!

Ifjú/kezdő írók köre zóna

>!
Dawn_Silver
Ifjú/kezdő írók köre

Fearless – Szabadon
1. Fejezet (részlet)
http://www.dawnsilver.blogspot.hu

Az erkélyen álltam, és az acél szürkéből narancsszínre váltó eget bámultam. Pár másodperc volt hátra napfelkeltéig. Szokás szerint korán keltem, hogy el ne mulasszam a pillanatot. A reggelem mindig így indult: napfelkeltével. Persze tisztában voltam vele, hogy ugyanezt sok ember elmondhatja magáról, ám az élmény mindenkinek mást jelent: a rabnak a szabadság ígéretét, a szabad embernek egy új kaland kezdetét, a hétköznapi halandó pedig talán már észre sem veszi a csodát.
Rákönyököltem az erkély korlátjára, mezítelen talpammal felléptem a rács alsó fokára. Előrehajoltam, és élveztem, ahogyan a friss reggeli szellő végigsimogatja arcom, majd belekap a hajamba, és szétnyitja a fürdőköpenyemet. Megborzongtam a természet érintése nyomán. Senki sem bánhat olyan gyengéden egy nő lelkével, mint a napfelkelte, és egy durva tenyér érintése sosem érhet fel egy lágy széllökéssel.
Felsóhajtottam, és kivételesen behunytam a szemem, így csupán a bőrömmel érzékeltem, mikor kel fel a nap. Hirtelen melegség öntött el, a szemhéjam belülről vörösen izzott. Lábujjhegyre álltam, arcomat a fény felé tartottam, és minden egyes porcikámat átjárta az öröm.
‒ Te meg mi a fenét csinálsz?
A nyers hang kibillentett az egyensúlyomból. Körmeim belevájtak a korlátba, leszántva róla az egyébként is patakzó festék réteget. Megdermedtem. Magabiztos, megfontolt léptek közeledtek a hátam mögül, s egy kéz hullt a vállamra.
‒ Mondtam, hogy ne gyere ki ide. Veszélyes.
Nem feleltem, inkább keményen beharaptam az ajkamat. A szemem még mindig csukva volt. A kézhez tartozó tömpe ujjak a nyakamhoz vándoroltak. Az arany pecsétgyűrű egy pillanatra nekinyomódott a torkomnak, mire azonnal megfeszültem. Egy kar fonódott a derekam köré, szoros ölelésbe vonva a férfitesttel. Borosta szántotta végig a lapockámat, majd az arcélemet, amint hozzám dörgölőzött az arcával. Éreztem az aftershave illatát, és a saját félelmemét. Nem is tudom, melyik rémisztett meg jobban. Mindkettő ismerős volt.
‒ Hogy aludtál? – kérdezte, bár szavai inkább csak mormogásként hatoltak el a fülembe, mert közben a nyakamat csókolgatta.
‒ Jól – rebegtem. Elégedetten felmordult, és a keze hirtelen a combomra siklott. Önkéntelenül felszisszentem, pedig ügyelnem kellett volna rá, hogy csendben legyek. Tudtam, hogy ez tetszik neki, és az öröme még veszélyesebb, mint a haragja.
Halkan felnevetett, mintha tudná, mire gondolok, és a következő pillanatban megmarkolta a lábam közét. Könnyek gyűltek a szemembe.
Másodpercek teltek el, és nem történt semmi, mire rájöttem, hogy csak meg akar szorongatni. Ekkor elengedtem magam, és türelmesen vártam, míg kiéli rajtam a hatalmát. Még egyszer belecsókolt a nyakamba, aztán el is engedett.
‒ Kész a reggeli – közölte a legnagyobb természetességgel, és elindult vissza, amerről jött.
‒ Mindjárt megyek – feleltem.
Újfent az eget bámultam, de ezúttal párás volt az idő; a könnyeim elhomályosították a napot. Így már fájóan hatott a napfelkelte. Összehúztam magamon a köpenyt, és szorosan megkötöttem az övet, csak utána követtem férjemet az étkezőbe.

>!
tomasicsj
Ifjú/kezdő írók köre

Black Aether Magazin #6

Nem szeretném elkiabálni, de az hiszem megérkezett a nyár. Ez pedig egy nagyon remek időszak lesz ahhoz, hogy (ismét) elővedd a kreatív oldaladat, ugyan is a Black Aether #6 Magazin már javában készül, de még van hely a te novellád számára is. Senki nem fog hátrányba kerülni az miatt, mert kezdő író és még nem jelent meg sehol egyetlen írása sem.

Részletes információk: http://www.theblackaether.com/2017/05/18/black-aether-6…

>!
M16 I
Ifjú/kezdő írók köre

Sziasztok! Két versemet, és az azokból született lírai dalt hoztam ma nektek! Fogadjátok szeretettel :)
http://haelkeszulmegmutatom.cafeblog.hu/2017/05/16/ket-…

Hirdetés
>!
Dawn_Silver
Ifjú/kezdő írók köre

Sziasztok!
Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy nemsokára meg fog jelenni az első regényem a Colorcom Kiadónál. Sok bennem az izgalom, és kicsit a félelem is, nagyon régóta vágytam már erre, de azt hiszem, ez olyan, mint a gyerek megszületése előtti pánik :D Szóval, kicsit aggódom a fogadtatás miatt, illetve, hogy egyáltalán lesz-e, aki elolvassa. Úgyhogy gondoltam, megosztom itt veletek az első néhány fejezetet, illetve ha szeretnétek, lájkoljátok a Facebook oldalt, ami hamarosan átalakításon megy keresztül. https://www.facebook.com/dawnsilverbook
Fejezetek: http://dawnsilver.blogspot.hu/p/fejezetek.html
És persze a fülszöveg:

Olivia két éve rettegésben él; két éve, mióta belépett egy házasságba, melyre kizárólag a körülmények kényszerítették. Férje megalázza, testileg-lelkileg is csak gyötri, és a fiatal lány úgy érzi, elveszett számára a remény. Aztán egy nap Mitch közli, hogy el utaznak; a cél Colorado, és azon belül a Fearless, mely egyszerre menedék, és egy hely, ahol nem maradnak többé titkok. Kiderül, hogy Mitch nem egészen az, akinek hitte, és a lánynak is választania kell: a tét a saját szabadsága, és egy új, nem várt szerelem, amely tragédiával is végződhet.

>!
Praetorianus P
Ifjú/kezdő írók köre

Kifordult Világ közjáték
A gyermek Aaron Edwards sokadik felvonás :)

    Trisha Edwards egyre jobban elhagyta magát. Olyan mélyre csúszott, ahonnan már nem volt visszaút. Jól fizető munkáját elveszítette, aztán pár hónapra rá a bank is felmondta a kölcsönszerződésüket. Egyikük sem tudta, hogy meddig maradhatnak még a házukban, de a jelek szerint ez is csak Aaront érdekelte. Mint ahogy az is, hogy mi lesz vele a kilakoltatás után.
    Félelemben és szomorúságban töltött éveket hagytak maguk mögött. A fiú már szinte kezdett úgy gondolni a dologra, mint egy rossz álomra, ami túlságosan valósághűen maradt meg az emlékezetében. De aztán az álom ismét megelevenedett, amikor dörömböltek a ház ajtaján. Trisha még csak össze sem rezzent. Szokásos helyén ült, a nappaliban, szemben a kandallóval, abban a fotelben, ami Shawn helye volt, amíg még élt. Még józannak tűnt, ami csak azt jelenthette, hogy még nem múlt el délelőtt tíz. Ebédig rendszerint elintézte magát. Így belefért egy kiadós józanodás, majd még egy berúgás az esti lefekvésig. Arra már rég nem vette a fáradtságot, hogy felvonuljon az emeleti hálóba, melynek ágyán korábban Shawnnal osztozott. Egyszerűen csak odébb költözött a fotelből a kanapéra. Onnan még tökéletesen elérte a dohányzóasztalt, amin a tartalék üveget és a hamutartót tartotta.
Aaron felugrott a kopogásra, és a bejárathoz szaladt. A nyílásban egy kéz jelent meg, mely egy lezárt borítékot tartott.
    – Vedd el – csattant fel a kéz gazdájának hangja, Aaron pedig nem habozott.
    – SK kézbesítve – kiáltott be az önjelölt postás, és ott sem volt. A levél tanúsága szerint a követelésbehajtó cég embere lehetett, akiknek a bank átpasszolta az ingatlanjuk kellemetlen ügyét.
    Tanácstalan arccal sétált be a nappaliba anyjához, aki üresen nézett maga elé. Meglengette kezében a levelet, majd, miután nem sikerült semmiféle reakciók kicsikarnia anyjából, hangosan felolvasta neki. Azok a levelek, melyeknek a tárgya utolsó felszólítás, furcsa hatással tudnak lenni az olvasójukra. Velük is ez történt. Aaron szemét elfutották a könnyek, anyja pedig rögtön az üveg után nyúlt. Nem, az nem lehet. Hiszen semmi esélyük nincs megoldani a problémáikat négy hét alatt. Négy év is kevés volt rá.
    A kilakoltatást harminc nappal későbbre tűzték ki. Napra pontosan négy évvel apja halála utánra. Aaron úgy gondolta, ezt nevezhetik isteni elrendeltetésnek. Négy év fájdalom neki, négy év alkoholmámor anyjának. És most, négy évvel apja halála után már valóban nincs semmijük.

>!
BambooStoffer 
Ifjú/kezdő írók köre

Cím: Az Erdő legendája (folytatásos)
Témák: Felnőtté válás, titkok, ember vs (kelta) erdőszellemek
Link: https://www.wattpad.com/411490747-az-erd%25C5%2591-lege…
Fülszöveg:
A mondák és legendák lényei törékeny békében élnek az emberek mellett. Az erdőket és tisztásokat nagy hatalmú szellemek védelmezik, a tavak úrnői cserfes hableányokként jelennek meg a fáradt utazók előtt és éjjelente az istállókba dolgos koboldok surrannak be, hogy rendet tegyenek és meglepjék a gazdákat.

Míg mindenki végzi a maga dolgát, egy elveszett szarvasszellem kábultan bámulja tükörképét a patak csillámai közt. Végtelennek tűnő fáradsága reszkető félelembe csap át, mikor kitisztul a látása és ráeszmél arra, hogy valaki levágta mindkét agancsát. Segítségért indulna, de kihez fordulhatna? Ki és miért kábította el? Ember volt vagy erdei lény? Agyában vadul cikáznak a kérdések. Ő az egyetlen áldozat vagy vannak, lesznek még mások is?

Az Erdő bölcse figyelmezteti, hogy nincs sok ideje. Meg kell találnia a tettest és az agancsait, mielőtt ereje végleg elhagyja és talán még egy háború kitörését is meg kell akadályoznia. Vajon ennél nagyobb szerencsétlenség nem érheti már? Vagy az, hogy egy ember talál rá, végleg megpecsételheti sorsát?

>!
Levandra P
Ifjú/kezdő írók köre

Sütikirálynők

A sütikirálynők. Olykor felbukkannak. Hétfő az ő napjuk, amikor az asztal elé járulva a vasárnapi menüből elcsent legszebb darabokkal áldoznak. Otthon a gyerek a kevésbé formással is megelégszik. A tökéletesnek küldetése van. Trendi dobozok vonulnak fel az irodában, versengve kínálják maguk az éhes szemeknek, kísértésbe ejtve azt, aki vágyakozó tekintettel rájuk pillant. A királynők arcukon fensőbbséges mosollyal vonulnak, figyelemre se méltatva másokat. Ők a kiválasztottak, akik a szebbik székeket birtokolják. Vagy bitorolják. Gondtalanul cseverésznek, egymás szavába vágnak, majd megkezdik zarándoklatukat a túlsúlyos törzsfőnök szentélyébe, hajbókolva, kissé zavartan heherészve helyezik oltárára az ajándékot, melytől remélnek. Új ruha, új autó, több jutalék, mert körmüket reszelték az asztal mögött, míg mások a billentyűzetet csépelték.