!

Budapesti Molyklub zóna Molyklub

>!
Fiammetta P
Budapesti Molyklub

Ilyen volt a 2019. június 20-i molyklub… (2. rész)

Pár tifinnyivel később @NickyEper kapott szót. Nagyon lelkesen nyilatkozott a Stockholm-szindróma című, LMBTQ, maffia és krimi címkékkel is rendelkező könyvről, amelyben a fogvatartott és a fogvatartó közötti szerelem egy maffiafőnök fia és egy, az emberrablásba tulajdonképpen belekényszerülő srác között szövődik. Rajtuk kívül egy másik meleg pár is szerepel a könyvben. NickyEper szerint az írónőnek sok meleg barátja lehet, azért ismeri ilyen jól ezt a világot, és ez lehet a magyarázat arra is, hogyan tudta a két pasi közötti szexjeleneteket ennyire részletesen és érzékletesen megírni. Molytársunk öt csillagot adott a könyvre, és röviden, de velősen értékelte is: https://moly.hu/ertekelesek/3244469.

Az általam választott Fecskelányban az erotika igen gyéren van jelen, de jobb is így, hiszen a könyv a 23 éves Kosztolányi Dezső és a 13 éves Lányi Hedvig szerelmét mutatja be, előbbi leveleinek és utóbbi naplójának felhasználásával, plusz némi kiegészítéssel a szerkesztő, Dér Zoltán részéről. Azt még csak megértem, hogy Hedvignek imponált Kosztolányi udvarlása: a naplójából kiderül, hogy úgy általában (érthető módon) eléggé foglalkoztatta a szerelem, hogy kiknek tetszik ő, és neki kik tetszenek (még a költővel való megismerkedés után is) – azt túlzás lenne mondani, hogy több vasat tartott a tűzben, Kosztolányi mégis lényegében azért szakít vele, mert “megcsalta”. Bizarr egy kapcsolat volt ez, ha annak lehet egyáltalán nevezni, talán inkább arról van szó, hogy Kosztolány múzsára lelt a lányban, és ez teljesen meg is felelt neki, sőt, még az ihlet is jobban megtalálta, ha távol kellett lenniük egymástól, ami ismeretségük alatt elég gyakran előfordult, és hetekig-hónapokig is eltartott.

A Halálos fehér, @Habók olvasmánya vicces módon az előző, állatos tematikájú könyvklubon is szóba került. De a “szerelem csavarral” témához is jól passzol: bár az olvasó számára egyértelmű, hogy a két érintett (Cormoran Strike és extitkárnője, Robin) között van vonzalom, ők csak nem látják vagy nem akarják látni a fától az erdőt. Mindkettőjüknek elég zavaros a magánélete: a nyomozó 16 év után szakít barátnőjével, Charlotte-tal, akinek lételeme, hogy felkavarja az állóvizet, mindent megtesz, hogy megszerezze a férfit, hogy azután dobhassa. Egy klasszikus “se veled, se nélküled” kapcsolat ér tehát véget, amelyet futó kalandok követnek. Robin férjhez megy, de csak vergődik a házasságában. Bár ezzel nem mindenki ért egyet, @Habók szerint nem ment az érzelmi szál a krimi rovására, jó volt a kettő aránya. Elégedettségét az öt csillag és a szöveges értékelés is tükrözi: https://moly.hu/ertekelesek/3244637.

Ahány férfi, annyiféle szerelem – derült ki az All That Man Is című könyvből @blueisthenewpink számára. A magyar származású David Szalay kötetében kilenc történet olvasható, amelyek közös vonása, hogy mindegyiknek egy férfi a főszereplője (az elsőé egy tinédzser, majd egyre idősebb férfiak, míg végül eljutunk egy hetvenes bácsiig), és hogy mindegyikben van valamilyen fordulópont, a feloldás, lezárás azonban elmarad. A könyv vége felé haladva az is kiderül, hogy a történetek és azok főszereplői nem teljesen függetlenek egymástól. Bár voltak részek, amelyeket blueisthenewpink nagyon nyomasztónak talált, de összességében jól van megírva a könyv, ezért négy és fél csillagot adott rá, véleményét pedig bővebben kifejti itt: https://moly.hu/ertekelesek/3248933.

Azt hiszem, @Kuszma rátapintott a lényegre, amikor azt mondta, hogy igazából mindegyik szerelemben van csavar. Az ő olvasmányában kis túlzással szinte csak csavarok vannak, legalábbis szerinte Péterfy Gergely A golyó, amely megölte Puskint című könyvében kényszeresen él azzal a fogással, hogy ha érzése szerint leülni látszik a történet, akkor gyorsan bedob valamilyen extrém, indokolatlan fordulatot, nehogy az olvasó elveszítse az érdeklődését. Ezért nincs igazi íve és kifutása a könyvben bőséggel előforduló szerelmi kapcsolatoknak, amelyek között viszonzott és viszonzatlan, plátói és beteljesült szerelem egyaránt akad. A figurák kifejezetten jók lennének (emlékezetes alak például Áron, Olga turulmániás, jövőbe látó férje), csak ne változnának meg ők is időről időre teljesen gyökeresen, bármiféle ok nélkül. Kuszma azért bevallja, hogy jól szórakozott a könyvön: https://moly.hu/ertekelesek/3247026.

A képen annak lehetünk tanúi, amint éppen semmi sem alakul Cormoran Strike és Robin között (forrás: spoiler).

Kapcsolódó könyvek: Dér Zoltán: Fecskelány · Becca Prior: Stockholm-szindróma · David Szalay: All That Man Is · Robert Galbraith: Halálos fehér · Péterfy Gergely: A golyó, amely megölte Puskint

Dér Zoltán: Fecskelány
Becca Prior: Stockholm-szindróma
David Szalay: All That Man Is
Robert Galbraith: Halálos fehér
Péterfy Gergely: A golyó, amely megölte Puskint
6 hozzászólás
>!
Fiammetta P
Budapesti Molyklub

Ilyen volt a 2019. június 20-i molyklub… (1. rész)

Kedves @Arturo, a molyklubra hozott, saját készítésű tiffined annyira mély benyomást tett rám (és úgy érzékeltem, hogy a többiekre is), hogy nem volt kérdés, hogy a jegyzőkönyv első részének illusztrációján ez a süti szerepel majd (forrás: spoiler). Hab a tortán, hogy az augusztusi alkalom témájaként a gasztrokönyveket választottuk: https://moly.hu/esemenyek/budapesti-molyklub-augusztus-gasztroregenyek).

A sort @Nita_Könyvgalaxis nyitotta meg, aki egy emberfeletti, a végsőkig kitartó szerelemről szóló történetet választott aktuális olvasmányából, a Csernobili imából. Egy asszony évtizedek elteltével is érzi első férje jelenlétét, aki tűzoltóként részt vett a csernobili tűz oltásában, így nem kerülhette el a sugárbetegséget, amelyben két hét leforgása alatt meg is halt. A feleség még az utolsó pillanatig is látogatja a férfit, amikor annak állapota annyira leromlik, hogy szinte már nem is emberszerű, és már az ápolók is lemondanak róla. Ezzel nemcsak saját magát veszélyezteti, hanem a születendő gyermekét is, akit végül el is veszít. Bár később újra férjhez megy és gyermeke is születik, az első párja iránti szerelme és a férfi elvesztése miatti fájdalma továbbra is intenzív marad, szinte az őrületig. Nita öt csillagot adott a könyvre.

@TiaRengia tudományos oldalról közelítette meg a kérdést: hogyan segíthetnek matematikai tézisek vagy akár a John Nash-féle játékelmélet a párválasztásban? Ezzel a témával foglalkozik A szerelem matematikája című könyv, amely a matematikus szerző, Hannah Fry TED-előadásának kibővített változata. Ditti jobbra számított: az emészthetőbb részek után (pl. hogyan érdemes használni a társkereső oldalakat, milyen algoritmusok alapján működnek) nem-matematikusok számára követhetetlenné válnak a fejtegetések, a szerzőnek nem sikerült jól megtalálnia a szakmaiság és a közérthetőség közötti egyensúlyt. A részletes értékelést itt olvashatjátok: https://moly.hu/ertekelesek/3184137.

@DaTa egy egyetemi olvasmányélményét elevenítette fel, amely annak idején egyáltalán nem tetszett neki, a mostani olvasás után viszont gyökeresen változott meg a véleménye. Thomas Mann A halál Velencében című művéről van szó. Egy tisztes polgár, Gustav von Aschenbach velencei nyaralása során beleszeret egy 14 éves fiúba, akit azonban csak távolról, plátói szerelemmel csodál. Megszállott rajongásában kivetkőzik addigi önmagából, odáig megy, hogy kezeléseknek veti alá magát, hogy fiatalabbnak tűnjön. Élete utolsó pillanataiban is a fiút figyeli a tengerparton. DaTa szerint gyönyörűen van megírva a novella, a korábbi idegenkedéshez képest most a kedvence lett.
Ennek kapcsán beszéltünk arról, hogy a történetet Thomas Mann életének egyik epizódja ihlethette (bár neki egy tízéves fiún akadt meg a szeme…). Az író naplóiból kiderül, hogy magánemberként, családapaként más tekintetben sem volt egyszerű ember (finoman szólva).

A szerelem tárgya a @dontpanic által hozott könyv esetében nem kiskorú (és nem is nagykorú) személy, hanem egy sportág. Nick Hornby önéletrajzi jellegű könyvében, a Focilázban arról vall, milyen az, amikor valaki életét teljesen meghatározza a foci, illetve egy konkrét csapat iránti rajongás, és mindent (MINDENT) annak rendel alá. Hornby esetében a focidrukkerség egyben érzelmi kapocs is, amely az apjához fűzi. A fociért (vagy más, szabadon behelyettesíthető sportért – például a Forma-1-ért ;) – vagy akár zenekarokért) való lelkesedés ugyanakkor végeérhetetlen szenvedéssel is jár, az ember a nem-rajongók körében meg nem értettnek, kívülállónak érzi magát. Ezzel együtt dontpanic szerette a könyvet (és a hasonló témájú könyveket), tudott vele azonosulni, meg is jutalmazta négy és fél csillaggal.

Kapcsolódó könyvek: Nick Hornby: Fociláz · Thomas Mann: Tonio Kröger / Halál Velencében / Mario és a varázsló · Hannah Fry: A szerelem matematikája · Szvetlana Alekszijevics: Csernobili ima

Nick Hornby: Fociláz
Thomas Mann: Tonio Kröger / Halál Velencében / Mario és a varázsló
Hannah Fry: A szerelem matematikája
Szvetlana Alekszijevics: Csernobili ima
37 hozzászólás
>!
TiaRengia IMP
Budapesti Molyklub

Budapesti Molyklub – május | Állatok a könyvekben | 9., befejező rész
jegyzőkönyv | 2019. 05. 14.
**************************************
@szibolya egy egy bagolyról olvasott, aki félt a sötétben. spoiler
Hősünk egy gyöngybagoly, aki fél a sötéttől és nonstop zabálna.
A könyv nagyon aranyos, felnőttként is élvezhető a vicces kiszólások miatt. @szibolya kedvence a sorozatból.
5 csillagra értékelte a könyvet, szöveges értékelés nincs.

Másik olvasmánya még folyamatban volt a klub ideje alatt, ez pedig a híres-neves Állatfarm, George Orwell tollából. Eredetileg hangoskönyvként kezdte el, ám Rudolf Péter felolvasása nem igazán tetszett neki, így két fejezet után átváltott papírra.
Ekkor már tetszett neki a könyv, jól van megírva, illetve eszébe juttatta a Szabad Föld ’47-es cikkeit is.
@szibolya értékelése: https://moly.hu/ertekelesek/3204886

@Oriente Margaret Atwood-tól hozta a VadÁdám-trilógia 3. részét. Az Atwood-életművet eredetileg az Európa adta ki, ám újabban a Jelenkor karolta fel ezt az ügyet, gyönyörű kiadásokkal örvendeztetve meg a nagyérdeműt, még a különböző fordítások is össze vannak hangolva.
Motívumként megjelennek a kihalófélben lévő állatok, kihal az emberiség, a szereplők állatneveken jelennek meg, megismerhetjük az emberek manipulatív képességeit stb. Szóval ez is disztópia a javából, ahogy azt már az írónőtől megszokhattuk.
A trilógia ugyanazt a történetet három szemszögből tárgyalja.

Miután az emberek belenyúltak az állatok genetikájába, létrejöttek a génmódosult állatok, úgy, mint a pókkecs, vagy a gömböc, a Jelenkor nagyon szép lényhatározót is mellékelt a kiadáshoz.
Sci-fiként is olvasható kötet, a Szolgálólány meséjéhez hasonlóan itt sincs semmi olyan, ami ne létezne a valóságban is, akár csak elméleti szinten (még). Bizarr, sötét olvasmány, kell gyomor hozzá.

A jegyzeteimben még valamiért felleltem az „Isten kertészei” szektát is, akik temetéskor komposztálják magukat.

@Oriente értékelése: https://moly.hu/ertekelesek/3171397
**************************************
Kép forrása: spoiler

Kapcsolódó könyvek: George Orwell: Állatfarm · Jill Tomlinson: A bagoly, aki félt a sötétben · Margaret Atwood: MaddAddam

George Orwell: Állatfarm
Jill Tomlinson: A bagoly, aki félt a sötétben
Margaret Atwood: MaddAddam
1 hozzászólás
>!
TiaRengia IMP
Budapesti Molyklub

Budapesti Molyklub – május | Állatok a könyvekben | 8. rész
jegyzőkönyv | 2019. 05. 14.
**************************************
@Zoltán egy régebbi olvasmányát hozta elsőnek, ez pedig az Utoljára látható, Douglas Adams és Mark Carwardine tollából.

A kihalófélben lévő állatokról van szó, szomorú téma, mégis viccesen és tanulságosan van tálalva. Az eredetileg rádiós sorozatnak induló projektből egy expedíció kerekedett, mely során a BBC szponzorációjával bejárták a világ különböző tájait, hogy személyesen is vethessenek egy utolsó pillantást a nevezett állatfajokra spoiler.
@Zoltán 5 csillagra értékelte a könyvet.

A másik könyv, amiről @Zoltán mesélt nekünk: Jonathan Safran Foer: Állatok a tányéromon.

Ugyancsak nem egy kellemes téma, most a nagyüzemi állattartást boncolgatjuk, illetve azt, hogy mindez milyen hatással van az egészségünkre és a viselkedésünkre. Az előző könyvvel ellentétben nincs itt semmi móka meg kacagás, teli van borzalmas részletekkel :(
@Zoltán értékelése: 3,5 csillag.

@TiaRengia (vagyis én) is egy régebbi olvasást hoztam, James Bowen, és cicája, Bob történetének második részét, mely akkoriban még nem jelent meg magyarul. Ritkaság, hogy valaki úgy tudjon egy csöpögésveszélyes könyvet megírni, hogy tényleg el tudjam sírni magam rajta és utána elfogjon egy ideig az optimista hit, hogy a világ nem is olyan rossz hely és az emberek sem feltétlenül gonoszak.

Aki tudja, inkább angolul olvassa, a magyar fordítás állítólag nagyon béna.
Olvadozásaim bővebben: https://moly.hu/ertekelesek/2205135

A történeti hűség kedvéért azért megemlítem (ahogy a klubon is tettem), mit olvastam volna eredetileg ebből az alkalomból. Peter Gethers: A macska, aki Párizsban járt című könyve messze alulmúlta az elvárásaimat, mind sztori, mind fordítás-szinten, nem volt méltó arra, hogy bővebben nyilatkozzak róla.

Fanyalgó értékelésem itt van, akit érdekel: https://moly.hu/ertekelesek/3166233

**************************************
Kép forrása: spoiler

Kapcsolódó könyvek: Peter Gethers: A macska, aki Párizsban járt · Douglas Adams – Mark Carwardine: Utoljára látható · Jonathan Safran Foer: Állatok a tányéromon · James Bowen: The World According to Bob

Peter Gethers: A macska, aki Párizsban járt
Douglas Adams – Mark Carwardine: Utoljára látható
Jonathan Safran Foer: Állatok a tányéromon
James Bowen: The World According to Bob
5 hozzászólás
>!
TiaRengia IMP
Budapesti Molyklub

Budapesti Molyklub – május | Állatok a könyvekben | 7. rész
jegyzőkönyv | 2019. 05. 14.
**************************************
@Arturo egy csodálatos utazásra ment Nils Holgerssonnal. A svédországi kötődés és már önmagában a nosztalgia miatt is kellemes élmény volt számára a könyv, habár felhívta a figyelmet a rajzfilm és az írott mű közötti különbségekre is. Itt nem szerepel ugyanis a pocok, illetve ”Akka egy vén gúnár, a könyvben egy idős tojó”. Nem meglepő az sem, hogy a könyvben jóval több tragédia van, mint a rajzfilmben.

Sajnos ez a könyv is áldozatul esett az önkéntes cenzúrának, több magyar verzió is kering a polcokon, @szibolya speciel a lebutított verziót olvasta csak.

@Arturo értékelése: https://moly.hu/ertekelesek/3193980

@janetonic a már címében is baljós Hirtelen az erdő mélyén-t olvasta, Ámosz Oztól. Az elég komor, tanmeseszerű könyv inkább felnőtteknek íródott.

Helyszínünk egy kis falu a völgyben, ahonnan eltűntek az állatok, de olyan régen, hogy már csak az öregek emlékeznek rájuk. Két kisgyerek pedig iszonyúan kíváncsi és kiszökik a közeli erdőbe (a hidelem szerint az erdő szelleme vitte el a jószágokat), rá is jönnek a titok nyitjára.

Fő mondanivaló itt is a másság és a kiközösítés, illetve egyesek a zsidó-palesztin konfliktust is belelátták a történetbe, mivel a két főhős kétféle hozzáállást képvisel és nyitva is marad a végén a fő kérdés.

@janetonic pedig képtelen volt elvonatkoztatni attól a ténytől, hogy ha nincsenek állatok, akkor növények sem lehetnének, hiszen akkor nincs ki (mi) beporozza a virágokat. Ebből az is kiderülhetett, hogy annyira nem is tudta őt a könyv elvarázsolni, még értékelést sem írt róla.
**************************************
Kép forrása: spoiler

Kapcsolódó könyvek: Ámosz Oz: Hirtelen az erdő mélyén · Selma Lagerlöf: Nils Holgersson csodálatos utazása

Ámosz Oz: Hirtelen az erdő mélyén
Selma Lagerlöf: Nils Holgersson csodálatos utazása
5 hozzászólás
Hirdetés
>!
TiaRengia IMP
Budapesti Molyklub

Budapesti Molyklub – május | Állatok a könyvekben | 6. rész
jegyzőkönyv | 2019. 05. 14.
**************************************

@Habók új kedvencet avatott: nagyon élvezte Virág Emília: Sárkánycsalogató című regényét. Ez a mai magyar valóságban játszódó, népmese-elemekkel tarkított urban fantasy sárkányokról és egy részeges egyetemistáról szól.

És én itt most veszek egy nagy levegőt és töredelmesen bevallom a Nyájas Olvasóknak, hogy a jegyzőkönyv írásának ezen pontján
a) akkora lehetett a hangzavar, hogy nem igazán hallottam, szegény @Habók mit mond,
b) kezdhetett fáradni a kezem,
c) leszívódhatott az agyam és érdemes lett volna beiktatni egy pihenőt.

Bárhogy is, a jegyzeteimből nemigen tudtam épkézláb mondatokat összegyúrni, de szó volt Egonról, a sárkányról, aki megjelenik az Oktogonon egy tojással, vannak lidérccsirkék, akik korábban emberek voltak, meg még megemlítődött a „lovaglás” is.

További információkért @Habók-ot keressétek, addig is itt az értékelése: https://moly.hu/ertekelesek/2144378

@NickyEper nagy rajongója Simon Tamás Vérmacska-könyveinek, most a második részről mesélt nekünk. Azt hiszem, a klubban nem sokan ismerik az alapszituációt spoiler, szóval Alfit Szőri (a gazdája) annak idején két fröccsért vásárolta meg a helyi kocsmában egy alkesztől.

Nem épp mimózalelkeknek való a könyv, teli van káromkodással, mely az olvasás idejére @NickyEper-re is átragadt, nem is csoda, hiszen a kutyát is Kislóf.sz-nak hívják, meg hát amúgy is elmondható Alfiról, hogy 1G.

Szőrinek ebben a részben már csaja is van (rémlik, mit összebénázott az első kötetben, szóval reményt keltő a dolog, hogy a nyomik is találhatnak maguknak párt), Alfi pedig természetesen féltékenységi jeleneteket rendez.

Szóba került szőrmentén (haha) Homonnay Gergely két Erzsis könyve, @ithil-lel egyetértettünk abban, hogy Homonnay a Facebook-posztokkal ellentétben jócskán kiheréli az amúgy is ivartalanított és herével sosem rendelkező Erzsit, Simon Tamás viszont Alfit nem kívánta a családbarát szekcióba átemelni.

****************
Képünkön: Alfi és Szőri

Kapcsolódó könyvek: Simon Tamás: Vérmacska 2. · Virág Emília: Sárkánycsalogató · Homonnay Gergely: Puszi, Erzsi! · Homonnay Gergely: Az elnökasszony

Simon Tamás: Vérmacska 2.
Virág Emília: Sárkánycsalogató
Homonnay Gergely: Puszi, Erzsi!
Homonnay Gergely: Az elnökasszony
6 hozzászólás
>!
TiaRengia IMP
Budapesti Molyklub

Budapesti Molyklub – május | Állatok a könyvekben | 5. rész
jegyzőkönyv | 2019. 05. 14.
**************************************

Következzék ismét egy páros olvasás, @blueisthenewpink és @Mónika_Sándor is Sun-Mi Hwang: Rügy című könyvével készült.

A páros olvasás ellentétpáros vélekedéseket vont maga után, @bluesithenewpink nem szerette a könyvet, szájbarágósnak tartotta az analógiát, idegesítette, hogy a könyv hülyének nézte az olvasókat, egyetlen fordulatot leszámítva az egész könyv felejthető, nem beszélve a nyilvánvaló párhuzamról ezzel a könyvvel.

@Mónika_Sándor ezzel szemben tudott azonosulni a könyvben felvázolt helyzettel, tetszett neki, különösen szépen lett bemutatva a társadalomban megszokott versengés, miszerint ki a szebb vagy ki ér többet.

@blueisthenewpink értékelése: https://moly.hu/ertekelesek/3197548
@Mónika_Sándor értékelése: https://moly.hu/ertekelesek/3164121

@Kuszma már önmagában kitesz egy párt, ő ugyanis két könyvet hozott, elsőként Peter Høeg: Az asszony és a majom című könyvéről mesélt. A dán író könyve vitás, nem tökéletes, ellenben a történet elég érdekes.

Megismerhetjük Erasmus, a majomember, illetve egy nő szerelmét. Majomemberünk itt nem egy visszamaradott főemlős, hanem sokkal inkább egy emberfeletti lény. Még dánul is megtanítják, de minek…

A maximum kalandregényként felfogható, amúgy érdektelen történet Greenpeace-szerű üzenetet kívánt átnyújtani az olvasónak, akit érdekel, hogy @Kuszma erről miként is nyilatkozik bővebben, az kattintson ide: https://moly.hu/ertekelesek/3195358

A másik olvasmány Vercors: Tropi-komédiája, mely egy moralizálás az ember és az állat közti különbségekről. Nameg a majmokról. Hőseink találnak egy lényt, akit rabszolgaként tartanak, ki kell harcolni, hogy emberként kezeljék az összes ilyen lényt.

A szerző szerint az ember az, aki metafizikai vágyat érez, @Kuszma szerint ez badarság, nem tetszett neki a könyv. Értékelését itt olvashatjátok: https://moly.hu/ertekelesek/2055737

Kapcsolódó könyvek: Peter Høeg: Az asszony és a majom · Vercors: Tropi-komédia · Sun-Mi Hwang: Rügy · Jill Tomlinson: A tyúk, aki soha nem adta fel

Peter Høeg: Az asszony és a majom
Vercors: Tropi-komédia
Sun-Mi Hwang: Rügy
Jill Tomlinson: A tyúk, aki soha nem adta fel
>!
TiaRengia IMP
Budapesti Molyklub

Budapesti Molyklub – május | Állatok a könyvekben | 4. rész
jegyzőkönyv | 2019. 05. 14.
**************************************

Most pedig jöjjön az, ami még nem volt, például a klubalkalom abszolút legtöbbet olvasott darabja, Moskát Anita: Irha és bőr című könyve. @pat, @dontpanic, @ithil és @Spaceman_Spiff is értekezett a fenti mű kapcsán. (@pat másik olvasmánya az Orkaváros volt, melyet épp csak megemlített, nem beszélve az előző fejezetben taglalt „szarkás könyvről”)

Ennek a könyvnek már az első mondata is behúzza az olvasót:
”A kislány a törpenyulat Szamócának nevezte el.” spoiler

Mint ahogy azt @dontpanic összefoglalta nekünk, a történet szerint az állatok szerte a világon egyszercsak bebábozódnak és emberállatok, ún. „fajzatok” fejlődnek ki belőlük. Az állattudatuk viszont megmarad. A legkülönfélébb módon tudnak átalakulni, némelyik mozgásképtelen és meg is hal hamar.

Helyszín: Budapest és Kistarcsa (a „gettó”, illetve @szibolya felhívta a figyelmet a Csigaházra is, ami az internálótábor helye volt). Szerepelnek a könyvben mesebetétek is.

Fő kérdésköre a vegán/vega életmód, illetve a másság, annak minden értelmében.
A három főhős, illetve azok kívülállósága @dontpanic-nek rögtön eszébe juttatta a Csodaidőket is, de rémlik, hogy ezzel volt még más is, aki egyetértett.

@Spaceman_Spiff meglátása szerint ez a három főhős éppen, hogy a fenti kérdéskörök három aspektusát képviselte a történetben.

@dontpanic értékelését itt olvashatjátok: https://moly.hu/ertekelesek/3207384

@ithil-nek a szerzőtől a Horgonyhely sokkal jobban tetszett, szóval neki a könyv csalódás, igazából utálta az összes szereplőt, mert motiválatlannak és papírízűnek tartotta őket, szerinte a regényt a mesebetétek viszik el a hátukon.
Értékelése: 4 csillag.

@Spaceman_Spiff még kézirat korából olvasta a regényt, azóta minden bizonnyal húztak belőle, ez a változat neki 4,5 csillagot ért.

**************
Kép forrása: spoiler

Kapcsolódó könyvek: Raana Raas: Az ogfák vöröse · Moskát Anita: Horgonyhely · Moskát Anita: Irha és bőr · Sam J. Miller: Orkaváros

Raana Raas: Az ogfák vöröse
Moskát Anita: Horgonyhely
Moskát Anita: Irha és bőr
Sam J. Miller: Orkaváros
18 hozzászólás