!

Festészet könyvekben zóna

>!
shadowhunter1975 P
Festészet könyvekben

Pablo Picasso
A síró nő, 1937. (The Weeping Woman)
https://www.pablopicasso.org/the-weeping-woman.jsp

„Pablo Picasso nyolcévesen készített aktképe figyelemre méltó. Tizennégy évesen egy katolikus szentáldozást örökített meg, tárgyilagos pontossággal. Később barátja öngyilkossága annyira sokkolta, hogy ez hívta életre a "kék korszakot”. A „rózsaszín korszak” világos színeit új szerelmének köszönhette. Afrikai maszkok hatása vitte el a kubisták táborába. Volt azután neoklasszicista, majd pedig szürrealista korszaka. Később a háború borzalmait jelenítette meg olyan nagy művein, mint A síró nő és a Guernica."

Kapcsolódó könyvek: Kavagucsi Tosikadzu: Mielőtt a kávé kihűl

Kavagucsi Tosikadzu: Mielőtt a kávé kihűl

Kapcsolódó alkotók: Pablo Picasso

>!
Fiammetta P
Festészet könyvekben

A naptár mellett képeslap, egy Duchamp-festményt ábrázol, amelyet mindig is nagyon szeretett: csokoládéőrlőt ábrázol, s az dobfelszerelésre emlékeztette, szürke háttérrel. (240. o.)

Marcel Duchamp: Csokoládémalom (1914)

Forrás: https://www.andrewgrahamdixon.com/archive/itp-52-chocol…

Kapcsolódó könyvek: Jhumpa Lahiri: Beceneve Gogol

Jhumpa Lahiri: Beceneve Gogol
>!
sophie P
Festészet könyvekben

„Phil tíz percig állt Modigliani Jean Cocteau-portréja előtt.” ( Jack Kerouac – William S. Burroughs: És megfőttek a vízilovak – 148. oldal)

Forrás: http://www.modigliani.org/portrait-of-jean-cocteau.jsp

Kapcsolódó könyvek: Jack Kerouac – William S. Burroughs: És megfőttek a vízilovak

Jack Kerouac – William S. Burroughs: És megfőttek a vízilovak
>!
lzoltán P
Festészet könyvekben

„Andersson terei mindig mélyen tagoltak: minden tablóképen van egy ablak vagy ajtó, amin túl egy újabb térszeletet látunk. A rendező úgy játszik a perspektívával, mint egy klasszikus festőművész (például Diego Velázquez Az udvarhölgyek című képén), ám a perspektívát nem a levegős terek megnyitására használja, hanem a bezártság érzetének fokozására.”

133. oldal, Dalok a második emeletről

kép: diego velázquez – az udvarhölgyek 1656

Kapcsolódó könyvek: Lichter Péter: 52 kultfilm

Lichter Péter: 52 kultfilm

Kapcsolódó alkotók: Roy Andersson · Diego Velázquez

>!
mokata P
Festészet könyvekben

The enormous apartment building in Claremont looms ahead in the early dusk. I have never noticed it before, but today I am struck by how much it resembles Brueghel's Tower of Babel – altough there is nothing dilapidated about this one.

Kapcsolódó könyvek: André Brink: The Blue Door

André Brink: The Blue Door
3 hozzászólás
>!
Varga_Írisz_Dóra I
Festészet könyvekben

Láncreakció – Molyeffektus II.

Gyanútlanul kigondoltam magamnak egy egyszerű kis fejezetcímet, s akkor már gondoltam, elmélyülök benne egy kicsinyt. Felcsaptam könyvet, netet, mire jöttek, jöttek a filmek, festmények, zenék… követelték, hogy beengedjem őket magamba. Mit volt mit tennem?

„Augusztus 21.:
Mindez vörös. Az Érintés amerikai terjesztőjétől különös ajándékot kaptam: egy vastag könyvet egy Leonor Fini nevű festőművésznőről, akinek a nőalakjaiban van valami, ami részben Agnes von Krusenstjernára emlékeztet, részben pedig arra, ahogy én a Suttogások, sikolyok-at elképzeltem. Ezért volt olyan különös. Annak ellenére, hogy ezeket a finoman stilizált képeket inkább intő, mintsem követendő példának tartottam.”
(Ingmar Bergman: Képek (Európa Könyvkiadó, 1992, 75. oldal))

https://librarius.hu/2018/04/24/leonor-fini/

The Art of LEONOR FINI
https://www.youtube.com/watch…

leonor fini
https://www.youtube.com/watch…

Astor Piazzolla – Tema de Maria – Maria de Buenos Aires – Gidon Kremer -Leonor Fini.
https://www.youtube.com/watch…

Kapcsolódó könyvek: Ingmar Bergman: Képek

Ingmar Bergman: Képek

Kapcsolódó alkotók: Ingmar Bergman

Hirdetés
>!
B_Niki P
Festészet könyvekben

„A klasszikus vonalú arc megdöbbentően hasonlított Leonardo Hermelines hölgy-ére – ugyanaz az ovális fejforma, magas homlok, keskeny, félkörívű szemöldök, szépen ívelt áll, de ez az arc minden rezdülésével, egész kisugárzásával mintha eltávolította volna a szemlélőt. Nem hívta az embert, hanem inkább űzte.” (366. oldal)

Az említett festmény Hölgy hermelinnel néven is ismert.
Kép forrása: https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/e/ed/Dam…

Kapcsolódó könyvek: Borisz Akunyin: A Víz bolygó

Borisz Akunyin: A Víz bolygó
>!
Fiammetta P
Festészet könyvekben

George Romney 1776-ban készült portréja Joseph Brantról (mohawk nevén Thayendanega), az indiánok egyik vezetőjéről, aki az amerikai függetlenségi háború idején az angol királlyal való szövetség megszilárdítása érdekében járt Londonban.

"Il conte di Warwick studiò l'uomo che posava per il signor Romney: diadema di piume, camicia bianca, bracciali d'argento a fermare le maniche. Il ritratto del principe Thayendanega sarebbe rimasto nella sua tenuta di campagna, eloquente testimonianza della loro amicizia.
– Siete in buone mani, signor Brant. Il signor Romney riesce a infondere la luce della vita negli occhi dei modelli. L'anima traspare in punta di pennello.
La voce di Warwick era piana, sembra ombra d'eccitazione. Il pittore si schermì. Era il gioco delle parti a imporre la reazione: Romney era ben consapevole della propria maestria. Ogni gesto rarefatto e ammantato di sacralità. Stemperare i colori. Traguardare il bersaglio da ritrarre col pennello. Stendere vapori di pigmenti diversi sulla tela: tocchi rapidi come la lingua di un cucciolo che lecchi una ciotola di latte, pennellatte ampie come la corrente di un fiume quando raggiunge la pianura.
[…]
[Warwick] Si riscosse e chiese al pittore di ruotare il dipinto in modo da poterlo rimirare all'ultima luce del giorno.
Romney eseguì.
– Avete superato voi stesso, – commentò Warwick dopo un attimo di silenzio. – Ecco l'anima dell'eroe americano.
[…]
– Credo di non essere io, – indicò il dipinto. – Quell'uomo è un bianco come voi.
L'uomo ritratto era un americano irreale, la pelle e i tratti del viso erano quelli di un europeo. Solo gli occhi appartenevano a Joseph Brant, vivi come fiamme.
– Al contrario, signore. L'artista ha colto l'essenza, il concetto, l'idea stessa che voi incarnate, – sfiorò rapito la tela. – Vedete? Sotto i panni del capo indiano appare il gentiluomo. La nobiltà non è prerogativa del nostro vecchio mondo, c'è qualcosa di più antico, di primigenio, che non dipende dai blasoni. È la nobiltà d'animo, la virtù che fu degli Ateniesi e degli Spartiani, e che si ritrova in questo volto, – si girò a guardare Joseph. – In voi."

Kutyafuttában lefordítva így hangzik:
Warwick grófja a férfit tanulmányozta, aki modellt ült Romney mesternek: tollkorona, fehér ing, ezüst karperecek az ingujjak megtartására. Thayendanega herceg portréja a gróf vidéki birtokán marad majd, ékesszólóan tanúskodva barátságukról.
– Jó kezekben van, Brant uram. Romney mester képes életet varázsolni a modelljei tekintetébe. Az ecsetje a lelküket is megjeleníti.
Warwick semleges hangjában nyoma sem volt izgatottságnak. A festő elhárította a dicséretet. De mindketten csupán szerepet játszottak: Romney nagyon is tudatában volt mesterségbeli tudásának. Minden mozdulata kifinomult és szakralitástól áthatott. A színek kikeverése. A megörökíteni kívánt személy célba vétele az ecsettel. Különböző festékek eloszlatása a vásznon: gyors érintésekkel, ahogyan egy kiskutya lefetyeli a tejet a tálból, és széles ecsetvonásokkal, mint amikor az áramló folyó eléri a sík vidéket.
[…]
[Warwick] felocsúdott, és kérte a festőt, hogy fordítsa meg a képet, hogy a lenyugvó nap utolsó sugarainál megcsodálhassák.
Romney engedelmeskedett.
– Ön felülmúlta önmagát – jelentette ki Warwick egy pillanatnyi hallgatás után. – Íme, az amerikai hős lelke.
[…]
– Úgy érzem, ez nem én vagyok – mondta a portré alanya. – A férfi a képen fehér, mint Ön.
A festmény egy olyan amerikait ábrázolt, aki soha nem létezett, bőre és arcvonásai olyanok voltak, mint az európaiaké. Csak a lángolóan élénk tekintetben lehetett felismerni Joseph Brantot.
– Épp ellenkezőleg, uram. A művész azt a lényeget és eszmét ragadta meg, amelyet Ön megtestesít – simított végig elragadtatva a vászon felett. – Látja? Az indián törzsfőnök öltözéke egy nemesembert rejt. Az Óvilág nem formálhat előjogot a nemességre, mert az sokkal ősibb, eredetibb dolog, nem a címeren múlik. A lélek nemességét jelenti, azt az erényt, amely az athéniek és a spártaiak sajátja volt, és amely ezen az arcon látható – fordult Joseph felé. – Önben.

Kapcsolódó könyvek: Wu Ming: Manituana (olasz)

Wu Ming: Manituana (olasz)
>!
Arianrhod MP
Festészet könyvekben

„He had given Concepción an oil painting he had made, of shining fish and white solid eggs, on a chipped earthenware dish. Dolores did not know why this painting moved her. It was silly that oil paint on board should make eggs and fish more real, when they were less so. But it did.”

(Adott Concepciónnak egy olajképet, amit maga festett fényes halakról és csorba agyagedényben fehérlő keménytojásokról. Dolores nem értette, miért indította meg annyira ez a festmény. Értelmetlennek tűnt, hogy a fára festett olaj a tojásokat és a halat valódibbnak mutatta, pedig nem voltak azok. De annak mutatta.)

Az idézet a „Krisztus Mária és Márta házában” című elbeszélés részlete, valamint a címadó festményé is, amely az írásművet ihlette, alkotója Diego Velazquez.

"Velazquez korai – sevillai – korszakának bodegonesképei első ránézésre azok, amik: olykor könnyed, máskor komor hangulatú zsánerképek a nép egyszerű alakjaival, zenészekkel, tojást sütő öregasszonnyal, étkező-italozó emberekkel. Azonban e hétköznapi események első rétege alatt rejlik az egyszerű alakok és tárgyak mögötti, ám épp e tárgyak és alakok révén megnyilvánuló második, nem hétköznapi tartalom.E második tartalom nyilvánvaló azoknál a bodegonesképeknél, melyekben a zsánerkép keveredik egy direkten ábrázolt bibliai témával. Krisztus Mária és Márta házában című festmény előterében egy öreg és egy fiatal nőalak látható, tőlük jobbra egy kissé a néző felé billentett asztalon a vacsora kellékei sorakoznak: halak, tojások és fokhagymák.

A fiatalabb nő a vacsora készítésével foglalatoskodik, az öregebb tanítói célzattal a két különböző keresztényi életút példázatául szolgáló bibliai jelenet felé mutat. A Krisztus szavait hallgató Mária a kontemplatív élet, míg Jézust étellel megvendégelő Márta a szűkölködők megsegítésére irányuló tevékeny szeretet megtestesítője. Noha a két sík, a zsáner és a bibliai jelenet szerkesztésileg jól elkülönül, de több síkon össze is kapcsolódik. Egyrészt az öreg nőalak már említett kézmozdulatával, másrészt a csendélet tárgyainak oly módon történő elhelyezésével, ami alapján azok a biblia alakoknak feleltethetők meg. Valószínűleg nem véletlen, hogy egy tányér hal (a hal görögül ikhtüsz, ami a „Jészusz Khrisztosz Theu Hüoisz Szótér” (Jézus Krisztis Isten fia Megváltó) névből képzett mozaikszó is) a sötét ajtónyílással kiemelt Krisztus alak alatt kap helyet, a két tojás pedig a fenti jelenet két nőalakjának lélek-szimbólumaként hever a tányértól jobbra. Mivel a hal Krisztus-jelkép, illetve a tányérra készített hal eucharisztikus szimbólum, ezért a nőalakok nemcsak a sütéshez készülnek elő, hanem az Úrvacsorára is. Az Eucharisztia egyes értelmezések szerint nem pusztán hálaadás és az utolsó vacsora illetve a keresztáldozat felelevenítése, hanem ez utóbbi átélése is, így a hal elfogyasztásával az étkező kerül a halál gyomrába, és ezért nézhet ránk félve az öreg nő által „vezetett” fiatal lány, aki az étellel együtt saját szenvedését és ideiglenes halálát készíti elő. E festménnyel ellentétben Velazquez legtöbb bodegonesképe direkt bibliai jelenetek nélkül, de ikonográfiailag beazonosítható szimbolikus képi elemekből épül fel. Hogy e képi elemek egyben jelképek is, az azáltal valószínűsíthető, ha e tárgyakat megfosztjuk a jelképiségüktől."

Feith Bálint a festő további képeiről is elmélkedik itt: http://feithbalint1.blogspot.com/2017/03/bodegones.html

Kép forrása: https://4.bp.blogspot.com/-Lv6x_odj33w/WMaAe3Jnr_I/AAAA…

Kapcsolódó könyvek: A. S. Byatt: Elementals

A. S. Byatt: Elementals

Kapcsolódó alkotók: A. S. Byatt

>!
mokata P
Festészet könyvekben

For the ultimate glory of the Church of Saint-Sulpice is to be found in the Chapel of the Angels – the first chapel on your right as you enter the church – the brooding, dim, intense mural by Eugène Delacroix, completed in 1861. Jacob wrestling with the Angel.

https://en.wikipedia.org/wiki/Jacob_wrestling_with_the_…

Kapcsolódó könyvek: Stephen Scobie: The Measure of Paris

Stephen Scobie: The Measure of Paris