!

Irodalmi művek címének újragondolása zóna

>!
tiborszerintabor P
Irodalmi művek címének újragondolása

Az alkimista cím azért pontatlan, mert a mű nem az alkimistáról szól, ő csak egy epizódszereplője a történetnek, a főhős pedig nem alkimista, hanem egy „útkereső”, illetve „kincskereső”. A kincskereső vagy Az útkereső jobb címe lenne a történetnek szerintem.
A műre vonatkozó elemzésem: https://modszereskritikak.wordpress.com/2019/04/28/az-a…

Kapcsolódó könyvek: Paulo Coelho: Az alkimista

Paulo Coelho: Az alkimista
>!
tiborszerintabor P
Irodalmi művek címének újragondolása

Az ember tragédiája cím egy „objektív” cím, miközben maga a mű tartalma szubjektív, hiszen Lucifer gondolatvilága határozza meg a mű koncepcióját, világképét. A cím tehát így lenne pontos: Az ember tragédiája – Lucifer szerint. Vagy ez a cím is megfontolásra érdemes: Az ember tragédiája: Lucifer.
A műre vonatkozó elemzésem: https://modszereskritikak.wordpress.com/2018/09/27/az-e…

Kapcsolódó könyvek: Madách Imre: Az ember tragédiája

Madách Imre: Az ember tragédiája
>!
tiborszerintabor P
Irodalmi művek címének újragondolása

Petőfi Az apostol című művében Szilveszter demokratikus és igazságos politikai rendszert szeretne, de nem tud változásokat elérni, ezért úgy dönt, hogy megöli a királyt. Vajon tarthatunk ilyen személyt „apostolnak”? Az apostol az a személy, akit vallásos-spirituális vezető valamilyen küldetés teljesítésére jogosít fel. Szilveszter nem vallásos, illetve maga határozta el, hogy megöli a királyt, nem más mondta ezt neki, azaz erre a tettre neki nem volt „meghatalmazása”. Úgy gondolom, az apostol cím nem helyénvaló, jobb és találóbb lenne szerintem a Tehetségsors cím.
A műre vonatkozó elemzésem: https://modszereskritikak.wordpress.com/2018/10/04/az-a…

>!
tiborszerintabor P
Irodalmi művek címének újragondolása

Das doppelte Lottchen / A két Lotti. Az eredeti cím és a magyar fordítás nem vág egybe, de ez a „kisebbik baj”. :) A nagyobb baj az, hogy a műben nem Lotte „duplázódik meg”, hanem Luise, hiszen alapvetően az ő manipulatív szemlélete és viselkedésmódja határozza meg az események alakulását:
https://modszereskritikak.wordpress.com/2018/10/27/a-ke…

Kapcsolódó könyvek: Erich Kästner: A két Lotti

Erich Kästner: A két Lotti
>!
tiborszerintabor P
Irodalmi művek címének újragondolása

The Old Man and the Sea, magyarul: Az öreg halász és a tenger. A magyar cím pontatlan, hiszen az angol címben „öreg ember” szerepel, másrészt a férfi a műben horgászik, nem pedig halászik. Továbbá a mű nem az idős férfi és a tenger viszonyáról szól, hanem a férfinek egy nagy hallal való küzdelméről. Vagyis pontosabb cím lett volna az, hogy Az öreg ember / horgász és a nagy hal. Vagy akár ez is egy találó cím lehetett volna: Az öreg ember és a nagy zsákmány reménye.
A műhöz kapcsolódó elemzésem: https://modszereskritikak.wordpress.com/2018/12/25/az-o…

Kapcsolódó könyvek: Ernest Hemingway: Az öreg halász és a tenger

Ernest Hemingway: Az öreg halász és a tenger
4 hozzászólás
Hirdetés
>!
tiborszerintabor P
Irodalmi művek címének újragondolása

Embercsempészés, vesztegetés, vízi közlekedés rendjének megsértése, pénzmosás, adócsalás, közokirat-hamisítás, stb. – az „arany embernek” ez messze nem a teljes bűnlajstroma, és a jogi ügyek mellett számos erkölcsi probléma is felvetődik a könyv tartalma alapján.
Az arany ember tehát polgári szemszögből nézve átvitt értelemben értendő. Érzékletes cím lenne a „sz*rból arany(at csináló) ember”, ami utal arra, hogy a főhős bűnös tevékenységből „erényt”, vagyont és társadalmi elfogadottságot igyekszik kovácsolni – a regényben sikerrel.
A műhöz kapcsolódó elemzésem: https://modszereskritikak.wordpress.com/2018/10/15/az-a…

Kapcsolódó könyvek: Jókai Mór: Az arany ember

Jókai Mór: Az arany ember
>!
tiborszerintabor P
Irodalmi művek címének újragondolása

„A mű címe a tartalom szempontjából pontatlan, hiszen a kisködmön nem kincskereső, hanem "kincset érő”, legalábbis erkölcsi vonatkozásban, emberség szempontjából, tekintve, hogy a „benne lakozó tündér” figyelmezteti birtokosát, ha nem erkölcsösen viselkedik.
A „kincskereső” jelző Gergő felfogására utal, aki talált kincsből szeretne meggazdagodni, tehát a pontos cím vagy az lehetne, hogy Kincset érő kisködmön, vagy az, hogy Egy kincskereső kisködmönje – amit Gergő végül odaad a kis bice-bócának.
A műhöz kapcsolódó elemzésem: https://modszereskritikak.wordpress.com/2018/11/06/kinc…

Kapcsolódó könyvek: Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön

Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön
>!
tiborszerintabor P
Irodalmi művek címének újragondolása

Tüskevár. Sajátos körülmény, hogy a berekben található „tüskevár” a regénynek nem központi, hanem mellékes mozzanata. A mű lényegében arról szól, hogy egy idős csősz megtanít két városi fiatalt arra, hogyan kell egy adott természeti környezetben élni. Nem véletlen, hogy a mű eredeti címe „Matula iskolája” volt, ami jóval találóbb, mint a „Tüskevár”. Még pontosabb lenne így: Matula iskolájaiskolája.

Ha regény ismerete nélkül meghallanám a „tüskevár” kifejezést, és hozzá kapcsolódóan megtudnám azt az információt, hogy egy ifjúsági regényről van szó, aminek fiatal fiúk a főhősei, egy „bunker” képe idéződik fel bennem egy természeti környezetben, ahová a srácok elvonulnak, hogy saját közösségi életet alakítsanak ki (lásd városi közegben: Pál utcai fiúk grundja, vörösingesek szigete). Igaz, ehhez azért kettőnél több ember kell.

A regényben a városi fiatalok érintetlen természeti környezetben, a társadalmi élet szempontjából a periférián, illetve „a világ végén” egy emberséges és „természetes” emberrel töltik a szünidejüket. A mű elgondolkodtató tartalmú címe ez is lehetne: Emberség a periférián.

A könyvhöz kapcsolódó elemzésem: https://modszereskritikak.wordpress.com/2018/09/27/tusk…

Kapcsolódó könyvek: Fekete István: Tüskevár · István Fekete: Im Bannkreis der Dornenburg

Fekete István: Tüskevár
István Fekete: Im Bannkreis der Dornenburg
>!
tiborszerintabor P
Irodalmi művek címének újragondolása

Bűn és bűnhődés / Crime and Punishment. Hatásos, könnyen megjegyezhető cím, viszont az eredeti címnek, ami „Presztuplenyije i nakazanyije”, ez hibásnak, torznak tekinthető fordítása.
A presztuplenyije nem bűnt jelent, hanem inkább „áthágást”, „túllépést” jelent. A nakazanyije pedig nem bűnhődés, hanem ennél általánosabb a tartalma, egy adott tett (negatív) következményeit jelenti (lásd: "karma").
A könyv tartalmát jobban tükrözi, tükrözné a „Bűntett és büntetés” cím, de némileg ez is pontatlan – az eredeti cím tartalma ennél általánosabb és elvontabb. Helyesebbnek gondolom a címadás kapcsán azt a gondolati vonalat, ami semlegesebb tartalmú és átvitt értelemben is érthető, például: Normaszegés és következmény.
Röviden: a cím fordítása inkább „nyugati” és „bulváros”, az eredeti cím inkább „keleti” logikát tükröz, és filozófikus jellegű.. Érdekes és szerintem elgondolkodtatásra késztető kettősség..
A könyvhöz kapcsolódó kritikám: https://modszereskritikak.wordpress.com/2018/10/04/bun-…

Kapcsolódó könyvek: Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés
10 hozzászólás