!

Irodalmi díjak zóna

Juci P>!
Irodalmi díjak

Hogy lehet az, hogy az idén lemaradtam a kategóriagyőztesek kihirdetéséről, és csak most eszmélek, amikor már az év könyvét hirdetik? :O

A Costa Book Awards kategóriagyőztesei 2015-ből:

Első regény: Andrew Michael Hurley: The Loney
Regény: Kate Atkinson: A God in Ruins
Életrajz: Andrea Wulf: The Invention of Nature
Vers: Don Paterson: 40 Sonnets
Gyerekkönyv: Frances Hardinge: The Lie Tree – egyben az év könyve

Polc az összes díjazottal: http://moly.hu/polcok/costa-book-awards
Polc a magyarul megjelent díjazott könyvekkel: http://moly.hu/polcok/costa-book-awards-magyarul-megjelentek
Lista az összes díjazottal: http://moly.hu/listak/costa-book-awards
És a magyarul megjelentekkel: http://moly.hu/listak/costa-book-awards-magyarul-megjelentek
És ajánlom figyelmetekbe a kihívást is: http://moly.hu/kihivasok/olvassunk-costa-dijas-konyveket
|costabookawards

Kapcsolódó könyvek: Frances Hardinge: The Lie Tree · Kate Atkinson: A God in Ruins · Andrew Michael Hurley: The Loney · Andrea Wulf: The Invention of Nature · Don Paterson: 40 Sonnets

Frances Hardinge: The Lie Tree
Kate Atkinson: A God in Ruins
Andrew Michael Hurley: The Loney
Andrea Wulf: The Invention of Nature
Don Paterson: 40 Sonnets

Kapcsolódó alkotók: Kate Atkinson · Frances Hardinge · Don Paterson · Andrew Michael Hurley · Andrea Wulf

8 hozzászólás
virezma P>!
Irodalmi díjak

Líraimádók, figyelem!

Társakat keresek ahhoz, hogy a Merítés-díj líra kategóriában is kiosztásra kerüljön. Legalább 10 főre lenne szükség, akik legalább 10 kötet elolvasását vállalják.

UPDATE – Alapinfók:

Mi az a Merítés-díj?
A moly.hu könyves közösségi portál felhasználói döntenek az elmúlt év magyar nyelven született prózai munkáiról. Ennek testvérdíja lehetne a líra kategóriában odaítélt Merítés-díj.

Miért van erre szükség?
A szakmai szervezetek, újságok mind művelik a műfajt, de a Moly egy sokkal függetlenebb, szabadabb szervezet.

Hogyan működik a zsűrizés?
Első lépésként egy nagyjából 15 fős társaság végzi az előszűrést, melynek végeredményeképpen előáll egy tíztételesre tervezett lista, amelyből aztán két szálon kerül ki a győztes. Az egyik szálon ez a bizonyos társaság dönt, míg a másik szálon a Moly minden felhasználója rendelkezik szavazati joggal.

Mire vállalkozol?
Ahhoz, hogy el tudjunk indulni, legalább 10 vállalkozó kedvű molyra lenne szükség. Ráadásul a határidő is szűkebb, mint a prózánál, hiszen ott már elindult az olvasás és a kiválasztás. A 2015-ös év verstermésére vonatkozóan idén május 25-ig kell teljesíteni az olvasásokat. Fejenként legalább 8-10 kötetet.

Miért vállald be?
Mert elmerülhetsz a kortárs lírában úgy, hogy közben népszerűsíted is azt. Ha azon töprengsz, hogy belefér-e ez az életedbe, a jó hírem az, hogy a verses kötetek általában jóval rövidebbek a prózai alkotásoknál, így a mennyiség nem lehet kifogás.

Jelentkezz!

Leírás @balagesh alapján.

61 hozzászólás
balagesh IP>!
Irodalmi díjak

A litera.hu minden év végén felkér néhány meghatározó értelmiségit, hogy értékelje az elmúlt évet. Eddig 7 db-ot kérdeztek meg „a kritikusok és a kritikus vénájú írók” közül. A válaszaikra elsősorban a Merítés-díj szempontjából voltam kíváncsi.
Az kiderült, hogy az évet eddigre még a szakmabeliek sem látják át, és az utolsó negyedév megjelenései esélytelenek…
A következő kortárs szépprózai műveket (néhol csak a szerzőket) emlegették:
[A sor elején álló szám azt mutatja, hogy a 7-ből hány cikkben bukkan fel.]

2 Danyi Zoltán: A dögeltakarító
Darvasi László: Isten. Haza. Csal.
Dragomán György: Oroszlánkórus
2 Forgách András: Élő kötet nem marad
2 Györe Balázs: Halálom után eltüzelni!
Láng Orsolya: Tejszobor
Nádasdy Ádám: A vastagbőrű mimóza
3 Papp-Zakor Ilka (többnyire mint az év felfedezettje)
2 Schein Gábor: Svéd
Spiró György: Diavolina
Szvoren Edina: Az ország legjobb hóhéra
3 Térey János: A Legkisebb Jégkorszak
Végel László: Balkáni szépség

A sorozat első (talán legátfogóbb) darabja Károlyi Csabával készült:
http://www.litera.hu/hirek/korkerdes-2015-1
A többihez innen már könnyen el lehet jutni.

+ A magyar irodalom értékelésénél látható valamilyen összetart(oz)ás, viszont nagyon tanulságos látni, hogy a fordítások ténylegesen olyan nagy halmazt képeznek, hogy ott ki-ki kedvére csipegethet.

Csabi P>!
Irodalmi díjak

Meglepő módon még senki nem emlékezett meg róla (pedig már 5 napja), de kiosztották idén is a Prima Primissima díjakat (ami nálam amúgy elnyerte a legbénább nevű díj címet, inkább valami fagyasztott zöldség márka jut eszembe róla).
Irodalom kategóriában, ahogy azt sejtettem, nem Oravecz Imre kapta a díjat (ahogy tavaly nem Bodor Ádám), pedig még az MMA-nak is tagja. Ezzel szemben a díjazott, tadadamm: Kodolányi Gyula, akiről azt kell tudni, hogy … na, majd @sophie utánanéz. Egyébként Kodolányi legnépszerűbb könyvét a Molyon pont 0 moly olvasta, szóval lehet újra szégyenkezni, ahogy tavaly is Turczi István díjánál (akinek olvasottságán nem segített ez a díj, amiről szerintem @Kuszma tehet, mert miért ad 1,5 csillagot egy ilyen príma szerzőnek?).

63 hozzászólás
balagesh IP>!
Irodalmi díjak

Dragomán György és Závada Pál olvasói elismerésben részesült
sajtóhír

A moly.hu könyves közösségi oldal 7. születésnapját ünnepelte november utolsó hétvégéjén. A szokásos évzáró találkozó díszvendégeként vehette át a két író a Merítés-díjat.

Az első ízben átadott díjat a moly.hu regisztrált felhasználói ítélték oda a 2014-es év legjobb prózakötetének. A magyar nyelven született regényeket és novellásköteteteket a Merítés című Moly-magazin köré szerveződött zsűri szűkítette le tíz címre, hogy az átlagos, sokat olvasó felhasználó is körültekintően adhassa le szavazatát.

A szeptember 24-én zárult közönségszavazáson Dragomán György Máglya című regénye végzett az élen. A 18 fős zsűri különdíját pedig Závada Pál Természetes fény című regénye kapta meg.
Mindkét szerző a Magvető Kiadónál publikálta művét. A kiadó munkásságát elismerő oklevelet Dávid Anna főszerkesztő vette át.

A 2014-es Merítés-lista:
Csabai László: Száraz évszak
Dragomán György: Máglya
Esterházy Péter: Egyszerű történet vessző száz oldal – A Márk-változat
Háy János: Napra jutni
Kiss Tibor Noé: Aludnod kellene
Kőrösi Zoltán: Szívlekvár
Rakovszky Zsuzsa: Szilánkok
Szilasi László: A harmadik híd
Tóth Krisztina: Pillanatragasztó
Závada Pál: Természetes fény

Forrás és további információk:
http://moly.hu/merites-rovatok/i-merites-dij
Fotó © @Csabi

Megjelenések:
http://www.irodalmijelen.hu/hirek/molyhu-konyves-kozoss…
http://librarius.hu/2015/12/04/olvasoi-elismeresben-res…
http://www.ekultura.hu/olvasnivalo/hirek/cikk/2015-12-1…
http://gittegylet.com/2015/12/15/dragoman-gyorgy-es-zav…

Kapcsolódó könyvek: Závada Pál: Természetes fény · Dragomán György: Máglya

Závada Pál: Természetes fény
Dragomán György: Máglya
9 hozzászólás
Hirdetés
SzSzoni>!
Irodalmi díjak

Fiatal tehetségek figyelem! :)
Ha érdekel az írás (novella, vers), nevezz bátran erre a versenyre. ;)
http://demigodcritics.blogspot.hu/2015/11/muveszetek-he…

vargarockzsolt P>!
Irodalmi díjak

Szombaton, az éves moly-szülinapon spoiler az egyik vendég Dragomán György lesz, akinek a Merítés-díj közönség díját spoiler is át fogjuk adni, a Máglya című remek könyvét megköszönve. Persze nem csak protokoll lesz, hanem beszélgetés is. Ennek első fordulóját már olvashattátok a |Merítés legutóbbi számában, a Kortárs irodalom rovatban spoiler.

Ezekhez is kapcsolódva idézek két rövid részletet Károlyi Csaba most megjelent interjú kötetéből, egy 2008-as beszélgetésből, amelyben Dragomán György írói pályakezdéséről is beszél:

D.Gy.:
…mindig a szabadság hiányáról írok, a szabadság kérdése, valahogy éppen a hiányán keresztül, benne van mindenben, amit csinálok, még akkor is, ha olyan dolgokat írok, amik most játszódnak. Vannak olyan novelláim, melyek a jelen időben játszódnak, és azok is a kiszolgáltatottságról szólnak. Az biztos, hogy számomra a szabadság fogalma meghatározó. Mikor írni kezdtem, nem gondoltam, hogy ez így lesz. Filozófus akartam lenni, nagyjából 10-12 éves koromtól kezdve. Apám elég jó könyveket adott a kezembe, Platónt, Pascalt. Ezeket együtt olvastam a szépirodalommal. Azt gondoltam, hogy etikával fogok foglalkozni, megpróbálok válaszolni a klasszikus metafizikai kérdésre, hogy van-e szabadság, és ha igen, az milyen. Egyetemen filozófiát kezdtem tanulni. Egészen addig, amíg rá nem jöttem, hogy engem nem az elmélet érdekel. Azt kezdtem érezni, hogy a fogalmak nem fedik a valóságot. Kamaszkoromban megpróbáltam fogalmakat konstruálni, hogy leírjam a valóságot, és naivan azt hittem, hogy én rendszert fogok építeni. Egyre inkább rájöttem, hogy a fogalmak, amelyeket én a szabadságról próbálok konstruálni, nem működnek. Hanem inkább emberi helyzetek vannak és emberi történetek. A filozófia a klisékről szól. Azt gondoltam, ezeket el kéne kerülni. És akkor kezdtem el regényt írni.
[…]
K.Cs.:
Mikor indultál az írói pályán, ki segített neked? Tudjuk, hogy az első regényed borítószövegét Závada Pál írta. És az első kritikát talán Takács Ferenctől kaptad.
D.Gy.:
Az első regényt titokban írtam. A Láthatatlan Kollégium tagja voltam, ott az ember azt tanult, amit akart, csodálatos volt. Kitaláltam, hogy én a regényről akarok tanulni Takácsnál. Az első kérdése az volt, hogy regényt akarok-e írni? Mondtam, hogy nem. Vele mint tutorommal nagyjából végigolvastuk a XX. századi angol és amerikai regényirodalmat, nagyon sokat tanultam tőle a regényről. Közben írtam, a végén aztán be is vallottam ezt neki, elnézően mosolygott. Mikor aztán kész lett a könyv, nem tudtam, hogy mi lesz, aztán Várady Szabolcson keresztül a szöveg eljutott Závadához, aki elolvasta, és tetszett neki. Ajánlotta a Magvetőnek, de nekik akkor nem kellett, így került a Balassihoz. A pusztítás könyve megkapta a legjobb első regénynek kiírt Bródy-díjat, én meg nagyon szerettem volna a feleségemmel egy kiadónál lenni, úgyhogy amikor kész lett A fehér király, megint tettem egy próbát a Magvetővel. Nekem anyám kiskoromban azt mondta: ha kidobnak az ajtón, menj vissza az ablakon. Visszamentem. Nagyon kedvesen fogadtak.
Károlyi Csaba: Mindig más történik. Kalligram Kiadó 2015. 158. és 166-167. oldal

Kapcsolódó könyvek: Károlyi Csaba: Mindig más történik

Károlyi Csaba: Mindig más történik

Kapcsolódó alkotók: Dragomán György

1 hozzászólás
vargarockzsolt P>!
Irodalmi díjak

Szombaton, az éves moly-szülinapon spoiler az egyik vendég Závada Pál lesz, akinek a Merítés-díj zsűri díját spoiler is át fogjuk adni, a Természetes fény című remek könyvét megköszönve. Persze nem csak protokoll lesz, hanem beszélgetés is! :)
Ezt megelőlegezve idézek Károlyi Csaba most megjelent interjú kötetéből, egy 2006-os beszélgetésből, Závada Pál szülőfalujához való kapcsolatáról, szociográfusi-írói pályakezdéséről:
K.Cs.:
– Rendszeresen jársz még haza?
Z.P.:
– Járok, de gyűjtési szándékkal már nemigen. A szociográfiához és az első két regényhez sok mindent még otthonról hoztam, a harmadikhoz és a mostanihoz másfelé kellett már tájékozódnom. Viszont járok író-olvasó-találkozókra, most is lesz egy Tótkomlóson. Néha zavarbaejtően megható tud lenni, amit tapasztalok – a valódit meg a kitaláltat egybeolvasztó befogadás vagy egy-egy önálló életet élő és akár vissza is érkező motívum.
K.Cs.:
– Hogy lettél szociológus?
Z.P:
– Részben első szociológiatanárom, Pauker Csaba hatására, akivel mint fiatal oktatóval közös kollégiumban laktam Pécsett. Ugyanis az ottani közgazdasági karra jártam, noha nem akartam közgazdász lenni. De közben részt vettem egy kérdőíves, életút-interjús kutatásban – pécsi munkásokhoz, bányászokhoz és Pécs környéki falusiakhoz jártunk –, ez is megtetszett nekem. Eszembe jutott persze, hogy ezt otthon is meg lehetne csinálni, de halogattam. 1978-ban gyakornok lettem a pécsi tanszéken, szemináriumokat vezettem, és közben jártam az ELTE szociológia kiegészítő szakára. Amikor pedig azt 82-ben elvégeztem, Ferge Zsuzsa tanárnőm fordított életutam irányán, mert az akadémiai Szociológiai Kutatóintézetbe hívott, így kerültem Pestre. Szociálpolitikával kapcsolatos kutatásokba kezdtünk, helyszínünk főleg Pásztó volt, amelynek aztán szinte minden közintézményét és munkahelyét fölmértük. Én konkrét technológiai, emberi-gépi munkafolyamatokat és -körülményeket írtam le a magam tényirodalmi eszközeivel – a számadatokkal, emlékszem, nem jutottam sokra. Inkább afféle termelési kisprózákat produkáltam tehát, mégpedig azért, mert meghökkentőnek találtam, amit látok. És persze a korabeli Mozgó Világ szociográfus-kitűnőségei, Tar Sándor, Csalog Zsolt és Diósi Ágnes hatottak rám, illetve jó barátom, Vági Gábor. Mind halottak már. Mire viszont elkészültem a Kulákprés egyik fejezetével, amellyel kedvenc folyóiratomban debütálni szerettem volna, a régi Mozgónak vége lett.
K.Cs.:
– Természetes volt-e neked, hogy a saját faludba menjél kutatni? A 30-as években is számos szociográfia született meg így, hogy a népi írók közül, aki tehette, hazament a falujába. De az utóbbi évtizedekben ez kevésbé volt tán jellemző.
Z.P.:
– Szülőföldjét meg a Puszták népét, és műfajának legkitűnőbb művét írta meg Illyés, saját vidéke, sajátjainak élete ihlette meg továbbá Veres Péter, Sinka, Féja vagy Darvas József munkáit – az ő értékrendjük, észjárásuk némely elemét viszont igen problematikusnak tartom. De Szabó Zoltán vagy Kovács Imre inkább a föltárandó bajt kutatva kerestek helyszínt, amikor egy-egy falut vagy tájegységet kiválasztottak. Megint más típust jelent Erdei Ferenc, aki társadalomkutató szociográfusként kiterjedt vidékek, településfajták, gazdálkodás- és életforma-féleségek föltérképezője. És eszembe jut még a régiek közül Boldizsár Iván példája, akit egy életen át túl távolról csábított a magyar vidék és a szociográfia, így alig sikerült idehaza, falun kutatnia. Úgyhogy volt régen is sokféle verzió. Énnekem attól fogva, hogy 1983-ban a padlásunkon megtaláltam a családi dokumentumokat – és láttam, hogy a levelezés már magában páratlan lelet –, egy percig nem volt kétségem, hogy akkor ezt kell megírni. Azt is tudtam, saját falumban könnyebben fognak szóba állni velem, mintha idegenben próbálkoznék…
Károlyi Csaba: Mindig más történik. Kalligram Kiadó 2015. 130-132. oldal

Kapcsolódó könyvek: Károlyi Csaba: Mindig más történik

Károlyi Csaba: Mindig más történik

Kapcsolódó alkotók: Závada Pál