!

Budapesti Molyklub zóna Molyklub

>!
bagie P
Budapesti Molyklub

Programajánló:
https://setamuhely.hu/seta/irodalmi-seta-a-csikagoban/

Békés Pál külön regényt is szentelt a negyednek ezzel a címmel. Sétánk során bejárjuk a Csikágó című regény szöveghelyeit, de nem megyünk el Karinthy Frigyes, Örkény István, Kellér Dezső, Nádas Péter és Bereményi Géza helyszínünkre vonatkozó emlékei mellett sem.

Kapcsolódó könyvek: Békés Pál: Csikágó

Békés Pál: Csikágó
10 hozzászólás
>!
csgabi MP
Budapesti Molyklub

Tavalyi könyvgyűjtő akciónk eredménye. Mert persze, hogy elfelejtettem megosztani veletek, pedig októberben kaptam meg. :-)

Előzmény:
https://moly.hu/karcok/1054254

6 hozzászólás
>!
bagie P
Budapesti Molyklub

Budapesti Molyklub – Egymás kedvencei – 2. rész

előző itt: https://moly.hu/karcok/1243792

Amiben szintén biztos voltam, hogy lesz egy „kedvencek temetője” – spoiler

@TiaRengia volt az egyik, aki beleválasztott a „tuttiba”… 96%-on áll ma spoiler a molyon… 468 ember kedvencelte… (4 molyklub tag) … 878 db 5*-os értékelés… az ember …aki
Dittinél kicsapta a biztosítékot. Erősen felindult értékelés: „Istenem, végre vége…!” folytatás itt: https://moly.hu/ertekelesek/3060748

@Ákos_Tóth sem járt jobban: 90% – 794 kedvencelés (közte 7-9 klubtag – ha jól számoltam)…1091 db 5*-os értékelés … de ez az utazás ”…fejlődés visszafelé…” Bővebben itt kifejtve: https://moly.hu/ertekelesek/3062095

@Kiskópé is elég nehéz fába vágta a fejszéjét: 91% – 1200 kedvencelés (9 klubtag) – 1380 db 5*-os értékelés… A Mester és Margarita valóban komoly olvasmány. Ahogy látom, még mindig küzd vele – üzenem: megéri… igaz nekem is csak nagyon-nagyon sokadszorra sikerült végig küzdenem magam rajta.

Mindhárom könyvnél hol szerényebb, hol lelkesebb védvonal állt fel megvédve a kedvenceket, ezért egy-egy pozitív értékelést azért szeretnék ide is megosztani:
@Citrompor: https://moly.hu/ertekelesek/2269439
@Spaceman_Spiff: https://moly.hu/ertekelesek/1477157
@Ákos_Tóth: https://moly.hu/ertekelesek/2123587

[Privát: én mindhármat olvastam… ha sorrend kellene közöttük, akkor: 1. A Mester és Margarita; 2. Utas és holdvilág; 3. Az ember, akit Ovenak hívnak… de ez úgyis csak mellékes info]

Még három könyvet sorolnék ide, amelyek talán nem okozták ugyanazt az eufóriát mostani olvasójuknál, mint az ajánlónál… hihetetlen, hogy egy-egy könyv olvasása mennyire más hatást tud kiváltani az emberekből.

Az egyik könyv @Spaceman_Spiff ajánlása @ithil részére: https://moly.hu/konyvek/clifford-d-simak-a-varos
[Számomra meglepetés, hogy Gáboron kívül még 2 klubtag is kedvencnek jelölte :) … én meg nem is hallottam még róla :)]
@ithilt elmondása szerint nem annyira győzte meg …sőt… hosszabb értekezést sem látok nála a 3,5* mellett, de az alábbi ajánlók, egy olvasásra akár még kedvet is csinálhatnak bárkinek hozzá:
@pat: https://moly.hu/ertekelesek/2525447
@marschlako: https://moly.hu/ertekelesek/2442931
@Tigrincs: https://moly.hu/ertekelesek/2396057
@Oriente: https://moly.hu/ertekelesek/2387250
@Spaceman_Spiff: https://moly.hu/ertekelesek/610603

És hogy legyen itt egy kis „conflict”… @ithil ajánlotta olvasásra @Spaceman_Spiff-nek ezt: https://moly.hu/konyvek/neil-gaiman-ocean-az-ut-vegen [hát…izé]
Gaiman visszakapta Gábortól azt a 3,5*-t, amit Viki adott A városnak… és itt jött csak igazán, a „ki mit lát bele a történetbe” –beszélgetés; szerintem – és emlékeim szerint- nem annyira hangzott el, két azonos értelmezés a történethez.
Ennél is inkább a pozitívabb értékelésekből választottam:
@k_annamaria: https://moly.hu/ertekelesek/1644272
@Oriente: https://moly.hu/ertekelesek/2127984
@Tigrincs: https://moly.hu/ertekelesek/1307405

@Mamosz az alábbi könyvvel „küzd”: https://moly.hu/konyvek/adrian-tchaikovsky-az-ido-gyermekei (3 klubtagnál is kedvenc). Azt hiszem, az eddig olvasottak elmondása szerint Eszternél nem lesz kedvenc… de ki tudja, mit hoz a könyv utolsó harmada…
[én azt hiszem még sem szeretném olvasni, így a „kölcsönkérem” gomb is lekerült róla]
Azért a kedvcsinálói:
@Spaceman_Spiff: https://moly.hu/ertekelesek/2578993
@Oriente: https://moly.hu/ertekelesek/2669343
@gesztenye63: https://moly.hu/ertekelesek/2893806

UI: A jegyzőkönyvet most a feljegyzéseim nélkül írtam – így elég hiányos lehet [bár a jegyzeteim sem biztosan segítenének]
UI2: A klubtag nem csak az éppen jelenlévőket jelenti, hanem az ismereteim szerinti klubtagokat :) igyekeztem beszámolni a statisztikák érdekében.
UI3: @Mamosz bemutatott statisztikája – nem lett elfelejtve – azt hiszem méltán érdemel majd külön bejegyzést.

Kapcsolódó könyvek: Mihail Bulgakov: A Mester és Margarita · Szerb Antal: Utas és holdvilág · Clifford D. Simak: A város · Neil Gaiman: Óceán az út végén · Fredrik Backman: Az ember, akit Ovénak hívnak · Adrian Tchaikovsky: Az idő gyermekei

Mihail Bulgakov: A Mester és Margarita
Szerb Antal: Utas és holdvilág
Clifford D. Simak: A város
Neil Gaiman: Óceán az út végén
Fredrik Backman: Az ember, akit Ovénak hívnak
Adrian Tchaikovsky: Az idő gyermekei
>!
bagie P
Budapesti Molyklub

Budapesti Molyklub – 2019/02/27 – Egymás kedvencei

Vidékre költözésem miatt pár klubalkalom kimaradt az életemből, így kicsit megilletődve léptem a Borkollégium épületébe, és néztem szembe sok-sok új arccal :) – meglepően nehéz feladat lesz 22-23 ember választott olvasmányáról érdekfeszítő jegyzőkönyvet készíteni de ha már önként vállaltam :) … hátha a következőn még többen leszünk, és még nehezebb lesz a feladata a következő önként jelentkezőnek :)

Amiben az alkalom után biztos voltam, hogy Békés Pál: Csikágó című gangregénye külön posztot fog kapni, hiszen ha 23-ból 3 ember is ezt találta meg, akkor valamit tudhat… [és mert nálam is nagyon-nagyon régóta várja, hogy elolvassam.]

A molyklub tagjai közül: @Kovaxka @TiaRengia és @szadrienn (ő már gondolom az alkalomra történt olvasása után) is kedvencnek jelölte, de az elhangzottak alapján @Spaceman_Spiff is olvasásra ajánlotta, mint kedvenc könyvét, bár a molyon ő nem címkézte meg.

@AeS @pat és @szadrienn mesélt nekünk róla lelkesen, élvezetesen – hogy szinte az ember maga előtt láthatta a VII. kerület „csodálatos” környékét.

@AeS az olvasás előtt sosem járt a VII. kerület ezen részén, azonban befejezve a könyvet egy előadás miatt bejárta a helyszínek nagy részét; ezzel szemben @pat rendszeresen járt a környéken és nem annyira kedveli/kedvelte a helyet.
Mindhármuk élményében elhangzott, hogy ez a novellafüzér, amely a laza kapcsolatoknak hála a végére összeáll egy regénnyé, a VII. kerület ezen részét mennyi csoda helyévé teszi.
A fülszöveg szerint: „Nehezen tudom ma már elválasztani ezzel a könyvvel kapcsolatban, hogy mi az, ami valóban személyes és önéletrajzi, és mi az, ami fiktív, és színtisztán az irodalom világához tartozik. Összevegyülnek bennem. Kicsit olyan, mintha ezzel a könyvvel megírtam volna a magam személyes mitológiáját. Ugyanakkor persze azt gondolom, hogy ez nem személyes mitológia, hanem ennek a szűk, négy utca által határolt vidéknek a városi mitológiája. ”
A legbővebben @szadrienn értékelte a könyv tartalmát, mondanivalóját – persze a tőle megszokott gyönyörű kifejtéssel. Olvassátok itt: https://moly.hu/ertekelesek/3031053

A könyvvel kapcsolatosan még elhangzott, hogy a hangos könyv verzióban Kulka János hangján szólal meg – még tökéletesebbé teszi a szinte tökéletest. Erről is ír @Spaceman_Spiff ekulturas értékelésében: „A szerző születésének hatvanadik évfordulójára újra megjelent regényt – Békés is túl hamar, 2010-ben hunyt el – tökéletesen kiegészíti a hangoskönyv változata, olyannyira, hogy nem is tudnám megmondani, mit élveztem jobban: olvasni vagy hallgatni. Kulka János előadásában a történetek csak még közelibbekké válnak, Kulka egyszerre megfontolt és élettel teli hangja befészkeli magát az ember fejébe, és a könyv mondatai bevésődnek a tudatunkba. Keresve sem lehetne jobb párosítást találni Békés szövege és Kulka orgánuma helyett. Ha valaki elolvasta vagy meghallgatta a könyvet, utána egészen másként fog nézni a Keleti pályaudvarra és környékére, de akár az egész magyar történelemre. Olyan könyv ez, aminek aktualitása sosem múlik, aminek történeteire mindig emlékezni fogunk, és amit érdemes a polcunk kiemelt helyén tartanunk.” spoiler

Illetve felmerült Békés Pál mellett Kőrösi Zoltán neve is, aki szintén szenvedélyes magyar-rajongó volt: akinek írásaiban Magyarország a csodák helye, a szépség és jóság helye – minden szennye, piszka és szürkesége ellenére is. [Milyen egy női mell? című könyvét @virezma-nak köszönhetően utazókönyvként olvashattam; a benne lévő, Andinak szóló dedikációt szerintem sosem fogom elfelejteni: „lazán, egy Haza, egy <3” ]

Olvassatok sokat Békés Pált, Kőrösi Zoltánt és a többieket is… :)
Privát ajánlóm: Békés Pál: A Félőlény <3; én meg ígéretet teszek, hogy a Csikágó nálam is hamarosan olvasásra kerül.

Kapcsolódó könyvek: Békés Pál: Csikágó

Békés Pál: Csikágó

Kapcsolódó alkotók: Kőrösi Zoltán · Békés Pál

2 hozzászólás
Hirdetés
>!
dontpanic P
Budapesti Molyklub

Budapesti Molyklub – január | Betiltott könyvek | 5. rész
jegyzőkönyv | 2019. 01. 16.
1. rész: https://moly.hu/karcok/1225427
2. rész: https://moly.hu/karcok/1225441
3. rész: https://moly.hu/karcok/1225456
4. rész: https://moly.hu/karcok/1225676

@AeS évek óta figyeli már a molyklub tevékenykedéseit, és régóta szeretett volna jönni. Most első alkalommal látogatott el körünkbe, reméljük, minél többször jön majd ezután is. :) A témával kapcsolatban „biztosra akart menni”, így választotta az orosz vonalat, és mesélt nekünk Alekszandr Szolzsenyicin: Ivan Gyenyiszovics egy napja című könyvéről. A történetet nem is akarta részletezni, részben ismertsége miatt, részben mert annyira nincs is neki. A könyvet nagyon ajánlja mindenkinek. Tulajdonképpen egy jelenetet emelt ki belőle, amit nagyon beszédesnek, illetve jól megírtnak talált: amikor a kényszermunkások belemelegednek a munkába, és szinte már élvezni kezdik.
Emellett @AeS kritikával is illette az írót, aki úgy tűnik, talán mégsem tudta magát teljesen függetleníteni az elnyomó hatalom eszméitől. Ugyanis a könyvben szereplő besúgófiguráról kiderül, hogy amúgy főnök volt – mintha azt akarná ezzel sugallni a szerző, hogy csak a munkások lehetnek az igazán becsületes emberek.
Itt olvashatjátok az értékelését: https://moly.hu/ertekelesek/3062159

@janetonic-tól már szinte várjuk, hogy miféle csemegével fog megörvendeztetni bennünket, gasztrokönyvek formájában. Most sem kellett csalódnunk, ugyanis Dr. Seuss: Zöld sonkás tojás című remekművéről regélt nekünk. Most figyeljetek… a könyv Kínában volt betiltva a hatvanas évektől, ugyanis – és ki vitatkozna ezzel az értelmezéssel – a korai marxmizmust ábrázolja. Hát persze. A történet annyi, hogy főszereplőnk, Sam, különféle helyzetekben egy névtelen figurára tukmálja a zöld tojást, aki a végén beadja a derekát, megeszi, és rájön, hogy ő ezt igazából szereti. Tiszta sor – marxizmus. A könyv érdekessége, hogy angolul csupán ötven alapszóból áll az egész történet.

Ez alkalommal volt egy váratlan vendégünk is, aki a Molyon kívülről talált ránk. Zentai Rózsa Sándorról van szó, aki az alkalom első felét szorgosan végigjegyzetelte (hmm, lehet, át kellett volna neki passzolni a jegyzőkönyvírás lehetőségét? :)), majd, amikor rákerült a sor, megjegyezte, hogy „azt hittem, hogy anyókák vagytok, de milyen jó, hogy ilyen fiatalok. És mondjátok, ti állandóan olvastok?” Az alkalomra tulajdonképpen saját könyvét hozta, mert állítása szerint a könyveket ma már nem kell betiltani, betiltják azok magukat (azáltal, hogy senki nem olvassa őket). Könyvgerillaként népszerűsíti a kiadványát, ami az Ökobetyár könyve címet viseli (Molyon nincs fent). Belopja a könyvesboltokba, könyvtárakba, illetve, gondolom, körünkben való megjelenése is ennek a partizánakciónak a része volt. (Nem vagyunk valami jó összeesküvők, ha ilyen könnyű hozzánk bepartizánkodni, jó lesz figyelni.)
A könyveket ő csinálja a saját két kezével. Környezettudatos életvezetési tanácsokat tartalmaz, de van benne humor is, illetve tudománykritika (Sándor Teller Ede ellen is tüntetett, amikor az Budapesten járt). Akit érdekel a kötet, neten talál hivatkozásokat, illetve, ha ír róla véleményt, az be fog kerülni a következő „kiadásba”. :) (Ezt a jegyzőkönyvpasszust kéretik kihagyni belőle, köszönöm.)

Az utolsó előtti pillanatokban @csgabi is befutott, ám sajnálatunkra beszámolót nem hozott, így gyorsan tovább is adta a szót.

Végül, de nem utolsósorban @Viktorius mesélt nekünk a Rozsban a fogó címen futó Zabhegyező újrafordításról (vagy ez így pofátlan megfogalmazás? :)). @Viktorius egy hajdani szobatársa a könyv főszereplőjét, Holdent egy „hülyegyerekként” aposztrofálta, aki nem csinál semmit. Ezzel nem csinált kedvet sem Viktoriusnak a könyv elolvasásához, de végül is most mégis eljutott hozzá. Molytársunk nem állt ilyen szigorúan a főhőshöz, hanem értelmezése szerint Holden lelki sérülése (bátyja elvesztése) okozza furcsa viselkedését, emiatt idegenedik el a környezetétől. A könyvet az USA-ban tiltották be káromkodás miatt. Viktorius azt gondolta, jobban fogja zavarni a durva nyelvezet, de végül is nem így történt. Jobban zavarta az életidegen „isi” szó túlhasználata. :) Ami még feltűnt neki a fordítás kapcsán, hogy a nevek előtt névelőt használt a fordító.
Végül is nem tudta eldönteni, hogy szeretnie kellene a kötetet vagy sem, összességében eléggé íztelennek találta.

Zárszavai után kedvenc ökobetyárunk még igyekezett vitát indítani a káromkodások túlhasználatáról az irodalomban, de nem talált bennünk érdemes vitapartnerre, így titkos konspirációnkat a betiltott könyvekről hamarosan feloszlattuk. Igazából ott sem voltunk…

A képet a helyszínen lőttem, csak a miheztartás végett, hogy ezentúl senki se lepődjön meg rajta, milyen fiatalok is vagyunk. :)

Kapcsolódó könyvek: Alekszandr Szolzsenyicin: Ivan Gyenyiszovics egy napja · J. D. Salinger: Rozsban a fogó · Dr. Seuss: Zöld sonkás tojás

Alekszandr Szolzsenyicin: Ivan Gyenyiszovics egy napja
J. D. Salinger: Rozsban a fogó
Dr. Seuss: Zöld sonkás tojás
24 hozzászólás
>!
dontpanic P
Budapesti Molyklub

Budapesti Molyklub – január | Betiltott könyvek | 4. rész
jegyzőkönyv | 2019. 01. 16.
1. rész: https://moly.hu/karcok/1225427
2. rész: https://moly.hu/karcok/1225441
3. rész: https://moly.hu/karcok/1225456

@szadrienn Ken Kesey: Száll a kakukk fészkére című könyvéről mesélt nekünk, ami még úgy is nagy hatást tett rá, hogy ismerte a történetet. A szerző önéletrajzi elemekből építkezett, a CIA gyógyszerkísérleteit saját bőrén tapasztalta. A könyvben leírt elmeosztály tökéletesen leképezi a diktatúrák működését. Sok félelemkeltő elemmel operál a szerző: elektrosokk, lobotómia, elnyomás… a könyv felteszi a kérdést, hogy vajon hol húzódik az őrület és az épelméjűség határa. @szadrienn jó húzásnak tartja, hogy egy félvér indián a narrátorunk. Róla folyamatában kiderül, hogy ő maga sem teljesen épelméjű, ezért megbízhatatlan narrátornak tekinthető.
A könyvnek a sötét témák ellenére van humora is, ezt értékelte molytársunk.
Érdekesnek tartotta még McMurphyt is, a másik főszereplőnket, akinek a Főnénivel való harca áll a regény központjában. McMurphy önként vonult be a zárt osztályra, ez már eleve egy érdekes alapállás, innen indul el a fejlődése, melynek során valódi vezető válik belőle.
Spoilerek nélkül elmondhatjuk, hogy bár a regény vége nem túl rózsás, @szadrienn mégis erőt adó történetnek tartotta. A filmnek negatívabb kicsengésű a vége, abban Adri nem érezte ezt a fajta motiválóerőt.

@k_annamaria merőben más műfajhoz nyúlt, és A szürke ötven árnyalatát hozta erre az alkalomra. Nem érti, miért tiltották be, szerinte nem is durva benne a szex. Kicsit eldiskuráltunk erről, hogy vajon akkor miért tilthatták be, talán a negatív üzenete miatt, amit a párkapcsolatokról közvetít, de végül arra jutottunk, hogy szimpla prüdéria lehetett. @k_annamaria elolvasta a második és harmadik részt, azokban már egész más irányba is megy el a történet, szinte krimiszerűvé válik.
Szóba kerültek még a fordítás jellegzetességei, illetve az, hogy az újabb és újabb folytatásokkal hány bőrt lehet még lehúzni egy azon történetről.

@Nicky Zilahy Lajos: Halálos tavasz című kötetét olvasta az alkalomra. Az egész könyv egy hosszú levél, @Nicky nem volt biztos benne, hogy neki lenne kedve elolvasni egy ennyire hosszú levelet, amit neki írt volna egy ismerőse. :)
Állítólag a kemény társadalomkritika miatt tiltották be a könyvet, de @Nicky ilyesmit nem nagyon fedezett fel benne, de lehetséges, hogy csak mai szemmel nem észrevehető már ez. Érdekesség, hogy a könyv filmváltozata Karády Katalin első filmszerepe. Egyébként a filmet is betiltották…
Nickynek, annak ellenére a nyelvezetét egy kissé régiesnek, szokatlannak találta, tetszett a könyv, bár az alkalom idején még nem ért a végére, kíváncsi hova fog kifutni a két nő között őrlődő szerelmes férfi története.

Gif innen: https://hu.pinterest.com/pin/514888169878656585/…

Kapcsolódó könyvek: Ken Kesey: Száll a kakukk fészkére · Zilahy Lajos: Halálos tavasz · E. L. James: A szürke ötven árnyalata

Ken Kesey: Száll a kakukk fészkére
Zilahy Lajos: Halálos tavasz
E. L. James: A szürke ötven árnyalata
4 hozzászólás
>!
dontpanic P
Budapesti Molyklub

Budapesti Molyklub – január | Betiltott könyvek | 3. rész
jegyzőkönyv | 2019. 01. 16.
1. rész: https://moly.hu/karcok/1225427
2. rész: https://moly.hu/karcok/1225441

@Oriente Rushdie-tól hozta a Kelet, nyugat című novelláskötetet. Bár ez konkrétan nem volt betiltva, de a szerző Sátáni versek című könyve az első lehet, ami eszünkbe jut, ha tiltott könyvekre gondolunk. Rushdie-ra kimondták a Fatvát, ami haláláig tart, illetve kiterjed minden olyan szervezetre és emberre, amelyek és akik hozzájárultak e könyv bármilyen nyelven és formában való megjelentetéséhez: https://hu.wikipedia.org/wiki/S%C3%A1t%C3%A1ni_versek

A kelet és a nyugat szó @Oriente szerint tökéletesen összefoglalja Rushdie személyiségét és munkásságát, hiszen ez a két világ keveredik műveiben, életében. A kötet kilenc novellából áll: három a kelethez tartozik, ezek mesésebbek, három a nyugathoz, ezek inkább a posztmodernre hajaznak (találunk köztük Hamlet átiratot is), három pedig kelet-nyugathoz. @Oriente ez utóbbiakat ítélte a legjobbnak, hiába, Rushdie is ebben a keverékben van igazán otthon. @Ákos_Tóth hozzátette, hogy szerinte stílustanulmányokról van szó, amire @Oriente hevesen helyeselt. Összességében négy csillagot kap molytársunktól. Nagyon tudatosan szerkesztett, de hullámzó minőségű kötetről van szó.

@Ákos_Tóth először a Frankensteinre gondolt, amit Dél-Afrikában tiltottak be obszcenitás miatt, de végül is inkább George Sandtól hozta a Mauprat-t. Ennek a könyvnek igazi 18. századi feelingje van, található benne egy kettészakadt család, a lovagias, illetve a gonosz, fosztogató ággal. És persze, hogy a család ellentétes ágaihoz tartozó fiatalok egymásra találnak… fejlődésregénynek is tekinthetjük, hiszen a rossz útra tévedt ifjú igyekszik megjavulni, de nem ez az igazán izgalmas benne, hanem a két család viszálykodása. Fellelhetünk még benne egyházellenességet, illetve filozófiai eszmefuttatásokat is. Előbbi miatt tette indexre a Vatikán, a szerző összes többi művével egyetemben. Ákos szerint szépen van megírva, jól átjön a gótikus hangulat. Csak a végével nem volt elégedett, szerinte a történet logikája más befejezést kívánt volna. Ettől függetlenül ajánlja olvasásra, korrajznak sem utolsó, bepillanthatunk általa az akkori emberek gondolatvilágába, szokásaikba. Ezáltal be is lassítja, ki is kapcsolja az olvasót.
Értékelése: https://moly.hu/ertekelesek/3030827

Ezek után @Habók-tól meghallgathattuk a molyklubok történetének egyik legszenvedélyesebb vádbeszédjét. Jack London: A vadon szava regényéről szóló beszámolóján maximálisan érezhető volt az az ellenszenv, amit ez a könyv kiváltott belőle. Háromszor akarta abbahagyni, de egy kihívás miatt végigszenvedte magát rajta. Nagyon rosszul bánnak a könyvben a kutyákkal, @Habók nem tartja ifjúsági könyvnek, de „őszintén szólva felnőttnek se”. A kegyetlenkedésen kívül az sem tetszett molytársunknak, hogy a hangnem se nem elég tárgyilagos, se nem elég érzelmes, mintha nem tudná eldönteni, mi akar lenni. Az író és a főhősök is felháborították. Egyszerűen nincs jól megírva, taszító olvasni, nem tudott belehelyezkedni. Néhányan igyekezték védelmükbe venni a kötetet, @TiaRengia-nak tíz éve tetszett, @Oriente pedig pont nemrég olvasta, neki most is, de szerintem ilyen szenvedély ellenében esélyük sem volt megnyerni a vitát. :)
Az illusztrációkról viszont @Habók meglepően elismerően nyilatkozott, ha nem lett volna mellettük a szöveg, akár kedvencévé is válhatott volna a regény. :)
Valamivel higgadtabb hangú értékelése itt olvasható: https://moly.hu/ertekelesek/2995852
Széljegyzetben említésre került még általa ez a kötet is: Arkagyij Sztrugackij – Borisz Sztrugackij: Lakott sziget
Ez egy disztópikus sci-fi, „ronda téma, jól megírva”. Elgondolkodtatja az embert, mit tenne hasonló helyzetben, hasonló körülmények között. Az oroszok tiltották be, persze, ki más. @Spaceman_Spiff is olvasta a könyvet, rá nem tett akkora hatást, szerinte túl didaktikus, viszont készült belőle egy jó film, amit érdemes megnézni.
@Habók engesztelésére választottam a cukiságfaktort sokszorosan megdobó képet ehhez a karchoz, innen: http://www.mutube.org/5-less-known-things-about-siberia…

Kapcsolódó könyvek: George Sand: Mauprat · Jack London: A vadon szava · Salman Rushdie: Kelet, nyugat · Arkagyij Sztrugackij – Borisz Sztrugackij: Lakott sziget

George Sand: Mauprat
Jack London: A vadon szava
Salman Rushdie: Kelet, nyugat
Arkagyij Sztrugackij – Borisz Sztrugackij: Lakott sziget
4 hozzászólás