!

Képzőművészet zóna

>!
pannik P
Képzőművészet

Trianon sorscsapását festette meg a Hajótörésben

Corvus-Kora Róbert lőkösházi alkotónak immáron nyolcadik 4,5x9 méteres történelmi panorámafestményéről hullt volna le a lepel a trianoni békediktátum aláírásának századik évfordulóján, azaz a mai napon, a helyi művelődési ház nagytermében. A koronavírus-járvány miatt azonban a nyilvános bemutatót határozatlan időre el kellett halasztani.

A Hajótörés című, költői megfogalmazású kompozíció egy háborgó tengert ábrázol, ahol a vihar egy ezeréves bárkát ötfelé szakít. A kétségbeesett emberek egymás felé nyújtják kezüket, de azok nem érnek össze. Az alkotót nem vezérelte semmilyen nemzeti gyűlölködés, sőt ez ellen van a közös Európában. Ahogy fogalmazott, Trianon tragédiáján nem lehet változtatni, a legfőbb feladat ma már az összetartozás megteremtése. Corvus-Kora Róbertet ugyanakkor régóta foglalkoztatta, hogy miként tudná a képzőművészet nyelvén történelmünk egyik legnagyobb sorscsapását ábrázolni.

Miként előző alkotásainál, most is nagyon sokat olvasott a témáról, vagyis Trianonról, az ahhoz vezető előzményekről. Kiemelte, csak úgy lehet visszaadni bármilyen eseményt, történést a festészet nyelvén, ha az ember teljesen képben van a történelmet illetően.

– Az alkotáson a hajófenék a tépett vitorlával a Trianon utáni Magyarországot jelképezi – hangsúlyozta Corvus-Kora Róbert. – A bárkáról az emberekkel együtt leszakadt részek Erdélyt, a Felvidéket, a Délvidéket és az Őrvidéket érzékeltetik.

Az arcokon látható a szomorúság, a bánat, az elkeseredés. A drámai hangulatot fokozza az emberek fuldoklása is az igazságtalan politikai döntés miatt.
Forrás:
link

>!
Solo_Mayer P
Képzőművészet

Fox Fire
– Iris Scott kortárs amerikai festő

>!
Solo_Mayer P
Képzőművészet

Evening Winter Scene with Skaters
– Andreas Schelfhout holland festő (1787–1870)

>!
robinson P
Képzőművészet

Laurits Andersen Ring dán festő (1854-1933)
Vasúti átkelés a Roskilde úton, 1914

Hirdetés
>!
pannik P
Képzőművészet

Razzhivin Igor Vladimirovich
The Sky Sparkles over Moscow

>!
robinson P
Képzőművészet

Bölcskey Ferenc magyar festő (1897-1976)
Kövek szállítása, 1925

>!
Zsuzsi_Marta P
Képzőművészet

TIZIANO (1488 – 1576): MÁRIA MENNYBEMENETELE (1518)

Velencében a legtöbb művészeti alkotás ma is ott található, ahol eredetileg megfestették. Ilyen az egyik velencei festőóriás, Tiziano ezen oltárképe is, mely a Santa Maria Gloriosa dei Frari (rövidebb és ismertebb nevén: Frari ) templomban csodálható meg.
Mária mennybemenetele (említik mennybevétel-ként is), Velence legnagyobb oltárképe a közel 7 m-es magasságával. Muszáj volt ilyen nagyra készíteni, hogy megfelelő vallási hatást váltson ki ebben a hatalmas térben.

A mennybemenetelen Szűz Mária átlép a Mennyországba, mikor lejár a Földi ideje. (A Frariban minden év augusztus 15-én ezt ünneplik.) spoiler

Máriát befogadta a Mennyország. Az angyalok kara üdvözli Égi zenével, és maga az Úr is köszönti őt országában. Alatta, lent a Földön az apostolok búcsúztatják és aggódva figyelik távozását.
Ragyogó vörös ruhájában Tiziano Szűz Máriája szinte élővé válik. A művészetben eddig senki sem használta ezt a színt ilyen izgalmasan és bátran.
Csodálatos művészeti pillanat, de fontosabb, hogy fontos vallási pillanat!

Az érdekes ebben a templomban, hogy ez a magas oltár a nyugati szárnyban van, és nem a keletiben. A legtöbb katolikus templomban pont fordítva van. A magas oltár a keleti oldalon helyezkedik el, mert arra van a Szentföld, onnan kel fel a Nap. Amikor a Frari 1338-ban felépült, még kelet felé mutatott. De mikor a ferencesek 1492-ben kibővítették, megfordították az irányát. Így már nyugat felé mutat. Hogy miért fordították meg, rejtély. Ami nem rejtély, az a megfordítás hatása a festményekre. Legfőképpen Tiziano Mennybemenetele-re!

Szent János kinyilatkoztatásában (az oltárképen balra lent, pirosban ábrázolva ő) olvashatjuk, hogy megjelent a mennyben egy nő a Napba öltözve. És ez a Napba öltözött nő volt Mária.
Hogy kiemelje ezt a pillanatot, Tiziano ragyogó arany háttér elé helyezte Máriát. Ez egy effekt. A neve „contre jour” (a fénnyel szemben). A vallási funkciója pedig az, hogy elválassza a Mennyországot – ahová Mária éppen lép – a Földi világtól, ahol még ott vannak az apostolok.
De ez az arany fény nemcsak festve van! Az új irány miatt az esti fény átszűrődik az ablakon, és a Tiziano által festett fénnyel együtt mennyei arany ragyogásba vonják Szűz Máriát. Ez egy elképesztő vallási pillanat! Magasan az oltár felett a művészet és a fény együtt alkotják meg a vizuális csodát! És Velencében minden este, naplementekor olyan, mintha a szemünk előtt történne meg a mennybemenetel.