!

Polihisztorképző – házi feladatok zóna

>!
Képopera 
Polihisztorképző – házi feladatok

Polihisztorképző 2018
3. Házi Feladat – 7. feminizmus

Úgy vélem, Borgos Anna ebben a kötetben igazán a Határátlépő kapcsolatok fejezetben szereplő tanulmányaival alkotott. Azt nem mondhatom, hogy korszakalkotott, mert például queer-témában már jelent meg korábban magyar nyelvű könyv, de valahogy nekem mégis az az érzésem, hogy ilyen formában, ennyire fókuszáltan, csapongás nélkül született tanulmány kevés volt akkoriban, amikor ezek megjelentek – és amikor a kötet megjelent. (Most épp úgy vagyok vele, hogy olvasnék még tovább ezen a vonalon, de jelenleg erre nem lesz kapacitásom. Kár, mert érdekes téma.)

Ezek alapján azt lehetne gondolni, hogy akkor itt most nem a nőről van szó, hanem a nemekről inkább? De, de, a nőről van szó és arról, ahogyan utat tör magának a világban, ahogyan a szerepeit formálja, és ahogyan ki akar törni a skatulyáiból, hogy megélhesse magát. Szerintem erről szól.

(S közben eszembe jutott ez a TED-es előadás is: https://www.youtube.com/watch…)

Kapcsolódó könyvek: Borgos Anna: Nemek között

Borgos Anna: Nemek között
>!
Vackor6 P
Polihisztorképző – házi feladatok

Polihisztorképző 2018
7. Házi Feladat – 5. vezetők

Őszentsége a XIV. Dalai Láma – Victor Chan: A megbocsátás bölcsessége

Mennyire nehéz megbocsájtani annak, aki akarattal bánt? Aki tudatában van annak, hogy fájdalmat és szenvedést okoz tetteivel. Megérdemli azt, hogy megbocsájtsanak neki? És én megérdemlem, hogy békére leljek, azáltal, hogy képes vagyok megbocsájtani neki?

Rengeteg gyötrelem van a világban, rengeteg fájdalom. És még több a kérdés.
Egy példa a sok közül: észak-ír katolikus-protestáns testvérháború. Egy férfi 10 évesen elvesztette a szeme világát, mert kilőtte egy ellenséges golyó az ír háborúban. Gyermekként egy éjszaka kellett sorsa elfogadására. Vajon felnőttként ez miért nem sikerül? Miért hordozzuk a dühöt és a neheztelést, akár egy életen át?

A könyv írója Victor Chan Kínából származik. Abból az országból, amely az ötvenes években megszállta Tibetet és Tendzin Gyaco-t, a XIV. Dalai Lámát száműzetésre kényszerítette. Chan lehetőséget kapott arra, hogy a dalai lámával mély és bensőséges baráti beszélgetéseket folytathasson, és ezeket lejegyezhesse. Így született meg ez a könyv.
Nagyszerű lehetőség ez, hogy betekintést nyerjünk a Láma lenyűgöző lényéhez és gondolkodásához és ezáltal őszinte, emberi képet kaphatunk róla. Barátságos, józan és szerény, aki annyira jóízűen tud kacagni. Ahogy Chan is írja: „Egy rendkívül tiszta középpontot érzékelünk benne.”
Olyan erőteljes mankókat kapunk általa az élethez, ami csendesen bújik meg a sorok között. Ezért ajánlatos nyitott szívvel olvasni, és alaposan végiggondolni.

Hozok két apró példát, amelyek nekem most nagyon sokat adtak:

Egy konferencián történt, hogy Paul Ekman pszichológiaprofesszorra, – aki mindent tud az emberi arcról-, mély benyomást tett a Láma arca.
Felfedezte, hogy az átlagos, eddig megszokottakhoz képest az arcizmai élénkek és rugalmasak voltak, mintha egy ifjú emberé lettek volna.
A válasz, hogy gyakrabban használja a arcizmait, mint bárki. Ritkán van olyan, hogy a kitejezései ne lennének egyértelműek. Amikor boldog, százszázalékosan az. Semmilyen más érzelem nem férkőzik be, hogy megzavarja az érzést. Mindemellett fesztelenül, könnyedén és őszintén fejezte ki ezeket az érzéseket. És talán ami a legfontosabb: pillanatokon belül szertefoszlik az érzelem tükröződése. Nem ragaszkodik túlságosan a dolgokhoz – a saját érzelmeit is beleértve.
Ez szeretném, ha minden egyes alkalommal, amikor sokáig hurcolok mondjuk egy sérelmet, eszembe jusson. Sokat segítene!

És egy másik mély és fontos gondolat a könyvből, amiben szintén magamra és a jelen helyzetemre ismertem. Ezt egy az egyben idemásolom:
„Ha csupán magunkra gondolunk, és elfeledkezünk a többi emberről, akkor a tudatunk nagyon kis területet foglal el. Ilyen kis területen még a legkisebb probléma is hatalmasnak tűnik. Ám abban a pillanatban, hogy kialakítjuk a másokkal való törődés érzését, felismerjük, hogy hozzánk hasonlóan ők is boldogságra, elégedettségre vágynak. Amikor megvan bennünk a törődésnek ez az érzése, a tudatunk önmagától kitágul. Ezen a ponton a saját problémáink nem lesznek jelentősek – még a nagy problémák sem. Mi ennek az eredménye? A tudat békéjének jelentős gyarapodása. Tehát amikor csak önmagunkra, csak a saját boldogságunkra gondolunk, annak eredménye ténylegesen kevesebb boldogság lesz. Többet aggódunk, többet félünk. Az együttérzés hatásáról én a következőt gondolom: ha az ember valóban el akarja érni a valódi boldogságot, akkor bármilyen módszert is használ, az megéri a fáradtságot. A legjobb módszer az, amikor az ember másokra gondol, ebből ő maga kamatoztatja a legtöbbet.”

Rengeteg gondolkodni-, és feldolgozni valót tud adni a könyv. Meleg szívvel javaslom, hogy vegyétek kézbe.

Kapcsolódó könyvek: Őszentsége a XIV. Dalai Láma – Victor Chan: A megbocsátás bölcsessége

Őszentsége a XIV. Dalai Láma – Victor Chan: A megbocsátás bölcsessége
2 hozzászólás
>!
Sajtkukac94
Polihisztorképző – házi feladatok

6. házifeladat
6. sarkvidékek

Ezt a könyvet még általános iskola 5. osztályában kaptam természetismeret versenyen való részvételért, és azóta olvasatlanul hevert a polcomon. 11 évesen csak a képeket futottam át, de szerintem az iskolai ajándékkönyveim többségével így voltam.
Most ennek a kihívásnak az apropóján végre eljutottam oda, hogy behatóbban is megismerkedjek a témával.
Leginkább az tetszett benne, hogy a szerző milyen megszállottsággal képes írni az élményeiről és tapasztalatairól. Persze jó értelemben gondoltam. Szeretném, ha egyszer én is ennyire a hatása alá kerülhetnék egy engem érdeklő témának.
A másik nagy “felfedezésem” a könyvben szereplő képek minősége volt. Akkoriban az általuk használt fényképezőgép eléggé jónak számított (1990-es évek vége). Furcsa volt rádöbbenni, hogy a technika azóta annyit fejlődött, hogy már néhány okostelefon kamerája is felülmúlja a könyvben szereplő képek minőségét.
A szerző írásmódja nagyon jó volt egyébként. Az ember sokszor úgy érezhette, hogy maga is ott leselkedik, hogy végre leljen egy farkasodút, benne a kis szőrgombócokkal. Érdekes volt az is, hogy nemcsak a sarki farkas volt a téma, hanem kitért a környezet ismertetésére, valamint néhány egyéb, jelentősebb faj ismertetésére.
A végére egészen kedvet kaptam én is egy sarkvidéki expedícióhoz, de a -35 Celsius-fok (erősebb szélben akár -70) miatt inkább maradok a NatGeo-nál és a témába vágó könyveknél.

Kapcsolódó könyvek: L. David Mech: A sarki farkas

L. David Mech: A sarki farkas
>!
Ibanez MP
Polihisztorképző – házi feladatok

4. házi feladat
1. Közel-Kelet

Közel-Kelet témakörben a nagyon is (még mindig) aktuális szíriai háborút választottam, egy nemrég beszerzett könyvet olvastam el a témában, a Rakka-naplókat, melyben egy szíriai fiú írja le Rakka „felszabadítását” és az utána következő évek megpróbáltatásait, valamint szökését a városból.

A szíriai polgárháború 2011 márciusában kezdődött eleinte kormányellenes demonstrációkkal, a tunéziai események hatására. Az emberek a jelenlegi politikai elit ellen tiltakozva vonultak utcára, de a demonstrálók kezdetben csak reformokat követeltek, nem rezsimváltást. A rendfenntartók erőszakos beavatkozása miatt a tüntetések zavargássá fajultak, majd a rendőrség éles lőszerrel lőtt az emberekre, a lázongások gyorsabb elfojtása érdekében pedig harckocsikat is bevetettek.

Novembertől a Rijád el-Aszad tábornok vezetésével megalakult SZSZH indított gerillaháborút a hadsereg ellen. A kezdetben kizárólag könnyűfegyverekkel rendelkező lázadók a szomszédos arab országok és Törökország hathatós támogatásával jelentős katonai erővé nőtték ki magukat, 2012 őszéig már az ország több települését ellenőrzésük alá vonták. A helyzetet azonban tovább bonyolította, hogy 2012 nyarán az ország északkeleti részén lakó kurdok milíciái is beavatkoztak a harcba, Aleppóig nyomulva előre. A kurd lázadók egyszerre kerültek összetűzésbe a kormányerőkkel és az SZSZH-val. Mindemellett a konfliktusnak erősen szektariánus jelleget ad az a tény is, hogy a helybéli keresztények és alaviták a többségben alavitákból álló Aszad-rezsimet támogatják, míg a lázadók többsége a szunnita lakosság soraiból kerül ki. A szélsőségesebb felkelők rendszeresen hajtanak végre támadásokat a keresztény és alavita közösség ellen, míg a hadsereg és a kormányt támogató Sabiha milícia az ellenzéket támogató szíriai települések lakossága közt rendez időnként kisebb-nagyobb vérfürdőket.

A többségében szunnita felkelőket hivatalosan Szaúd-Arábia, Katar, az Öböl-menti államok, Törökország, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Franciaország támogatják. Nem állami szinten iraki szunniták, csecsenek, afgánok, nyugat-európai dzsihádisták harcolnak az oldalukon. E széles koalíciót főként Aszad megbuktatásának terve kapcsolja össze, de a vélemények eltérőek a későbbi rendezéssel kapcsolatban, nem utolsó sorban az Iszlám Állam felemelkedése miatt.

A kormányerők támogatása ennél jóval korlátozottabb, 2015 előtt elsősorban Irán és a libanoni Hezbollah nyújtott segítséget, ugyanakkor az Irak lakosságának közel 70%-át kitevő síiták szimpátiájára is számíthatnak. A 2015-ben kezdődő orosz beavatkozás, ugyanakkor nagy segítség a területei jelentős részeit elveszítő Aszad-kormányzatnak.

2013. március 6-ra a felkelők elfoglalták Rakkát, és ezzel az első tartományi székhelyt szerezték meg az Aszad-rezsimtől. Rakka Szíria északi részén, Aleppótól mintegy 160 kilométerre keletre fekszik. Az Eufrátesz folyó partján fekvő városnak 220 ezer lakosa volt a 2004-es népszámláláskor.

A jelentések szerint Rakka lakói ünnepelve fogadták a várost elfoglalókat, leszakították az elnököt ábrázoló posztereket és ledöntötték az előző államfő, Háfez el-Aszad életnagyságú bronzszobrát. 2014-re a város az Iszlám Állam székhelyévé vált. A dzsihádista szervezet a nem szunnita vallási építményeket, így az impozáns síita Uvajsz al-Karani-mecsetet is lerombolta. A város a szíriai kormányerők, a nyugati szövetségesek és az oroszok légitámadásainak célpontjává vált. 2017 októberében az USA által támogatott szíriai milíciák teljesen visszafoglalták az Iszlám Államtól.

https://moly.hu/konyvek/szamer-rakka-naplok/en-es-a-konyv/ibanez

>!
Bubuckaja P
Polihisztorképző – házi feladatok

Polihisztorképző 2018.
8. házi feladat
12. egyéni téma; Milánó megye: Milánó és az olasz tavak

Az egyéni témám Milánó megye volt, ami igencsak megnehezítette a dolgom. Igazán próbáltam valami különleges könyvet találni hozzá, de nem sikerült, ezért választottam egy útikönyvet.
Milánó megye Lombardia tartomány egyik megyéje, székhelye Milánó. Kézenfekvő lett volna csak Milánóval foglalkozó könyvet választani, de nem akartam ennyire leszűkíteni a témát. Gondoltam Milánó és az olasz tavak jobban hozzájárul ismereteim bővítéséhez. Ugyan az olasz tavak nem Milánó megyében, de Lombardia tartomány területén belül vannak. Ezért remélem, hogy annyira nem lógott ki a témámból.
Útikönyvet folyamatosan olvasni igencsak érdekes és nem igazán változatos. Nyilván az útikönyvek úgy vannak megszerkesztve, hogy ha ott állok a középkori templom előtt, akkor fellapozzam és elolvassam, hogy miről is nevezetes az építmény. Így egymásután olvasva a különböző városok nevezetességeit kicsit ismétlődő volt. Mindenhol van egy templom, kolostor, villa, piac, ókori nevezetesség, na meg tó.
Az viszont biztos, hogy meghozta a kedvem ahhoz, hogy valamelyik olasz tó partján lógassam a lábacskám és finom olasz ételeket egyek, gyönyörködve a csodaszép tájban.

Kapcsolódó könyvek: Rowland Mead: Milánó és az olasz tavak

Rowland Mead: Milánó és az olasz tavak
1 hozzászólás
>!
Rhia
Polihisztorképző – házi feladatok

Polihisztorképző 2018
5. vezetők
Hátborzongató. Néhol nehéz volt olvasni, ugyan tudtam mire vállalkozok.
Időrendben ismerjük meg a történelmi személyeket a világ minden tájáról. Objektíven mutatja be őket, rövid élettörténetüket és rémtetteiket. Benne vannak a már iskolában megismert személyek (Hitler, Néró, Dzsingisz kán, Sztálin) és hát számomra eddig nem ismert zsarnokok. Akinek van a témához affinitása, vagy akár csak néhány történelmi személynek szeretne olvasni, ajánlom a könyvet.

Kapcsolódó könyvek: Nigel Cawthorne: Zsarnokok

Nigel Cawthorne: Zsarnokok
Hirdetés
>!
Bubuckaja P
Polihisztorképző – házi feladatok

Polihisztorképző 2018.
7. házi feladat
3. gyerekek, gyereknevelés: James P. Steyer: Szólj vissza a facebooknak!

Bajban voltam ezzel a témával, mivel nekem nincs gyerekem, így nem akartam olyan típusú könyvet választani, ami arról szól, hogy hogyan etessem, itassam, tanítsam, neveljem stb a porontyot. Amikor megláttam a Szólj vissza a facebooknak! című könyvet a könyvtár polcán tudtam, hogy ő lesz a befutó. Egy olyan témáról szól, ami égető probléma a mai világban és nem csak a szülőket és a gyerekeket érinti, hanem mindenkit. Hiszen 20-30 év múlva a mostani gyerekek munkavállalók lesznek, én meg még bőven aktív korú. Mit fogok idősebb kollégaként kezdeni egy kis pályakezdővel, akinek a figyelme teljesen szét lesz esve, az élő kommunikációja borzalmas és feltehetőleg agresszív lesz, és nem tud majd megülni a fenekén 8 órában, hogy a munkájára figyeljen? Nem sokat.

Fontos szem előtt tartani, hogy a szerző amerikai és leginkább az amerikai társadalomról szól és az amerikai szülőknek ír. Ebből is erednek hibái. Sok benne az ismétlés, főleg a végén, sokat reklámozza saját cégét (a szerző a Common Sense Media alapítója és vezérigazgatója, amely az USA-ban a gyerekek és családok médiahasználatával foglalkozik, szóval nyilván nem véletlenül írta meg a könyvet), ami picit zavaró lehet. Viszont nagyon jól megvilágítja, hogy mennyire átrajzolta életünket a technika és a könnyen elérhető digitális világ. Leírja, hogy miben teszi tönkre a gyerekek és felnőttek agyát a folyamatos kütyüzés. Írtam is egy karcot róla:
https://moly.hu/karcok/1109533

A másik vesszőparipája az adatkufárság. A Facebook jelenik meg a címben, mert véleménye szerint ez a közösségi oldal leképezi korunk fő jelenségét, hogy fogyasztók vagyunk, akik eladhatók és megvásárolhatók. Kikel az ellen, hogy a Facebook, Google és társaik hogyan használják adatainkat, hogy reklámfelületeket eladva bevételhez jussanak. Kinek nincs olyan tapasztalata, hogy ha megnézett egy cikket vagy rákeresett valamire, akkor azonnal kapott olyan ajánlott hirdetéseket, amik ebben a témában voltak? Velem többször megesett, ha feminista személetű cikket olvastam el a gyereknevelésről vagy szülésről, akkor a facebook azonnal ezekkel kapcsolatos termékeket, szolgáltatásokat ajánlgatott (szülsz?szülsz?szülsz? ezt hajtogatta). Volt időszak, amikor állandóan házassággal és esküvővel kapcsolatos dolgokat dobott fel, mert tudta az életkorom és azt, hogy még „csak” kapcsolatban élek, ergo biztos házasodni akarok. Nem. Ezért próbáltam azzal átvágni, hogy válogatás nélkül mindenre rányomtam, hogy számomra nem releváns, a végén már szörfözést ajánlott Ausztráliában és hasonló baromságokat.

Szóval, témakezdő könyvnek tökéletes, ha valaki abban szeretne tájékozódni, hogy hogyan védhetné meg a gyerekét az online világban, akkor ezt ajánlom, minden idegesítő hibájától függetlenül.

Kapcsolódó könyvek: James P. Steyer: Szólj vissza a facebooknak!

James P. Steyer: Szólj vissza a facebooknak!
>!
Evione
Polihisztorképző – házi feladatok

Polihisztorképző 2018
4. Házi Feladat – 6. sarkvidékek

Ehhez a témához nagyon sok érdekes könyv közül lehetett választani, én a Scott és Amundsen című könyvet választottam, mely a Déli-sarkért folytatott versenyfutásról szól. Legalábbis nagyrészt, mert annyira részletes és annyira megalapoz ennek a párharcnak, hogy én, aki korábban egy két alapinformáción kívül, ami kimerült annyiban, hogy Amundsen fedezte fel a Déli-sarkot, Scott meg hősi halált halt (majd kitérek arra, hogy mennyire volt hősi), nem tudtam semmit. Viszont a könyv elolvasásával annyi információval lettem gazdagabb, hogy órákig tudnék beszélni arról, hogy mennyire különbözött egymástól a brit és a norvég expedíció, de legfőképpen Scott és Amundsen.
Röviden:
Roald Amundsen egy igazi vezető volt, aki évtizedeken keresztül foglalkozott sarkkutatással (elsőként sikerült végighajóznia pl. az Északnyugati átjárón), és készült folyamatosan tudatosan vagy tudat alatt a Déli-sark meghódítására. A sarkkutatás az élete volt.
Robert Falcon Scott a Brit Királyi Haditengerészetnél szolgált és kifejezetten nem izgatta a sarkkutatás, őt csak a dicsőség, a hírnév, a gyors előmenetel vonzotta, viszont abban az időben már, a sarkvidékek kivételével, mindent felfedeztek, így gyakorlatilag be kellett érnie ezzel, mondván ez maradt.
Amundsen képes volt tanulni a hibáiból, és beismerte, ha valamiben tévedett. Scott képtelen volt ilyesmire, ha esetleg segítő szándékkal javasoltak neki valamit, sok esetben a személye elleni támadásnak vette, és csak azért is úgy csinálta, ahogy eredetileg eltervezte (előfordult, hogy ez valakinek az életébe került). Mindemellett nagy ívben tett mind a mentális, mind a fizikai felkészülésre. Mindkét expedíciója alatt a vakszerencsére bízta magát, ami súlyos felelőtlenség, pláne, hogy nem csak a saját életéért tartozott felelősséggel. Mindene volt a rang és a hierarchia, Amundsent ezek hidegen hagyták, neki sokkal fontosabb volt a tudás és a tehetség.
Nagyon sokáig lehetne folytatni, de a lényeg annyi, hogy Amundsen és Scott egymás szöges ellentétei voltak. Amundsen hidegfejűsége, számító logikája, kitartása és évek kemény munkája végül elsőként juttatta el őt a Déli-Sarkra. Míg Scott megfontolatlansága, türelmetlensége és makacssága nem csak az ő, de több ember halálát is okozta végül. Úgy gondolom, hogy Scott halála nem volt sem hősies, sem dicsőséges. Borzasztó tragédia az övé, de nem olyan tragédia, amely miatt piedesztálra kellene emelni.

Kapcsolódó könyvek: Roland Huntford: Scott és Amundsen

Roland Huntford: Scott és Amundsen
>!
Hannele
Polihisztorképző – házi feladatok

7. feladat/11. bűnözés, bűnüldözés

Nehéz és távol álló téma. A büntetőjog sosem érdekelt, nem izgatta a fantáziámat, habár volt egy-két korábbi híres bűnesetek vagy irodalmi regényekben fellelhető bűnügyek, melyekből megszületett igazán olvasmányos könyv. Ezt a könyvet is ezek közé sorolhatom.
5 esetet dolgoz fel az előzményektől kezdve a tárgyaláson át a végkifejlettig.
Ezek a következők: A Steinhall-ügy, a Calillaux-ügy, a Landru-ügy, a Germaine Hout-ügy és a Chevallier-ügy. Mindegyik gyilkosság és egyet leszámítva felmentéssel végződtek.
A Landru-ügyet kivéve mindegyik a felsőosztályban történt gyilkosságokról szól, befolyásos és ismert családokban történt esetekről.
A Steinhall-ügyben Steinhall asszonyt megkötözve találták lakásán, miközben a férjét és édesanyját holtan találták a szomszéd helyiségekben. Az asszony többször módosította vallomását, megvádolt másokat, a tárgyaláson hidegvérrel, ha kellett vádaskodással, felháborodással fordította maga fele az esküdteket. A leírtakból egy tehetséges színésznő rajzolódik ki előttünk, akit végülis felmentettek a vádak alól.
A hölgy még férjhez ment egy angol lordhoz és idős korában halt meg.
Caillux-ügy egy házaspárról szól, a férj második házassága, pénzügyminiszter volt, a felesége pedig a Le Figaro lap főszerkesztőjét. Az ügy egyik korai példája a sajtó hihetetlen hatásvadászatának, az emberek magánéletében való vájkálásnak. A Figaro lap megjelentetett korábbi levelezéseket, cikkeket a pénzügyminiszterről, aki hiába próbált segítséget kérni pártjától, ügyvédektől. Végül a második felesége elégelte meg a dolgot, attól félve, hogy az ő leveleit is megjelentetik (még a férj első házassága alatt írta őket) és a magánéletében vájkálnak, hogy fogta magát, bejelentkezett a főszerkesztőnél és agyonlőtte.
Felmentették és a férj még utána is visszatérhetett a politikai életbe.
A Germaine Hout-ügyben egy kurtizán megölte szeretőjét, mert az szakítani akart vele.
Az ítélet testi sértés. „Szándékos testi sértés – ténybelileg és jogilag is tarthatatlan álláspont. A felmentésre az esküdtek nyilvánvalóan nem tudták rászánni magukat, másrészt azonban attól is visszariadtak, hogy szándékos emberölés címén hozzanak ítéletet. Így azután középutas megoldást kerestek, nem sokat törődve a tárgyalás kimenetelével. A francia közvélemény elfogadta a döntést.”
A két számomra legérdekesebb ügyet hagytam a végére:
Chevallier-ügyben a feleség megölte férjét, mert az megcsalta őt. A férj orvos, később polgármester, aki egy idő után szégyelli paraszti sorból származó feleségét, aki nem tud a magas társadalmi álláshoz igazodni, nem tud társaságban társalogni, estélyeket szervezni, ezért elhidegül tőle és később szeretőt tartva el akar válni. A feleség nagyon szereti férjét, változni szeretne, lelkileg labilis, aki egy pillanatban, amikor a férje a szemébe vágja az igazságot, hogy válni akar, előbb öngyilkos szeretne lenni, majd a férj szavaira, hogy legalább akkor tegye meg, ha ő elment, a férjet lövi le. A közvélemény, főleg a férjes asszonyok mind a feleség pártján állnak, és kipisszegik, leköpködik a tárgyaláson megjelent szeretőt. Az ítélet felmentés, a feleség végül 2004-ben hal meg, Pápua Új Guineában betegeket ápolt.
A Landru-ügy egy házasságszédelgő sorozatgyilkod története. A könyvben megemlítik, hogy példátlan ez az eset a 20. században. (Csodálkoznánk, hogy 21. században is létezik?)
A férfi közel 300 nővel tartott fenn kapcsolatot és 12 ember meggyilkolását bizonyították. rá. Kezdetben kisebb csalásokkal kezdte, majd házassági hirdetéseket adott fel, melyre meglepően sokan válaszolnak. A kiválasztott nőket elcsábította, majd egy idő után elvitte őket Gambaisben levő házába, ahol feltehetőleg megölte és elégette őket. Majd a pénzüket, ingóságukat elvette és a családtagokban azt hazudta, hogy külföldre utaztak.
Meglepő módon mindenről feljegyzést vezetett a férfi, volt egy dossziéja is a nőkről.
Egy elfekvő raktárban találták meg áldozatai bútorait, ruháit.
Először feltettem magamban azt a kérdést, hogy ez a férfi hogyan tudott ennyi nőt megszédíteni, hogy hittek neki, vele akartak élni. De ha megnézzük a korszakot: I. világháború, sokak maradtak család nélkül, a férfiak a fronton harcoltak. Talán annyira nem meglepő.
A férfit lefejezték, feje a Halál Múzeumában Los Angelesben van. Meglepő módon még a börtönben is kapott leveleket 4000 nőtől, közülük 400 feleségül is ment volna hozzá.

A könyv nagyon érdekes volt, meglepő esetekkel, végkifejlettel, de azt hiszem ebben a témában nem szeretnék sokat olvasni.

Kapcsolódó könyvek: Maximilian Jacta: Híres francia bűnperek

Maximilian Jacta: Híres francia bűnperek
>!
dtk8 P
Polihisztorképző – házi feladatok

7. feminizmus
https://moly.hu/konyvek/dosa-mariann-udvarhelyi-eva-tessza-szerk-anya-kiall-es-beszel/en-es-a-konyv/dtk8
„Tőled félnek a többiek. Mert te olyan feminin vagy. Vagy hát… feminista, na.”
15 interjú szerepel ebben a könyvben, ami anyákról és aktivistákról szól. Sokan azért lettek aktivisták, mert pont az anyává válásuk kapcsán élték meg azt, hogy nem jó a rendszer, valamit változtatni kell, és nekik maguknak kell azt elindítani. Kicsit féltem ettől a könyvtől, hogy mennyire fog belőle csöpögni a harcos feminizmus (és az miért baj? mióta szitokszó a feminizmus?), de rám nagyon inspirálóan hatott. Úgy éreztem, valamit tennem kell.
A születés hete minden évben májusban van, és az ebből az alkalomból szervezett, kisgyerekes anyukákat célzó könyvklubba elhívtam a kötet egyik interjúalanyát, Dömösi Emesét. Vele korábban egy anyaközpontos találkozón ismerkedtem meg, tudtam, hogy Németországban élt, és hogy van három gyereke. Az interjúból derült ki számomra, hogy egy bántalmazó kapcsolatból lépett ki, építette magát újra, és vált dúlává, anyaközpontossá, „femininné”. Kicsit izgultam, hogy hogyan vezessem úgy a beszélgetést, hogy ne legyek túl indiszkrét, de túl finomkodó sem. De felesleges volt az aggodalom, mert Emese teljesen nyíltan beszélt minden felmerült témáról, és a résztvevők is olyan jókat kérdeztek. Az egyik legjobb májusi nap volt!
(A képen Emese látható szuperhősnőbabák között, amiket egyébként ő készít.)

Kapcsolódó könyvek: Dósa Mariann – Udvarhelyi Éva Tessza (szerk.): Anya kiáll és beszél

Dósa Mariann – Udvarhelyi Éva Tessza (szerk.): Anya kiáll és beszél
1 hozzászólás