!

Kortárs irodalom zóna

>!
hablaty P
Kortárs irodalom

Mostanàban török kortàrs íróktól olvastam, és mindegyik valamièrt tetszett. Sajnos magyarul nem minegyikük érhetö el, de talàn éppen a karcom alapjàn talàl ràjuk valamelyik kiadò.
Akiket ajanlok figyelmetekbe: Ayse Kulin, Ahmet Ümit, Elif Safak, Alum Bati, (Buket Uzuner könyve, a Mediterranean Waltz még vàr ràm, ròla egyelöre nem nyilatkozom, tàn csak annyit, hogy a beleolvasàs alapjàn ígéretesnek tünik).
Ha meggyogyul a laptopom, mad karcolok roluk…

1 hozzászólás
>!
olvasóbarát P
Kortárs irodalom

Kedves @atesz_ @cseri, @encsy_eszter, @katka99, @Rebane, @korkata, @vargarockzsolt, @jevus, @tomgabee @virezma, @Goofry @Stendhal !
Nagy öröm számomra, hogy már többen megtiszteltetek a jelenlétetekkel. Egy kis kutatást végeztem: megnéztem a profilotoknál, hogy kinek kik a kedvencei és nagy örömmel tapasztaltam, hogy általában találtam közös kedvenceket :-) Persze akkor sincs semmi baj, ha eddig nem volt ilyen szerző, mert ezután lehet. Számomra a moly hatalmas felfedezés: 25 év könyvtárosság után is találtam felfedezésre váró szerzőket, és mindig egyre hosszabb listával megyek a könyvtárba.
Szeretem a kihívásokat is, ebben az évben a 13 nemzet 13 szerző kihívásnak örültem meg nagyon, mert nem mindig tudatosul olvasás közben, hogy milyen nemzetiségű a szerző, de itt most nagyon figyeltem és igazán kellemes felfedezés volt több esetben.Hozzatok új kedvenceket,fedezzünk fel, ismeretlen szerzőket! @danlin kihívásáról van szó: http://moly.hu/kihivasok/2013-13-szerzo-13-nemzet
Többekkel már komoly molyos ismeretségben vagyok, de remélem jönnek még új társak is, és elérjük, hogy képet is tehessünk fel. Gondolkodjatok, hogy mi lenne ennek a zónának a legkifejezőbb képe !

21 hozzászólás
>!
virezma P
Kortárs irodalom

Hát, ennek nem sok köze lesz az előbbi karchoz, mert egyiküktől sem olvastam. Az éppen aktuális meglepetés számomra kortárs témában Nagy Bandó András. Mindenki ismeri mint komikust, de mint költőt szerintem nem sokan. És most éppen az 575 haikut olvasom tőle, és bizony vannak benne ütős darabok. Kicsit olyan, mint Weöresnek a Tao Te King-fordítása. (Most néztem meg, 8 éve kaptam ballagásra!)

2 hozzászólás
>!
olvasóbarát P
Kortárs irodalom

Nem reklámnak számon, de a profilomnál találtok kihívásokat a kortárs irodalom alkotóiról.
http://moly.hu/tagok/olvasobarat/kihivasok
Ezt a zónát azért hoztam létre, hogy beszélgethessünk kortárs szerzőkről, új felfedezéseinkről.
Ebben az évben több francia szerzőt is olvastam:
Fred Vargas: Talpra, halottak!
Tőle korábban olvastam már a Messzire fuss, soká maradj című kötetet, ami nagyon tetszett.
Fred Vargas álnéven Frédérique Audoin-Rouzeau középkortörténész írja intellektuális krimijeit, amelyek azonban ugyanolyan izgalmasak, mint más krimi,csak mindegyikben van egy kis tudományos szál is.
Francois Nourissier: Francia történet
Frédéric Beigbeder: Francia regény
Ez utóbbi szerzőre Michel Houellebecq: A térkép és a táj című kötetében találtam utalást, aki szintén a francia irodalom „fenegyereke”, nekem ez a kötete tetszett legjobban, de olvastam tőle már mást is.
Várom a véleményeket és persze nem csak franciákról, csak most engem éppen ez foglalkoztat.

8 hozzászólás
>!
_natalie_ I
Kortárs irodalom

HALMAI TAMÁS

Kert és templom

Hogy kijusson a romos kertből,
mielőtt a hit tornya
eldől,

a fényből a még nagyobb fénybe,
úgy térdelne
árnyad elébe,

s hogy tisztuljon a test homálya,
megtérne
tested templomába.

*

Az első rózsa

Ha írsz, a betű olyan szép legyen,
mint két halál között
a szerelem,

s anyagtalan, akár az első rózsa
fényekből kifeslő
absztrakciója.

Verset csak Isten olvas.
Törj el, hogy
meghajolhass.

**

Verset rajzol

Onnan tudod, hogy tea készül:
tengert kapsz holddal
terítékül.

Onnan tudod, hogy október lett:
fényt termő fák
lakják a kertet.

Onnan tudod, hogy szeret, hogyha
verset rajzol
a homlokodra.

***

Kapcsolódó könyvek: Péczely Dóra (szerk.): Szép versek 2012

Péczely Dóra (szerk.): Szép versek 2012
15 hozzászólás
Hirdetés
>!
_natalie_ I
Kortárs irodalom

levegővétel

.

A tó felől egy férfi érkezik a büfébe.
Fehér szatyorban szürkészöld derengés.
„Keszeg” – mondja a férfi. A pulthoz lép.
A szatyrot a padra teszi. Rendel egy rumot.
A hal meg-megrándul. Végül a földre esik.
A férfi lehajol, lassú, nyugodt mozdulattal
csapja a pad pereméhez a szatyrot. Hínárszagú a szél.
„Ne mozogj” – mondja. „Nincs már hova menned.”

.

A szigetlakó

A sziget északi csücskében,
arccal a tenger felé
egy férfi áll.
Mögötte ablakok, előtte magány.
Hallgatja a sirályok sziréndalát.

S mintha egy hajóhídról nézné – zöld
monstrum a láthatáron –
a kontinens a szigethez odaúszott.
A hullámverés elcsöndesült.
Ez volt a csoda.

„Szárazföld.” Csak egyetlen szót tudott.
„Szárazföld.” – mondta az ostoba.

Kapcsolódó könyvek: Babiczky Tibor: A jóemberek

Babiczky Tibor: A jóemberek
>!
Amrita IP
Kortárs irodalom

Nisse

Nagyanyám imádta a lovakat. Családi hagyomány volt nálunk, hogy éjjelente körbejártuk az istállót, konyhát, segítettünk ebben-abban, elvégzetlen munkákban. Meggyógyítottuk a betegeket, inni adunk a szomjazóknak, ha a gazda megfeledkezett erről. Nagyanyám szerint a lovak legszebb, legtisztább, leghálásabb lények a világon. Kicsi koromban félelemmel vegyes csodálattal bámultam, ahogy jött-ment ezek között a hatalmas állatok között, icipici, törékeny asszony, lobogó, piros szoknyában.
Én sosem mertem volna utána csinálni. Egyszerűen képtelen voltam megbízni a háziállatokban. Meg nem is értettem a szavaikat, mozdulataikat. Ilyen szempontból feketebáránynak számítottam a családban, talán mert az apám a Hegyi Öreg volt, nem egy „tisztességes, rendes házimanó”. Cserébe kisfiú korom óta kiválóan el tudtam társalogni a madarakkal, szelekkel, erdőszellemekkel, amire senki más nem volt képes a családban. Egyszer egy vándorsólyom a hátára vett, és messze-messze vitt, egészen a falu fölé, szegény anyám a lelkét is kikönyörögte, mire leimádkozott a levegőégből.
Na de most a nagyanyámról akarok mesélni, nem a saját kalandjaimról. Szóval a nagyanyám mindenféle állat közül a lovakat szerette legjobban. Ő volt az, aki a vemhes kancákkal beszélgetett éjjelente, gyógyfüveket szerzett az öreg, hasfájós Juszufnak, a póninak, aki vigasztalta Fanfárt, amikor életében először zárták el a gazdáék az anyjától.
Minden baj ezzel a fekete kiscsikóval, Fanfárral kezdődött. Gyönyörű, fekete, nagy versenyló lett belőle, de örökké félős, kiszámíthatatlan maradt. A gazda lánya mégis ezen a lovon szeretett legjobban sétalovaglásra menni, talán tetszelegni akart a barátai előtt, hogy micsoda lova van. Nagyanyám azt mondta, Fanfár sosem kedvelte túlzottan az úrnőjét. Mélyen ülő szemű, rosszindulatú ember volt, mint a házbeliek szinte valamennyien. Sokan úgy tartják, hogy, a manók a gonosz emberektől odébb állnak, vagy elpusztítják a jószágaikat, pedig ez egyáltalán nem így van. Az én családom épp azért élt még ennél a háznál, mert vigyázni akartak az állatokra.
Egy nyári este történt, amikor Fanfárt és az úrnőjét baleset érte. A lány fogadásból át akart ugratni egy árkot, és lovastul belecsúszott a vízmosásba. Mindketten csúnyán megsérültek. Nagyanyám, anyám, meg a nővéreim felváltva sürgölődtek a ló meg a beteg lány körül. Hiába nem volt jó teremtés az emberleány, mégis szánták.
Hamarosan jött az emberek orvosa is, a lányzónak keze, lába tört, Fanfárról azt mondták, egész életében sánta marad. A gazdáék úgy határoztak, hogy másnap elviszik a vágóhídra, mert egy sánta lónak semmi hasznát nem tudják venni többé.

Egész éjjel dolgoztunk, mind a tizenketten kellettünk ahhoz, hogy ki tudjuk nyitni a box ajtaját. Nagyanyám vette a batyuját, még egyszer utoljára végig ölelgette minden unokáját, gyermekét, aztán felkapaszkodott a sánta ló hátára, és elnyelte őket az éjszaka.

Azóta sem látta őket senki.

Kapcsolódó könyvek: Ransom Riggs: Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei · Ambrus Attila József (szerk.): Vándorsólyom Kisasszony Variációk

Ransom Riggs: Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei
Ambrus Attila József (szerk.): Vándorsólyom Kisasszony Variációk
22 hozzászólás
>!
Amrita IP
Kortárs irodalom

tudod, az a lány, aki a tükörben lakik. nem, nem a saját tükörképem. kislány koromban azt hittem… igen, hogy mindenki másnak egy tükörképe van, csak nekem van kettő. aztán rájöttem hogy nem erről van szó.
ő nem egészen olyan mint én, valamivel fiatalabb, szőke hajú, (inkább szürke, mint egy szőke lány egy fekete-fehér fényképen). nagyon vékony. egy időben féltem is tőle, mert mindenhol ott van. akkor is, ha nincs tükör a közelben. mindenhova velem jön, érzem hogy figyel. sose beszél.
szomorú, és nagyon mohón tud figyelni, mintha lenne valamim, amit adhatnék neki, mintha segítséget várna, mintha el akarna venni valamit tőlem… nagyon szép arca van. csak valahogy törődött, fáradt. tündér. kísértet. furcsa.
nem, sose próbáltam megérinteni. de mostanában néha beszélek hozzá, azt hiszem érti. akkor mosolyog. tényleg kedvesen. talán egész idő alatt azt hitte, hogy nem veszem észre, azért volt olyan szomorú? olyan sóvár? és mintha kezdene színesedni az arca.

Kapcsolódó könyvek: Ransom Riggs: Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei · Ambrus Attila József (szerk.): Vándorsólyom Kisasszony Variációk

Ransom Riggs: Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei
Ambrus Attila József (szerk.): Vándorsólyom Kisasszony Variációk
17 hozzászólás
>!
_natalie_ I
Kortárs irodalom

http://www.youtube.com/watch…

.

Győrffy Ákos: Egy kagyló

Négy-öt éves lehetek, uszadékfákat
kötözök össze spárgával, ráülök a tutajra,
és megyek befelé a vízen.

Érzem, hogy fenntart az a valami,
amit csináltam. Volt az az erő, amit addig
nem ismertem. Nem tudtam arról az
erőről.

A parttól néhány méterre éreztem
meg, egyszer csak tudtam, hogy ez valami
olyan mozgás, amely nem vesz tudomást rólam.
Ha nem lennék, ugyanígy sodorna valamit.
Vagy ha nem lenne semmi, amit vihet,
az sem számítana. Önmaga lenne,
mindegy neki.

Akkor úgy döntöttem, nem szólalok meg
többé. Nem szólok senkihez, mert nem érdekel
senki és semmi, ami nem olyan, mint ez
az erő. Kérdeznek valamit, nem
válaszolok.

Aki hozzám szólt, abban nem volt meg
ez az erő. Csak abban láttam, ami nem ember.

Úgy látszik, nem kell feltétlenül embernek
lenni. Mert a kagylók például olyanok. Bennük
megvan az, ami miatt újra megszólalnék. A kagylók
szavakat írnak az iszapba. Ha egy kagyló kérdezne
valamit, válaszolnék.

Kapcsolódó könyvek: Győrffy Ákos: Havazás Amiens-ben

Győrffy Ákos: Havazás Amiens-ben
4 hozzászólás