!

Irodalmi díjak zóna

>!
ppeva P
Irodalmi díjak

Lezárult az első Merítés-díj előválogató szakasza, és hamarosan kiderül, melyik tíz mű került fel a szűkített listára. Hogy milyen nehéz dolgunk volt, és hogy milyen gazdag éve volt a 2014-es a magyar szépprózának, azt bizonyítsa a kimaradókból összeállított háromrészes válogatás.

Első ajánlásra egy olyan könyvet választottam, ami az én szívemhez is közel állt: Sándor Iván: A Vanderbilt-jacht hajóorvosa regényét.
„Külön élmény, hogy miközben a kései utódot útján követtem, végig ott lebegett a szemem előtt a Vanderbilt-jacht, mint az elveszett Paradicsom szimbóluma.
Az író ezt a szakaszt is irigylésre méltó profizmussal interpretálja, bennem azonban van egy csöpp sajnálkozás, de erről legkevésbé Sándor Iván tehet: micsoda pech, hogy épp idén jelent meg Závada nagyregénye! Bár a Vanderbilt-jacht… remek, fontos, mi több: finom könyv, de a témaválasztás hasonlósága miatt kicsit a Természetes fény árnyékában marad. Kár.” @Kuszma
„Szerintem ez egy szélesvásznú Oscar-várományos, Szabó István rendezését igénylő film forgatókönyve ("európai emberi színjáték"). Főszereplőjének az elegánsan intelligens írót képzelem… Könyvben lehetne hosszabb, igazából a zseniális hangulatfestő részek fogtak meg.” @akire
„Él bennem egy klisésen elrajzolódó zsánerkép a múltnak kútjáról…
… Adott ez a kútba futó, zsenírozottan zsinór-írott múltutazás. Ott az a több szálat egybesodró, múltba lógázó, és valamely tetszőleges pontján meginduló gyújtózsinór.
Lefelé ég – felfelé ég.
Nagyobb füsttel, mint lánggal.
Nem világít be.
Izzik.” @Goofry

Egy másik figyelemre méltó mű: Csányi Vilmos: A sértett.
„Tetszett. Rövid, szerteágazó, az élettörténet egy-egy részletét más-más személy szemszögéből láttató, ezáltal pro és kontra árnyaló, mégis egyértelműen kinek merevségét generációs tehertételként beállító, enyhületre, változásra csakis a sértettek oldaláról igényt tartó mű. Eszmefuttatást mégsem írhattam, mert szerencsére nem az. Egy életutat leíró, a sérelmes tényeket felsorakoztató, a következményeket bemutató, de megérteni mégsem tudó, a végére éppen ezért mégis csak világos állásfoglalás…” @Kek
„Ha nem néznénk a történelmi időt, akkor mindenki tudna beszélni a maga sértettségéről. Többnyire arról, ahogy őt sértették meg és kevésbé arról (mert az olyan elfelejtős dolog), ha mi sértünk meg valakit. Őrizgetjük, dobozoljuk, polcra tesszük a gyötrelmeket. Aztán jön vagy jöhet egy helyzet, egy alkalom, amikor elővesszük – előkerül és eldönthetjük, mit kezdünk vele. Úgy gondolom, a történet erről szól. Erről is szól, hogy mennyinek látom a másikat és mennyinek magamat.” @n
„Csányi Vilmos etológus az emberi fajt ugyanolyan érdeklődéssel, alapossággal szemléli, mint az összes többit. A megállapításai tanulságosak, fájdalmasak, nem kertel, mintha szikével vágna. Emberek élete, egymás mellett élése, tevékenykedése, és a kert (kertbarátság) a központi témája a kötetnek.” @olvasóbarát

Nagyon szerettem Bóna László: Illatos kikötő-jét is, és örülök, hogy nem csak nekem tetszett:
„El vagyok kényeztetve… Az Illatos kikötő már a sokadik kellemes (de milyen kellemes!) meglepetés, Bóna László pedig, akinek szövegeivel eddig még sosem találkoztam, igazán kedvem szerint való író.” @Kuszma

Péterfy-Novák Éva: Egyasszony regényéről a zsűri tagjai közül csak egyikünk írt szöveges értékelést:
”A másik téma meg hát nemhogy nem divatos, de egyenesen tabu. Nem beszélünk róla, nem tudunk róla, vagy csak nem akarunk. Részesei – szerencsére – még kevesebben vannak. De azokért a kevesekért jó, hogy ez a könyv megíratott. (…) S azzal, hogy ezt a könyvet fontosnak és jónak tartom, s még pici szépséghibáktól eltekintve jól megírtnak is, nem azt mondom, hogy irodalmi műremek. De valamiben mégis első és bátor és jó és remek: hogy erről a valóságszeletről hírt ad. És pozitívan teszi. Segít.” @Kek

Szívem szerint mindenképpen ajánlanám elolvasásra M. Nagy Miklós: Ha nem is egy bomba nő… szerelmesregényét is, különösen az orosz témák, az orosz irodalom kedvelőinek. Bár a szerkesztéssel és a bőbeszédűséggel akadtak problémáik az értékelőknek, mégis úgy érzem, jó kis olvasmány volt ez.
„Mert hogy ez egy majdnem jó könyv, a szenvedélyét illetően akár Bikácsy (kedvenc író-filmkririkusom) is írhatta volna.” @akire
„Egyéjszakás kaland az oroszokkal, mert erős, lendületes kezdését egész jól tartja a könyv végéig, és ha te is tudod tartani az író által „diktált” tempót, akkor le is tudtad reggelre a 400 oldalt. Meg az egész Oroszországot.” @n
„A Ha nem is egy bomba nő-ből sokat tanultam, szépen feltöltődtem orosz irodalommal, és lett megint egy pár szerző, akit mindenképpen EL KELL olvasnom. M. Nagy Miklós pedig olyan ember, akinek az irodalmi ítéletében megbízom, és e könyv bizonytalanságai igazából csak megerősítettek ebben.” @Kuszma

(Kép forrása: Magyartanárok Egyesülete – http://www.nyest.hu/hirek/kortars-magyar-irodalom-ottho…)

Kapcsolódó könyvek: M. Nagy Miklós: Ha nem is egy bomba nő… · Sándor Iván: A Vanderbilt-jacht hajóorvosa · Csányi Vilmos: A sértett · Bóna László: Illatos kikötő · Péterfy-Novák Éva: Egyasszony

M. Nagy Miklós: Ha nem is egy bomba nő…
Sándor Iván: A Vanderbilt-jacht hajóorvosa
Csányi Vilmos: A sértett
Bóna László: Illatos kikötő
Péterfy-Novák Éva: Egyasszony
2 hozzászólás
>!
Goofry P
Irodalmi díjak

Lezárult tehát az I. Merítés-díj előválogató szakasza, és hamarosan kiderül, melyik tíz mű került fel a szűkített listára. Hogy milyen gazdag éve volt a 2014-es a magyar szépprózának, azt bizonyítsa a kimaradókból összeállított háromrészes válogatás. Ezeket a könyveket egyénenként jónak tartottunk, de a közösség másképpen látta; de akár olyan is szerepel itt, amit nyilvánvaló hibáival együtt is szeretünk.
Ezen felbuzdulva, és elöljáróban ide is szúrok néhány kedves mondatot:
Babiczky Tibor: Magas tenger
– Hát nem igaz már, hogy valakinek mindenről eszébe jut valami obskúrus idézet! @Juci
– Nem hosszú. @vargarockzsolt
Mán-Várhegyi Réka: Boldogtalanság az Auróra-telepen
– …a könnyedség látszólagos, a novellákban bemutatott életmozaikok legalább annyira biztatóak, mint egy Borsod megyei iparváros lakótelepének játszóterén egy félig leszakadt, rozsdás láncú hinta. @nyerw
Márton László: A mi kis köztársaságunk
– …az olvasóban gyűlik a feszültség, légszomj fogja el, zavara egyre nagyobb, míg végül ráébred, az irodalom kínzószékébe ültették be. @balagesh

Az alábbiakban pedig jöjjön három olyan könyv, amely A 2014-es év magyar szépprózájának top 10-éből kimaradt ugyan, de én jó szívvel ajánlom a figyelmetekbe. Erősítésként tehát néhány idézet következik ítész-társaim értékeléseiből:

1. Szív Ernő személy szerint is nagy kedvencem, ezért Darvasi László: Ez egy ilyen csúcs c. művét nem hagyhatom ki ebből a válogatásból:
– …nagy élmény volt olvasni, olyan szöveg ez, amit valószínűleg akárhányszor elő lehet venni, és újat talál benne az ember. Lakatlan szigetre Bear Gryllst vigyél, meg ezt. @csabi
– Szervusz, Szív! Olvastam köteted! Ó, az a finoman ódivatú játékosság, amivel megragadod a kolibriszárnyakon tovaröppenő pillanatot! (…) És azok a csodás ötletek! Ahogy igazgyöngyként díszítik kétségkívül nőnemű prózád ívelt nyakát! A New York-i piros füzet metafizikus western-detektívregényei! Az valami remek, Szív! @kuszma

2. Nagy felfedezésem ebben az idei etapban Bóna László: Illatos kikötő c. műve:
– …nála igazából a komótos magára figyelés a hangsúlyos, és nem a másik hely. Elgondolkodva baktat, akár egy vándorló szerzetes. @akire
– Ez a könyv belül is olyan szép, mint kívül. Jó ránézni is, jó kézbe venni is, jó olvasni is. Aztán jó eltűnődve visszagondolni rá. @ppeva

3. Végezetül lássuk a populáris kvalitású és közönségkedvenc rangra számító alkotást, a Grecsó Krisztián: Megyek utánad c. regényt:
– …az a leltár, amit a Megyek utánad mutat be nekünk, tiszta. Nincs benne hiba. Kicsi Daru, nincs benne hiba. @Ciccnyog
– …lazán természetes és kíméletlenül őszinte. Az életrajzi elemek és a fikció remekül keveredik benne. @robinson
– Helyenként mosolyra fakasztó humor, néhol tapintható szomorúság, nagyon hatásos részek, elgondolkodtató helyzetek. @olvasóbarát
– Daru én vagyok – hallucináltam magam tökéletes illúzióba. @Goofry

****

És hogy melyik az a tíz alkotás, amely általunk fennen meríttetett? Kisvártatva kitudódik :)

Folytatjuk…

Kapcsolódó könyvek: Babiczky Tibor: Magas tenger · Mán-Várhegyi Réka: Boldogtalanság az Auróra-telepen · Grecsó Krisztián: Megyek utánad · Bóna László: Illatos kikötő · Darvasi László: Ez egy ilyen csúcs · Márton László: A mi kis köztársaságunk

Babiczky Tibor: Magas tenger
Mán-Várhegyi Réka: Boldogtalanság az Auróra-telepen
Grecsó Krisztián: Megyek utánad
Bóna László: Illatos kikötő
Darvasi László: Ez egy ilyen csúcs
Márton László: A mi kis köztársaságunk
23 hozzászólás
>!
vargarockzsolt P
Irodalmi díjak

MERÍTÉS-DÍJ*

Lezárult az első |Merítés-díj előválogató szakasza, és hamarosan kiderül, melyik tíz mű került fel a szűkített listára. Hogy milyen nehéz dolgunk volt, és hogy milyen gazdag éve volt a 2014-es a magyar szépprózának, azt bizonyítsa a kimaradókból összeállított háromrészes válogatás. Ezeket a könyveket egyénenként jónak tartottunk, de a közösség másképpen látta; de akár olyan is szerepel itt, amit nyilvánvaló hibáival együtt is szeretünk. A 2014-es év magyar szépprózájának top 10-éből kimaradt, de mi azért ajánljuk a következőket:

A tavalyi év egyik nagy meglepetése volt az elsőkönyves Péntek Orsolya: Az Andalúz lányai című regénye. Megosztó könyv, voltak, akik elutasították (például @Csabi, @Goofry, @nyerw) és voltak, akik megszerették. Én itt és most azoktól idézek, akik számára emlékezetes olvasmány volt:

Beleszerettem ebbe a kötetbe, mert olyan lírai, mint egy vers, látszik, hogy a szerző verseket is ír, nagyon szép mondatai vannak. Szaggatott, rövid fejezetekkel szabdalt, tömény szöveg, egymásra rakódó képek, az évszakváltások remek érzékeltetése. @olvasóbarát

„Halok befelé…” – mégis kifelé szakad a szó. Péntek Orsolya soraiból süt az érzékenység. @akire

Egy idő után úgy éreztem magam, mintha ültem volna egy félhomályos szobában, egy otthonos fotelben, kezemben egy csészét melengetve, figyelve, ahogy egy lány arcába hulló hajjal egy rajzlap fölé hajol, és lassú mozdulatokkal rajzolgat, az ujjaival mindenféle festékeket keneget, elgondolkozva maszatolgatva a színeket. Esőszürkét, domboldalbarnát, felhőfehéret, öregterítőzöldet. Egyik színt a másikba, aztán az egészet össze, mégis külön-külön. @ppeva

Egy nő élete.
A rövid fejezetek élén címek. Szavak. Válogatva: Hó, Eső, Kert. Ég, Test, Tükör. Beton és Jég. Szentendre és Lisszabon. Kalács és Bor. A szavak jelentést nyernek, megtelnek színnel, ízzel, illattal és tapintható valósággal. @vargarockzsolt

Az Andalúz lányai nem jutott a legjobb 10 közé, de nagyon közel volt hozzá. Egy másik elsőkönyves szerző regénye is így járt: közel állt a döntőhöz, csak a hajrában maradt le Totth Benedek: Holtverseny című – a fülszövege szerint a kamaszregény, a krimi, a lélektani thriller és a fejlődési regény elemeit keverő különös, nyomasztó és olykor mégis humoros, kegyetlen, de nem öncélú prózája.

Bepillantás a kerülőúton cél nélkül szaggató tizenévesek kurva nagy csendjébe a semmi közepén. Pedig ordít ez a csend – trágárul, beszívva, a „mindent lehet, mert semmi sem számít” közönyével, közben meg kétségbeesetten rimánkodva valami után, ami értelmet adhatna az életnek. @eme

Amúgy meg olvassátok, mert kemény, szívtelen, odavág, nem ereszt. Durva világ, legtöbbször undorodtam tőle, de valamennyire vonzott is. Hiába, az ember már csak ilyen, minden ott van benne, csak az a nem mindegy, hogy melyik kapcsolót használja ténylegesen. @Ciccnyog

És még három kimaradt könyv és három elismerő vélemény:

Cserna-Szabó András: Veszett paradicsom

Igazán élmény volt az első találkozás. Ismerős pillanatokkal megtűzdelve, jöhetnek a további könyvei. Kibillent, és szórakoztat, tetszetős konzerv, bejött a paradicsom ebben a formában is. @robinson

Csobánka Zsuzsa: A hiányzó test

Ilyen szavak egymásra pakolása egy zsenit rejt. Egy olyan írót, aki nem fél szaggatni a kinemmondottakat, aki nem ijed meg attól, hogy elsőre fogalmunk nincs mit is akar, akitől elvérzel, nem alszol, felismersz mélyre ásott fájdalmakat, aki széttépett fotókat összeragaszt, és akinél egyszerre vagy áldozat és túlélő. @n

Péterfy Gergely: Kitömött barbár

egy kaleidoszkóp: rengeteg olvasati lehetőséget kínál fel, melyeket ügyesen mos össze, és zsenialitása számomra ebben áll, hogy talán több kérdést vet fel, mint amennyit megtudna egyáltalán válaszolni – a többit az olvasóra bízza, szeretettel. @bargeization

FOLYTATÁS KÖVETKEZIK!

* A MERÍTÉS-DÍJ-ról bővebben itt: http://moly.hu/karcok/504910
(Kép: Derzsi Elekes Andor: Metapolisz, graffiti, Nagyharsány 2014.08.06 http://commons.wikimedia.org/wiki/File:H%C3%A1y,_Sz%C3%…)

Kapcsolódó könyvek: Péterfy Gergely: Kitömött barbár · Csobánka Zsuzsa: A hiányzó test · Cserna-Szabó András: Veszett paradicsom · Totth Benedek: Holtverseny · Péntek Orsolya: Az Andalúz lányai

Péterfy Gergely: Kitömött barbár
Csobánka Zsuzsa: A hiányzó test
Cserna-Szabó András: Veszett paradicsom
Totth Benedek: Holtverseny
Péntek Orsolya: Az Andalúz lányai
13 hozzászólás
>!
vargarockzsolt P
Irodalmi díjak

M.T.: Írásai véleményem szerint irodalmon túli megnyilatkozások. Nem regényt és elbeszélést ír, hanem kinyilatkoztat, egyfajta profetikus hangot üt meg, szövegei egy építményt alkotnak, amelynek elemeit, mint egy Thomas Bernhard-i hős, már-már rögeszmésen rakosgatja helyükre. Mégis, a kritika mintha erről nem akarna tudomást venni, és az alkotásait pusztán irodalmi szempontok alapján ítéli meg.

K.L.: Mélyen egyetértek.

A szobában minden változatlan. Beszélgetés Martinovics Tiborral.
Veszprémi Napló, 2011. április 9.
Krasznahorkai László: Nem kérdez, nem válaszol. 30. oldal

Egy kérdés a prófétához:
Mennyiben hiteles Krasznahorkai László hangja, ha azt mondja:
a teremtett világunkban az ember a gonosz, mert az ember a racionalitásban, a fejlődésben, a haladásban hisz, és megfeledkezik a hagyományról, amely a szépség, az igazság és a szeretet eszméit – illetve azok keresését és megközelítését jelentik,
ugyanakkor
elfogadja a globalizált világ – eredetileg egy élelmiszeripari konszern által alapított, majd egy pénzügyi-befektetői csoport által finanszírozott – irodalmi díját, a Booker-díjat, amely ráadásul csak az angol nyelven elérhető könyvekről szól, és amely ezzel a helyi-lokális kultúrák fölé ágaskodik,
ahogy elfogadta korábban a Príma Primissima-díjat is, amely olyan vállalkozók vagyonából visszacsurgatott pénzből létezik, amely a rendszerváltás során az állami tulajdon egyéni kisajátításával keletkezett?
Szerintem semennyire. Ezért én még az interjúit is szépirodalmi szövegként olvasom.

Kapcsolódó könyvek: Krasznahorkai László: Nem kérdez, nem válaszol

Krasznahorkai László: Nem kérdez, nem válaszol
12 hozzászólás
>!
Kuszma P
Irodalmi díjak

Péterfy Gergely mondja a Könyves Magazin legújabb számában:

„Soha nem olvasom vissza a könyveimet, ehhez nem vagyok elég nárcisztikus.”

Az a szövegből nem derül ki, hogy az Aegon-díjas író a nyomdai munkálatok lezárása után nem olvassa újra a műveit, vagy már előtte sem (bár a „soha” szó sokatmondó) – de már az első opció is különös nekem. Még akkor is, ha érthető: magyarázható azzal a természetes igénnyel, hogy nem akarja utólag hiába felidegesíteni magát, esetleg ideje nincs ilyesmire. Ugyanakkor a magam részéről abban hiszek, hogy saját szövegünk újraolvasása (a kritikával és az olvasói visszajelzésekkel együtt) szükséges ahhoz, hogy jövendő regényeink még combosabban álljanak a nyilvánosság elé.

Ha viszont a második opcióról van szó – nos, az meg valahol félelmetes, mert azt a mítoszt erősíti, hogy az író orákulum, akinek a múzsa tollba mondja a szöveget, és onnantól kezdve még a felettes énnek sem osztanak lapot. (Mit szólhatnak akkor szegény kiadói szerkesztők?) Az a helyzet, hogy az én képem a prózairodalomról nem ilyen idealisztikus: vér és verejték van benne. Egy olyan ösztönös zsenire, aki saját bevallása szerint nem olvassa újra, amit ír (legyen mondjuk Hrabal) jut kismilliom-egy elcseszett alkotás, amit ki lehetett volna javítani.

De inkább a jelzővel van gondom. Nárcisztikus. Persze. Lehet egy szerző nárcisztikus, ha újra és újra gyönyörködve böngészi át, amit papírra vetett – már ha feltételezzük, hogy a szerzőknek ez öröm. Másrészt viszont elképzelhető, hogy épp az a nárcizmus, ha valaki azt gondolja, neki már nem is kell korrigálnia a saját szövegét, mert ő transzállapotban dolgozik, ő az istenek szent edénye, és már első próbálkozásra hopp, sugárzik is vakítón a fehér papírról zsenialitásának csillagfénye. Harmadrészt: ha már nárcizmus – nem nárcisztikus-e minden író, aki odaadja a szöveget egy kiadónak, mert úgy véli, az arra érdemes? Nem nárcisztikus-e valahol maga a művészet?

Kapcsolódó könyvek: Péterfy Gergely: Kitömött barbár

Péterfy Gergely: Kitömött barbár
36 hozzászólás
Hirdetés
>!
balagesh P
Irodalmi díjak

Londonban kihirdették az Európai Unió Irodalmi Díjának 2015-ös díjazottait.
A magyar zsűri (Prágai Tamás / Magyar Írószövetség – elnök; Mészáros Sándor / Szépírók Társasága; Barna Imre / MKKE) választottja:
Szvoren Edina: Nincs és ne is legyen

A további díjazottak (az angol oldalt kopizom ide):
Ausztria: Carolina Schutti: Einmal muss ich über weiches Gras gelaufen sein (Once I must have trodden soft grass)
Croatia: Luka Bekavac: Viljevo
France: Gaëlle Josse: Le dernier gardien d’Ellis Island (The Last Guardian of Ellis Island)
Hungary: Edina Szvoren: Nincs, és ne is legyen (There Is None, Nor Let There Be)
Ireland: Donal Ryan: The Spinning Heart (Le Coeur Qui Tourne)
Italy: Lorenzo Amurri: Apnea
Lithuania: Undinė Radzevičiūtė: Žuvys ir drakonai (Fishes and Dragons)
Norway: Ida Hegazi Høyer: Unnskyld (Forgive me)
Poland: Magdalena Parys: Magik (Magician)
Portugal: David Machado: Indice Medio de Felicidade (Average Happiness Index)
Slovakia: Svetlana Žuchová: Obrazy zo života M. (Scenes from the Life of M.)
Sweden: Sara Stridsberg: Beckomberga – ode till min familj (The Gravity of Love)

http://www.euprizeliterature.eu/winning-authors/2015
https://hu.wikipedia.org/wiki/Eur%C3%B3pai_Uni%C3%B3_Ir…

Kapcsolódó könyvek: Szvoren Edina: Nincs, és ne is legyen · Donal Ryan: The Spinning Heart

Szvoren Edina: Nincs, és ne is legyen
Donal Ryan: The Spinning Heart
1 hozzászólás
>!
balagesh P
Irodalmi díjak

Az Európai Unió Irodalmi Díjának 2015-ös díjazottait a Londoni Könyvvásáron holnap (ápr.14.) jelentik be (mellesleg: Navracsics Tibor).
Izgatottan várjuk az újabb magyar győztest is.
Az eddig 71 műből magyarul olvasható (ha sikerült mindent összeszednem) természetesen a két magyar szerző és éppen 13 mű fordításban (21,1%)
http://moly.hu/polcok/europai-unio-irodalmi-dija-magyarul-is-megjelent

4 hozzászólás
>!
Csabi P
Irodalmi díjak

Először osztották ki a Csukás István-díjat. Természetesen gyermek irodalmat díjaznak vele. Bővebben a Literán.
http://www.litera.hu/hirek/eloszor-adtak-at-ma-a-csukas…

Dóka Péter Sajtkirály
Gődény Balázs Mesélj mesét!
Mikó Csaba Kövérkirály

>!
olvasóbarát P
Irodalmi díjak

Március 27-én, pénteken harmadik alkalommal adták át a Békés Pál-díjat, melyet 2015-ben a Petőfi Irodalmi Múzeumban Kiss Tibor Noé vehetett át. A díjról a Békés Pál Civil Társaság szakmai kuratóriuma – Závada Pál, Merényi Ágnes és Reményi József Tamás – döntött.
A Békés Pál-díjat első ízben, 2013-ban Tompa Andrea, második alkalommal pedig, 2014-ben Csabai László vehette át.”
http://www.litera.hu/hirek/kiss-tibor-noe-nyerte-el-az-…

1 hozzászólás