!

Magyar irodalom zóna

>!
Süntüske
Magyar irodalom

A Vera olyan regény, amit nagyon szívesen adok majd a reménybeli kiskamasz lányom kezébe.

https://suntuske.wordpress.com/2020/05/29/a-gyermeklele…

Kapcsolódó könyvek: Grecsó Krisztián: Vera

Grecsó Krisztián: Vera

Kapcsolódó alkotók: Grecsó Krisztián

12 hozzászólás
>!
Lunemorte MP
Magyar irodalom

Ez volt Ady és Csinszka első és utolsó közös lakása – nem sokáig élvezhették a kényelmét

Bő egy évvel azután, hogy beköltöztek az akkor modern épületbe, Ady súlyosan megbetegedett és meghalt.

Ízléses, szépen berendezett, mai szemmel is kényelmesnek tűnő otthon. Kifinomult ízlésről árulkodó bútorok és kiegészítők. Nem hivalkodó, csak elegáns. Ez az első benyomása az embernek, ha végignéz Ady és Csinszka lakásán.

„Ősszel Pestre jövünk. Hungáriában lakunk, később a Vadászkürtben, s én teljesen kiélem magamat a lakásrendezésben. Bandinak csak készen szabad látni – írta Csinszka, miután megörökölte apjától a Veres Pálné utcai lakást. „Nem lesz nagy, de kényelmes, meleg és a miénk“ .

Boncza Berta és Ady Endre 1917 novembere és 1919 januárja között élt a belvárosi lakásban. Bár a nő mindent megtett annak érdekében, hogy a költő a lehető legjobban érezze itt magát, nem sokáig élvezhették a saját otthon melegét. Innen vitték el a már nagybeteg Adyt a Liget Szanatóriumba, ahonnan nem tért vissza.

Bővebben képekkel: link

Kapcsolódó alkotók: Ady Endre · Csinszka

1 hozzászólás
>!
Spießbürgerin 
Magyar irodalom

Helló,

remélem helyes zónába írok. Sajnos nem ismerem magam ki a magyar irodalommal, mert Németországon nőttem fel, spoiler

Tudtok nekem internetoldalt vagy könyvet ajánlani, ami bemutatja a magyar irodalom korszakait, jellemző stílusokat és szerzőit? A wikipedia cikk túl soványka nekem … Persze mind a három irodalmi kategória érdekel: líra, epika és dráma.

Köszönöm szépen!

2 hozzászólás
>!
Nienna001 MP
Magyar irodalom

Sziasztok!

Szerintetek ki a legjelentősebb három határon túli női szerző?
Kortárs, vagy már elhunyt, felvidéki, erdélyi, vajdasági, vagy akár még távolabb élő, de magát magyarnak való írónő, költőnő is jöhet ide. Kíváncsi vagyok ki miért szereti az adott szerzőt :) Köszönök minden hozzászólást :)

Szerk: Ha nem jut eszetekbe három egynek is nagyon örülök :)

KIEGÉSZÍTÉS: Ha valaki nem szeretne a legjelentősebb kiválasztására vállalkozni (ez nem egy könnyű dolog) akkor elég az is, ha megosztod, ki az aki tetszett, akitől szívesen olvastál :)

Kép forrása: spoiler

37 hozzászólás
>!
Lunemorte MP
Magyar irodalom

Rendhagyó hangoskönyv készült Esterházy Péter születésének évfordulójára.

Esterházy Péter (1950-2016) író születésének 70. évfordulója alkalmából rendhagyó hangoskönyvet tett közzé kedden a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) Facebook-oldalán, valamint Spotify- és YouTube-csatornáin.

“A Petőfi Irodalmi Múzeum ezer szállal kötődött és kötődik Esterházy Péterhez, mind a Digitális Irodalmi Akadémia, mind a korábbi programok, mind a munkatársak személyes kapcsolatai révén, ezért még egy karantén előtti időszámításban elkezdtünk gondolkozni azon, mivel emlékezhetnénk meg a közben már mindannyiunkat bezártságban érő 70. születésnapról” – fogalmazott az intézmény. Esterházy Péter Utazás a tizenhatos mélyére című, 2006-ban a Magvető Kiadónál megjelent regényét olvasták fel a PIM munkatársai, így emlékezve a 2016-ban elhunyt Kossuth-díjas író, publicista születésének évfordulójára – olvasható a tájékoztatóban. Elsősorban olyanokat kért fel az intézmény a kezdeményezéshez, akik ismerték, találkoztak vagy dolgoztak Esterházy Péterrel. A felkérésre 39 múzeumi kolléga, kézirat- és művészeti táros, múzeumpedagógus, irodalom-és művészettörténész vállalkozott, hogy egy-egy hosszabb-rövidebb részt felolvasva vegyenek részt a rendhagyó megemlékezésben.

Mint írják, olyan könyvet választottak, amely eddig még nem jelent meg hangoskönyv formájában. Az intézmény a Vakok és Gyengénlátók Szövetsége számára szeretné célzottan is elérhetővé tenni a regényt – írták a tájékoztatóban. A megszólalás sorrendjében: Wirth Imre, E. Csorba Csilla, Helmich Katalin, Erlitz János, Pádár Eszter, Kiss Borbála, Bánki Zsolt, Cséve Anna, Kelevéz Ágnes, Lukács Ágota, Zeke Zsuzsanna, Kalla Zsuzsa, Sóki Diána, Molnár Eszter, Szilágyi Judit, Sipos Ferenc, Nagyvári Ildikó, Németh Mária, Radics Péter, Szlabóczky Mercédesz, H. Bagó Ilona, Dauner Orsolya, Czékmány Anna, Komáromi Csaba, Sidó Anna, Hegyi Katalin, Benedek Anna, Kemény Aranka, Kovács Ida, Varga Katalin, Borbás Andrea, Nagy Réka, Zöllner Anna, Mészáros Zsolt, Mészáros Tibor, Sulyok Bernadett, Tétényi Csaba, Asztalos Emese, Török Dalma Szerkesztők: Pádár Eszter, Wirth Imre

https://www.youtube.com/watch…

Forrás: spoiler

Kapcsolódó alkotók: Esterházy Péter

>!
Lunemorte MP
Magyar irodalom

134 éve született Tóth Árpád (1886. április 14 – 1928. november 7.) költő, műfordító.

Jó éjszakát

Falon az inga lassú fénye villan,
Oly tétován jár, szinte arra vár,
Hogy ágyam mellett kattanjon a villany,
S a sötétben majd boldogan megáll.
Pihenjünk. Az álomba merülőnek
Jó dolga van. Megenyhül a robot,
Mint ahogy szépen súlya vész a kőnek,
Mit kegyes kéz a mély vízbe dobott.

Pihenjünk. Takarómon pár papírlap.
Elakadt sorok. Társtalan rimek.
Megsimogatom őket halkan: írjak?
És kicsit fájón sóhajtom: minek?
Minek a lélek balga fényüzése?
Aludjunk. Másra kell ideg s velő.
Józan dologra. Friss tülekedésre.
És rossz robotos a későnkelő.

Mi haszna, hogy papírt már jó egypárat
Beírtam? Bolygott rajtuk bús kezem,
A tollra dőlve, mint botra a fáradt
Vándor, ki havas pusztákon megyen.
Mi haszna? A sok téveteg barázdán
Hová jutottam? És ki jött velem?
Szelíd dalom lenézi a garázdán
Káromkodó és nyers dalú jelen.

Majd egyszer… Persze… Máskor… Szebb időkben…
Tik-tak… Ketyegj, vén, jó költő-vigasz,
Majd jő a kor, amelynek visszadöbben
Felénk szive… Tik-tak… Igaz… Igaz…
Falon az inga lassú fénye villan,
Aludjunk vagy száz évet csöndben át…
Ágyam mellett elkattantom a villanyt.
Versek… bolondság… szép jó éjszakát!

(1924)

Kép: Füst Milán, Tóth Árpád, Nagy Zoltán – Hátoldalán: „1914 május 1-én hajnali háromkor vették fel. Nagy Zoltán kritikájának megjelenése napján. Tóth Árpád végtelenül kedves és megható vacsorája után.” (fotó: Helfgott Sámuel, forrás: pim.hu)

Kapcsolódó alkotók: Tóth Árpád

A karc írója kikapcsolta a hozzászólás lehetőségét.

Hirdetés
>!
Tündérke
Magyar irodalom

"Fahidi Éva Weimar díszpolgára lett.
A kitüntető címet Buchenwald felszabadulásának 75. évfordulója alkalmából adományozták, az oklevelet a koronavírus járvány miatt postán küldték el.

Éva életében először 1944. augusztusában járt Weimarban, pontosabban a Weimar melletti Buchenwaldban. Hat héttel Auschwitzba érkezése és családjának elvesztése után, marhavagonban, nyolcvanadmagával érkezett oda.

„Nekem megígérték, hogy eljöhetek Weimarba. – Várj még egy kicsit, ne légy türelmetlen – mondta édesanyám –, ezek a rossz idők hamar elmúlnak, akkor elviszünk téged Weimarba, és mindent megnézhetsz, elolvashatsz a te Goethédről, meg Lottédról, meg Schilleredről… Ott, a weimari vasúti tábla alatt világosodott meg előttem, hogy az életnek csakis fricskái vannak. Mert kevés hőn óhajtottabb vágyam volt, mint eljutni Weimarba. És tessék, most megkaptam. Ott voltam Weimarban. Az embernek ne legyenek vágyai, mert, ments’ isten, teljesülnek” (A Dolgok Lelke )" Forrás: Fahidi Éva facebook
https://www.thueringer-allgemeine.de/regionen/weimar/ob…

Kapcsolódó könyvek: Fahidi Éva: A Dolgok Lelke

Fahidi Éva: A Dolgok Lelke

Kapcsolódó alkotók: Fahidi Éva

>!
V_Szilvió IP
Magyar irodalom

Sziasztok,
a magyar költészet napjára arra gondoltam, hogy LMBT+ könyves bloggerként hogy máshogy készülhetnék, minthogy összegyűjtöm az elmúlt 10 év fontos LMBT+ versesköteteit, és ajánlom őket. :)
Így ma ez történt, itt: https://melegkonyvek.blog.hu/2020/04/11/5_kortars_magya…

Kapcsolódó könyvek: Gerevich András: Barátok · Rosmer János: Hátsó ülés · Olty Péter: Heteró közegben · Nádasdy Ádám: Jól láthatóan lógok itt · Lesi Zoltán: Magasugrás

Gerevich András: Barátok
Rosmer János: Hátsó ülés
Olty Péter: Heteró közegben
Nádasdy Ádám: Jól láthatóan lógok itt
Lesi Zoltán: Magasugrás
>!
Lunemorte MP
Magyar irodalom

„A bengáli nyelvet hallom, sarjadékát annak a szanszkrit nyelvnek, melyet az istenek nyelvének neveztek, a prákritból származó új-szanszkritot, mely csupa ’a’ és csupa dallam, csupa mély lüktetés és csupa olvatag lágyság, az emberiség egykori dajkadala.”
Ezek Kosztolányi Dezső lelkes szavai, aki egy pesti előadáson hallotta Rabindranath Tagorét anyanyelvén szavalni. A találkozót meg is írta egy rövid cikkében: Érzések és gondolatok egy estélyen. Nyugat, 1926. 22. szám.
Kosztolányi áttért a vegetáriánus táplálkozásra, ezt 1928-ban a Színházi Élet is hírül adta: „Körülbelül három esztendeje nem eszem sem húst, sem zsírt, tisztán növényekkel, tejtermékekkel táplálkozom. Azóta szinte naponta részem van embertársaim viharos érdeklődésében. Rázzák a fejüket. Azt mondják, hogy a táplálékok mineműsége nem is olyan fontos. De ezt annyiszor ismételgetik s annyi kérdéssel ostromolnak, hogy állításukból az
ellenkező tanulságot kell levonnom.” A költő feleségének gyomorbaját nem tudták az orvosok enyhíteni, ezért hagyta el a húsevést, férje pedig követte a jó példát.

Forrás: Bharata Kultúrtér

Kapcsolódó alkotók: Kosztolányi Dezső · Rabindranath Tagore

A karc írója kikapcsolta a hozzászólás lehetőségét.