!

Jellegzetes épület, helyszín a könyvben zóna

>!
mokata P
Jellegzetes épület, helyszín a könyvben

Vigilando Manhattan por la tarde de abajo del jamón, donde se mezclan los dos ríos, hay una islita con una estatua enorme de metal verdoso que lleva una antorcha en su brazo levantado y a la que vienen a visitar todos los turistas del mundo. Es la estatua de la Libertad, vive allí como un santo en su santuario y, por las noches, aburrida de que le hayan retratado tantas veces durante el día, se duerme sin que nadie lo note.

Kapcsolódó könyvek: Carmen Martín Gaite: Caperucita en Manhattan (Easy Readers)

Carmen Martín Gaite: Caperucita en Manhattan (Easy Readers)
>!
Negygyerekanyja P
Jellegzetes épület, helyszín a könyvben

"…kétszáz éve, minden reggel kilenckor a lovászinasok fehér lipicaiak nyakába vetik a kantárt, s néhány erre a célra tenyésztett ember, a régi spanyol lovasok egyenruhájában … nyeregbe száll, hogy a szertartás szabályai szerint áldozzanak egy jóvátehetetlenül elpusztított műveltség emlékének. … A terem a világ egyik legszebb szálája, éppen csak lehetetnyi barokk érzik rajta, s építője, a fiatalabbik Fischer von Erlach sem épített soha szebbet. …
Károly, e néven a hatodik, alapította ezt az iskolát. A terem közepén két facövek között tanulják a lovak a lépéseket. "

Bécs (Wien) – Spanyol Lovasiskola. A három emelet magas, reneszánsz árkádsorral díszített udvar körül elhelyezkedõ Téli Lovasiskola épületét a szenvedélyes lovas hírében álló I. Lipót alakította ki. A mai faj nemesítése Habsburg Károly nevéhez fûzõdik, aki az 1572-ben alakult bécsi spanyol iskola számára egy tenyésztõ telepet alapított – a császársághoz tartozó – Lipicán. A világ legrégibb lovas intézménye a 16. század óta áll fenn.
A bécsi Spanyol Lovasiskola egyedülálló a világon abban, ahogy megőrizték és továbbra is ápolják a reneszánsztól napjainkig a lovaglás magasiskolájának művészetét. Felejthetetlen élményt jelent a zenével összhangban mozgó lipicai lovak látványa.

A lipicai lovak utolérhetetlen gálabemutatóinak helyszíne a világ legszebb lovaglócsarnoka, amely Joseph Emanuel Fischer von Erlach barokk építõmester impozáns munkája. Azért emelték egykoron, hogy a nemesi ifjaknak legyen hol lovaglóleckét venniük. 2015 decembere óta az UNESCO a spanyol udvari lovasiskola lovaglóművészetét is az emberiség szellemi kulturális örökségeként tartja számon.

S ha már Lipicánál tartunk: ez egy kis település Szlovéniában, Trieszt közelében, az olasz határ mellett. Nevét a szláv lipa – hárs szóból eredeztetik, akárcsak Lipcséét. A település az itt található lovászatról és lovasiskolájáról híres. Innen származik a világhíres lófajta, a lipicai, amelyet a bécsi spanyol lovasiskola számára tenyésztettek ki, de előszeretettel használnak cirkuszi és fogathajtó bemutatókon is.

Kapcsolódó könyvek: Márai Sándor: Kabala

Márai Sándor: Kabala
>!
Zsákmányállatka P
Jellegzetes épület, helyszín a könyvben

Château de Miromesnil
Pocsék időben érkeztem az Erkölcsfeszegető Világbajnok szülőházához. Nekem legyen mondva…
1850 augusztus 5-e hajnalán, szülei nagy örömére, az egyik emeleti szobában tesztelte legelőször – meglehetős hangerővel – tüdőkapacitását Guy de Maupassant.
A kastély jelenleg szálloda és rendezvényközpont, de a birtok hatalmas parkja és apró kápolnája – ahol az író az Henry René Albert Guy kombóval került a keresztvíz alá – szabadon látogatható, ami még a zord idő ellenére is pompás időtöltés.

Kapcsolódó könyvek: Armand Lanoux: Maupassant, a szépfiú

Armand Lanoux: Maupassant, a szépfiú

Kapcsolódó alkotók: Guy de Maupassant

>!
forElle
Jellegzetes épület, helyszín a könyvben

"Egy kanyarban hirtelen megjelentek a Faraglioni-szirtek, és boldogan hallottam Emilia csodálkozó-gyönyörködő felkiáltását. Először járt Capriban, és eddig ki se nyitotta a száját.
Ebből a magasságból furcsaságával lepett meg a két nagy vörös sziklaszirt, olyanok voltak a tenger felszínén, mint a tükörbe zuhant meteoritok."

https://www.youtube.com/watch…

Kapcsolódó könyvek: Alberto Moravia: A megvetés

Alberto Moravia: A megvetés

Kapcsolódó alkotók: Alberto Moravia

Hirdetés
>!
Zsákmányállatka P
Jellegzetes épület, helyszín a könyvben

A Rue du Vieux-Colombier valószínűleg Párizs legjelentéktelenebb utcája. Rövid is, keskeny is, alig egy tucatnyi házzal a Saint-Sulpice közelében. A Szajnával párhuzamos utcát maguk a párizsiak sem nagyon ismerik, mégis akad látnivaló:
– a 6-os számú házban töltött tragikusan rövid életéből néhány éjszakát József Attila 1926-ban. A házba sajnos nem engedtek be, de annyit sikerült kiderítenem, hogy melyik szobában lakott a költő.
– a 11-es számú ház jóval mozgalmasabb. A jelenlegi tűzoltó kaszárnya a XVII. század közepén Monsieur de Tréville által vezetett testőrség központja és laktanyája volt, amely…
„…nyáron már reggel hattól, télen reggel nyolctól katonai táborra emlékeztetett. Ötven-hatvan testőr, teljes fegyverzetben, szinte ugrásra készen jött-ment az udvarán; úgy látszott, egymást váltják, hogy mindig jelentékeny számban legyenek ott. Az egyik lépcsőfeljárón – mai civilizációnk ekkora épületrész helyén egész házat emelne – nagy volt a sürgésforgás: párizsi kérelmezők loholtak, hogy kieszközöljék egy s más óhajuk teljesülését, vidéki nemesurak törték magukat, hogy a testőrök közé kerülhessenek, és cifra öltözetű, tarka ruhás lakájok követték egymást, hogy átadják Tréville úrnak gazdájuk üzeneteit. A várószobában, hosszú, körívben felállított padokon üldögéltek a kiválasztottak, vagyis azok, akiket berendeltek. Reggeltől estig zsongott az egész helyiség, közben pedig Tréville úr a várócsarnokból nyíló dolgozószobájában fogadta a látogatókat, végighallgatta a panaszosokat, parancsokat osztott, és ha ellenőrizni akarta embereit és fegyverzetüket, csupán az ablakhoz kellett lépnie, s máris mindent láthatott, akárcsak a Louvre erkélyéről a király.”

Kapcsolódó könyvek: Alexandre Dumas: A három testőr · Garamvölgyi László: Hogyan halt meg József Attila?

Alexandre Dumas: A három testőr
Garamvölgyi László: Hogyan halt meg József Attila?
>!
Ibanez P
Jellegzetes épület, helyszín a könyvben

"A jó Selmec jutott eszébe, a szép, meleg emlékű kisváros, a diákheccek, az akadémikus adomák, az a furcsa levegő, amely az egész magyar földön legjobban élteti a diákság középkori ízű, burs-bajtárs életét.

Selmec (bánya)
Az egykori Magyar Királyság egyik legjelentősebb bányavárosa. Festői fekvésű város, utcái más-más szinten, teraszosan alakultak ki. IV. Béla 1238-ban szabad királyi városi rangra emelte, s a tatárjárás után bajor és szász bányászokat telepített be, akiknek 1245-ben jogkönyvét is megerősítette. A középkorban évszázadokon át Magyarország legfontosabb ezüst- és aranybányái voltak itt. Virágkorát a 15. századtól a 18. századig élte. A világon először itt alkalmaztak puskaport a bányászatban (1627-ben). 1762. október 22-én kelt Systema nevű leiratában Mária Terézia megerősítette az udvari kamara döntését, így itt jött létre 1770-re a világ első bányászati akadémiája, melynek elődje az 1735-ben alapított Felsőfokú Bányatisztképző Intézet volt. Az Akadémia utódegyetemeinek hallgatói és volt diákjai a mai napig is őrzik és ápolják az itt kialakult hagyományokat, illetve szent városukként tisztelik és rendszeresen látogatják Selmecbányát. A 19. század folyamán bányavárosból iskolavárossá vált, de a 20. század során ezt a szerepét is jórészt elvesztette.

Több történetet olvashatunk Mikszáth Kálmán és Kosáryné Réz Lola tollából, mint például a többször is feldolgozott Leányvári Boszorkányt. Mikszáth Kálmán számos írása a városhoz és környékéhez köthető. Itt tanult Petőfi Sándor, Ipolyi Arnold, a 19. századi magyar néprajztudomány legnagyobb alakja és Lahner Emil, a párizsi iskola neves festője.

Kapcsolódó könyvek: Móricz Zsigmond: Jószerencsét

Móricz Zsigmond: Jószerencsét
>!
Zsákmányállatka P
Jellegzetes épület, helyszín a könyvben

If vára – Château d’If
Marseille-től délre, néhány percnyi hajóútra, egy sziklára épült apró erőd If vára, Edmond Dantés rabságának helyszíne. A hely valóban szűkös; a szabadulás biztos tudatában is az a tébolyító érzés kerít hatalmába, hogy vajon valóban visszatér-e a turistahajó? Rendkívül nyomasztó hely. Mindenki megkönnyebbülve, de rosszkedvűen távozott.

Kapcsolódó könyvek: Alexandre Dumas: Monte Cristo grófja · Alexandre Dumas – Adolf Mützelburg: A világ ura I-II.

Alexandre Dumas: Monte Cristo grófja
Alexandre Dumas – Adolf Mützelburg: A világ ura I-II.
>!
lilaköd P
Jellegzetes épület, helyszín a könyvben

Nyári délután a Cab d'Antibe sziklafokán. A mimózafák és a kaktuszok pőre boldogsággal tárulkoznak a napsütésben. A mélyben, a szikla tövében a sötétkék, mozdulatlan, üvegszerű tenger. A Földközi- tenger titokzatos nyugalma és sötétkékje: mintha az angyalok, égi nagymosás után minden kékítőt ebbe a teknőbe öntöttek volna.

Kapcsolódó könyvek: Márai Sándor: Beszéljünk másról?

Márai Sándor: Beszéljünk másról?
1 hozzászólás