!

Ex libris zóna

>!
Bla IP
Ex libris

Csehszlovák alkotás Gjuric, M. D.-től
Deutsch, A. számára 1921-ből

Kapcsolódó könyvek: Vasné Tóth Kornélia: Ex libris és képkultúra

Vasné Tóth Kornélia: Ex libris és képkultúra
>!
Bla IP
Ex libris

Marja Helenius alkotta könyvjegy Yrjö Autio részére
Finnország – 1979

Kapcsolódó könyvek: Vasné Tóth Kornélia: Ex libris és képkultúra

Vasné Tóth Kornélia: Ex libris és képkultúra
>!
Bla IP
Ex libris

Cseh Gusztáv (1934-1985) erdélyi grafikusművész. Szülővárosában, Kolozsvárott végzett képzőművészeti főiskolát. 1960-ban vett részt először csoportos kiállításon, első egyéni kiállítása 1965-ben volt. A grafikus ex libriseket is készített szép számmal. Hajdúszoboszlón 1989 óta láthatók művei, kiállítása 1999-ben költözött át a Szoboszlói Galéria épületébe(Bocskaí István Múzeum), ahol ma is látható a tusrajzok, rézmetszetek mellett két sorozata.

Kapcsolódó könyvek: Vasné Tóth Kornélia: Ex libris és képkultúra

Vasné Tóth Kornélia: Ex libris és képkultúra
>!
Bla IP
Ex libris

Nagy László ex librise Siegmund Sós könyvjegyeként

Kapcsolódó könyvek: Vasné Tóth Kornélia: Ex libris és képkultúra

Vasné Tóth Kornélia: Ex libris és képkultúra
>!
Bla IP
Ex libris

NAGY LÁSZLÓ LÁZÁR (VECSÉS, 1935-)

Grafikus. Önképző. Kopasz Márta és Varga Nándor Lajos irányításával folytatott művészeti tanulmányokat. Kisgrafikáit és ex libriseit több hazai és külföldi tárlaton bemutatta.
A bemutatott alkotás Bali Ferenc könyvjegye lett.

>!
Bla IP
Ex libris

ERDÉLY-i ex libris

Az első magyar ex libris Erdélyben' az általános vélemény szerint ifj. Köleséri Sámuel könyvjegye volt. Eredete a XVII. század utolsó negyedére tehető, valószínűleg Hollandiában készült. Címeres (heraldikus) könyvjegyeket nagyobb számban a XVIII. század közepétől ismerünk. A XIX. század második felében mutatkozó pangás után a századfordulón és különös nyomatékkal a XX. század elején élénkül meg újra az ex libris gyakorlata és forgalma. Felfedezője az önállósuló iparművészet, támogatója a szecesszió. Jobbára az utóbbi stílusirányzathoz sorolhatók azok a hazai könyvjegyek is, melyek az 1920-as évek közepétől legnagyobb könyvkiadó vállalkozásunk, az ESZC könyvei számára készültek (Bánffy Miklós, Debreczeni László és Kós Károly grafikái). A két világháború között számos könyvgyűjtő készíttet magának művészi könyvjegyeket, ezek népszerű grafikusa abban az időben Keöpeczi Sebestyén József, Kós Károly, Debreczeni László, Tóth István, Gy. Szabó Béla, Mattis-Teutsch János, Reschner Gyula, Jeney Lajos, Radványi Román Károly. A második világháború után csak az 1960-as években kezdik élesztgetni a könyvjegykészítés gyakorlatát. Művelésére a grafikusok újabb nemzedéke vállalkozott, akik közül kiemelkedik Deák Ferenc, Feszt László, Paulovics László, Vecserka Zsolt.

Fent: Kós Károly kisgrafikája 1909-ból

5 hozzászólás
Hirdetés
>!
Bla IP
Ex libris

A bártfai nyilvános városi könyvtár címeres ex librise (1596 körül)

"Magyar könyvgyűjtemények között Mátyás király Corvináin találhatunk super ex libriseket. A 16. században a németalföldi Dürer és Beham készített elsőnek magyar vonatkozású ex librist, méghozzá Hans Teilnkes pozsonyi polgár számára, kis cédula formájában. Ebben a században (1596 körül) készült a bártfai nyilvános városi könyvtár címeres ex librise is.
A 16. és 19. század közötti időszakból 1000 különböző darab maradt fenn. Ezek többnyire egy-egy családtagot ábrázoló képek, illetve azok társadalmi rangját és pozícióját jelölő feliratok. A 17-18. századi egyházi ex librisek viszonylag egyszerűek voltak, mivel ezeknél nem volt fontos az elegancia és az esztétikum. Az egyházi egyszerűséggel szemben az arisztokrácia igen változatos és szép ex libriseket használt. Ezek általában az ország, a város vagy a család címerét ábrázolták. A kézzel írott ex librisek mellett találunk fametszetes, rézmetszetes, rézkarcos és litografált ábrázolásokat is.
A 19-20. század fordulóján kiteljesedő szecesszió újra divatba hozta az ex librist. A kor legnagyobb képzőművészei igényes alkotásokkal gyarapították a magyar művészettörténetet."

Forrás: wiki

Kapcsolódó könyvek: Vasné Tóth Kornélia: Ex libris és képkultúra

Vasné Tóth Kornélia: Ex libris és képkultúra
>!
Bla IP
Ex libris

Drahos István kézzel rajzolt könyvének első oldala

>!
Bla IP
Ex libris

A következőkben a zónában rendszeresen bemutatásra kerülnek a magyar ex libris művelésének kiemelkedő alakjai. Érdeklődésteket előre is köszönöm!

Drahos István grafikus

„… Rajztudás nélkül nem lehet fát metszeni, a véső nem ecset, nem lehet rábízni, hogy véletlenül valamit csináljon. […] A betűket a művész rajzolja meg és ne a véső bütykölje a fába. És akármilyen csöppnyi alkotás az exlibris, azt bizony meg kell komponálni…” (Drahos István fametszői ars poeticája)

Drahos István 1895. december 14-én született Budapesten. Édesapja nyomdász volt. Csáktornyán tanítóképzőt végzett, 1925-ben pedig grafikusművészi oklevelet szerzett az Iparművészeti Főiskolán. 1930-ban telepedett le Szentesen, s ott dolgozott élete végéig.
A grafika és az alkalmazott grafika számos műfaját és technikáját ismerte, művelte. Pályafutása során rengeteg elemi és középiskolai tankönyvet illusztrált, emellett ő maga is tanított rajzot és művészettörténetet.
A ’30-as évek közepén figyelme az alkalmi kisgrafika és az ex libris felé fordult, ebben az időben kezdte el az ex libris és egyéb kisgrafikai alkotások cseregyűjtését és első fametszetű lapjait is ekkor készítette.
A második világháborúban nagy veszteség érte, gyűjteménye, munkáinak jelentős része, szerszámai és vésésre váró körte- és puszpángfa dúcai megsemmisültek. A háború után újrakezdte a gyűjtést, lapjait új kézjeggyel és új sorszámozással látta el.
Ex librisei számos kiállításon szerepeltek Európa-szerte (a teljesség igénye nélkül: Gorizia, Szentes, Lipcse, Budapest, Tallin, Krefeld, Padua, Tarnów, Krakkó, Mulhouse, Graz, Firenze, Pécs, Kaposvár, Debrecen, Olomuc, Poznan, Como).
A művész 1968 májusában halt meg Szentesen.

>!
Bla IP
Ex libris

Egy modern, mai könyvjegy: Dinnyés Ferenc ex librise Villányi Á.-nak

Kapcsolódó könyvek: Vasné Tóth Kornélia: Ex libris és képkultúra

Vasné Tóth Kornélia: Ex libris és képkultúra