szerintem valószínűleg meg sem találtunk volna, főleg a Szarvas-forrást, amely tényleg nagyon megbújt az erdő mélyén és ösvény sem vezetett oda. Egy másik könyv is felmerült a túra során, ugyanis megláttam egy fát, amelyre a kim felirat volt felkarcolva, egyből fel is tettem a kérdést, ki írta Kim című könyvet, @Jesper_Olsen adta meg a helyes választ, bár a könyv megírásának az időpontját egyikünk se tudta, volt, aki az 1850-es évekre saccolta, én pedig túl későre, az 1900 évek közepére datáltam (brrr, ülj le lányom, egyes), nos a könyv 1901-es, és bár mindketten tévedtünk, de majdnem megadtuk a kezdeti és végdátumokat az íróhoz :-D

Az összes forrás megtalálása után újra meg kellett másznunk a Várkútra vezető emelkedőt, ezt @pwz egyébként már az első felkapaszkodásnál jelezte, amire páran el is szontyolodtak (máskor titokban kell tartani, nem kell mindent tudni a csapatnak), de végül sikerült újra legyőzni a meredeket és rövid pihenő után elindulni a túra második felére, a Nagy-Eged hegyre.

Túránk második fele: https://moly.hu/karcok/1516057

Résztvevők: @pwz (vezető-szervező), @Jesper_Olsen, @Junes és Zsadány, @Ildikó_Nagy_2, valamint én

https://www.youtube.com/watch…

9 hozzászólás
Ibanez P>!
Túrák és kirándulások, természetkedvelés

Nagy-Eged túra

Túránk második részeként (első része a Forrástúra és a Kövesdi-kilátó volt, lásd feljebb, https://moly.hu/karcok/1516076) a Nagy-Eged hegyet vettük célba, a tempó most sem változott, de sokkal kellemesebb lett a terep, fel-le hullámzó nyergen haladtunk, míg @pwz egyszer csak megállított minket és sebesen körülnézve – Nem jön senki! – bebóklásztunk az erdőbe, ahol az egykori Szent Kereszt kápolna romjait mutatta meg nekünk büszkén – hiszen ő talált rá hosszas keresgélés után az évszázadok óta eltűnt építmény maradványaira.

Ezután már nem sok volt hátra, hogy a Nagy-Egedre (537 m) érjünk, picit elkámpicsorodtam, hogy a fenti kilátó életveszélyes, éppen ezért le volt zárva, de az odafentről lévő dupla kilátás bőven kárpótolt. Amíg én a keleti kilátást fotóztam (https://moly.hu/karcok/1516035) – és @Jesper_Olsen megvárt, köszi! :-D –, a többiek a hegyen lévő kereszthez érve összerogytak leültek uzsonnázni, majd odaérkezvén együtt figyeltük egy paplanernyős indulását, aki bizony kissé meglegyintette a fenekével a bokrok tetejét induláskor. :-D Nagyon szép naplementében gyönyörködhettünk (https://moly.hu/karcok/1516037), no nem sokáig, mert még jó pár kilométer állt előttünk és szednünk kellett a lábunkat lefelé.

Az út hegyről levezető szakasza csodálatos volt, végre az oly sokat áhított őszi színek is megjelentek, egy gyönyörű vöröslő bokortengerben, szűk ösvényen haladtunk lefelé: https://moly.hu/karcok/1516042, majd a szőlőültetvényeken keresztül érkeztünk a medve barlangjába, ahol apró kis denevérek kapaszkodtak a hajunkba, a lányok sikítozva menekültek, a fiúkat a medve marcangolta szét… ébresztőőőőő, ez nem az esti horrorfilm! … ja igen, amúgy denevérek tényleg voltak, édes aprócskák, akik a fejlámpáink fényében ébredezni kezdtek, sőt, az egyikük egy közelfotózásra meg is rémült és repkedni kezdett (senki sem sikoltozott) :-D

Az út utolsó szakaszát @pwz felcserélte, mivel a kiszemelt ösvény inkább sártengernek nézett ki, így kimerészkedtünk az aszfaltos útra. A lovardánál megpróbáltuk, hátha éppen elkapunk egy buszt, de másfél órát kellett volna várni, így az utolsó 40 percet is rohamléptekben és óvatosan, a padka menti füves részen – már alkonyodott erősen – tettük meg a szembejövő forgalommal szemben. Már sötétben érkeztünk Egerbe, s az egri vár oldalában a vársétányon és a Dobó István téren keresztül robogtunk be az indulási helyünkre, ahol gyors átöltözés és felfrissülés után mindenki hazaindult.

Azt hiszem, altató senkinek sem kellett :-D

Táv: 24 km (a különböző mérőeszközök különböző távot mutattak, végül a 24 lett egy közös átlag, amelyre mindenki rábólintott), szintemelkedés: 1000 m

Résztvevők: @pwz (vezető-szervező), @Jesper_Olsen, @Junes és Zsadány, @Ildikó_Nagy_2, valamint én

2 hozzászólás
Csibice25 P>!
Túrák és kirándulások, természetkedvelés

Valaki szintén részt vesz 23-án a Libanoni cédrus teljesítmény túrán?
Nekem egy év kihagyás után ez lesz az első túrám, már a mamára lehet hagyni a félévesemet :)

4 hozzászólás
XX73 >!
Túrák és kirándulások, természetkedvelés

Kihasználva a sok esős napra következő száraz időt, ismét egy kedves útvonalunkra mentünk sétálni. Két autóval indultunk.

Első megállónk Szigetcsép északi határa volt. Kicsit elbabráltunk a szigetcsépi hókonyvilágnál, majd a csapat egyik fele a Kis-Duna partján, a „Pest megyei piros” jelzésen É-ÉK-i irányban Szigethalom felé indult gyalogosan. A túrázós csapattal egészen a piros keresztig haladtunk. (Közben élveztük az őszülő vízpartot, a kacsákat, a szárcsákat, a madarakat a vízen, egy varázslatos illatokat árasztó étteremig. Onnantól kissé begyorsultunk. A piknik-ebédünk ugyanis a tököli parkerdő erdészházánál várt bennünket. (A piros kereszt jelzésről balra (DNY) irányban a sárga sáv jelzésre fordultunk, és gyors léptekkel haladtunk a pihenőhely felé a kiszálazott erdőben.

A hosszabb sétát be nem vállaló csapat az érkezésünkre már megterített, nekünk csak asztalhoz kellett ülni, és enni-inni. Aztán kicsit pihegtünk még, és a hosszabb túrát választó gyerekek is kokettáltak még kicsit az erdészház állataival (akik, az egyik kedvenc táblám szerint, nem állatkertben, hanem tanyasi udvarban élnek. A faj- és fajtaválaszték ezért a háziak pillanatnyi ízlésétől és étvágyától függ, de ígérik: idővel minden husit pótolni fognak. De talán csak a legközelebbi ebédig.)

Dolgunk ezek után már csak annyi volt, hogy teli hassal elvánszorogjunk hol a piros négyzeten, hol a vele párhuzamos jelzetlenen a szinte dzsindzsás parkolóban letett két autóig. (Nehéz ezt a parkolót felfedezni, ha nem ismered. Szigethalom Parkerdő úton a Réce utca és a Csalogány közti részen van, az erdő felé eső (beépítetlen) oldalon. Befelé egy lezárt sorompó állja útját a gépjárműveknek, és rögtön egy tisztás következik, több fedett piknikező asztal/pad felszereléssel, tűzrakóhellyel.* Onnan kb. 700 méternyi séta után eljutsz az erdészház piknikezőhelyig. Utóbbi az állatok miatt érdekesebb, de ott sajnos fedett rész nincs.)

A mai (hosszabban sétálós) csapat egyenlege: kb. 10 km, nagyjából 0 m szinttel. (Utóbbit a fára mászós különítmény szépítette, nem is kicsit.)

* https://www.turistautak.hu/poi.php…

Hirdetés
Ditta P>!
Túrák és kirándulások, természetkedvelés

Most már szinte szokásnak nevezhetem, hogy vasárnapra marad a hétvégi kimozdulásunk az időjárás miatt. Ezen a hétvégén a vasárnap is nagyon kérdéses volt, végül megemberelte magát az eső és hagyott nekünk egy kis lélegzetnyi időt a szabadban.
Újra északnak indultunk, most a cél a Liebensteini Kastély volt.
A falut elhagyva, ahol a kocsit hagytuk, rögtön egy hatalmas szőlősben találtuk magunkat. Gyakorlatilag ameddig ellátunk, mindenhol szőlő volt. A szőlők közé ékelődve találtunk rá a II. századból származó 3 lakóépület romra. A villának is nevezett épületben hideg- és melegvizes fürdő, valamint wc is megtalálható volt.
Az út nagy részén főleg szőlők voltak a kísérőink, de azért mentünk egy kis szakaszon erdős részen is, és szántóföldek mellett is. Kb. az út felénél értünk el a Liebensteini Kastélyhoz, amiben jelenleg egy hotel és étterem valamint egy golfklub üzemel. Mi csak a kastély udvaron sétáltunk körbe, és kicsit irigykedtünk, hogy milyen szép helyen laktak emberek. Rögtön szemet szúr azonban, (gyakorlatilag kiböki a szemet) a tűzvédelmi előírásoknak megfelelően az épület homlokzatára biggyesztett 2. menekülőútnak használt fém, külső csigalépcső. Ilyet sok épületen, régin és újakon egyaránt lehet látni Németo-ban. Mindamellett, hogy egyértelműen hasznos, valahogy nagyon nem sikerült még megemésztenem ezt a látványt, főleg egy ilyen patinás épületnél.
Visszatérve a tájra, a kastély elég nagy környezetét alakították át golfpályának. Nem is gondoltuk volna, hogy ilyen nagy kereslet van rá itt.
A kastélyt elhagyva újra szőlős következett, és ezen a részen még használatban vannak a régi szőlő-teraszok is.
Már az út elején feltűnt, hogy valami füst szerűség gomolyog folyamatosan felfelé a távolban. És most érkeztünk elég közel hozzá, hogy kiderüljön számunkra, hogy mi is ez. Ez bizony egy atomerőmű ami, a magán háztartások elektromos igényének a ½-t míg az össz. elektromos igénynek az 1/6-át fedezi Baden-Württembergben. Ennek ellenére a klímavédelem miatt, max. 2022-ben ki kell vonni a termelésből.
Ezután a változatosság kedvéért még egy kis szőlős következett, majd leértünk a Neckar partjára, és onnantól már majdnem a kocsiig a Neckar mentén menve jutottunk vissza az autóhoz.

Fotok: https://drive.google.com/drive/folders/1velhCxZHj-b2wkP…

11 hozzászólás
Jesper_Olsen >!
Túrák és kirándulások, természetkedvelés

Visszatérés a Bükkbe – molyokkal! (2020. október 10.)

Amikor július közepén befejeztem ötnapos bükki kéktúrázásomat, nem sejtettem, hogy idén még visszatérek erre a vidékre. Született azonban egy nagyszerű kezdeményezés, melynek kedvéért még fél 6-os ébredésre is hajlandó voltam. 6-kor már a vonaton, fél 7 után néhány perccel pedig @Junesék autójában ültem. Egerben @pwz, @Ibanez és @Ildikó_Nagy_2 várt bennünket. Turistákkal telt meg a busz, mely elvitt bennünket a kiindulópontra, a síkfőkúti elágazáshoz.

@pwz és a noszvajiak nemrég egy remek forrástúrás tanösvényt alakítottak ki ezen a részen, a túra első felében ennek nyomában haladtunk. Kilenc forrást kerestünk fel, ez nagyon jól esett forrásokat szerető szívemnek. Az egyes forrásoknál, kutaknál kétféle túramozgalom kérdéseire is választ kerestünk, néhol agyalni kellett a jó megoldás érdekében spoiler. @pwz nemcsak odavezetett bennünket a forrásokhoz, de ismertette a történetüket és utóéletüket, ill. azt, hogyan állították helyre (vagy tervezik helyreállítani) a régi foglalásokat. Közben egyre feljebb értünk, kb. 2 óra alatt jutottunk el (hat forrást megismerve) a Várkúti turistaházhoz, ahol pihenőt tartottunk. A réten természetjárók éves összejövetele zajlott, én pedig összefutottam Tünde kolléganőmmel (meglepő találkozás volt).

Tovább indulva egy szép kilátóhelyhez értünk (kövesdi kilátó), a szuper és vicces fotók elkészítése után a hely geoládáját is megtaláltam és igyekeztem beavatni túratársaimat a geocaching rejtelmeibe. A nap egyik legszebb szakasza a Katalin-völgyben vezetett, ahol a hasonló nevű forráson kívül még nagyon sok gombát láttunk, köztük egy méretes őzlábat (még a keddinél is nagyobbat!). A fotózás miatt jelentősen visszaesett az átlagsebességünk, de ezt nem bántuk. Kisebb kitérővel, úttalan úton közelítettük meg a Szarvas-kutat, mely régen, a nyomok alapján kiépített forrásként működött, most nevéhez méltóan tényleg az erdei vadak itatójaként szolgál. Folytatva a menetet, hamarosan az utolsó forrás, a Hármas-kút is elibénk került spoiler, válaszoltunk az utolsó kérdésekre, majd nagyobb iramot diktálva újból felkapaszkodtunk a turistaházig. Főleg az utolsó, meredekebb szakasz – másodszorra – már nem esett jól nekem. Fél 3 felé járt az idő, pihenő közben gyorsan megettem két szendvicset (kései ebéd).

Folytattuk utunkat, szerencsére komolyabb emelkedők már nem álltak utunkba, de azért volt némi hullámvasutazás, időnként pedig a morzsalékos kövek csúszkáltak a talpunk alatt. A csúcstámadás előtt @pwz egy „titkos” ösvényre terelt bennünket, melyen egy régi kápolna romjaihoz jutottunk. Ezt ő és levéltárban kutató társa fedezte fel (újra) a közeli remetelakkal együtt. Innen már csak pár lépés volt a Nagy-Eged csúcsa (537 m), sajnos a kilátó jelenleg életveszélyes, de remélhetőleg felújítják. Továbbmenve egy pompás kilátópontra értünk, ahonnan Eger teljes látképe mellett a távolabbi hegyek is felbukkantak a lefelé menő nap fényében. Innen startolt két paplanernyős és itt ettük meg a csúcs-ropogtatnivalókat is. Egy hosszabb, de nem olyan meredek, szerpentinező úton kezdtük meg ereszkedésünket a város felé, az ország legmagasabban fekvő szőlői közt kanyarogtunk, majd ragyogó őszi színekben pompázó cserjésen vezetett át a turistaút. Felettünk motoros sárkányrepülők köröztek.

@pwz megmutatott nekünk még egy hatalmas (és már nem sokáig gazdátlan) pincerendszert, itt láthattunk macit is, denevéreket is fejlámpáink fényében. Egy saras szakasz miatt letértünk a tervezett útról és az Eger belvárosába vezető utolsó kilométereket az autóút mentén tettük meg (busz nem jött). Örültünk, amikor végre megjelent a járda, így már biztonságosabb volt a gyaloglás. Fáradtan haladtunk el az egri vár mellett, kb. 18.45-kor értünk a Dobó térre, pár perccel később pedig az autókhoz. Megkaptuk @pwzt-től a noszvaji mozgalom teljesítéséért járó kitűzőket és ajándékokat, majd vezetőnk még egy utolsó bemutatót rögtönzött, spoiler. Ezután köszöntünk el egymástól, a két autóval hazafelé indultunk. Az autópályán bő egy óra alatt Újpestre értünk, ahol még várnom kellett a vonatra (ami 10 percet késett is). 21.50-re értem haza (ilyen későn már rég, vagy még soha sem érkeztem túra után).

Sok élménnyel, hasznos ismerettel és – nem utolsó sorban – új ismerősökkel gazdagodva zártam ezt a bükki túrát, mely az idei év (időtartamban és kilométerben) leghosszabb, egyben legszintesebb kimozdulása volt. spoiler

Táv: 24 km, szintemelkedés: 1000 m

Fényképek: https://photos.google.com/share/AF1QipMvPP3ohURZbhaq-L7…

12 hozzászólás
o_rita P>!
Túrák és kirándulások, természetkedvelés

4 szakaszban túráztunk 10-12 km-t.
Kirándulni és gombát szedni mentünk. Először Kazáron száltunk ki, megnézni a riolittufa képződményt. Elmentünk a jelzett úton, majd vissza a riolittufák között. NAgyon szép volt az egész. Az egyik helyen át kelet bújni egy kimosott hídképződmény alatt, bár a fiúk felette mentek át, mi azt túl nehéznek itéltük. Viszaffelé megáltunk gombászni. Karcsú őzlábakat szedtünk. Találtunk tarlógombát is, de azt nem szoktuk szedni, mert túl hasonlít a galócákhoz.
Innen a Salgóbányai gombás lelőhelyünkre mentünk, ahonnan néhol szedtünk valamennyi nagy őzlábat, de sok gombát nem találtunk.
Aztán felmentünk a Salgó várához. majd a Boszorkány sziklákhoz. Egy ismerősünk éppen szintén arrafelé kirándult, és küldte az infót, hogy egy adott gyepen sok őzlábat láttak, így még felmentünk a medves hotelhez, ott egy nagy kört tettünk, hogy megtaláljuk a nagy őzlábokkal teli gyepet. Abból annyit szedtünk, hogy a karcsú őzlábokat ki is dobtuk, hiosz azok kevésbé jó gombák. Szedtünk még nagy pikkeyes pöffetegeket is.

1 hozzászólás
Junes P>!
Túrák és kirándulások, természetkedvelés

Szóval elvileg 2 hónap alatt körbe lehet járni Magyarországot és teljesíteni lehet az OKT mindhárom szakaszát…. @pwz-nek szerintem sikerülne :)

https://index.hu/kultur/2020/10/11/turarekorder_lett_a_…

11 hozzászólás