!

Jellegzetes épület, helyszín a könyvben zóna

+
>!
gybarbii P
Jellegzetes épület, helyszín a könyvben

Habár nem jellegzetes helyszín, de ehhez a zónához tudnám leginkább kötni…

E. Lockhart: A hazudósok c. könyve a massachusetts-i Beechwood-szigeten játszódik. Érdekesség, hogy tényleg létezik egy ilyen elnevezésű sziget, Kanadában található.

Kapcsolódó könyvek: E. Lockhart: A hazudósok

E. Lockhart: A hazudósok
+
>!
ancsarose P
Jellegzetes épület, helyszín a könyvben

"Kathleen Zahavi 1929-ben Nyíregyházán született.
– Nyíregyháza egy Budapesttől 300 kilométerre fekvő kisváros. Egy zárt zsidó közösség volt ott. (…) A városunkban mintegy tízezer zsidó élt. Volt egy ortodox és egy neológ zsinagóga, mi az utóbbiba jártunk."

A képen jobb oldalt a jelenlegi eredetileg ortodox zsinagóga, amit ma a neológok használnak, ez a Mártírok terén van. Bal oldalt a status que ante hitközség zsinagógája látható, ami a Szarvas utcában állt, ezt 1944-ben a németek robbantották fel.
Sajnos a neológ zsinagógáról nem találtam képet, de még információt sem.

Kapcsolódó könyvek: Sándor Zsuzsa: Az auschwitzi könyvelő

Sándor Zsuzsa: Az auschwitzi könyvelő
+
>!
szadrienn P
Jellegzetes épület, helyszín a könyvben

„Kilenc óra tájban hajtottam át Cornwall határán. Legalább három órával azelőtt, hogy megeredt az eső, és a felhők ekkor még mind fehéren ragyogtak. Ami azt illeti, a délelőtt folyamán számos olyan látványban volt részem, amelyhez foghatóan elbűvölőt nem sokat láttam eddig.”

Kapcsolódó könyvek: Kazuo Ishiguro: Napok romjai

Kazuo Ishiguro: Napok romjai

Kapcsolódó alkotók: Kazuo Ishiguro

14 hozzászólás
+
>!
szadrienn P
Jellegzetes épület, helyszín a könyvben

„És természetesen nem mulasztottam el megtekinteni a gyönyörű katedrálist, amelyet Mrs. Symons olyan elismeréssel méltat könyve lapjain. Ezt a fenséges épületet könnyűszerrel megtaláltam, minthogy magasba szökő tornya Salisbury bármely pontjáról látható.”

Kapcsolódó könyvek: Kazuo Ishiguro: Napok romjai

Kazuo Ishiguro: Napok romjai

Kapcsolódó alkotók: Kazuo Ishiguro

+
>!
szadrienn P
Jellegzetes épület, helyszín a könyvben

„Ma este itt vagyok hát, Salisbury városának egyik vendégfogadójában. Vagyis eltelt utazásom első napja, és végeredményben azt kell mondanom, elégedett vagyok.”

Kapcsolódó könyvek: Kazuo Ishiguro: Napok romjai

Kazuo Ishiguro: Napok romjai

Kapcsolódó alkotók: Kazuo Ishiguro

+
>!
Timár_Krisztina ISMP
Jellegzetes épület, helyszín a könyvben

Scsukin Dvor

Gogol Az arckép című kisregényének első mondata így hangzik: „Sehol sem szokott megállni annyi ember, mint a Scsukin Dvor-i képesbolt előtt.”

Mivel nagyon nem mindegy, hol játszódik a történet, viszont a beavatatlan olvasónak biztosan nem tűnik fel kapásból, úgy döntöttem, karcolok róla.

A Щукин двор avagy Апраксин Двор (Aprakszin Dvor), ahogy ma leginkább nevezik, Szentpétervár hatalmas vásárcsarnoka, amely a XVIII. század óta létezik, csak nem mindig pont így nézett ki, tekintve, hogy hol leég, hol újítják. Utóbbit amúgy orosz módra, tizenöt-húsz év alatt. :P Az egyik nevét a XVIII. századi Aprakszin grófról kapta (övé volt a telek), illetve arról a Scsukin nevű kereskedőről, aki a teleknek azt a részét megvásárolta, amelyre a vásárcsarnok épült. Olasz mester építette, és 1913-ra már ötszáz boltnak adott helyet. Aztán persze jól államosították, de most megint boltokkal van tele. Illetve most pont nem, mert újítják.

De nem is ez az igazán fontos, hanem az, hogy mindez Szentpéterváron található. Abban a városban, amelyhez mindig is vegyes érzelmekkel viszonyultak az oroszok. „Ablak Európára”, oké, nem is igazán orosz város, hanem európai – aztán ki-ki eldönti magának, hogy örül ennek a nyitásnak, vagy veszélyesnek tekinti.

Gogolnál (és Dosztojevszkijnél is) veszélyes hely Szentpétervár. Nyitott tér, ami azt jelenti, hogy nem biztonságos, hogy a határvonalak itt könnyen átléphetők – nemcsak Oroszország határai, hanem a képletes határok is: a határ élet és halál,* értelem és őrület, külvilág és belvilág** között, de akár a test határai is felnyílhatnak***. Ha egy történetük úgy kezdődik, hogy mindez Szentpéterváron játszódik, ott tuti, hogy előbb-utóbb baj lesz. Ideális helyszín egy gótikus történethez. A szürrealizmust előlegező Gogol-művek rendszerint itt játszódnak (vagy valamelyik kis ukrán faluban, amely szintén nem veszélytelen hely :)).

No, ezért fontos, hogy Az arckép éppen a Scsukin Dvor egyik boltjában kezdődik.

* A köpönyeg (Akakij Akakijevics élete nem élet, halála nem halál)
** Az arckép (nem spoilerezek)
*** Az orr

Kapcsolódó könyvek: Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Az arckép

Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Az arckép
Hirdetés
+
>!
Csoszi P
Jellegzetes épület, helyszín a könyvben

Azon a nyáron, midőn beköszöntött a monszunidőszak, és a lábunk alatt a forró talaj már annyira szúrta megkérgesedett talpunkat, mintha ezer méh csípte volna meg, a királyi udvar – a többi kiváltságos indiai családhoz hasonlóan – felkerekedett magasabban fekvő lakhelye felé, hogy tagjai friss, hűvös hegyvidéki levegőt szívhassanak magukba. Dardzsilingbe utaztunk, ebbe a meseszép, kétezer-egyszáz méter magasan található, hegyek övezte körzetbe, amely teaültetvényeiről volt híres: a domboldalakban mindenfelé zöldelltek a cserjékkel beültetett sorok, ameddig csak a szem ellátott.

125. oldal

Kép: https://en.wikipedia.org/wiki/Darjeeling#/media/File:Da…

Kapcsolódó könyvek: Lucinda Riley: Éjféli rózsa

Lucinda Riley: Éjféli rózsa
+
>!
Csoszi P
Jellegzetes épület, helyszín a könyvben

Dzsaipur barna, sivatagi dombok által körülölelt síkságon fekszik. Kisgyerekkoromban azt gondoltam, hogy a világ legcsodálatosabb vidékén élek, egy meseszerű városban: a házak a legtetszetősebb rózsaszínben pompáztak, amit csak el lehet képzelni. A széles utcákat választékosan faragott rácsozatú, oszlopos verandákkal büszkélkedő kupolás épületek szegélyezték. A legkedvezőbb fekvésű helyet persze maga a Holdpalota foglalta el: szinte különálló várost alkotott, buja kertek mögött megbújva. Belül valóságos labirintus volt, a csipkézett boltívek belső udvarokra vezettek, amelyek, ha beléptél, készségesen feltárták saját titkait.

87. oldal

Kép: https://worldjourneysdiscover.files.wordpress.com/2015/…

Kapcsolódó könyvek: Lucinda Riley: Éjféli rózsa

Lucinda Riley: Éjféli rózsa
+
>!
sophie P
Jellegzetes épület, helyszín a könyvben

„Utoljára az Invalidusok és az Eiffel-torony között laktam egy olyan utcában, hogy azután sajnos Párizsban már sehol máshol nem volt kedvem lakni, sőt, ami azt illeti más városban sem.” (Irwin Shaw – Ronald Searle: Párizs! Párizs! – 111. oldal)

Rue Amélie
Fotó: http://www.flickriver.com/photos/iainmclauchlan/sets/72…

Kapcsolódó könyvek: Irwin Shaw – Ronald Searle: Párizs! Párizs!

Irwin Shaw – Ronald Searle: Párizs! Párizs!
+
>!
skolik I
Jellegzetes épület, helyszín a könyvben

Nem sokkal később aztán egy hatalmas hidat pillantott meg az utca végén. Olyan hatalmas volt, mintha az égig akarna nyúlni, és ott bebújni a felhők közé.
– Látod kis barátom, ez a Lánchíd- mutatott a medve az építményre.
– Azok pedig oroszlánok, tudom ám! – felelte a kisfiú- Méghozzá fiú oroszlánok, mert nekik van ilyen nagy és borzas sörényük – elevenítette fel Boti, az állatkertben tanultakat.
Amint közeledtek a hídhoz, már látni lehetett a folyót.
– Jaj, de nagyon széles ez az árok, és mennyi víz van benne! Ott aztán biztosan belefolyna a gumicsizmámba a víz, ha belelépnék! –kiáltott csodálkozva a kisfiú-
– Ez nem árok, hanem folyómeder, a víz pedig a Duna – magyarázta Medve Úrfi.
– Ez nagyon gyönyörű! – lelkendezett a kisfiú. – És azok a csodálatos nagy hajók is milyen érdekesek!
– Igen a Duna nagyon szép! És képzeld el, hogy egy picike forrásból ered, sok száz km-rel távolabb, és ilyen széles lesz amire ideér! És nemcsak széles, nagyon mély is! Nemcsak a gumicsizmád, te is elmerülnél benne!

Kapcsolódó könyvek: Skolik Ágnes: Csibemese

Skolik Ágnes: Csibemese

Kapcsolódó alkotók: Skolik Ágnes