!

Aranthverzum zóna

>!
Disznóparéj_HVP IP
Aranthverzum

Most, hogy elkészültem (nagyjából) az Oculus 2. szövegével (beceneve Propheta), eljött az idő, hogy elmeséljem, miért is tartott ennyi ideig (ezzel tartoztam nektek), meg azt is, hogy honnan, hogyan, miért indult (ez pedig fun). Köszönöm az eddigi türelmeteket – most már készülhettek. Ha minden jól megy, Propheta is coming to town, soon. :)
Vigyázat, a bejegyzés nyomokban fájdalmas emlékeket, pókert és J. Goldenlane-t tartalmazhat.
Ím:
https://prologus.wordpress.com/2018/07/14/keszul-az-ocu…

Kapcsolódó könyvek: A. M. Aranth: Oculus

A. M. Aranth: Oculus

Kapcsolódó alkotók: A. M. Aranth

17 hozzászólás
>!
Disznóparéj_HVP IP
Aranthverzum

Nem azért mondom, de én befejeztem és leadtam pár előolvasónak a Prophetát.

Öröm e bódottá!

Most jön az, amikor mindenféle emberekkel elolvastatom, a visszajelzések alapján pedig újra és újra átnézem (meg átírom), mielőtt szerkesztésre menne, hogy oda már a lehető legjobb fejlettségi szinten érkezzen.

Addig a mai adagból egy megkérdőjelezhetetlen bölcsesség Kaled mestertől:

– Buta kis ember – mosolygok rá. – A szörnyeket nem páncélos lovagok ölik meg, hanem még nagyobb szörnyek.

5 hozzászólás
>!
Disznóparéj_HVP IP
Aranthverzum

Tegnapi utolsó mondat, a beszélő megint csak Truth:

Ha ilyen íze van a győzelemnek, soha többé nem akarok nyerni.

Bonus info: holnap én ezt a regényt befejezem. :D #justprophetathings

2 hozzászólás
>!
Disznóparéj_HVP IP
Aranthverzum

A tegnapi Propheta etap vége.
A beszélő Truth Dunn, nyomokban anyázó Aoit és az ő nyelvezetét tartalmazza:

Körülöttünk egyre nagyobb sebességgel emelkedett a táj, a tengerpart összébb és összébb ment, a gépek lehetetlen épülete is elveszett, a száguldó kis pöttyök az égen hamarosan már alattunk húztak el…
A kép értelmezhetősége szétesett. Az egyik pillanatban láttam az óceánpartot, láttam az évezredes majvirerdők vonalát, a következő pillanatban pedig csak vonalakat, értelem és jelentés nélkül, amik előtt szürke felhők úsztak el, majd a felhők is vonalakká, frontokká álltak össze. A távolság absztrakttá, elvonttá tette a látványt, idegenként néztem az Avalont, és nem tudtam elhinni, hogy ez az a bolygó, ami huszonhárom éven át hozzám dörgölőzött, a függőágyamban tartott, vízhólyagokat csókolt a talpamra, és vízszintben tartotta a fejemet.
Lenéztem a kékeszöld, szürke és fehér foltokkal tarkított világra. Előttünk lassan kibontakozó széle mély sötétségbe veszett, mintha levágták volna egy akkora késsel, amekkora vajazókése csak Istennek van. A fejem előrebillent, ahogy kialudt lábam alatt a vörös ragyogás. Most fentről és oldalról éreztem nyomást.
Ahogy a bolygót néztem, hirtelen megéreztem, hogy rosszul vagyok elhelyezve.
Ugyanis a bolygó odafent van, én pedig fejjel lefelé lógok, tőle távolodva.
– $@!% – nyöszörögte alattam Aoi.
– Nincs semmi baj – Hope elérte őt, megveregette a kézfejét.
– Ezt mondd meg a gyomromnak! Meg az agyamnak! Meg annak a rohadt bolygónak, hogy maradjon lent! – mordult rá Aoi. Ő nem élvezte úgy, mint én.
Aztán elöntött az érzés, hogy leesek Avalonról. Majd hirtelen pont fordítva, hogy ráesek Avalonra. A szíven őrjöngve vert, ahogy kezdtem pánikba esni. Erőszakkal kellett lenyugtatnom magam.
Az utolsó pillanatban vettem észre.
A fény kitakarva érkezett, és egy utolsó lökéssel hozzágyorsultunk. A beleim ki akartak robbanni a hátamon, ahogy meglódultunk, aztán a kialakult csöndet egy kolosszális csattanás törte meg. Majdnem elájultam, akkorát rántott rajtam az ülés és az övek.
Megráztam a fejem és hirtelen úgy éreztem magam, mintha berúgtam volna, vagy mint amikor a víz felszínén lebegtem.
Zöld haj úszott szinte szálanként az arcom körül, és kis híján kiestem a székből – az agyam azonnal korrigált, hogy ahogy elemelkedtem belőle, az lesz a „lefelé”, nem pedig a lábam iránya, amit éppen annak éreztem.
Mosolyogva a levegőben táncoló, elszabadult hajam után nyúltam, meglöktem, és néztem, ahogy lassan irányt változtat a mozgása. A szemem megkönnyesedett. Ez a világ egy csoda, és mi még csak egy szeletét láttuk. Egy kis, szűk, semmilyen szeletét, amiről eltökéltük, hogy egymás vérével locsoljuk tele.

>!
Disznóparéj_HVP IP
Aranthverzum

Öt napom van hátra a Propheta befejezésére. A tét nagy, mert már 41 túró rudinak a kiosztása következne, ha nem készülnék el végül mégse.
Az jutott eszembe, hogy lássátok is, hogy dolgozom – minden nap kiteszek egy rövidke részt, amivel előző este befejeztem az írást, na? :)

Kezdem is a tegnapival, a beszélő Kaled Merritt:

– Ezek a te embereid? – kérdezte gúnyos hangon Bart, és megveregette a vállam.
Az enyémek voltak. Mind a háromszáz.
Mármint, nagyjából háromszáz. A magas trancsírozási fok miatt a pontos számot nehéz volt megítélni.
Nem olyan egyszerű megölni háromszáz embert. Normálisabb személyek soha, egész életük leforgása alatt nem csinálnak ilyet, és a combosan hülyék is legfeljebb évek leforgása alatt.
Hát, itt valaki percek alatt tette meg.
Aztán szépen elrendezte a hullákat, hogy már messziről látszódjon az üzenet.
A holttestek egyszerű üzenet betűit rajzolták ki.
„Haragszom”.
– Mit tettél te ez ellen a Cain ellen? – kérdezte suttogva Bart.
– Gimiben elvettem a csaját – vontam vállat. – Aztán, hát, jobb voltam nála.
– Miben?
– Tudod, Bart, katonadolgok. Emberölés, például.
Bart hitetlenkedve nézett végig a mészárlás helyszínén.
– És te ennél jobb vagy? – Most először nézett úgy rám, hogy látszott rajta, végiggondolja, miféle szörnyeteg mellé csapódott is pontosan.

5 hozzászólás
>!
Maminti_tündér
Aranthverzum

Baaakker! Mennyit össze nem agyaltam rajta, hogy ki lehet az arany-ezüst hajú lány? Arra gondoltam a fenenagy hasonlóság miatt, hogy Amy egy rokonnya, nagymama, unokatesó, nagynéni, báregyéb. Erre ma elkezdtem olvasni az Ajtók és átjárókat. És bakker. Egyszerűen csak bakker… :O
Már látom, hogy az lesz a vége, hogy elkezdem újraolvasni. Mármint a Holdárnyékot. Egy ideje amúgy is gondol rám az újraolvasás. Meg Amy. Meg a Fagy. Vagy a Mindentervező… ;)

Kapcsolódó könyvek: Vancsó Éva (szerk.): Ajtók és átjárók

Vancsó Éva (szerk.): Ajtók és átjárók
3 hozzászólás
Hirdetés
>!
Disznóparéj_HVP IP
Aranthverzum

12 nap
37 túró rudi
A tét magas.

Úgyhogy felbiztatom magam. :D
Lead and fire, we will take them all
Lead and fire, we will take them all
https://www.youtube.com/watch…

12 hozzászólás
>!
Disznóparéj_HVP IP
Aranthverzum

Helyzetjelentés: Kaled történetszála kis híján kész, még fél fejezet, és vele megvagyok. Utána Még egy csatajelenet szorul kiegészítésre a regény vége felé, és aztán – dobpergés – kész vagyok a Propheta NAGYONnyers szövegével. :)
Szolid becsléseim szerint a pezsgőt 15 napon belül felbontom. Sőt, fogadjunk, akkor talán tényleg meg is történik. :D
Szóval, fogadjunk, hogy legkésőbb július 10-én leadom előolvasásra a regényt! A tét egy túró rudi, amit ezen poszt csillagozói előzetes bejelentkezés után behajthatnak rajtam, ha mégis elbuknék. :)
Ünnepeljünk egy kis Kaled-zenével.
https://www.youtube.com/watch…

29 hozzászólás
>!
Disznóparéj_HVP IP
Aranthverzum

A PlayIT-es melós karszalag tökéletesen leírja, mit is csinál egy író valójában. :D

11 hozzászólás
>!
Disznóparéj_HVP IP
Aranthverzum

… és lejárt a spoileridőszak, szóval már elárulhatom, mi volt a rejtélyes, bodzaszörpöt kortyolgató dobozban. Hát íme, ezek a szépségek. 14 oldalnyi dicsőséges beleolvasó a Prophetába, az Oculus folytatásába – mindegyikük szépen aláírva ment vissza a Book A Sloth Club főhadiszállására, és a friss, Utazások témájú YA-dobozba került (sok egyéb jóság mellett). Ez annyira exkluzív, hogy csak néhány példány készült belőle az előrendelőknek, máshol nem lesz elérhető (ráadásul olyan szöveg van benne, ami pre-pre-alpha, rajtam kívül senki nem látta, nem hogy át nem nézte!).
Aki még akar magának ilyet szerezni, nagyon gyorsan lecsaphat a dobozra a BASC oldalán: https://shop.bookaslothclub.com/aprilisi-konyves-csomag…

1 hozzászólás