!

Molyolók saját írásai zóna

Emese_2>!
Molyolók saját írásai

Sziasztok! Hoztam nektek egy újabb kis szeletet a gyűjteményemből. :)
Jöhet mindennemű segítő szándékú komment.
Szép estét mindenkinek!
Puszi,
M.

Lelki ösztönzés

Küszöbön a változás,
Már nem félek.
Jöjjön, aminek jönnie kell.
Tudom, minden első lépés nehéz,
De már nem félek én,
Nem tartok semmitől:
Akármi is az,
Felőröl,
De már nem hagyom.
Erős vagyok, és tudom
Semmi se állhatja utam,
Mert mennem kell
Előre.
Már nem kapaszkodom,
Egyedül is menni fog,
Hiszen erős vagyok.
Tudom, hogy jó helyen vagyok,
Hiszen a boldogságtól arcom ragyog.
Meg is jegyzik ezt jó páran:
Mi történt, jól látnak?
A válaszom néha igen,
De néha csak egy halk nem,
Mert jól érzem magam,
De nem adom olyan könnyem a válaszomat.
Megvan az út,
Amire rá kellett lépnem,
Nehezemre esett elképzelnem,
Hova fog ez vezetni.
Erre a válasz még mindig nincs meg,
De nem bánkódom ezen:
Jöjjön, aminek jönnie kell!

2 hozzászólás
_natalie_néven_ I>!
Molyolók saját írásai

Kopognak…

Titkaim egyre fakulnak,
foszlik a szirmuk a csendben,
szárnyas idő tovalebben,
állok a fényre kitetten.

Fény sebez, izzik az áram,
vad vizek illata szédít,
rám hegesedve e létben
múltam iszapja fehérlik.

Megsebez itt ragyogása,
méze az új tavaszoknak,
szív zaja lüktet az éjben –
hallom kopognak, kopognak…

Rácsok ezüst szeme fénylik,
gyolcstalan illan a szélben
árva, kitárt karú álmom,
fehéren a legfeketébben.

1 hozzászólás
Sati>!
Molyolók saját írásai

őszi játszós

őszi szél bokám harapja
opálos az ég ablakja
hirtelen megrebben szemem
újra itt áll szemben velem

hulló levél neki bókol
tört mozdulat – sok a jóból
épp helyen vagyok és jókor
ölel az ősz szájon csókol

Babramorgó P>!
Molyolók saját írásai

változatok a félelemre 4.

keresgélsz a régi családi iratok közt, és egy poros gyászjelentésen megpillantod a saját neved

éjjel van, lekésted az utolsó buszt, gyalog sietsz haza az utcai lámpák fénytócsáin keresztül, házad kapujában felnézel az ablakodra és látod, hogy ég a villany a szobádban

állsz a buszmegállóban, iskolabusz lassít előtted, a gyerekek arcukat az üveghez nyomva, tágra nyílt szemekkel, moccanás nélkül figyelnek téged, zavarba jössz és egy kirakat felé fordulsz, ekkor meghallod a busz nyíló ajtajának szisszenését

1 hozzászólás
Simiréka I>!
Molyolók saját írásai

(Két prózavers)

Nagymamám

Nagymamám meggörnyedt hátán cipelte a változó eget. Titokban tükörfelhőket terelgetett. Karjaiból sosem fogyott ki a rend, ellátott a bonthatatlan mögé. Imáiban fogta kulcsra a világot.


Nyár

Felfeslik a reggel. Kabátot húz a nap. Arca szél fújta kalap. Fércelt ágak között hátrál az álom. Sorfalat állnak az elfelejtett szárnyak. Pohárban virágzik a nyár.

4 hozzászólás
Hirdetés
Babramorgó P>!
Molyolók saját írásai

pogány ima

adj erőt, nap apa
adj erőt, hold anya
lépte hozzám induljon
arca felém forduljon
szíve értem dobogjon
teste értem moccanjon
dala csak nekem szóljon
szeme másra ne nézzen
lépte máshoz ne vezessen
hollóanya vezesd hozzám
farkasapa, kergesd hozzám
vére patakba ne hulljon
húsát föld ne eméssze
csontját kő ne töresse
lelkét varjak ne szaggassák
fehér lányok ne sirassák
míg magamhoz nem vonom
hajamból szőtt kötelemmel
véremmel sült süteménnyel
míg nem ér végre hozzám
mert ő az enyém
nem szerethet senki mást
nap apa, hold anya
segítsetek!

Babramorgó P>!
Molyolók saját írásai

siess
mielőtt elégek
mielőtt kihűl
bennem a tűz
kialszik a fény
siess
mielőtt nem kellesz
mielőtt elfeledlek
mielőtt másért égek el

Angyal_Bella>!
Molyolók saját írásai

Remény

Szíved kezemben
hiába tartom
mindentől kifosztva,
ha néma lantom.