!

Sci-fi zóna

>!
KingucK P
Sci-fi

Világok harca tudományos háttere:

A Világok harca H. G. Wells 1898-ban megjelent science-fiction regénye, amely egyes szám első személyben mondja el a névtelen főhős (és testvérei) kalandjait Londonban és környékén, a marslakók támadása alatt. Az 1895–97 között írt regény az egyik első történet, amely az emberiség és egy földönkívüli faj konfliktusát írja le.

Wells az 1880-as évek második felében természettudományokat tanult. Egyik tanára Thomas Henry Huxley volt, a darwinizmus egyik elkötelezett támogatója. Wells később tanítani kezdett, első könyve egy biológiai tankönyv volt. 1894-ben csatlakozott a Nature folyóirathoz.[8][9] Írásaiban a tudomány új fejleményeit és a korabeli felfogásokat az átlagos olvasó számára is érthetővé tette.

A regény tudományos irányultsága már az első fejezetben megjelenik, amikor a narrátor a Marsot vizsgálja egy teleszkópon, Wells pedig leírja, hogyan láthattak minket a felsőbbrendű marslakók: úgy vizsgáltak, mint apró organizmusokat egy mikroszkópon keresztül. Ironikusan végül a Föld mikroorganizmusai győzik le a megszállókat. 1894-ben egy francia asztronómus „különös fényt” látott a Marson, megfigyeléseit pedig az év augusztus 2-án tette közzé a Nature-ben. Wells ezt a megfigyelést használta a regény nyitányának, a különös fények az útnak induló marsi hengereket jelezték. 1895-ben Percival Lowell amerikai asztronómus kiadta a Mars című könyvét, melyben felvetette, hogy a Mars felszínén látható alakzatok csatornák lehetnek. Elképzelései szerint ezek a csatornák egy értelmes életforma által épített öntözőcsatornák voltak, amelyek egy haldokló világon segítették elő az életet. A regényben megtalálhatóak Charles Darwin elméletei a természetes kiválasztódásról.

Wells 1896-ban írt egy esszét is Intelligencia a Marson (Értelem a Marson) címmel, mely a marslakókról alkotott elképzeléseit tartalmazza. Ezek szinte változatlanul szerepelnek a Világok harcában. Az esszében a marslakók természetéről és evolúciójukról elmélkedik. Megjegyzi, hogy mivel a Mars idősebb a Földnél, olyan feltételek alakulhattak ki rajta, amelyek a marslakókat arra kényszerítenék, hogy új bolygó után nézzenek.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Vil%C3%A1gok_harca

Kapcsolódó könyvek: H. G. Wells: Világok harca

H. G. Wells: Világok harca

Kapcsolódó alkotók: H. G. Wells

1 hozzászólás
>!
Mandiner_SF U
Sci-fi

Az Universal egy sor sci-fi és fantasy-könyv adaptációját jelentette be: köztük van Kurt Vonnegut A Titán szirénjei című könyve, illetve Roger Zelazny regénye, A Fény Ura. De sorozatos feldolgozást kapnak Hugh Howey Sand-történetei, illetve Maggie Stiefvater Hollófiúk-regényei is.

http://sci-fi.mandiner.hu/cikk/20170719_sorozat_lesz_vo…

Kapcsolódó könyvek: Kurt Vonnegut: A Titán szirénjei · Roger Zelazny: A Fény Ura · Maggie Stiefvater: The Raven Boys – A Hollófiúk · Hugh Howey: Sand Omnibus

Kurt Vonnegut: A Titán szirénjei
Roger Zelazny: A Fény Ura
Maggie Stiefvater: The Raven Boys – A Hollófiúk
Hugh Howey: Sand Omnibus

Kapcsolódó alkotók: Kurt Vonnegut · Roger Zelazny · Maggie Stiefvater · Hugh Howey

>!
Mandiner_SF U
Sci-fi

Szokás szerint napjaink problémáiról beszél legutóbbi, magyarul megjelent könyvében Philip K. Dick, a huszadik század egyik legnagyobb látnoka. A végső igazság című kötetben a föld alá költöztették a lakosságot a háború miatt, és mikor az hamar véget ért, akkor sem árulták el nekik, hogy már feljöhetnek. Kritikánk.

http://sci-fi.mandiner.hu/cikk/20170718_orokre_relevans…

Kapcsolódó könyvek: Philip K. Dick: A végső igazság

Philip K. Dick: A végső igazság

Kapcsolódó alkotók: Philip K. Dick

1 hozzászólás
>!
Noro MP
Sci-fi

Edward Elmer „Doc” Smith alkalmasint egyszerre tekinthető az űropera (itt: űrutazós SF, hard vagy társadalmi elemekkel) és az űroperett (űrhajós-lövöldözős kalandregény, tudománytalan alapokon) atyjának.

Első regénye, a The Skylark of Space (1928) az első kategóriába tartozik. Bár egy tudományos szempontból nem túl hihető energiaforrás feltalálásával kezdődik, a szerző e történetben mégis a kvázi-realista űrhajós történet őstípusát alkotta meg. Hőseinek gyakran kell szembenézniük olyan problémákkal, mint az űr hidege, ismeretlen égitestek gravitációs vonzása, az elviselhetetlen gyorsulás vagy a kifogyó üzemagyag.

Az első kiadás szerkesztője még egy jegyzetet is írt a sztorihoz, amelyben felhívta az olvasók figyelmét egy „eredeti ötletre”. Ez nem más volt, mint az, hogy az állandó gyorsulás az űrhajó belsejében a gravitáció illúzióját kelti! (Valójában nem is egyértelműen „űrhajónak” nevezték a szóban forgó járművet. Annyira nem állt még rendelkezésre az űrutazás nomenklatúrája, hogy legalább ennyiszer hivatkoznak rá „űrautóként” vagy „űrbuszként”.) A szóban forgó szerkesztő valószínűleg maga Hugo Gernsback lehetett, aki 1928-ban a Amazing Stories c. magazin gazdája volt, és mindig is nagyobb figyelmet fordított az ismeretterjesztésre, mint az SF irodalmi oldalára.

Az első űropera megírásában egyébként egy nő is közreműködött, Lee Hawkins Garby. Még hogy ez egy férfias műfaj! :)

Ezt az irányzatot aztán olyanok vitték tovább, mint Asimov, aki intelligens mondanivalót csempészett a kalandok közé, vagy Bester, aki emberi érzelmeket és kidolgozott karaktereket adott a recepthez. A legtovább arra kellett várni, hogy az űropera elvesse a XX. század kulturális berendezkedését, és valóban futurisztikus társadalmakat jelenítsen meg. Ehhez már Banksre és Simmonsra volt szükség. (Na jó, Cordwainer Smith és Delany már jóval előttük is bemutattak abszurd emberi civilizációkat, de ezek – bármilyen szórakoztatóak is egy intellektuális szinten – szerintem távol állnak az életszerűtől.)

A Lensman-univerzum világa már egészen más. Smith a Galactic Patrol (1937-38, Astounding Stories) lapjain galaktikus háborúkról, bolygópusztító fegyverekről, telepatikus szimbiótákról ír színpadias és teljesen irreális történeteket. Ezt a stílust kapta fel Van Vogt, a szupergépek és szuperemberek rajongója, akinek a könyvei gyakran a szürreális határát feszegették, de Lucas jedi lovagjai és halálcsillagai is visszavezethetők hozzá. Nálunk pedig potom fél évszázad késéssel ezt a bombasztikus, de túl komolyan nem vehető stílust „találták fel” újra a Mysterious Universe alkotói.

(Az illusztráció az Amazing Stories 1928. augusztusi(?) számából való, ahol a The Skylark of Space először megjelent. Ez a szövegváltozat képekkel együtt letölthető a Gutenberg Projectről.)

Kapcsolódó könyvek: Isaac Asimov: Alapítvány · Alfred Bester: Tigris! Tigris! · George Lucas: Csillagok háborúja · Harrison Fawcett: Best of Brett Shaw · Iain M. Banks: Emlékezz Phlebasra · Samuel R. Delany: Babel-17 · Cordwainer Smith: The Rediscovery of Man · A. E. van Vogt: A nulla-A világa · Dan Simmons: Hyperion · E. E. 'Doc' Smith: Galactic Patrol · E. E. 'Doc' Smith: The Skylark of Space

Isaac Asimov: Alapítvány
Alfred Bester: Tigris! Tigris!
George Lucas: Csillagok háborúja
Harrison Fawcett: Best of Brett Shaw
Iain M. Banks: Emlékezz Phlebasra
Samuel R. Delany: Babel-17
Cordwainer Smith: The Rediscovery of Man
A. E. van Vogt: A nulla-A világa
Dan Simmons: Hyperion
E. E. 'Doc' Smith: Galactic Patrol
E. E. 'Doc' Smith: The Skylark of Space

Kapcsolódó alkotók: E. E. 'Doc' Smith · Hugo Gernsback

5 hozzászólás
>!
Spaceman_Spiff MP
Sci-fi

Te milyen friss sci-fit ajánlanál az ismerőseidnek?
Te is érezted már azt, hogy nem tudsz választani a sok újdonság közül?
Olvastál pár emlékezetes könyvet, de senki sem ismeri őket rajtad kívül?

Ilyen és ehhez hasonló kérdések jártak a fejünkben, amikor tavaly elhatároztuk, hogy összeállítunk egy listát a megelőző év terméséből, egyfajta iránymutatásul a Moly közösségének. Tavaly nyáron be is mutattuk nektek a szerintünk a leginkább olvasásra érdemes regényeket. Az összeállításunk itt megtekinthető (a végső lista összeállítási módszerével egyetemben):
https://moly.hu/merites-rovatok/2015-os-sci-fi-ajanlo

Lelkesedésünk azóta sem csökkent. Az elmúlt időszakban sokat olvastunk, értékeltünk, elmélkedtünk, úgyhogy idén ismét szeretnénk átnyújtani nektek egy ajánló listát. Azonban, mielőtt ez megtörténne a júliusi Merítésben, bemutatnánk számotokra olyan rövidprózákat és határterületen lévő műveket, amelyek a válogatás alapjául szolgáló listára ugyan nem kerülhettek fel, de ettől még fontosnak tartjuk felhívni rájuk a figyelmet. Emellett majd elindítunk egy közönségszavazást is, amiben ti dönthettek, melyek voltak 2016 kiemelkedő sci-fi regényei.

A zsűriben idén a következő molyok foglaltak helyet:
@B_Petra, @Bori_L, @csartak, @Dominik_Blasir, @Dubovszki_Martin, @kvzs, @marschlako, @NewL, @Noro, @Nuwiel, @pat, @petamas, @ppayter, @Razor, @Spaceman_Spiff, @vöri, @WerWolf

De mindezek előtt feltennénk a kérdést: szerintetek mely könyveknek van mindenképpen helye a tíz legjobb között?

Emlékeztetőül a 2016-os sci-fi megjelenések:
https://moly.hu/listak/2016-os-science-fiction-megjelenesek
|scifilista

20 hozzászólás
Hirdetés
>!
Asgard47
Sci-fi

Fantasztikus könyveim – 1982–1984

Folytatva könyveim bemutatását, akkor jön a következő három év. A helyzet fokozódik; egyre jobb könyvek jelennek meg…:D Egy érdekesség egyébként, hogy ebben a három évben két mű írója is elvállalta könyvének illusztrációját (mint Milne és Saint Exupery…).

I. Az 1982-es év:

– Aldous Huxley: Szép új világ, Kozmosz Fantasztikus Könyvek, 1982, Korga György
– Alexander Beljajev: A kétéltű ember, Móra-Kárpáti-Madách, 1982, Benkő Sándor
– Apáti Miklós: A fekete gén, Kozmosz Fantasztikus Könyvek, 1982, Panner László
– Bogáti Péter: Az utolsó ember, Kossuth Könyvkiadó, 1982, Schubert Péter
– Edwin Abbott: Síkföld, Kozmosz Fantasztikus Könyvek, 1982, Panner László
– Ivan Jefremov: A borotva éle, Kossuth Könyvkiadó, 1982, Schubert Péter
– Ivan Jefremov: A múlt árnyéka, Gondolat Kiadó Budapest – Kárpáti Kiadó Uzsgorod, Antológia, 1982, Vida Győző
– Jonathan Swift: Gulliver utazásai, Kriterion Könyvkiadó – Horizont Könyvek, 1982, Csehi Péter
– Kaszás István: A felderítő, Kozmosz Fantasztikus Könyvek, 1982, Gyémánt László
– Lőrinz L. László: A nagy kupola szégyene, Kozmosz Fantasztikus Könyvek, 1982, Panner László
– Nemere István: A neutron akció, Kossuth Könyvkiadó, 1982, Schubert Péter
– Ray Bradbury: Marsbéli krónikák, Európa Zsebkönyvek, 1982, Würtz Á. László
– Tóke Péter: A nyevigák, Móra Ferenc Könyvkiadó – Delfin Könyvek, Antológia, 1982, Tőke Péter

II. Az 1983-as év:

– Kir Bulicsov: Kettészakított élet, Kozmosz Fantasztikus Könyvek, Antológia, 1983, Gyémánt László
– Massimo Bontempelli: Kaland a panzióban, Kozmosz Fantasztikus Könyvek, Antológia, 1983, Korga György
– Mónus Miklós: Ő és Az, Képszava Lap- és könyvkiadó, 1983, Lengyel Gyula
– Szentmihályi Szabó Péter: A tökéletes változat, Kozmosz Fantasztikus Könyvek, 1983, Herpai Zoltán
– Szepes Mária: Napszél, Kozmosz Fantasztikus Könyvek, Antológia, 1983, Korga György
– Vlagyimir Szavcsenko: Monomah sapkája, Kozmosz Fantasztikus Könyvek, Antológia, 1983, Varga Pál
– William Kotzwinkle: E.T. Földönkívüli, Kozmosz Fantasztikus Könyvek, Antológia, 1983, Korga György
– Zsoldos Péter: A holtak nem vetnek árnyékot, Gondolat Könyvkiadó, 1983, Korga György

III. Az 1984-es év:

– Arkagyij és Borisz Sztrugackij: Piknik az árokparton – Stalker Európa könyvkiadó, Kisregények, 1984, Kakucsy Júlia
– HC. G. S. Solenard (Tandori Dezső): A Stevenson Biazmagória, Kozmosz Fantasztikus Könyvek, 1984, Tandori Dezső
– James Hilton: A kék hold völgye, Kozmosz Fantasztikus Könyvek, 1984, Korga György, (fordította: Déry Tibor)
– Lőrincz L. László: A hosszú szafári, Kozmosz Fantasztikus Könyvek, 1984, Varga Pál
– Szepes Mária: A vörös oroszlán I-II., Kozmosz Fantasztikus Könyvek, 1984, Panner László
– Umberto Simonetta: Éjszakai utazók, Kozmosz Fantasztikus Könyvek, 1984, Varga Pál

IV.: Amiket (szokás szerint) kiemelnék:

– 1982-ből:

– Ez egy nagyon sűrű év lett…Huxley hatalmas disztópiája, aztán A kétéltű ember (a filmváltozat bekerült Schneider 100-as sci-fi listájába). Egy kevésbé ismert mű, Apáti különös Krisztus változata, Bogáti Utolsó embere. Az egyik első igazán tudományos alapokon nyugvó (matematikai) sci-fi Abbott Síkföldje. Külön érdekesség Jefremov két műve (ebből egy antológia), amelyek nem a nagy galaktikus világában játszódnak, és Swift félelmetes szatírája a Kriterion kiadásában, valamint Bradury supermeséi sci-fi köntösben, a Marsbéli krónikák.

– 1983-ból:

– Ebben az évben a különlegesség egy (méltánytalanul) kevésbé ismert magyar író, Mónus Miklós: Ő és Az című különös hangulatú műve, valamint E.T. megjelenése világunkban (elhozva egy kis szeretetet…). Még nagy írónk, Zsoldos Pétertől A holtak nem vetnek árnyékot című kevésbé olvasott műve is megjelent…

-1984-ből:

– Nos, kijött könyvben Sztrugackijék remekműve, a Stalker, és alapját jelentő Piknik az árokparton. Pontosabban az eredeti Piknik az árokparton, és a Stalker egy olyan forgatókönyv változata, amely végül is nem készült el. A széljegyzet szerint a testvérek ajánlották fel a szerkesztő Földeák Ivánnak, hogy tegyék közzé, mert érdekes lett volna ez is. Itt ugyanis az történt, hogy a Solaris után Tarkovszkij egy másik csodálatos művet filmesített meg úgy, hogy a végeredménynek, nem sok köze lett az eredeti műhöz…

– Kijött Tandori Dezső kissé különös műve, a Stevenson Biazmagóriás, aztán Samsara világát is megismertük, és sikeres írónk egyik legmegkapóbb műve, egy nagyon hosszú szafáriról.

– Kiemelkedő könyve volt az évnek (és nálam eleve a Kozmosz Könyveknek) Szepes Mária Vörös oroszlánja. Erről a műről külön kellene írni, mert annyira különös magyarázatát adja emberi-lelki utunknak, amilyet nem sok író tudott megalkotni.

– A végére maradt Umberto Simonetta döbbenetes története egy olyan lehetséges jövőről, amely jobb, ha nem következik be…

Folytatása következik…:D

1 hozzászólás
>!
LokkoLori P
Sci-fi

Élő google doksiban írom valódi regénnyé a Singularity 2148-at.

Eddig megírtam 30 nyers oldalt, és háttéranyagnak ott van az egész http://singularity2148.blog.hu/ , ami összesen nagyjából 50 oldal tesz ki.

A setting: a távolabbi jövőben egy a Szingularitás korában élt emberrel beszélik ki a szingularitás létrejöttéhez vezető események kordokumentumait.

A google dokomentumhoz bárki szabadon fűzhet megjegyzéseket:
https://docs.google.com/document/d/1s3hs2jMTMfiOrAD879G…

>!
Mandiner_SF U
Sci-fi

A klasszikus Galaxy Science Fiction nevű magazin 355 darab, 1950 és 1976 közti száma került fel a napokban az Archive.orgra. A többi között Isaac Asimov, Robert A. Heinlein, Clifford Simak, Theodore Sturgeon, Ray Bradbury, és Alfred Bester novellái és regényei lettek így ingyenesen elérhetőek.

http://sci-fi.mandiner.hu/cikk/20170717_ingyenesen_eler…

>!
phetei P
Sci-fi

http://www.bbc.co.uk/news/amp/40624288

Jodie Whittaker has been announced as the Doctor Who's 13th Time Lord – the first woman to get the role.

:)

9 hozzászólás