!

Hazai váraink zóna

>!
Cosima
Hazai váraink

Egy websorozatra bukkantam, aminek a küldetése: „Történészetileg érdekes, elhagyatott és pusztulásra ítélt helyeket és épületeket, gyárakat, szellemkastélyokat, kihalt falvakat és laktanyákat keresünk fel, mutatunk be, felhívva rájuk a nagyközönség figyelmét, de legalább vizuálisan megmentve ezzel őket az utókor számára.”
https://www.youtube.com/user/thehuppancs/featured
Nagyon izgalmas, ajánlom a figyelmetekbe!

1 hozzászólás
>!
Bélabá P
Hazai váraink

"Szarvaskő tíz kilométernyire volt Egertől, az Eger-patak völgyében.
Festői tájakon vitt át az út, Jonathan a taxiból élvezettel figyelte, ahogy az
erdőket kis falvak váltják fel, majd megint erdők következnek.
– Tud valamit Szarvaskőről? − kérdezte a taxist, aki hűmmögött egy
sort.
– Nem sokat − felelte aztán. − Valamikor volt egy vára, ami
tulajdonképpen az egri várhoz tartozott, de ma már alig néhány kő látható
belőle. Tarisznyavárnak hívták, mert az őrség hetente váltotta egymást, és
tarisznyában vitték ki az élelmet.
– Ez érdekes.
– És ez minden, amit tudok. Illetve hogy a falu két vagy három éve lett
megint Szarvaskő, mert előtte Egerhez tartozott, és Eger-Szarvaskőnek
hívták. Önállósodni akartak a lakosok, és sikerült is nekik…"

Jumurdzsák gyűrűje, 262. oldal

Szarvaskői vár

A szarvaskői vár egy mára már elpusztult vár, melynek romjai a Bükk-vidék csúcsrégiójának nyugati peremén, a Keselyű-hegy észak-keleti nyúlványán található, egy meredek sziklás hegy tetején. Egykor Cserépvárral és a Dédesi várral együtt, Eger elővára volt Keletkezésének pontos idejét nem ismerjük, de az iratok alapján jól be lehet határolni, hogy 1261–1295 között építették az egri püspökök. A Rákóczi-szabadságharc után is püspöki birtok maradt, de hadi szerepe megszűnt, így az elhagyatott vár a 18. század második felében teljesen elpusztult. A várrom ma Szarvaskő kiemelkedő turisztikai látványossága, amely jelenleg kilátóként működik. A különleges és ritka növényfajok miatt, a Várhegy a Bükki Nemzeti Park része"

https://hu.wikipedia.org/wiki/Szarvaskői_vár

Kapcsolódó könyvek: Pierrot – Szélesi Sándor: Jumurdzsák gyűrűje · Tóth István: Szarvaskő

Pierrot – Szélesi Sándor: Jumurdzsák gyűrűje
Tóth István: Szarvaskő
7 hozzászólás
>!
olvasóbarát P
Hazai váraink

Déva vára
https://hu.wikipedia.org/wiki/D%C3%A9va_v%C3%A1ra
A Kőmíves Kelemen című népballada a vár felépítésének elképzelt – emberfeletti akadályokba ütköző – történetét mondja el.
Legújabb feldolgozás @ritta: Határidő című alkotása a Magánvégtelen című moly antológiában.

Kőmives Kelemen
(A falba épített asszony)
Tizenkét kőmives összetanakodék,
Magos Déva várát hogy fölépittenék.
Hogy fölépittenék fél véka ezüstér,
Fél véka ezüstér, fél véka aranyér.
Magos Déva várhoz hozzá is kezdettek.
Amit raktak délig, leomlott estére,
Amit estig raktak, leomlott reggelre….

Kapcsolódó könyvek: Vargyas Lajos (szerk.): Magyar népballadák · Beke György: Déva vára alatt · Horváth Lajos: Új Déva vára · Karsza Andi – Molnár Nikolett (szerk.): Magánvégtelen

Vargyas Lajos (szerk.): Magyar népballadák
Beke György: Déva vára alatt
Horváth Lajos: Új Déva vára
Karsza Andi – Molnár Nikolett (szerk.): Magánvégtelen
5 hozzászólás
>!
olvasóbarát P
Hazai váraink

Szeged vára
http://szeged.network.hu/blog/szeged_klub_hirei/szegedi…
A várból egy bástya maradványa és a vármúzeum maradt meg, régészeti feltárással kutatnak a megmaradt falrészek után.
Horváth Ferenc régész anyaga nagyon érdekes dokumentum:
http://www.castrumbene.hu/files/castrum4_03.pdf

Kapcsolódó könyvek: Veress D. Csaba: A szegedi vár

Veress D. Csaba: A szegedi vár
8 hozzászólás
>!
Arianrhod MP
Hazai váraink

„Nagyon régen volt… Hatalmas vár állott a sziklabércen. Dacolt minden hatalommal. Megfigyelői a környező hegycsúcsokról idejében jelezni tudták, ha ellenség közeledett. Kis és Nagy-vár hegy tetején éberek voltak az őrszemek. A vár ura, az Öreg Darnó király biztonságban érezhette magát várában. Féltő gonddal nevelte egyetlen gyermekét. Az ifjú királyfi csak vadászgatott a gyönyörű vidéken őzekre, szarvasokra… Egyszer a patak közelében járva valaki felnézett rá. Egy pórleány, akinek hajlékony volt a dereka, kék a szeme, s dús haja varkocsban omlott a vállára. Aztán hirtelen el is kapta szemét, de már késő volt. A királyfi is észrevette, és sokáig nézte a leányt…

Így kezdődött. A lányt Tarnának hívták, és ezután a királyfi többször járt arrafelé. Tarnának is akadt dolga néha, hol vizet, hol füvet kellett hazavinnie. S az idő gyorsan szaladt. Az öreg Darnó hiába várta a megszokott időben haza a fiát. Elindult hát, hogy megkeresse. Meg is találta őket és nagyon megharagudott. Tarna édesapját szigorúan megbüntette, a fiát pedig elküldte messze felejteni. A két fiatal szívét ülte a bú. Beteg lett mind a kettő. Hírét vette ennek a király, megbocsájtott fiának és érte küldött. Első út a gyógyulás felé vezette az ifjút, sietett meglátogatni azt, akit nem tudott elfelejteni. Amint megy, szomorú szemű kis menetet lát az apró házak között… Lehajtott fejjel kísérnek egy koporsót. Az ifjú nézi, nézi, majd előrántja kardját, és fájdalmában kardjába dől.

Ezen a napon mindenki sírt a faluban, megeredt az eső is. Siratta az is a fiatalokat. Nagyokat sóhajtott az öreg Darnó is fájdalmában. A szép Tarna meghalt. Együtt temették el őket ott, ahol a két kis patak összeölelkezik. Így lett a község neve is Sirok, s így kapta a kis patak a szép Tarna nevét. Az öreg Darnó pedig azóta is gyakran felnyög fájdalmában, sirok, sírok…”

Ez a monda Sirok várához fűződik. A valós történelmi vonatkozásokat Sirok község honlapja nagyon precízen vezeti végig, az idézett monda is onnan származik:
http://www.sirok.hu/telepules/tortenet.php

Évek óta tart a vár felújítása, de már látogatható, a képek szerint gyönyörű lett. Október 4-ére tervezik a vár napjának rendezvényeit, júliusban pedig motoros-találkozó lesz. Én még akkor láttam, amikor teljesen rom volt, csak néhány töredezett, leomlott falmaradvány jelezte, hogy van ott valami érdekes a fűvel, bokrokkal benőtt domb alatt. El is volt kerítve, hogy ne mászhassanak be felelőtlen egyedek, baleset elkerülése végett. Ez persze engem nem tartott vissza, majdnem bele is estem egy lyukba, amiről kiderült, hogy a vár egy helysége. Ma szépen kiásva, konzerválva meg is tekinthető.

Már majdnem el is felejtettem ezt a régi élményt, amikor pár éve kíváncsiságból magyar kísértetjárta kastélyt kerestem a neten. És meg is találtam, Sirokon! Íme a mese:

Gizella, a siroki várúrnő

„A siroki vár romjain napnyugta után jelenik meg egy női árnyalak, aki a mélybe veti magát, a mögötte némán felsorakozó további hét szellem pedig követi példáját. A siroki fantom története a középkorig nyúlik vissza, amikor a vár tulajdonosa Kompolti Imre lánya, a kemény amazon Gizella lett. A vörös hajú várúrnőről az a hír járta, hogy szívét nem mámorította még szerelem. Egy este azonban hét daliás vitéz kért tőle szállást, akik közül az egyiknek sikerült is lángra lobbantania Gizellát. A vitézek mindegyike epekedett a várúrnőért, és az elfogyasztott bortól megittasulva harcolni kezdtek egymással, abban a reményben, hogy aki életben marad, elnyeri Gizella kezét. A vörös démon lovagja utolsó előttiként esett el, Gizella pedig bánatában leszúrta szerelme támadóját, majd a vár bástyájából kiugorva magával is végzett.”

(Idézet forrása: http://www.life.hu/horoszkop/20130402-ksertetek-es-szel…)

4 hozzászólás
Hirdetés
>!
Arianrhod MP
Hazai váraink

„Elnézegetve Diósgyőr romjait, nem könnyű a falak közé odaképzelnünk a kockázó, kártyázó, malmozó lovagokat, a várkápolnába igyekvő királynét. Pedig valamikor nagy élet, pompás, fényűző udvari élet zajlott itt a hűvös, de romjaiban is látványos falak között.” – kezdi a diósgyőri vártörténeti bemutatót az Oroszlános Udvar honlapján Száraz Miklós György.

A folytatásból megtudhatjuk a vár történetét, érdekes idézetekkel az időnkénti állapotáról, tulajdonosairól, és viselt dolgaikról.

A képekkel tarkított „mini-történelemóra” itt olvasható, a szerzők szíves és utólagos engedelmével igénybe vettem tőlük egy képeslapot is a várról:
http://oroszlanosudvar.hu/2013/04/20/a-diosgyori-var/

Az új rovatba írt első karcomat nem véletlenül ennek a várnak szentelem, Miskolcon születtem, és soha nem gondoltam, hogy valaha is meg tudok majd válni a várostól. Nehéz is távol lenni tőle, hiányzik Tapolca, Lillafüred, a Bükk-hegység jól ismert helyei, ismerős tisztásai és bércei, – ahol gyerekként annyi hóvirágot, gyöngyvirágot, ibolyát és kikericset szedtem, – az egyre szépülő belváros. És mindennél jobban hiányzik a vár, melyet nem láthattam felújított új pompájában, legfeljebb képeken.

1 hozzászólás
>!
olvasóbarát P
Hazai váraink

Kevés vár épült szebb környezetbe, mint a tatai. Rengeteg fotó látható róla, amint az Öreg-tó partján díszeleg.
„Tata a Dunántúl egyik legérdekesebb kis városa. Története rendkívül mozgalmas, emlékei igen eredetiek. Tavai, erdős, dombos környezete, ősi vára, kastélyai és kettős jellegű települései, ősparkja és az olimpiai edzőtábor megadják a városnak mindazokat a lehetőségeket, amelyek kihasználásával adva vannak a jövő fejlődés irányvonalai.”
(Rados Jenő: Tata fülszöveg részlet)

„A Tatai vár Tatán az Öreg-tó partján található vízi vár. A tatai várat Luxemburgi Zsigmond király építette a 1397–1409 között, talán a Lackfi család korábbi erődítménye helyén. A Zsigmond által emelt négyzetes alaprajzú, négy saroktornyos, belső udvaros várnak ma csak déli szárnya, illetve a többi részének feltárt alapfalai láthatóak.” (Wikipédia)

Kapcsolódó könyvek: Rados Jenő: Tata

Rados Jenő: Tata
>!
Arianrhod MP
Hazai váraink

Ha van kedvetek, osszátok meg itt régebbi karcaitokat, idézeteiteket is, hogy aki a téma iránt érdeklődik, egyben is láthassa „műveinket”. Köszönöm.

6 hozzászólás