!

Polihisztorképző – házi feladatok zóna

>!
Ross P
Polihisztorképző – házi feladatok

Polihisztorképző 2018.
3. házi feladat.
11. bűnözés, bűnüldözés

Endrődy Géza – Kovács Gyula: A bűnügyi nyomozás kézikönyve

Valahol ijesztő belegondolni, hogy alig néhány száz évvel ezelőttig a gyilkosok – hacsak nem a nyílt utcán, vagy kocsmai verekedésben bökték le áldozatukat – úgy nagyjából minden következmény nélkül megúszhatták tettük következményeit, még olyan hű de nagyon okosnak sem kellett lenni hozzá. A társadalom felsőbb részeiből persze próbálkoztak olyasmivel, hogy egy (vagy több) mindent látó isten szerint ölni csúnya dolog, ezért légyszi ne csináld, mert odaát majd megkapod a magadét, de a világtörténelemből láthatjuk, hogy ez úgy mennyit ért. Hogy az apróbb bűntényekről, lopásokról miegyébről ne is beszéljünk.
Magyarországon az 1800-as évektől a zsandárok, majd a csendőrség és a rendőrség igyekezett nyakon csípni a mindenféle gonosztevőket, marhalopókat, tolvajokat, gyilkosokat, hamisítókat és hamiskártyásokat. Lássuk be, a magyar rendőrség ma se igen áll a helyzet magaslatán – noha traffipaxolni azt igen tudnak – el lehet hát képzelni, az 1800-as évek végén hogy állt a dolog; aki gyanús volt, azt a kakastollasok bucira pofozták, míg be nem vallotta a dolgot, 'szt kalap kabát.
Az ilyesmi elkerülésére, a bűntények hathatósabb felderítésének érdekében írta aztán 1897-ben Losonc rendőrkapitánya, Endrődy Géza A bűnügyi nyomozás kézikönyvét.
A kötet pár hónap alatt teljesen elfogyott. A m. kir. csendőrkerületi parancsnokságok a könyv megjelenése után összes alosztályaik részére azonnal tankönyv gyanánt rendszeresítették, így az első kiadás a könyvesboltokig el se jutott, a rendőrhatóságok, királyi ügyészek, vizsgálóbírók igényeit alig lehetett kielégíteni. Ami mondjuk nem meglepő; ez a mű az első, ami rendszerbe foglalja amit úgy nagyjából a kor nyomozati módszereiről tudni lehetett.

Van benne minden, mint a vurstliban; nyomozáselmélet a csendőr feladatairól, a bizonyítékok fontosságáról – ez ám nem volt magától értetődő – a tanúzás pszichológiájáról, a szakértők fontosságáról (győzködni kellett őket, hogy írásszakértőt vagy orvost alkalmazzanak!), különböző bűnözői technikákat ismertet, jeleket, fogásokat mutat be, ami addig csak a tolvajok szűk köreiben volt ismeretes, egy egész szótárt mellékel a korabeli jassznyelvhez, a nyomrögzítéshez ad tippeket, a különböző fegyverek ütötte sebeket mutatja be, egyszóval igyekszik mindenről szót ejteni, amivel az isten háta mögött szolgáló egyenruhás a nyomozás közben összeakadhat, és akkor talán kevesebb lesz a „gyanús bűneset”, és több bűnöző kerülhet rendőrkézre.
Azt kell mondjam, lenyűgöző, hogy 120 évvel ezelőtt már milyen apróságokra rájöttek a nyomozás szempontjából (ez a bakker, én erre a büdös életben nem gondoltam volna érzés) – máskor azonban megmosolyogtatóan naiv részek is akadnak benne.
Megggggglehetősen kényelmetlen azonban a cigányoknak szentelt, csaknem 30 oldalnyi betoldás. Világunk megváltozását, a 120 év elmúltát ezen lehet legmarkánsabban tettenérni; mindaz, amit leír, mai értékrendünk szerint a legzsigeribb, dehumanizáló rasszizmus.
Pl:
spoiler
Hát ez echte korlenyomat. Ilyen is volt Magyarország. Bár ha megnézünk egy cigányokról szóló hír alatti kommentszekciót, akkor konstatálhatjuk, hogy az efféle megállapítások mint régen kimondásra váró igazságok üdvözöltetnek manapság is, némi dunábalövetés kilátásba helyezésével, szóval olyan sokat azért mégse változtunk.
Ennek ellenére viszont pozitív, hogy Kovács Gyula ny. r. alezredes a saját szabadidejéből sajtó alá rendezte ezt a legutóbb 1898-ban kiadott munkát. A múlt ismerete szerintem igen fontos a jelen megértése szempontjából

Kapcsolódó könyvek: Endrődy Géza – Kovács Gyula: A bűnügyi nyomozás kézikönyve

Endrődy Géza – Kovács Gyula: A bűnügyi nyomozás kézikönyve
>!
bagie P
Polihisztorképző – házi feladatok

Házi feladat 3. – saját téma: Kung Csia
Könyv: https://moly.hu/konyvek/walter-flemmer-az-osi-kina
Kung Csia a félig legendás Hszia-dinasztia 14. uralkodója, aki a hagyomány szerint 31 évig (kb. i. e. 1879-1848) uralkodott.
Életéről, akárcsak a legtöbb Xia uralkodónak az életéről meglehetősen kevés információt tartalmaznak a források. A korai történeti művek általában csak szűkszavú, a legfontosabb eseményekre koncentráló, kronologikus felsorolást tartalmaznak.
A Wikipédia szűkszavú szócikke miatt kicsit (nagyon) általánosan fogtam meg a témát, és Kínáról kerestem egy könyvet.
A Tessloff és Babilon kiadó Mi micsoda sorozata eléggé listaszerűen, de sok-sok kapcsolódó dolgozt dolgoz fel egy-egy könyvben, amelyek jó alapok, ha a későbbiekben jobban elmélyednénk egy-egy témában.
Igy Kínával kapcsolatosan olvashattam:
*a dinasztiákról
*a kínai nagy falról
*a selyemről
*a kerámia művészetről
*a papírról és az írásjelekről… stb
Olvasás közben sok mindennél elméláztam és terveztem, hogy jobban belemélyedek…de persze elment az idő…(ahogyan ez a házi feladat is utolsó pillanatos @Papusz kihívására :) )… és mivel Kína annyira nem fókusz nálam, azt hiszem ez már így is marad, de jó volt ezzel a könyvvel megismerkedni, és új dolgokat tanulni.

Kapcsolódó könyvek: Walter Flemmer: Az ősi Kína

Walter Flemmer: Az ősi Kína
>!
Ibanez MP
Polihisztorképző – házi feladatok

3. házi feladat
2. kvantumfizika

Látom, nem én vagyok az első, aki ezt a könyvet hozza a kvantumfizika témájában.
Nem könnyű olvasmány, az tény, de hát polihisztorképzőn vagyunk, nem pedig egy young adult-romantikus témákat hegyezgető kihíváson :-D (ja, hogy háziba nem teszük mosoly-jelet?) Szóval hajrá, tessék szépen tágítani az agysejteket!

Szerintem már azért megéri a könyvet elolvasni, hogy az elején lévő átfogó, alapfogalmakat és összefüggéseket tartalmazó részeket átolvassuk. Főleg azoknak hasznos, akik bizony régen ültek már iskolapadban, ideje egy kissé felfrissíteni a (talán) ott megszerzett tudást, ki tudja, mikor kell egy társaságban fizikai alapműveltséget villantani. Ráadásul annyit és annyifelé beszéltek már erről a cicáról, hogy most már tényleg ideje volt tudni, miről is van szó.

A könyv nagy része nemannyiratömény de nehéz kvantumfizika. Nekem mégis érdekes volt és izgalmas és inkább felkeltette az agysejtjei érdeklődését. Nem szenvedtem vele, ami meghaladta a képességeim, nem erőltettem a megértést, hanem hagytam, hadd csordogáljon át a szürkeállományomon, majd egyszer biztos fennakad valahol és felgyúlik az a bizonyos villany. Én mindenesetre szorgosan fogom felkattintgatni a kapcsolót, véleményem szerint ha valaki a témában olvas még könyveket, előbb-utóbb sokkal több dologra fény derül.

Ajánlom @RaavNaan figyelmébe :-D

https://moly.hu/konyvek/john-gribbin-schrodinger-macskaja/en-es-a-konyv/ibanez

Kapcsolódó könyvek: John Gribbin: Schrödinger macskája

John Gribbin: Schrödinger macskája
1 hozzászólás
>!
Veron P
Polihisztorképző – házi feladatok

2. lecke – 8. mások vallása
Aled Jones: Miben hiszel?
https://moly.hu/ertekelesek/2737121

Az igazság az, hogy nem tudok sok mindent a vallásokról, kivéve talán a kereszténységet. (romkat-nak kereszteltek, nagyon vallásos sosem voltam, mostanában végképp egyre kevésbé, de hívőnek talán mondhatom magam). Mivel nem nagyon ismertem semmilyen vallást (és nincs olyan, ami extrán érdekelne) olyat szerettem volna olvasni akkor már, ami több vallásba ad betekintést.
Ilyen szempontból jól választottam, a könyv bemutatja részletesen a főbb vallásokat, még többről mesél valamennyit, és emellett is számosat említ alapszinten. Van történelmi áttekintés, fogalmak tisztázása és általános kérdések is, az objektivitása és emellett a nyitottsága is abszolút tetszett.

Viszont annyi infót tolt töményen az arcomba, hogy szimplán tényeket kiemelni nem tudnék.
Ami megragadt pl., hogy a számtalan vallás minden különbözősége ellenére alapvetően nagyon hasonlóakat tanítana, már alap szinten: légy jó, légy jó másokhoz is, segíts stb. A különbség hogy mi vár a végén, valamiféle túlvilág, vagy újjászületés/ megvilágosodás/ nirvána… vagy hogy mi a büntetés.
Ja, és az is érdekes, hogy számtalan vallás úgy keletkezett, hogy valakinek nem tetszett valami, és alapított egy „sajátot”, amik sokszor alig különböznek, legalábbis a fontos dolgokban.
Ami még megfogott, a válasza arra a kérdésre, hogy lehet-e minden vallásnak igaza. Igazából tetszetős és logikus. Spoiler: lehet.

És még valami: érdekes, hogy kvázi minden vallásnál szerepel valamilyen formában, hogy ne tedd mással, amit magaddal se tennél… ez elvileg abból indul ki, hogy ismerem és szeretem magam, és nem tennék rosszat magammal… ehhez képest nem érzem, hogy a vallások nagy részének központi része lenne az önszeretet persze lehet, csak én találkoztam rossz átadással, vagy én olvasok rosszul a sorok között… de főleg, amikor azt érzem fő vezérelvnek, hogy én a bűnös gyermek – hát hogy szeressen vki egy bűnöst? sztem ezen a téren pl bőven lehetne fejlődni….

Összességében mindenesetre azt éreztem, hogy a vallás önmagában nem rossz dolog, (sőt a vallások igazából alapelveikben nagyon hasonlítanak), csak a gyakorlati megvalósításnál néha kissé kisiklanak a dolgok…

Kapcsolódó könyvek: Aled Jones: Miben hiszel?

Aled Jones: Miben hiszel?
7 hozzászólás
>!
Rhia
Polihisztorképző – házi feladatok

Polihisztorképző 2018:
8. mások vallása
Mindegyik vallásról voltak ismereteim, ez a könyv nagyon tanulságosan foglalja össze az alapokat. Tetszett, hogy volt fogalom magyarázat, a sok kép is segített megérteni és megismerni még jobban a vallásokat. Aki csak szeretne egy általános tudást a világ nagy vallásairól annak kiváló ez a könyv.

Kapcsolódó könyvek: Jürgen Kehnscherper – Annett Hausten – Wolfgang Mochmann: A világ vallásai

Jürgen Kehnscherper – Annett Hausten – Wolfgang Mochmann: A világ vallásai
>!
boheni P
Polihisztorképző – házi feladatok

8. mások vallása
Fernando Joannes: A zsidó vallás
olvasási link: https://moly.hu/olvasasok/6009464

Az előző házi feladattal szemben, ahol a könyvválasztásom teljesen impulzív volt, a mostani választás nagyon is tudatos volt. Amikor elolvastam a kihívás 8. pontját, a mások vallása c. pontot, tudtam, hogy a zsidó vallásról fogok olvasni.

Fernando Joannes könyve átfogó képet ad a zsidó vallásról, a kialakulásáról és fejlődéséról.
A zsidó nép különös és kifürkészhetetlen, évezredeken át fennmaradt, a szétszórattatásban is meg tudták őrizni azonosságuk alapvető elemeit és az összetartozásukat.
Jelentős szerepe van a történelemnek a vallásban, hiszen a történelem eseményeiből ered.

A zsidó vallásnak négy lényeges eleme van:
1. „meghívottság” – a „Semá Jiszráél” (Halljad Izrael) imádság pár sora leírja, hogy mi a hívőtől elvárt erkölcsi és vallásos viselkedés
2. Izrael Istene az Egyetlenegy Isten
3. szövetség Istennel, ami kölcsönös hűségen alapszik
4. a Törvény, a Tóra betartása, ami kötelesség, de kiváltság is, ugyanakkor fontos a belső szabadság állandó keresése is (mert aki szolgává lesz, az megsérti a szövetséget)

A vallás az idők folyamán folyamatosan megújult és átalakult, pátriárkák, Ábrahám, Mózes és próféták segítségével.
A bibliai korszak után a zsidó királyság hanyatlása következett be, majd a szétszóródás a világban. Ez a szétszóródás a Kr.u. 70 és a XVIII. sz. között ment végbe és ekkor fejlődött ki a judaizmus, ami végül is fejlődés és alkalmazkodás eredménye. A zsidó nép más népek között élt, teljesen nem tudtak elhatárolódni az idegen hatások elől, éppen ezért a Tórában kerestek védelmet. Így a judaizmus az ősi vallásos alkotmány újraértelmezése a zsidók új helyzete alapján.

Amit ki szeretnék emelni, az az, hogy a judaizmus kötelességé teszi a tanulást, a tanítás és a tanulás úgy van jelen a vallásban, mint valami hagyomány.

Valamint azt is kiemelném, hogy a zsidó vallásra jellemző egy ún. belső ellentmondás, aminek az a lényege, hogy a földi életet nem tekinti eszköznek az örök élet elérésére, hanem ez (a földi élet) önmagában is jó, és akkor is érdemes élni, ha az ember csak abban reménykedhet, amit a földön kap. Egy második században élt rabbi ezt az ellentmondást így fogalmazta meg: „Jobb e világon egy óra jó cselekedet és megbánás, mint az eljövendő világban az élet, de jobb egy óra szellemi boldogság az eljövendő világban, mint az egész e világi élet.”

A szétszóródással kapcsolatban egyébként felmerült bennem, hogy vajon volt-e más választás a nép számára (pl. az, hogy maradnak), ha volt, akkor miért a szétszóródást választották, ha nem a szétszóródást választották volna, akkor hogyan alakult volna a sorsuk és a történelmük?

A képen sivatagi táj (Izrael), a kép forrása: https://pixabay.com/hu/sivatag-izrael-ramon-kr%25C3%25A…
A videón Sabbat ünnep a Hegedűs a háztetőn című filmből.
https://www.youtube.com/watch…

Kapcsolódó könyvek: Fernando Joannes: A zsidó vallás

Fernando Joannes: A zsidó vallás
Hirdetés
>!
sophie P
Polihisztorképző – házi feladatok

4. házi feladat / 12. egyéni téma – (29865) 1999 FL45
https://hu.m.wikipedia.org/wiki/(29865)_1999_FL45

Nos, ez az 1999 FL45 egy kisbolygó volna. Aszteroida. Több százezret ismernek (egyelőre) belőlük, csak a földközeliek (ismert) száma több, mint 15 ezer. Ugyan a legtöbb kisbolygó nem túl nagy átmérőjű (mármint ha egy krumplinak például lehet átmérője egyáltalán), azért azok is hihetetlen dolgokat tudnak művelni, ha közel jönnek. Hát még a nagy! (https://www.youtube.com/watch…) Például Tunguzról még én is hallottam már. Hogy „gyufaszálként dőltek a hatalmas fenyők”, pedig „csak” egy 60-80 m átmérőjű kisbolygó volt, 20 fokos szögben érkezett, és rögtön fel is robbant. Szóval van is félelem, mi lesz, ha egy komolyan közelíteni kezdene, … Különben azt mondják, nincs veszély, de ha mégis lenne, vannak rá programok: majd megbökik, megtaszajtják egy robbantással, hogy menjen másfele. Vagy robbanjon fel az űrben, mint az Armageddon című filmben, amelyet én nem láttam, mert meg sem mertem nézni. https://hu.wikipedia.org/wiki/Armageddon_(film)

Na ez az 1999 FL45 nem ilyen veszélyes, a Naprendszer kisbolygóövében, valahol a Mars és a Jupiter között kering. Ha egyáltalán még kering, mert hiába van százezer meg százezer kisbolygó lajstromozva, a legtöbb már elveszett, például mert már megsemmisült a tunguzihoz hasonlóan.

Az 1999 FL45 kisbolygót a LINEAR programban fedezték fel. Ez egy amerikai (NASA) kutatási program, egy számítógépekkel vezérelt szupertávcső-páros egy nagyon szuper képalkotó kamerával felszerelve. Azt írja a könyvem (2003 kiadás, nyilván teljesen elavult), hogy az akkor ismert kisbolygók 70%-át adta. S mivel a kisbolygóknak az adhat nevet, aki felfedezte, … az 1999 FL45-nek nincs neve. Ezen felül sima csillagászok is tudnak felfedezni kisbolygókat, Magyarországon is vannak ilyen jellegű programok. De meglepően sok az amatőr észlelés, kisbolygóvadászok kémlelik az eget éjszakénként különböző módszerekkel. Szóval az 1999 FL45 azt jelenti, hogy 1999-ben fedezték fel, F, mert március második felében történt, és L45, vagyis ebben a periódusban – ha jól számolom – az 1136. volt.

Egy kisbolygóról csak akkor készül normális kép, ha egy űrszonda elég közel tud hozzá menni. (1996 óta van olyan űrszonda, amelyet kifejezetten kisbolygókutatásra szántak.) Az olyan messzi kisbolygókról, mint az 1999 FL45, legfeljebb radarképek készülnek, amelyek jobb esetben is csak elmosódott pacák, illetve valami fényelemzés-féle, aztán ezekből készül egy sziluett, esetleg egy modell, mint amilyen például 1982 BB jelű, Eger nevet viselő aszteroidáról is készült (kép fent, forrása: https://en.wikipedia.org/wiki/3103_Eger)

U.i.: Azt nem állíthatom, hogy ezt a könyvet rendesen végigolvastam, de annyira mindenképp, mint ahogyan annak idején, amikor 2 nappal egy vizsga előtt a hallgató rájött, hogy egy kemény szakszövegből hátra van még 200 oldal. Jelen esetben szerencsére sok volt az illusztráció és táblázat, de a nagyon fárasztó részletezéseknél …háát … szelektáltam, az 1999 FL45-re koncentrálva.:) Szóval én készültem.

Kapcsolódó könyvek: Kereszturi Ákos – Sárneczky Krisztián: Célpont a Föld?

Kereszturi Ákos – Sárneczky Krisztián: Célpont a Föld?
>!
CaptainV P
Polihisztorképző – házi feladatok

Polihisztorképző 2018
7. feminizmus
Kameron Hurley: The Geek Feminist Revolution

Vicces, hogy a könyv címében szereplő három főnévből 2018-ra a „feminist” vált a legfenyegetőbbé, de így van, én magam is érzékeny vagyok rá. Kameron Hurley tálalása első pillantásra ijesztőnek tűnt, nem a vallott elvei, inkább az írásmódja miatt. Nem intenzíven, de végig unszimpatikus maradt, szóval el lehet képzelni, milyen jól éreztem magam, amíg a „Let's Get Personal” c. fejezetet olvastam, amit saját magáról írt. Jóvót, janem.

Az elemzései viszont tetszettek, szívesen olvastam volna még több ilyet. Például a True Detective és a Mad Max: Fury Road szereplőit és eszközeit elemzi nagy részletességgel, és meg kell mondjam, tanulságos volt. A True Detective kapcsán a következő mondatot sütötte el, érdemes megrágni: „Stories about monstrous men are not meant to teach us how to empathize with the women and children murdered, but with the men fighting over their bodies.” Azt hiszem, ez összefoglalja, hogy az alkotások többségében milyen szerepet foglalnak el a férfiak és a nők, habár én határozott javulást látok, főleg a sorozatok lettek nagyon erősek a nők fair reprezentációjában.

A Mad Max kapcsán nemcsak a nőkről, hanem a kisebbségekről is szót ejt, az elnyomásról és az emberek emberi mivoltának eltagadásáról. A Fury Roadban a feleségek szökése után üresen hagyott cellában a következő mondat van felfestve a falra: People aren't things. Emlékszem, amikor láttam a filmet, ez nekem is beakadt, képileg erős volt mindazok után, amiket addig láttam, de én a film mondanivalójának összefoglalását láttam benne, Hurley azonban sokkal jobban rávilágít, miért annyira érdekes az a mondat: az a mondat, kérlek szépen, azért sokkoló, mert 2015-ben, a film készülésének idején, ez még mindig üt, ez még mindig kimondásra szorul. Egy normális világban ennek már semmitmondó evidenciának kéne lennie, hogy az emberek nem tárgyak, és mégsem az. 2018-ban még mindig nem magától értetődő, még mindig találunk olyan topikot, csoportot, helyet, ahol ezt bizonygatni kell.

Egy meglátására kicsit kérdőn néztem, volt más is, de ez jól mutatja, számomra hol kezd problémás lenni a feminizmus, már ha ez egyáltalán az még, én nem vagyok benne biztos.
Nagyjából így fordítható, amit írt: azért vagyok itt, hogy megkérdőjelezzem azokat a berögződéseket, melyek szerint a „férfi” és „nő” többek lennének, mint puszta emberek által rosszul megkreált nyelvi dobozok. Érteni vélem, hogy azok védelmében írja ezt, akik nem férfiként vagy nőként azonosítják magukat, és emiatt a mindennapos nyelvhasználatban valamiféle hátrányba kerülnek… de pusztán nyelvi szinten maradva ez nem olyasmi, amit meg kell vagy lehet kérdőjelezni, hiszen a „nő” és a „férfi” szavak valóban emberek által kreált nyelvi dobozok. Ez így van. Mivel két különböző denotátumot jelölnek, (vagyis van egy ilyen valami, meg egy olyan valami), a nyelv két különböző módon akar ezekre referálni. Van a kifli meg a zsömbe. Az, hogy más szót használsz rájuk, csak azt jelenti, hogy neked valamiért fontos, hogy a hallgatóságod tudja, pontosan melyik fajta pékáruról beszélsz – ez tényleg csak ennyi. Nyilván arra gondolt, hogy az „árnyalatokat” hagyja figyelmen kívül ez a nyelvi megoldás, de azért azt nem árt tudni, hogy a „nő” és „férfi” szavak minden nyelvben az alapszókészlethez tartoznak, ami a nyelvnek egy kezdeti szakasza, amelyre még az egyszerűség a jellemző – arra volt szó, ami létfontosságú volt. És innen lépkedtünk tovább. Lehetett volna már akkor is foglalkozni az „árnyalatokkal”, amik a korai társadalmakban is léteztek, tévhit, hogy ez egy modern huncutság, de… hogy mondjam… ez… ez mostani szint, amelyen már azt tartjuk fontosnak, hogy ezekre legyenek szavaink, nem ugyanaz, mint amelyen még a „férfi” és „nő” szavak kialakítására volt szükség. Vagyis ezeknek a szavaknak a használata eredetileg kommunikációs szükséglet volt, és akkorát azért nem fordult a világ, hogy ma ne lenne az, úgyhogy én nem szöszölnék azzal, hogy ez ellen lázadjak.

Az viszont igaz, hogy valóban nem csak ennyik vagyunk, nők és férfiak, tehát jó lenne, ha megtanulnánk úgy viselkedni egymással, mint akik valóban túllátnak ezen.

Kapcsolódó könyvek: Kameron Hurley: The Geek Feminist Revolution

Kameron Hurley: The Geek Feminist Revolution
6 hozzászólás
>!
Bubuckaja P
Polihisztorképző – házi feladatok

Polihisztorképző 2018.
4. házi feladat
2. kvantumfizika: John Gribbin: Schrödinger macskája

Kevésnek bizonyultam ehhez a könyvhöz.
Úgy kezdtem neki, hogy én szeretnék többet tudni a kvantumfizikáról, egyáltalán, hogy mi az, mivel foglalkozik stb. Ehhez képest, úgy érzem, hogy semmit nem tudtam meg. Valahol a 100. oldalig nagyon lelkesen figyeltem, de aztán elvesztettem minden kapcsolatomat a könyvvel. Nem értettem meg, és igazából ez nem a könyv hibája, hanem az enyém. Nem tudom, hogy hogyan jutottunk el az atomok szerkezetétől a párhuzamos világokig és az időutazásig. Elég komoly természettudományi hiányosságaim vannak, és úgy gondolom, hogy ezért ez a könyv nem nekem íródott. Már eleve feltételezz az olvasó részéről valamiféle tudást a témáról, nekem ez meg nem volt meg. Amit viszont megtudtam belőle, hogy ha egyszer tudós leszek és kitalálok valamit, akkor gyorsan publikálnom kell, mert nem kapok Nobel-díjat, vagy ha kapok is, akkor mások megharagszanak érte, ha ők is dolgoztak a témán, szóval ügyesnek kell lenni.
A macskás történetnél pedig bölcsészagyam nem akart szabadulni a gondolattól, hogy voltaképpen ez a tudomány olyan, mint a filozófia, mert, hogy a macska halott-e vagy sem, az az.

Kapcsolódó könyvek: John Gribbin: Schrödinger macskája

John Gribbin: Schrödinger macskája
9 hozzászólás
>!
molke P
Polihisztorképző – házi feladatok

2. házi feladat khm, belehúzok, ígérem…

12. egyéni téma: San Vicente de la Sonsierra (Spanyolország, La Rioja autonóm terület)

Sajnos, magáról a településről könyvet nem találtam, a Wikipédia szerint:
San Vicente de la Sonsierra település Spanyolországban, La Rioja autonóm közösségben. San Vicente de la Sonsierra Ábalos, Baños de Ebro, Labastida, Peñacerrada-Urizaharra, San Asensio és Briones községekkel határos. Lakosainak száma 1014 fő (2017) – tíz év alatt kb. 10 fővel csökkent – ez elég jó, nem?
Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/San_Vicente_de_la_Sonsierra
Látnivalók: https://www.google.com/url…
A település honlapja: http://www.sanvicentedelasonsierra.org/es/
A település hagyományos ünnepe az önostorozók felvonulása, a Picaos: Nagycsütörtökön és Nagypénteken, valamint a Szent Kereszt ünnepein (május 3. és szeptember 14.) tartják. Forrás: http://www.sanvicentedelasonsierra.org/en/traditions

A könyvről:
Előre bocsátom, hogy nagy kedvem támadt Spanyolországba utazni – és nem csak a Costa Brava-ra… Hogy ez valaha megvalósul-e, már más kérdés, de talán sikerül.

Kettős vertikális tagolású a könyv:
– Egyfelől a spanyol történelemről, nemzetiségekről, népről, szokásokról kapunk fontos információkat különböző témakörök szerint. Az írások nagy részben múlt század eleji íróktól, költőktől, újságíróktól származnak könyveik, korabeli lapokban megjelent cikkeik alapján. A csatolt alkotókon kívül ők: Neller Mátyás, Majthényi Flóra, Péchy-Horváth Rezső és a titokzatos Deli tekintetes 1898-ból. Az írások közös vonása, hogy sok sztereotípiát oszlatnak el és nagy szeretettel, megbecsüléssel szólnak a spanyolokról – kivéve a bikaviadalok kérdését, amelyet egybehangzóan utálnak, bár Neller elismeri, hogy NEM a vér látása miatt mennek a spanyolok a viadalra, hanem a „művészi élmény” miatt. Kisebb részben a kötet szerkesztői írnak egy-egy rövidebb bejegyzést érdekességekről mai szemmel.
– Másfelől a kiemelt ünnepek bemutatása időrendben az év során – január 2-tól december 28-ig – már ami a könyvben szerepel.

Az írásokban kiemelkedik a spanyolok hagyománytisztelete – mind ünnepeik, mind hétköznapjaik vonatkozásában. Hétköznapjaik hagyományai a mindenki által ismert szieszta, a bikaviadalok, a legyező és a mantilla használata, a vendégszeretet, a múlt örökségeinek védelme – erre jó példa az Alhambra megóvása. Nem ritkák a több száz éves ünnepek (pl. a mórokkal való harc emlékét őrző Patum, az úrnapi misztériumjáték Bergában), de újabb keletű fiestáik is jelentősek: a Tomatina, a Fallas, a Szardínia halála.

Egy kis kapcsolódás az egyéni témához: egy kép a tartománybeli Clavijo váráról a 17. oldalon, és két ünnep a tartományból: a Gólyalábas tánc Anguiano-ból és a Füstös körmenet Arnedillo-ból.

Kiemelném Móra Ferenc írásait: a tőle megszokott színvonalon, rengeteg iróniával írta meg észrevételeit, sokat be is idéztem a könyvhöz. Másik kiemeltem Deli tekintetes, aki már 1898-ban azon aggódik, hogy a természetes és barátságos spanyolok a globalizálódó világban elveszítik sajátos arculatukat; de a 30-as években is az uniformizálódó világ miatt keseregnek az utazók.

Mindkét esetben rengeteg fotó illusztrálja az anyagot. Múlt századi eleji fekete-fehér városképek, életképek mellett jellegzetes tárgyak (kasztanyetta, legyező, ékszerek), jellegzetes helyiségek (tapas-bár, hentesüzlet) belső képei és mai tájképek. Gyönyörű képek, egyiket csatoltam a karchoz. Szerencsére megtaláltam az interneten, így nem a könyvől készült fotómban kell gyönyörködnötök :) Szerintem csodálatos felvétel. Forrás: http://murosymurallas.blogspot.hu/2012/02/murallas-de-a…

https://moly.hu/konyvek/gajdos-zsuzsanna-szaraz-miklos-gyorgy-szerk-fiesta/en-es-a-konyv/molke

Kapcsolódó könyvek: Gajdos Zsuzsanna – Száraz Miklós György (szerk.): Fiesta

Gajdos Zsuzsanna – Száraz Miklós György (szerk.): Fiesta

Kapcsolódó alkotók: Márai Sándor · Kosztolányi Dezső · Zilahy Lajos · Móra Ferenc · Bálint György