!

Jellegzetes épület, helyszín a könyvben zóna

>!
rohanoazis P
Jellegzetes épület, helyszín a könyvben

Alkmaar holland város látképe a katedrálissal a 17. századból

“I make a beeline through the familiar streets to the other side of the city, where the cathedral towers over the rooftops. I enter the church through the door on Choir Street and wander through the gigantic apse with its pillars and stainedglass windows to the front, right up to the altar. I sit down on the front pew and close my eyes. For a while I sit like that, listening to my own breathing and the irregular beating of my heart.”

A könyv a 17. században játszódik.

Kapcsolódó könyvek: Simone van der Vlugt: Midnight Blue

Simone van der Vlugt: Midnight Blue
>!
Chöpp 
Jellegzetes épület, helyszín a könyvben

„Onnan, ahol megálltam, láttam azt a kávézóteraszt, amelyet egyszer éjszaka festett le Van Gogh. Túlláttam vulgáris kommerszsége sárga burjánzásán, annak az élő bizonyítékát láttam benne, hogy Van Gogh egykor ezeket a köveket tapodta, és ezek között a házak között ült, ihletet vagy egyszerűen társaságot keresve.”

(Van Gogh: Éjjeli kávézó)

Kapcsolódó könyvek: Sarah Winman: Bádogember

Sarah Winman: Bádogember

Kapcsolódó alkotók: Vincent Van Gogh

>!
Bla IP
Jellegzetes épület, helyszín a könyvben

„A carfax-i apátság, egy hatalmas templom romhalmaza két egymással szembeni mélyedésben helyezkedett el…”

Kapcsolódó könyvek: Rafael Marín: Sherlock Holmes és az Einstein-gyár

Rafael Marín: Sherlock Holmes és az Einstein-gyár
2 hozzászólás
>!
mokata P
Jellegzetes épület, helyszín a könyvben

Szerencsére kifogtunk két, viszonylag szélmentes napot, és azt alaposan kihasználtuk. Ekkor láthattam többek között a Kis hableányt – Andersen meséjének híres hősnőjét, a város jelképét – a tengerparton. Bűbájos, kecses a kicsinyke bronz lány, kedvelik a helybéliek. Mesélték, hogy hatalmas felháborodást keltett országszerte, amikor egy éjszakán lefejezték a szobrot. Azonnal gyűjtést szerveztek a felújítására… Furcsa, hogy az ember a csak képekről ismert nevezetességeket mindig másképp képzeli… Valahogy úgy voltam a szépséges hableánnyal, mint Brüsszel pisilő kisfiújával. Itthon a könyvek alapján sokkal nagyobbnak képzeltem mindkettőt! Pedig, ha jól meggondolom, bájuk, szeretnivalóságuk épp a kicsinységükben rejlik.

(azt már csak én teszem hozzá, hogy ilyen képet a szoborról készíteni képtelenség, folyamatosan a nyakában lógnak a turisták.)

Kapcsolódó könyvek: V. Kulcsár Ildikó: Királynők vendége voltam

V. Kulcsár Ildikó: Királynők vendége voltam

Kapcsolódó alkotók: Hans Christian Andersen

>!
szadrienn P
Jellegzetes épület, helyszín a könyvben

„Szmirnában minden egyes felvirradó nap úgy indult, akárcsak az előző. A szomszédságban az asszonyok kinyitották az ablakot, hogy bejöjjön a friss reggeli levegő, és kivigye a hálókamrákból az éjszaka leheletét. Kitették az ablakba a lepedőket, hogy szellőzzenek és fény érje őket, kirázták a porrongyokat, és nekiláttak a takarításnak.
Miközben rendet raktak, zsörtölődtek a gyerekek szétszórt holmijai, a szanaszét heverő ingek, játékok, gatyák, övek és ceruzák miatt. Görnyedten járták ezeket a köröket, sorsukat nyögve.
– Takarítok, takarítok, és csak takarítok vég nélkül! Egy egész életen át takarítok!
Az összes szmirnai: zsidó, katolikus, török, örmény és görög nő nap mint nap így sóhajtozott hajladozva.
Ezután kinyitották a kaput, és megrohamozták a helyi zöldségest, hogy bevásároljanak aznapra. Amikor a müezzin hangja felzendült a minaret felől, a lábasnak már a tűzhelyen kellett állnia, benne a fortyogó étellel. A szegénynegyedben, ha éppen valami jóféle húst főztek, mindig szélesre tárták az ablakokat, hogy a szomszédok irigykedjenek a pazar és úri lakomára. Ha egy asszonyt a müezzin éneke még a mosogatónál ért krumplipucolás közben, egyből az a rémálma támadt, hogy elérte az este, és máris mindennel elkésett: a házimunkával, az édességgel, és hogy lemaradt a közös délutáni hímzésről és a pletykákról.”

Görög zászló a török negyedben, Szmirna (ma İzmir ) a századfordulón

https://hu.wikipedia.org/wiki/%C4%B0zmir_(telep%C3%BCl%C3%A9s)
Kép forrása: https://www.lifo.gr/team/sansimera/51348

Kapcsolódó könyvek: Mara Meimaridi: A szmirnai boszorkányok

Mara Meimaridi: A szmirnai boszorkányok

Kapcsolódó alkotók: Mara Meimaridi

Hirdetés
>!
Bla IP
Jellegzetes épület, helyszín a könyvben

„A harlemi patkányfogó nélkül, aki vezethetett volna bennünket, de közös céllal: Limehouse, kínai negyed, a dokkok tiltott zónája, ahol a rasszizmus és a félelem uralkodik.”

Kapcsolódó könyvek: Rafael Marín: Sherlock Holmes és az Einstein-gyár

Rafael Marín: Sherlock Holmes és az Einstein-gyár
>!
tmezo P
Jellegzetes épület, helyszín a könyvben

„Hösst csak az eredetileg tervezett kivégzési időpont elhalasztása után, 1947. április 16-án tudták felakasztani, félő volt ugyanis, hogy a feldühödött tömeg meglincseli a volt táborparancsnokot. Szimbolikus módon, tetteinek helyszínén az auschwitzi főtáborban hajtották végre a halálos ítéletet.”

Kép forrása: saját fotó

Kapcsolódó könyvek: Rudolf Höss: Auschwitz parancsnoka voltam

Rudolf Höss: Auschwitz parancsnoka voltam
2 hozzászólás
>!
Véda MP
Jellegzetes épület, helyszín a könyvben

„Ugyanebben az időben (1767) a Pressburger Zeitung tudósítást közölt arról, hogy Nógrádban, a Salgó hegyen ég a föld. E különös jelenséget később Tanárky Mihály »Magyarország természeti ritkaságai« (1814) című művében »Meggyulladt hegyek Nógrád Vármegyébe« címmel így írja le: »Igen különös és ritka természeti tünemény az, melly Nógrád Vármegyébe a Salgó hegyén a mult esztendőbe adta elő magát. Ezt a hegyet egy rohanó sebes patak két részre osztja. A föld itt kemény és kövér büdöskő gőzökkel van terhelődve. A mult nyárba ez a hegy magától meggyulladt és sűrű füstölgések között egész két holnapig égett. Az imitt-amott kiütött lángoknál a mezei munkások ebédjeiket is megfőzhették. Az elégett föld négy ölnyi hosszúságra, két lábnyi szélességre és ugyanolyan mélységre egészen föld szénné változott, melly ha tűzbe vettetett, világos lánggal és büdöskő szaggal égett«.”

A Salgótarján környéki szénelőfordulásokról a legkorábbi írásos emlékek (talán) Radványi Ferenctől és Bél Mátyástól származnak. Radványi Ferenc 1727 táján ezt írja Vecseklővel kapcsolatban: „Beszéli a lakosság, hogy területükön van egy verem, amelyben nem tudni, hogy milyen kigőzölgések, egykor maguktól meggyulladtak és sok víz ráöntésével sem lehetett eloltani, amely kiásott hely még ma is látható."Bél Mátyás 1742-ben megjelent művében ezt írja, ugyancsak Vecseklővel összefüggésben: ” a lakosok egy üreget mutogatnak a hegyekben, ahol a föld önmagától meggyulladt és sokáig égett."
Kép és forrás: http://karancs-medves.blogspot.com/2010/01/ma-is-eg-sze…

Kapcsolódó könyvek: Szabó Zoltán: Cifra nyomorúság

Szabó Zoltán: Cifra nyomorúság
>!
Tintapatrónus P
Jellegzetes épület, helyszín a könyvben

West Point az egyik fontos helyszín a regény első részében.
A neve ma is ismert, mindenki legalább annyit tud róla, hogy híres katonai akadémia az USA-ban.
Kicsit utánanéztem, és összeszedtem még néhány érdekes adatot róla.
Hivatalos neve: United States Military Academy, rövidítve USMA.
Elhelyezkedése: a Hudson folyó partján, New York államában, kb. 80 km-re New Yorktól
A helyszínt George Washington ismerte fel, mint a legfontosabb stratégiai pont az amerikai függetlenségi háborúban. Akkoriban itt egy Fort Clinton nevű erődítmény állt.
Benedict Arnold (aki felbukkan a „Turn” c. sorozatban is) volt az 1802-ben létesített katonai akadémia első vezetője.
West Point az Egyesült Államok legrégebb óta folyamatosan üzemeltetett erődjének számít, és az ott működő akadémia nagyon komoly hírnévnek örvend, bár a regény idejében erős kritikákkal illeték a létesítményt, annak vezetőit és az onnan kikerült „arisztokrata” tiszteket.

Kapcsolódó könyvek: John Jakes: Észak és Dél

John Jakes: Észak és Dél