!

Minden, ami Gaura zóna

>!
chhaya P
Minden, ami Gaura

Részlet a Bevezetőből:

"Útravaló (egyperces)

RadoJavor festménye, The Pumpkin King ihlette a szöveget. Erdő, éjszaka, rengeteg tök és egy világító tökfejű óriás alakot körbetáncoló gyereksereg. Ezt nézi távolról egy régies öltözetű férfi, botjára támaszkodva. Ruházata és a fekete mise hangulat a tizenkilencedik századi Amerikát idézi – azon belül is, számomra Nathaniel Hawthorne Az ijfú Brown gazda című novelláját asszociálta, melyben a gonosz főszereplő saját felmenőjének képében jelenik meg, hogy az ifjú Brownt kísértésbe vigye az erdő sűrűjében."

https://www.deviantart.com/radojavor/art/The-Pumpkin-Ki…

Kapcsolódó könyvek: Gaura Ágnes: Embertelen jó

Gaura Ágnes: Embertelen jó
2 hozzászólás
>!
Gaura_Ágnes IP
Minden, ami Gaura

A Roboraptor által szervezett beszélgetős est egyik vendége leszek, téma: van-e helye a fantasztikumnak a magyar irodalomórán?

Bővebben itt: https://moly.hu/karcok/1104278

5 hozzászólás
>!
Gaura_Ágnes IP
Minden, ami Gaura

Legutóbbi körblogolásunkban arról vallottunk, hogy ki milyen zsánerben írt, kísérletezett eddig – én pedig főként a zsánerkeverés dilemmáira fókuszáltam…
https://www.facebook.com/notes/gaura-%C3%A1gnes/sorok-m…

>!
Gaura_Ágnes IP
Minden, ami Gaura

Ezúttal állatokról írtunk az írói körblogolás kapcsán. Regényeinkben szereplő állat karakterek, illetve állatmotívumok – avagy terquilszaron innen és túl. :)
Kép forrása: A Túlontúl egyik belső illusztrációja. spoiler
Link a bejegyzéshez: https://www.facebook.com/notes/gaura-%C3%A1gnes/sorok-m…

7 hozzászólás
>!
Gaura_Ágnes IP
Minden, ami Gaura

@Spekulatív_Zóna kért fel, hogy meséljek öt számomra fontos fantasztikus regényről vagy képregényről, és egy nem fantasztikus regényről. Nem volt könnyű leszűkíteni a fontos könyvek listáját 5+1-re, de itt a végeredmény. Ti ismeritek ezeket? Hogy nézne ki a ti listátok?

Kapcsolódó könyvek: Boris Vian: Tajtékos napok · Amy Tan: A Mennyei Örömök Klubja · Daniel Keyes: Virágot Algernonnak · Neil Gaiman: Sandman: Az álmok fejedelme – Álomország · Philip Pullman: His Dark Materials · Patrick Ness – Siobhan Dowd: Szólít a szörny

Boris Vian: Tajtékos napok
Amy Tan: A Mennyei Örömök Klubja
Daniel Keyes: Virágot Algernonnak
Neil Gaiman: Sandman: Az álmok fejedelme – Álomország
Philip Pullman: His Dark Materials
Patrick Ness – Siobhan Dowd: Szólít a szörny
Hirdetés
>!
Gaura_Ágnes IP
Minden, ami Gaura

A tavalyi év a népmesék és a művészi rebellió jegyében zajlott – legalábbis pár olvasóm biztosan így látta, hogy fellázadtam sorsom ellen, és ahelyett, hogy a Bori-sorozat hatodik kötetén dolgoztam volna, megírtam a szétszakadt Tündérország történetét egy népmeséken szocializálódott főszereplő leányzóval. Majd miután megjelent a regényem, kaptam egy levelet keresztanyámtól (aki soha nem ír nekem levelet) – benne pedig egy történetet az ő nagymamájáról. Ezt a családi sztorit szeretném most veletek megosztani március 15-e alkalmából (kicsit népmesésre igazítva).

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy öreg király, úgy hívták, hogy Hegymegi Kiss Albert. (Igazából nem király volt, hanem lelkész, és országgyűlési képviselő, de aránylag kevés népmese kezdődik e foglalkozással bíró emberek megnevezésével.) Volt ennek a királynak kétszer három leánya, ami igencsak elgondolkodtatta az idős uralkodót. „Ej, mi lesz velem, ha ezek eladósorba kerülnek?”, vakargatta őszülő halántékát esténként a kandalló tüze mellett pihenve. „Lesz hat vejem, hát én ennyit nem bírok kordában tartani. Ez csak egy KissKirályság, rögtön szétkapják a nyugalmamat, ha nem tudják, hol a helyük. Az lesz a legjobb, ha a lányokat jól kitaníttatom, hogy aztán ők elbírjanak azzal, aki megkéri a kezüket.”

Így is lett. Az öreg Hegymegi király meg is alapította Debrecenben a Dóczy Leánynevelő Intézet felsőbb tagozatait, hogy leányai eljuthassanak egészen az érettségiig. Büszke volt a király, igen büszke – de még büszkébb volt a (majdnem) legkisebb királykisasszony, bizonyos Hegymegi Kiss Ilona (alias dédimama), aki magyarabb volt minden magyar úri kisasszonynál széles a vidéken, a KissKirályságon innen és túl. Ilona (vagyis Lili) királykisasszony, aki történetesen március 15-én látta meg a napvilágot 1880-ban, meglehetősen rebellis természetűre sikeredett, olyannyira, hogy amikor az öreg király megkérdezte, ki mennyire szereti, s mondtak az idősebb nővérek mindenféle szépséget, ő csak annyit mondott: „Édesapám, én úgy szeretlek, mint a magyar emberek az édes anyanyelvüket!” Majd mindjárt hozzátette azt is, hogy ő aztán nem megy a leányneveldébe a gaz elnyomók nyelvét, a németet tanulni, mert ő a magyar nyelven kívül más nyelven egész életében nem fog megszólalni. Bizony, a királykisasszony nem feledte, mi történt 1848-ban, és ő az 1890-es években sem kívánt behódolni, ezzel is tisztelegve a felmenői előtt, akik közül akadt olyan Hegymegi Kiss is, aki tábori lelkészként szolgált a szabadságharcban.

Hejj, főtt nagyon az öreg király feje, hogy mit csináljon ezzel a leányával. Elűzhette volna, hogy az erdőben egy odúban bujkáljon, ahogy régen a rebellis természetű királykisasszonyok közt volt ez szokás, de hát az uralkodói palást mellett a lelkészi is nyomta az öreg király vállát, így alapjában véve a humánosabb megoldások felé hajlott. Ezért ahelyett, hogy kitagadta volna kedves leányát, megbeszélte az iskolával, hogy a leánya felmentést kapjon a német beszéd alól. Lili királykisasszony tehát szépen megtanult németül olvasni és írni, úgy, hogy közben egyszer ki nem pergett egy német szó sem az ajkán.

Telt-múlt az idő, s közeledett az érettségi ideje. Az udvari oktatók sorsot húztak, hogy ki beszéljen az öreg királlyal, s mondja meg neki, hogy ami eddig elment, az bizony az érettségi bizottság előtt nem lesz lehetséges: Lili királykisasszony csak akkor érettségizhet le, ha hajlandó legalább egy mondat erejéig németül megszólalni. Mondta az öreg király, hogy nem lesz gond, előveszi királyi tekintélyét, és leánya megszerzi azt az érettségit, ha már ezért alapította meg ezt a felsőbb leányiskolát. Az atyai ráhatás következtében Lili királykisasszony be is vonult az érettségire. Majd nem szólt egy árva szót sem németül.

Na, eztán kezdett el igazán főni az öreg király feje! Hát ki fog elvenni egy ilyen megátalkodottan makacs, s nyelves nőszemélyt? Belátta a király, hogy nem ez a leánya fogja erősíteni az osztrák-magyar dinasztikus kapcsolatokat, így hát olyan helyre adta férjhez rebellis gyermekét, ahol németül nem sokat beszéltek. Debrecenből egy ősi magyar településre, Rimaszombatra került a legmagyarabb királykisasszony, ahol büszkén használta továbbra is a magyar nyelvet.

Telt-múlt az idő, a magyar Tündérországgal együtt szétszakadt Magyarország is, Rimaszombatból csehszlovák város lett, és a betelepítések során törvény kötelezte a magyart, hogy befogadja házába az oda kirendelt tótot. (Az erre vonatkozó közmondást szerintem mindenki ismeri.) Lili királykisasszony – aki a Hegymegi Kiss családnevet férjhez menetele okán addigra már Báthoryra cserélte – próbálta büszkén viselni ezt a megaláztatást, és épp úgy tett, mint annak idején az érettségi napján: tudomásul vette, hogy vannak szabályok, de nagy ívben tett rájuk. A szlovákosítást biztosító törvények ugyanis csak azt írták elő, hogy be kell fogadni a tótot, azt nem, hogy beszélni is kell vele, főleg nem szlovákul. Lili királykisasszony természetesen Báthory Ilonaként sem volt hajlandó megszólalni más nyelven, csak magyarul. Így esett hát, hogy a nagy szlovákosítási hullámot dédimama simán meghekkelte. A betelepítés azért nem volt hiábavaló: az éhség nagy úr, úgyhogy a Báthory családnál lakó szlovák úriember elég hamar megtanult magyarul… :D

>!
Gaura_Ágnes IP
Minden, ami Gaura

Ha valaki nem találkozott volna még a Delta Vision kiadó 1848-as akciójával, az gyorsan kattintson ide: https://moly.hu/karcok/1074443
Csak szólok, hogy most már a Túlontúl is elérhető az akció keretén belül 1848 Ft-ért (a 4450 helyett – azt hiszem, jó üzlet annak, aki szeretné beszerezni valamikor. Ennél jobb akció nem lesz). Nekem külön öröm, hogy most már az új, javított kiadás lesz kapható. :)

Kapcsolódó könyvek: Gaura Ágnes: Túlontúl

Gaura Ágnes: Túlontúl
4 hozzászólás
>!
Gaura_Ágnes IP
Minden, ami Gaura

Idén Nőnap alkalmából a nemi egyenjogúság szellemiségének (és rebellis természetemnek) megfelelően én az ükapámról írtam FB-bejegyzést. Ez a felmenőm, bizonyos Hegymegi Kiss Albert (1838-1908), aki lelkész és országgyűlési képviselő volt Debrecenben igen sokat tett azért, hogy a nők gyakorolhassák a tanuláshoz és tudáshoz való jogaikat. Számos leánygyermek atyjaként ugyanis szembesülnie kellett azzal a problémával, hogy a hölgyek oktatása abszolút nincs megoldva az alapképzésen túl. Országgyűlési képviselőként kezdeményezte a felsőbb leányiskola megalapítását, így egészült ki a Dóczy Lánynevelő Intézet, ami először csak négyosztályos képzést nyújtott. Ez bővült 1874-ben nyolc osztályossá, és erre jött még plusz két év képzés lehetősége 1891-től.
A Dóczy nyilván nem volt egy Roxfort. Mégis, sok leány számára akkor a lehetőség, hogy tanulhatott – nem csupán alapfokon – kinyitott egy új, kicsit varázslatosabb világba vezető kaput, és később ennek mindannyian (nők és férfiak egyaránt) a haszonélvezői lettünk.

(Ez egyébként egy másik családi történet kezdete – március 15-én majd megírom a folytatását, hogy a forradalmat rebellis módon ne katonák és államférfiak emlegetésével, hanem női családtagjaim megidézésével ünnepeljem.)

4 hozzászólás
>!
Gaura_Ágnes IP
Minden, ami Gaura

Szolgálati közlemény: a legutóbbi nagy Delta Vision akció közben igen gyorsan elfogyott a Túlontúl, ezért újranyomás van készülődőben. Köszönöm mindazoknak, akik megrohamozták a kiadót az első kiadás utolsó példányaiért! Számomra a legnagyobb öröm ennek kapcsán az, hogy az új kiadás egyben javított kiadás lesz, vagyis azok, akik lemaradtak most az akciós beszerzésről, egy javított szövegállományt olvashatnak majd – ráadásul, ismervén a kiadó akciózási szokásait, azt gondolom, attól sem kell tartani, hogy ne lehetne majd akciós áron beszerezni az új kiadású Túlontúlt. ;)

Kapcsolódó könyvek: Gaura Ágnes: Túlontúl

Gaura Ágnes: Túlontúl
10 hozzászólás