!

Jellegzetes épület, helyszín a könyvben zóna

>!
Bla IP
Jellegzetes épület, helyszín a könyvben

„Nekem Bécs csak egy méltóság nélküli romváros, melynek romjaira a februári tél hatalmas hó- és jégrakásokat emelt…”

Kapcsolódó könyvek: Graham Greene: A harmadik

Graham Greene: A harmadik
>!
BakosJuci 
Jellegzetes épület, helyszín a könyvben

Balatonfüred az 1800-as években (forrás: spoiler)

„A kolnák, a pinceházak az idén fel sem fognak nyílni, mert szüret nem lesz, s a balaton-füredi nagy épületekben már csukva vannak mind a redőnyök: az utolsó vendég is elköltözött; ez idő szerint még gőzhajó sincs ott; a savanyúvíz-forrás oszlopcsarnoka látogatatlanul áll, s a sétányon a platánlevelek zörögnek a végighaladó lába alatt, senki sem söpri már azokat el onnan.”

A füredi savanyúvíz az utóvulkanikus tevékenység eredménye, a forrásokat több száz éve ismerik a helyi emberek. Több forrás az idők folyamán elapadt már, de van három, ami a mai napig üzemel.
A fő forrás a Gyógy téren áll, mely fülé 1802-ben építettek tizenkét oszlop tartotta tetőt. Erről az oszlpocsarnokról beszél Jókai.
A másogik a Tagore-sétányon, egy kőből buzog elő, de ez nem olyan rég készült el.
A harmadik pedig – ami kicsit vicces, mert igazából kettő – a település Tihany felöli végén található: a forrás maga a kalandpark mögött van, de a kemping előtti parkoló végében található, négy bronz pony álltal a világ négy égtája felé csobogó kúthoz is levezették ezt a vizet.

A savanyúvíz alkalmas ivókúrára, elsősorban gyomorhurut, epe- és bélbántalmak, sőt cukorbaj ellen is hatásos, a Szívkorházban pedig felmelegítve fürdőkúraként is lakalmazzák. „A vízből a szénsav a bőrön át felszívódik, továbbá a víz felett összegyűlő szénsavgáz belélegzése, a víz hőmérséklete együtt javítja a belső szervek vérellátását, elősegíti a szívizom vérrel, oxigénnel való ellátását. Ennek köszönhetően a szénsavas fürdő hatékonyan alkalmazható a szívbetegségek és a különféle szívbillentyű bántalmak gyógyítása során.” (forrás: spoiler )
Az igen magas vastartalma miatt az íze jellegzetes (szerintem kissé csípős inkább, mint savanyú), a tárolására szolgáló üvegek pedig idővel vöröses színt kapnak belülről.

És ha már savanyúvíz, picit túllépve Jókain, ehhez is tartozik ám anakdóta, melyet Lipták Gábor: Aranyhíd című könyvében ismerhetünk meg:

"A krónikák szerint pontosan 1831. június huszadikán egy karcsú ifjú, bizonyos Varró Tivadar Balatonfüreden várakozott amikor megpillantotta a győri sertéskiráy Vlassek Ferdinánd egyetlen lányát. Ahogyan az ilyen történetekben lenni szokott az első látásra beleszeretett a gyönyörű lányba, akit irigyei csak „töpörtyű-princessznek” csúfoltak. Gúnynevét apja igencsak nagy vagyonának köszönhette. Ő rabolta el főszereplőnk szívét, aki egy szegény, de annál tehetségesebb színész volt az alakuló balatonfüredi színházban.
Azt, hogy itt kőből épített színház legyen Kisfaludy Sándor álmodta meg, de hogy piros bársonyfüggöny is legyen benne Komlóssy Ferenc szerette volna és ezért sok mindenre vállalkozott. Mindehhez persze jól jött volna a seréskirály támogatása, ő azonban nem volt hajlandó komédiára adakozni. Komlóssy elővette hát a színészet legfőbb fegyverét a színjátszást. Varró Tivadart bajor hercegként mutatta be, ami egyből felkeltette az uraság figyelmét. Szerette volna, ha lányát egy ilyen nemesi család sarja venné feleségül. Igyekezett is, hogy kedvében járjon az álhercegnek. Kifigyelte hát, hogy mivel foglalatoskodik és megdöbbenve látta, hogy az ifjú nem csak maga mossa ruhát, de az épülő színháznál is segédkezik. Több se kellett a kereskedőnek ő is fogta a lapátot és beállt dolgozni. A füredi színházat közadakozásból építették: a telket a tihanyi apátság adta, a pénz egy részét a veszprémi káplán és a megyei urak. Akik ezt nem tehették meg – diákok, iskolamesterek, kisbirtokosok – ingyen jöttek segíteni az építésben. De olyat még ők sem láttak, hogy egy ennyire gazdag és befolyásos ember, mint a győri sertéskirály maga is beálljon a munkások közé.
Július 26-án a Szentgyörgyi Horváth György bált adott Anna lány tiszteletére. Úgy mondják, így születtek meg az első füredi Anna-bálok. Ezen a bálon találkozhatott Varró Tivadar és Júlia, a kereskedő lánya ismét. Azonban a színjáték részeként az ifjú színész nem szólalhatott meg, nehogy lebukjon. A lányt átlátott a dolgon, hiszen pontosan tudta, hogy nem egy herceg, hanem egy színész áll előtt. Szívének mégsem tudott parancsolni és a Balaton partján szerelmes csókban fonódtak össze.
Nemsokára eljött a színház megnyitásának ideje. Vlassek úr családjával megnézte az előadást, ahol legnagyobb megdöbbenésére a bajor herceg állt a színpadon. Ekkor jött rá az átverésre. Rosszul lett és a szívéhez kapott, egy jegyszedő pedig gyorsan vízért szalad. Mivel a savanyúvíz forrása volt a legközelebb onnan hozott. A sertéskirály már az első korty után jobban lett és végül gond nélkül ülte végig az előadást. Egy doktornak – aki a páholyban ült – fel is tűnt a dolog: talán ekkor gondoltak először arra, hogy ez a víz a szívnek is jót tehet.
De ennek a víznek nem csak a betegségre volt hatása, a kővé vált apai szívet is meglágyította. A sertéskereskedő ezután megengedte, hogy lányát a szegény színész feleségül vegye, ezzel teljesült be a szerelmesek története.
Azóta tartják úgy, hogy a leányoknak savanyúvizet kell itatni apjukkal, hogyha a kemény apai szív a szerelmük útjába állna." (forrás: spoiler )

Kapcsolódó könyvek: Jókai Mór: Az arany ember

Jókai Mór: Az arany ember
>!
Zsófi_és_Bea P
Jellegzetes épület, helyszín a könyvben

„Dan a város szélén, egy menő, új lakóparkban, a hetediken lakik, ahonnan rálátni szinte egész Bristolra. Vörös téglás viktoriánus házsorok, templomtornyok és a hatvanas évekbeli irodaházak sorakoznak egymás hegyén-hátán.”

Kapcsolódó könyvek: Keith Stuart: Kockafiú

Keith Stuart: Kockafiú
2 hozzászólás
>!
szadrienn P
Jellegzetes épület, helyszín a könyvben

„Mialatt én Budát-Pestet, azazhogy hegyet-völgyet bejártam Márika után, sejtésem sem volt róla, hogy Ambrózy báró a Székesfővárosi vendéglő előtt ücsörög. A János-hegyi kilátóhoz közeli, gyönyörűséges fapalota, mely a világkiállításon erdész- és vadászpavilonként működött, ám az ünnepségek után szétszedték, és végül a János-hegy oldalában újra felállítva közkedvelt kirándulóhelyet csináltak belőle, télen sem volt üres. Odabenn, a jól fűtött panorámás étteremben a vacogva érkező, ám télvíz idején is elszánt kirándulóknak forró tyúklevest, vadpecsenyét és a hatalmas kandalló nyílt lángja fölött rotyogtatott babgulyást szolgáltak fel. A kevésbé fázós vendégek kiülhettek a kerthelyiségbe is, ahol a kocsányos tölgyek alatt sorakozó hosszú asztalokat és sörpadokat épp úgy letakarították minden reggel, mint nyaranta szokás.
Itt ücsörgött Ambrózy báró is, keze ügyébe húzva az ónkancsót, amiben a forralt bor úgy gőzölgött, mintha nagy testvéreihez, a gyárak kéményeihez kívánna hasonlítani.”

A szerző lábjegyzete

„Az első János-hegyi vendéglőt id. Erber János erdész alapította 1880-ban Székesfővárosi vendéglő néven. 1896 után a millenniumi kiállítás erdész- és vadászpavilonját állították fel a helyére, mely a főnemesi családok, sőt IV. Károly, az utolsó magyar király és hitvese, Zita királyné kedvelt kirándulóhelye volt. Az épület a II. világháborúban elpusztult, helyén ma a libegő végállomása található.”

Jánoshegyi vendéglő, 1910.

Kép forrása: http://egykor.hu/budapest-xii--kerulet/janoshegyi-vende…

Kapcsolódó könyvek: Böszörményi Gyula: Nász és téboly

Böszörményi Gyula: Nász és téboly

Kapcsolódó alkotók: Böszörményi Gyula

15 hozzászólás
>!
szadrienn P
Jellegzetes épület, helyszín a könyvben

„Az Orfeum kávéház, amit törzsvendégei még mindig „a Beliczay”-ként emlegettek, pedig névadó tulajdonosa immár két esztendeje, hogy jobblétre szenderült, átadva kulcsait az özvegyének, most is zsúfolásig telt. A két nagy helyiségből álló zengeráj külső fertályát a söntés alkotta, ahol csak italt és legfeljebb tojást pohárban (a kispénzű vendégek vacsorája) lehetett rendelni. Itt ültek asztalaiknál, vagy épp biliárdoztak, kártyáztak a Fővárosi Orfeum artistái, kóristái és kabaristái, továbbá a legkülönbözőbb lapok riporterei, akik közé sokszor egy-egy dúsgazdag mágnás és arisztokrata is bekeveredett, elunva saját, vagyonával és rangjával pozőrködő társaságát.”

A szerző lábjegyzete:

„Az Operával rézsűt szemben Beliczay kávéháza csalogatja a lumpfrátereket. Beliczay, az Orfeum tulajdonosának a veje béreli ezt az éjjeli lokált, ahol mindig hajnalig mulat a varieték világa. Az 1880-as évek második felében ez volt a legmondénabb éjszakai kávéház” – írja Balla Vilmos. Beliczay Antal halála (1891) után özvegye még egy darabig vitte az Andrássy út 19.-ben lévő üzletet, ám aztán eladta.”

Fővárosi Orfeum kávéház, 1909.

Kép forrása: https://mandadb.hu/tart/mcitem/442997

Kapcsolódó könyvek: Böszörményi Gyula: Nász és téboly

Böszörményi Gyula: Nász és téboly

Kapcsolódó alkotók: Böszörményi Gyula

>!
Tintapatrónus P
Jellegzetes épület, helyszín a könyvben

A régi Rómához hasonlóan „a mi Rómánkban” is emelkedtek dombok, amúgy azonban a város jóval kisebb volt…. Richmondnak megvolt a maga Tiberise is: a délre tekergő, majd kelet – az Atlanti-ócean – felé kanyargó James, bár a római Capitolium aligha bűzlött a dohánytól, ellentétben Richmonddal, melynek legkisebb szeglete is egy kikötői dohánygyár szagát árasztotta.
Az első főváros Montgomery volt, de dicsősége csak másfl hónapig tartott. Ekkor a Kongresszus megszavazta – bár nem vita nélkül, hogy átköltözik Virginiába. Richmond túl közel a jenki vonalakhoz, a jenki puskákhoz – állították az ötlet ellenzői. De nem csak a szavazatok száma győzte le őket, hanem a logika is: Richmondot, mint a Dél fegyvergyártó és – szállító központját így is, úgy is meg kell védeni, akár ott székel a kormányzat, akár nem.

Akkor még egy kis amerikai földrajz:

VIRGINIA – az Amerikai Egyesült Államok egyik alapító tagállama. Az USA délkeleti részén helyezkedik el, a történelmi Délen. Nevét I. Erzsébet angol királynőről, a „Szűz Királynőről” (the Virgin Queen) kapta. Virginia egyike azon négy amerikai államnak, amelyek államformája nemzetközösség, a másik három Kentucky, Massachusetts és Pennsylvania. Virginia fővárosa Richmond, legnépesebb városa Virginia Beach.

RICHMOND – a Virginiai Nemzetközösség fővárosa az Amerikai Egyesült Államokban. A város melyet Henrico és Chesterfield megyék veszik körül, Virginia állam közepén a Interstate 95 és Interstate 64 autópályák találkozásán fekszik. Richmond területét a James folyó esésénél Virginia Piedmont régiójában rövid időre angol telepesek népesítették be Jamestownból 1607-ben, egy jelentős őslakos település közelében. A jelenlegi Richmond városát 1737-ben alapították és később ez lett a Virginia gyarmat és domínium fővárosa.
Az Amerikai polgárháború alatt Richmond volt a Amerikai Konföderációs Államok fővárosa és sok polgárháborús helyszín található a városban, többek közt a Virginiai Állami Kapitólium és a Konföderáció Fehér Háza.

MONTGOMERY – Montgomery Alabama állam fővárosa, egyben annak második legnagyobb városa, mely Montgomery megyében, azon belül is az Alabama folyó partján terül el. Ezer szállal kötődik mind az amerikai polgárháborúhoz, mind a későbbi fekete polgárjogi mozgalomhoz, melynek a két legnagyobb lökést adó eseménye, Rosa Parks ellenszegülése 1955. december 1-jén a buszon, mikor a vezető felszólította, hogy adja át a helyét egy fehér férfinak, majd az ebből kirobbant Montgomeryi busz bojkott, melynek során 382 napig nem szálltak buszra a lakosság mintegy felét kitevő feketék. A városvezetés, hogy megmentse a közlekedési céget (mely Montgomery teljes tömegközlekedési hálózatát üzemeltette és üzemelteti ma is) 1956. december 21-én eltörölte a szegregációt a járatokon.

A képen: Richmond
Forrás: Wiki

Kapcsolódó könyvek: John Jakes: Szerelem és háború

John Jakes: Szerelem és háború
Hirdetés
>!
szadrienn P
Jellegzetes épület, helyszín a könyvben

„Kevesen tudják – mert nem bennszülött és nem bennlakó ritkán vetődik el arra a vidékre –, hogy Budapestnek Buda és a Belváros után leginkább városi karakterű része a Ferencváros. Hogy mit értek városi karakter alatt? Legrövidebben úgy mondhatnám meg, hogy a múltat, amely kifejeződik a kövekben, a szokásokban és magában az egész levegőben. Az Andrássy út, a Nagykörút és az Erzsébetváros külső része mondvacsinált, történettelen; mértani körvonalaik, épületeik hidegek, múlt nélkül valók, parvenük. Ellenben a Ferencvárosnak abban a belső részében, amit egy oldalról a Kálvin tér határol, más oldalról a Köztelek, a dohánygyár meg az Iparművészeti Múzeum fed el a kíváncsi szemek elől, harmadik oldalról pedig a vasúti tárházak végtelen sora szorít vissza a szabad Dunától, ki egész a Körútig: ott van a város, az igazi, régimódi város.”

Cholnoky Viktor: A senkik szigete

Ferencváros az 1910-es években
Kép forrása: http://egykor.hu/budapest-ix--kerulet

Kapcsolódó könyvek: Erki Edit (szerk.): A hajdani hangos Budapest

Erki Edit (szerk.): A hajdani hangos Budapest

Kapcsolódó alkotók: Cholnoky Viktor

2 hozzászólás
>!
augumaug MP
Jellegzetes épület, helyszín a könyvben

Dózsepalota, Velence

„A Dózsepalotában ma is láthatók – olyan világításban, amelyben jól érvényesülnek – annak a kollektív személyiségnek a művei, aki a Tintoretto nevet viselte.”
34. oldal

Kapcsolódó könyvek: Jean-Paul Sartre: Velence foglya – Tintoretto

Jean-Paul Sartre: Velence foglya – Tintoretto
>!
Bélabá P
Jellegzetes épület, helyszín a könyvben

Az Imbolygó híd a Temze új gyalogos hídja, amely a Szent Pál-katedrálist köti össze a Tate Modernnel.

Felfelé folyik, hátrafelé lejt 107. oldal

https://en.wikipedia.org/wiki/Millennium_Bridge,_London

https://hu.wikipedia.org/wiki/Millennium_Bridge

Kapcsolódó könyvek: Julian Barnes: Felfelé folyik, hátrafelé lejt

Julian Barnes: Felfelé folyik, hátrafelé lejt
>!
BakosJuci P
Jellegzetes épület, helyszín a könyvben

Szent Katalin domonkos rendi kolostor romjai (Margit-romok) (saját fénykép)

Az 1200-s évek elején Bertalan veszprémi püspök alapította a Séd-völgyében, Magyarországon elsőként, a domonkos szerzetesrend női kolostorát.
Bár a falak Szent Katalin tiszteletére lettek felszenetelve, a köznyelv Margit-romokként emlegetik őket, ugyan IV. Béla lánya, az 1943-ban szetté is avatott Margit gyermekkorát itt töltötte 1246 és 1252 között. Itt tanult meg írni, olvasni, imádkozni, énekelni a kislány, majd innen költözött Pestre, a Nyulak-szigetére, ami később szintén róla kapta a nevét, és lett Margit-sziget.

A kolostor egészen a török időkig állt, viszont akkor a terület elnéptelenedésének köszönhetően az enyészeté vált. Jelnleg a teplom egyik fő fala áll, illetve a tamplomhajó körvonalai vehetőek ki.

„ A Margit-romoknak védelmére hívta fel a város és a püspök figyelmét 1926-ban a Műemlékek Országos Bizottsága. Ezen munkálatokra Rott Nándor püspök fel is ajánlott kétmillió koronát, a kiadás tervezett összegének egyharmadát. A romok tulajdonjogát a városnak viszont csak 1929 nyarán sikerült visszaszereznie. 1936 tavaszán Veszprém város műszaki hivatala elkezdte az ásatást szükségmunkásokkal, majd a munka Rhé Gyula, az akkori múzeumvezető irányítása alatt folytatódott. Két és fél, három méter magas törmelék alól kellett kiszabadítani a romokat. A régi falakra a 18-19. században lakóházak épültek, s ezek megakadályozták a kolostor teljes feltárását. A templomból már több részlet maradt fenn. Rhé Gyula javasolta a rom környékének parkszerű rendezését, ami 1938-ban meg is valósult.” (forrás: spoiler)
A 2010-es években történ újabb nagy felújításnak köszönhetően immár a kolostorrom környéke igazi szép parkos terület lett, a várból letekintve igazi sétára csalogató képet mutat.

Kapcsolódó könyvek: Kodolányi János: Boldog Margit

Kodolányi János: Boldog Margit