!

Sci-fi zóna

>!
Szentinel
Sci-fi

Egy rövid életű kiadónak a történetét hoztam el nektek. Megfogalmaztam a videóban némi véleményt és pár tanulságot.

https://www.youtube.com/watch…

>!
György_Dragomán IP
Sci-fi

"Strasszer hiába tudta, hogy amit érez, az nem igazi éhség, nem a saját éhsége, az csak a medvetárs haragvó mohósága, mégis remegtek a karjai a fájdalomtól és a vágytól, ahogy beletartotta a nehéz motorpengét a lángba.
Az átforrósodó, áttüzesedő, átizzó pengét nézte, azt, ahogy a penge fogai között kék lánggal sercegnek a Leviatán húsának az előző vágáskor a szerszámban maradt csupazsír morzsái."
Így kezdődik a legújabb sci-fi tárcám a qubit.hu-n, a Fényes Jővő sorozatomban.
Itt lehet végigolvasni:
https://qubit.hu/2018/09/20/etetes

Kapcsolódó alkotók: Dragomán György

>!
Roboraptor U
Sci-fi

"P.K. Dick regényéről azért nehéz írni, mert ahány olvasó, annyi féle olvasat. Hithű liberálisok tapsolhatnak a gondolatnak, hogy nem lehet mindenféle gyűlöletbeszéddel mérgezni a tömeget. Igen ám, csakhogy a regényben munkatáborba küldik azokat, akik szembe mennek a mainstream gondolkodással. A másik oldal rajonghat azért, ahogy az író bemutatja, hogy a szájkosárba bújtatott közbeszéd menthetetlenül elnyomásba torkollik.
A Jones kezében a világ minden aspektusa ilyen: nem fekete-fehér, nem egyértelműen gonosz vagy jó. És ez bizony gondolkodásra készteti az olvasót, lássa akárhogy is a világot, a politikát."

– írja Ákos a Jones kezében a világról, végre magyarul is olvasható Philip K. Dick regényről. A mű sokrétűségét Ákos itt mutatja be:

https://roboraptor.24.hu/2018/09/20/puha-diktaturaval-a…

A könyvet köszönjük az @Agave_Könyvek-nek.

Kapcsolódó könyvek: Philip K. Dick: Jones kezében a világ

Philip K. Dick: Jones kezében a világ

Kapcsolódó alkotók: Philip K. Dick

>!
Roboraptor U
Sci-fi

„Amellett, hogy ezen szereplők pszichéjébe mélyedő leírások borzasztóan érdekesek, egyúttal hihetetlenül felkavaróak is – különösen azért, mert mindhárom férfi annyira hétköznapi, már-már banális figura. Amennyire szürreális az egész helyzet, annyira ijesztően valóságosak a szereplői, akik olyan könnyen vetik le a civilizált viselkedés álcáját, akár egy koszos ruhát. A filmadaptáció egyik főszereplője, Sienna Miller nyilatkozta a Toronyház kapcsán, hogy szerinte éppen azért elgondolkodtató ez a történet, mert kicsit mindegyik karakterbe bele tudja látni saját magát, és így rákényszerül, hogy feltegye magának a kérdést: vajon én mit tennék. Ennél jobban nem is lehetne megfogalmazni azt, miért tud olyan nagy hatással lenni az emberre Ballard műve.”

– írja Benedek J. G. Ballard már klasszikusnak számító regényéről, a Toronyházról.
Hogy milyen elmerülni legmélyebb mocskunkban? Szembesülni saját vadállatiasságunkkal? Benedek cikkéből kiderül!

https://roboraptor.24.hu/2018/09/18/veres-valosagshow-4…

A könyvet köszönjük a @Galaktika-nak.

Kapcsolódó könyvek: J. G. Ballard: Toronyház

J. G. Ballard: Toronyház
>!
Roboraptor U
Sci-fi

A Nagy Budapesti Zombiapokalipszis Igaz és Hiteles Története után ismét egy saját, folytatásos történettel jelentkezik a Roboraptor szerkesztősége. Ezúttal azonban a galaxis egy távoli csücskébe kalauzoljuk el az olvasót a nyár folyamán vasárnaponként megjelenő epizódokban. A Toto kalandjainak aktuális fordulatairól minden héten a legénység egy másik tagja fog beszámolni naplóbejegyzésében.

Ugyan mi baj lehet egy kis gyümölcsszedésből? – kérdezi Áfonya (@Dyta_Kostova), az eheti rész szerzője.

Az új részből kiderül:
https://roboraptor.24.hu/2018/09/16/a-toto-urhajo-igaz-…

Hirdetés
>!
Szentinel
Sci-fi

Videó és kedvcsináló ahhoz a magyar sci-fi regényhez, mely megmutatta, hogy igenis lehetséges nemzetközi színvonalú sci-fit írni itthon. Az Isten gépei hamar kultuszkönyv lett a hazai rajongók körében, e hónap végén pedig újra megjelenik, felújított formában. Tessék elolvasni!

https://www.youtube.com/watch…

Kapcsolódó könyvek: Brandon Hackett: Isten gépei · Brandon Hackett: Isten gépei és más történetek mesterséges intelligenciákról

Brandon Hackett: Isten gépei
Brandon Hackett: Isten gépei és más történetek mesterséges intelligenciákról

Kapcsolódó alkotók: Brandon Hackett

10 hozzászólás
>!
P_A_Doorman P
Sci-fi

Legújabb írásomban egy egészen egyedi könyvet ismerhetek meg. Egy olyan alkotásról van szó ami sikeresen egyensúlyozik a sci-fi és a fantasy határmezsgyéjén.
https://smokingbarrels.blog.hu/2018/09/15/konyvkritika_…

Kapcsolódó könyvek: Neal Stephenson – Nicole Galland: A D.O.D.O. felemelkedése és bukása

Neal Stephenson – Nicole Galland: A D.O.D.O. felemelkedése és bukása
>!
György_Dragomán IP
Sci-fi

Ennek a novellámnak a Qubit olvasói találták ki és szavazták meg a címét. Szóval arról nem én tehetek, viszont a novellát magát én írtam. Benne egy haragos nő és a Függőkertek Virágainak csábítóan fűszeres illata. Így kezdődik:
„Jóformán csak a szemüvegmaszk maradt egyben a merülőgöncből, Szentesi nem tudta elképzelni, hogy Anita mivel vághatta miszlikbe az egészet, az erővágóra, a motoros konyhakésre, vagy a fűrészes ágvágóra tippelt, vagy lehet, hogy egyszerre mind a hármat használta, nyilván módszeres elszántsággal szabdalta cafatokra a kezeslábas fekete anyagát.”
Itt lehet végigolvasni:
https://qubit.hu/2018/09/13/bedigitalizalhatatlansagosk…

1 hozzászólás
>!
Asgard47
Sci-fi

Miért éppen Lem?

Van egy képzeletbeli dobogóm. A fantasztikus irodalom számomra legnagyobb íróinak helye. Annyiban tér el a sportban megszokott dobogóktól, hogy a három helyet nem jelölöm szintkülönbséggel, és nincs is számozás.
Három író, három hely, és egy mindenhol felső szintű dobogó, mindhármuknak.
Hogy bennem mennyire egyenlő értéket képviselnek, ABC sorrendben írom le a nevüket:
Clarke, Arthur C.
Lem, Stanislaw
Zsoldos, Péter
Azért ők, mert számomra mindenféle szempontból a legfontosabb fantasztikumot író alkotók. Nemcsak szellemi-lelki szempontból hatottak rám írásaik, hanem még minden más szempontból is, amit ki lehet találni. Történeteik, alkotói filozófiájuk, stílusuk egyaránt hatottak rám.
Ami miatt Lemről írok, az egy evidens évforduló. Ma kilencvenhét éve, 1921. szeptember 12-én született.
Nagyon korán találkoztam írásaival, szinte nem is volt köztük olyan, amely ne bűvölt volna el, ha mással nem, szellemességével.
Még egy fontos szempont művei hihetetlen hatásával kapcsolatban. Egész olvasói életem során kevés olyan alkotói-fordítói munkát láttam, amelyben az eredeti nyelvből olyan zseniális módon alkottak műveket egy másik nyelvre, mint Murányi Beatrix esetében. Elképesztő gondolati gazdagságán túl, engem főleg az a nyelvi humor ragadott meg, amely átszőtte a Lem fordításokat.
Relatíve abban a sorrendben találkoztam nagyobb lélegzetű regényeivel, amilyenben írta, anno. Az Asztronauták és A Magellán felhő, a maguk klasszikus szocialista sci-fi filozófiájával is már mást mutatott, mint a tucattermékek. Aztán gyorsan eltávolodott, és elkezdte félelmetes filozófiai tartalmú, az emberről és lehetőségeiről szóló műveit írni.

Vannak olyan esszékönyvei, amelyekről nem nagyon tudok tartalmi szempontból írni, mert mindegyik külön elemzési feladat lenne.
Vannak robotmeséi, különös, groteszk, de bölcs humorukkal.
Vannak filozófiai-moralizáló novellái, amelyek a legnehezebben emészthetők, mert egyfajta poros stílusuk miatt nehezebben befogadhatók.

Maga, a sci-finek álcázott írási vonulata, amely a leginkább megmaradt bennem.
Az Éden, A legyőzhetetlen, A visszatérés, A kudarc, Az Úr hangja, és végén a csúcs, a Solaris.
Különös ember volt. Olyan, mint a művei. Irdatlan intellektussal rendelkezett (ahogy Brian Aldiss a Trillió éves dáridóban írta), éppen ezért sok műve vitatott, rengeteg érzelmet felkavaró volt, nehéz, filozofikus tartalmuk ellenére is.
Nagy tanítómester volt, és ami a legfontosabb, emberi gőgünk egyik legkeményebb bírálója. Megtanított sok embert úgy gondolkodni, hogy a Kozmosz önmagáért van, nem a mi kiszolgálásunkra, ezért tudnunk kell, hogy ebben a hatalmas körben hol a helyünk.

7 hozzászólás