!

A Mars meghódítása zóna

>!
RVivi
A Mars meghódítása

Néhány random érdekesség a Marsról:

„A heves porviharoknak köszönhetően sztatikus feltöltődés és ennek következtében elektromos kisülések, azaz villámok jönnek létre.”

„2003. augusztus 27-én 9:51-kor (UTC) volt a legközelebb a Mars a Földhöz 60 000 év óta: körülbelül 55 758 000 kilométerre.”
spoiler

„Az Európai Űrügynökség (ESA) Mars Express űrszondájának radarjával folyékony víz jelenlétét mutatta ki egy kutatócsoport a Mars déli pólusát takaró jégsapka alatt. A víz egy nagyjából 20 km átmérőjű mélyedést kitöltő felszín alatti tavat alkot.”
spoiler

„Télen a Mars felszíni hőmérséklete -126 °C-ra süllyedhet, míg nyáron akár a 21 °C-ot is elérheti. A Földhöz hasonlóan a Mars sarkvidékeit is jégsapka fedi. Az északi sapka vastagsága a 3,2 kilométert is eléri, területe pedig hétszer nagyobb Magyarországénál.”
spoiler

>!
RVivi
A Mars meghódítása

Kevin Gill elkészítette a kék Mars modelljét a NASA műholdjainak adatai alapján. Azaz hogy nézhetett ki a bolygó, amikor még volt légköre és víz a felszínen.

"A modellben egy hatalmas óceán borítja a bolygó egyik felét, a másik felét óriási vulkánok uralják, az Olympus, Pavonis, Ascraeus és Arsia csúcsai a légkör fölé magasodnak. Gill elképzelése szerint az egyenlítői vulkánok területe sivatagos lehetett volna, ahol alig nőttek volna növények (már ha lett volna élet a Marson). Az alacsonyabb területeken azonban kedvezőbb lehetett volna az éghajlat az esetleges élethez.

A legutóbbi kutatások azt bizonyították, hogy egykor volt víz a Mars felszínén, a bolygó felszíne hasonlított a Föld felszínéhez."

Képek a linken:
http://www.erdekesvilag.hu/igy-nezhetett-ki-a-kek-mars/

>!
RVivi
A Mars meghódítása

Jobb ötlet híján néhány veszélyeztetett fajt sorolnék fel a hónapban:

⭐ KIRÁLYPINGVIN ⭐
A legnagyobb pingvinek köze tartozik, magassága a 95cm-t is elérheti. Az utóbbi 35 évben majdnem 90%-kal csökkent a kolónia száma a Disznó-szigeten. Ide tartozó cikk: spoiler

⭐ AMURI LEOPÁRD ⭐
„Mára rendkívül kevés példányt számlál, mindössze egy viszonylag kis területen, az orosz–kínai–észak-koreai határok háromszögében él, becslések szerint nem több, mint 35–40 állat.” Link: spoiler

⭐ IBÉRIAI HIÚZ ⭐
Alig 100 példány él még közülük, Európában a legveszélyeztetettebb ragadozó és a világ legritkább macskaféléje. Link: spoiler

⭐ KÍNAI FOLYAMIDELFIN ⭐
Csak 1914-ben fedezték fel ezt a fajta delfint, a világ legritkább élőlényei közé tartoznak. Link: spoiler

És hogy legyen köze a Marshoz is a karcnak:
Vezessünk be egy olyan szabályt, hogy csak egy vizsga után maradhatnak az emberek a bolygón, amiben bebizonyítják, hogy nem akarják kinyírni azt a bolygót is. Ha pedig ártanak valamivel a környezetnek, űrbe kilövés általi halál! Sok volt a Death Note.

1 hozzászólás
>!
RVivi
A Mars meghódítása

Előre is bocsánat mindenkitől, akivel szembejön eme karcom, ami az egyik legeszementebbem lesz a kihívás történetében. Tudományos dolgokat itt ne keressetek, ez csak agymenés, köztudottan bolond vagyok.

Szóval… Terraformáljuk a Marsot, odaköltözünk és hasonlók, de ebből nem következik rögtön, hogy a Földnek annyi, illetve, hogy álljunk meg csak a Marsnál. Hisz van itt még hat másik bolygónk, használjuk ki! Mégpedig a következőképpen:

1-2. ⭐ Merkúr és Vénusz ⭐
A Naphoz legközelebbi két bolygó. Ezt kihasználva, miért ne legyenek itt a termőföldek és hasonlók? (Azt hagyjuk figyelmen kívül, hogy a valóságban elégnének.)
3-4. ⭐ Föld és Mars ⭐
Az emberek állandó lakhelye, ahonnan a többi bolygóra teleportálással lehetne ellátogatni. Mert ugye a földeket és növényeket máshol is gondozni kell…
5-6. ⭐ Jupiter és Szaturnusz ⭐
Ez a két bolygó a két legnagyobb bolygó a naprendszerben. Azt mondom, adjuk őket az állatoknak, miután tökéletes körülményeket teremtünk nekik! És ha ember akarja meglátogatni őket, legyen komoly ellenőrzés.
7-8. ⭐ Uránusz és Neptunusz ⭐
Nyaralóbolygók, mert miért ne? Valahol ki kell kapcsolódni! :D

Kéretik semmit nem komolyan venni, kifogytam az ötletekből!

>!
Fabian
A Mars meghódítása

OXIGÉNINGADOZÁS A MARSON

A több mint három marsi, azaz több mint hat földi éve a Marson dolgozó Curiosity marsjáró fedélzetén egy speciális vegyelemző laboratórium (SAM) is működik. Az amerikai űrhivatal, a NASA november 12-i jelentése szerint a bolygó légköri összetételének hosszútávú szezonális vizsgálata olyan meglepő eredményeket mutat, amelyekre még nincs magyarázat.

Tudni kell, hogy a Mars légköre átlagosan 95 térfogatszázalék szén-dioxidból (CO2), 2,6 százalék molekuláris nitrogénból (N2), 1,9 százalék argonból (Ar), 0,16 százalék molekuláris oxigénből (O2) és 0,06 százalék szén-monoxidból (CO) áll. AZ elmúlt években kiderült az is, hogy ezek az arányok miként változnak az évszakok során, és hogy a légkör összetétele milyen hatással van a légnyomásra. Az viszonylag gyorsan kiderült például, hogy amikor a szén-dioxis kifagy a dermesztő marsi télben a pólusokon, akkor csökken a légnyomás, amikor tavasszal és nyáron kiolvad, és visszakerül a légkörbe, akkor pedig növekszik a légköri nyomás.

A NASA kutatói hasonlóan állandó és előrejelezhető mintázatot fedeztek fel a nitrogén és az argon szintjének szezonális eltéréseiben. Az oxigén viszont nem így viselkedik – legalábbis a SAM mérései és kiértékelése szerint.

Tavasszal és nyáron akár 30 százalékkal nagyobb, télen viszont kisebb volt a molekuláris oxigén koncentrációja a marsi légkörben, mint az várható lett volna. A szezonális mintázatok azt mutatták, hogy valami miatt megugrik, illetve csökken az oxigénszint.

A NASA közleménye szerint a kutatók tisztában vannak vele, hogy az oxigén és a metán keletkezhet biológiai úton, de abiotikus geológiai folyamatok révén is. A Curiosity berendezései között azonban nincs olyan műszer, amellyel kimutatható lenne, hogy a nevezett légköri összetevők egy eddig nem detektált kémiai-fizikai reakció következtében kerülnek-e a légkörbe, vagy mikrobiális eredetűek, netán valamely más létforma termékei.

A kutatók egy része a tavasszal kiolvadó marsi talajban zajló folyamatokat sejti az extra oxigén megjelenésének hátterében. Az 1976-ban landolt Viking szondák például kimutatták, hogy a hőmérséklet növekedésével oxigén szabadulhat fel a kőzetekből. Arra viszont nem utal semmi, hogy télen ugyanez fordítva is megtörténne, vagy hogy a hideg évszakban extra mennyiségű oxigént kössön meg bármi is a Marson.

A NASA közleménye szerint az eredmények még inkább indokolják az expedíció folytatását.

Forrás: https://qubit.hu/2019/11/13/rejtely-hogy-tavasszal-es-n…

>!
RVivi
A Mars meghódítása

Először a NASA Curiosity marsjárója, majd a Mars Express űrszonda is megerősítette, hogy a bolygón metánszivárgást észleltek. Ez a folyamat utalhat geológiai folyamatokra, viszont életre is. Régi mikroorganizmusok is lehetnek a gáz forrásai, amik jég alá kerültek és annak olvadásakor felszabadulnak. De ugyanígy lehet kőzetátalakulás is.

„Azonosítottuk a tektonikus vetődéseket, melyek olyan régiók alatt húzódhatnak, ahol vékony jégréteg lehet. Mivel az állandóan fagyott területek – permafrost – remek szigetelést biztosítanak a metán számára, lehetséges, hogy a jég felszín alatti metánt zárt magába, és időszakosan szabadítja fel a törésvonalak mentén, amikor a jégréteg is megtörik.” – Giuseppe Etiope
spoiler

Hirdetés
>!
RVivi
A Mars meghódítása

Solnak nevezünk egy marsi napot és ez nem egyezik meg a földi napokkal.

1 sol = 1.0275 földi nappal
Azaz 1 sol = 1 sol = 24 óra 39 perc 35,2 mp

A Sol nem hivatalosan elfogadott időegység, a NASA kezdte el használni 1976-ban, amikor a Viking Lander szonda landolt a Marson.

Erre azért volt szükség, mert a bolygó ritka légköre miatt hatalmas hőmérséklet különbségek vannak nappal és éjszaka. A napelemek pedig nappali fényben működnek és más műszerek is nappali fényt igényelnek, szóval ezeket az eszközöket éjjelre kikapcsolják és nappal újra visszakapcsolják.

Off, de plusz egy mondat: a mangában, amit olvastam, 24 hónapból áll egy év a bolygón.

>!
Fabian
A Mars meghódítása

TÁMAD A MARS! – egy túl jól sikerült (?) rádiójáték története…

Orson Welles ufótámadással riogató, Világok harca című rádiójátékáról mindenki tudni véli, hogy hatalmas pánikot váltott ki Amerika-szerte. A valóságban azonban inkább a lapok fújták túl a darab hatását.

“1938. október 30-án, keleti zónaidő szerint este 8 órakor Orson Welles egy ártatlan kicsiny színészcsoporttal helyet foglalt a C.B.S. (Columbia Broadcasting System) New York-i stúdiójának mikrofonja előtt. Magával hozta H.G. Wells fantáziaregényének, a Világok háborújának Howard Koch által szabadon feldolgozott változatát. Meg rendkívüli drámai tehetségét… A színészek remélték, hogy a mű szavaival és tehetségükkel egy órán át szórakoztatni fogják hallgatóikat egy hihetetlen, régimódi, Halloweenhez illő történettel. Aztán a legnagyobb meglepetésükre arról értesültek, hogy az általuk kibocsátott közleményt, amelyben a marslakók invázióját mondták el, szerte az országban ezrek vették komolyan. Néhány borzalmas órán át Maine-tól Californiáig elhitték az emberek, hogy halálsugárral felfegyverzett irtózatos szörnyetegek pusztítanak el minden ellenük küldött fegyveres ellenállót, hogy egyszerűen nincs előlük menekülés; hogy a világvége közeleg. Másnap reggel az újságok a rémületnek az egész nemzeten átsöprő szökőárjáról írtak. Nyilvánvalóvá vált, hogy országos arányú pánikról volt szó. A Szövetségi Távközlési Bizottság sajnálatosnak nevezte az esetet” – írta Hadley Cantril közvélemény-kutató magyarul is elérhető, Támadás a Marsról című tanulmányában.

“Mielőtt az adás befejeződött volna, szerte az Egyesült Államokban emberek ezrei imádkoztak, sírtak, menekültek kétségbeesetten, hogy elkerüljék a halált. Sokan rohantak megmenteni szeretteiket. Mások telefonon búcsúztak, figyelmeztettek, rohantak értesíteni a szomszédokat (…) Legalább hatmillió ember hallotta az adást. Legalább egymillió megrémült közülük, vagy zavarba jött” – mutatja be a pánikot Cantril, az általa “legjobb közvetlen bizonyítékként” az AIPO közvélemény-kutató intézet hat héttel az adás után felvett tanulmányát idézve. Eszerint az ezer megkérdezett 12 százaléka hallgatta Welles rádiójátékát, és ezeknek az embereknek a 28 százaléka fogta fel “hírközleményként” a fiktív darabot – mutat rá Cantril.

Közel sem volt ekkora a pánik
Az egyébként nagyra becsült kutató 1940-es tanulmánya nagy mértékben hozzájárult a rádiójáték kiváltotta pánik túlpörgetéséhez – ez már a Slate 2013-as cikkéből derül ki. A Cantril által alapul vett AIPO felmérés ugyanis 100 százalék feletti eltérést mutatott ki minden más hallgatottsági adattól, amiben minden bizonnyal az esetet követő médiavisszhang is szerepet játszott – ahogy ennek lehetőségét Cantril sem zárta ki.

Elkövette viszont a kutató azt a hibát, hogy írásában egy kalap alá vette az állításuk szerint megrémült, megzavarodott és izgatott válaszadókat – mindegyiküket pánikba esettként aposztrofálva. Tette mindezt annak ellenére, hogy a harmincas évek végén az emberek gyakran váltak izgatottá rádiójátékokat hallgatva. Ez azonban nem jelentette azt, hogy fejvesztve rohantak volna az utcára.

A Slate médiakutató szerzői a pánik túltolásáért az eseményről beszámoló nyomtatott lapokat teszik felelőssé, amelyeknek reklámbevételeit az új médium a gazdasági világválság alatt elszipkázta. E teória szerint az eset felfújásával az újságok leginkább a rádió komolytalanságát és hiteltelenségét szerették volna bizonyítani a szabályozók és a hirdetők előtt. A Slate példaként a New York Daily News 1938-as tudósítása és ugyanezen újság rádiós szerkesztőjének egy 1954-es visszaemlékezése közötti ellentétre mutat rá: míg a Daily News a rádiójáték másnapján “országos terrorról” írt, a tudósító 1954-ben már úgy emlékezett, taxija gondtalanul szelte az adás estéjén New York kihalt utcáit.

A heteken át tartó médiavisszhangnak köszönhetően emlékeztek hétre hétre, és évről évre egyre többen arra, hogy maguk is hallották az adást, miközben a rádiójáték éjszakáján készült, 5 ezer háztartást érintő C. E. Hooper telefonos közvélemény-kutatás szerint az országnak csupán 2 százaléka hallgatta Orson Welles műsorát. Amiben a Slate szerint semmi különös nem volt: a CBS ugyanis marstámadását az akkoriban igen népszerű hasbeszélő, Edgar Bergen komikus műsorával egy idősávba tette. Hasonlóan alacsony számok jöttek ki a CBS másnapi felméréséből is, egyik képviselőjük pedig később így nyilatkozott az estéről: “A legtöbb ember nem hallotta adásunkat. Azok pedig, akik igen, inkább tréfaként tekintettek rá”.

Ahogy növekedtek idővel a hallgatók számára vonatkozó becslések, úgy váltak egyre vadabbá a rádióadással összefüggésbe hozott cselekedetek is. A Slate cikke szerint azonban se az esettel összefüggésbe hozható öngyilkosságokról szóló híreszteléseket, se a sokkhatás következtében tömegesen kórházba szállított hallgatók meséjét nem sikerült igazolni. Ugyanígy nem járt sikerrel az a férfi sem, aki 50 ezer dollárra perelte be a CBS-t a műsor által kiváltott idegösszeomlása miatt. A CBS sem kapott komoly büntetést – ami egy “terror” szóval jellemzett pánikhelyzet után a minimum lett volna.
Miért maradt fenn mégis ilyen sokáig a pánik mítosza?

A történet a mai napig jól mutatja a média erejét – mind a műsorszórók, mind a szabályozó hatóságok, mind pedig a médiaoktatás rendre felhozza példaként saját igazuk alátámasztására – írják a Slate médiakutató szerzői, akik emellett a médihájpnak tudományos referenciát adó Hadley Cantril szerepét is kiemelik. Nem utolsósorban Welles médiahekkje szimbólumként is működik: a marslakók szerepébe bármikor behelyettesíthető a média, vagy annak valamely új ága, amely épp elfoglalja tudatunkat.

Források, ajánlott cikkek:
https://index.hu/tudomany/til/2017/02/24/a_media_torten…
http://www.urbanlegends.hu/2014/12/orson-welles-vilagok-harca/

A rádiójáték magyarul: https://www.youtube.com/watch…

Talán a popkultúra részévé váló pánik is ihletője volt a 2005-ös filmváltozatnak (ami azért valljuk be, sokban eltér a könyvtől, ami nem feltétlenül baj).

A történetből egyébként idén sorozat is készül.
https://index.hu/kultur/media/2019/09/29/uj_sorozat_kes…

Kapcsolódó könyvek: H. G. Wells: Világok harca

H. G. Wells: Világok harca
1 hozzászólás
>!
heysunny P
A Mars meghódítása

MARSI GYORSTALPALÓ: FONTOS PILLANATOK A MARS FELFEDEZÉSE SORÁN

Az első próbálkozások a Mars feltérképezésére 1960 körül kezdődtek, amikor is a Szovjetunió megpróbálta fellőni a Marsnik 1 és 2-t – sikertelenül.

1964-ben sikerült az amerikai Mariner 4-nek először közeli képeket készítenie a Mars krátereiről.

A két marsi holdról, Phobosról és Deimosról először 1971-ben sikerült közeli képeket készítenie a Mariner 9-nek. Ugyanebben az évben lőtték fel a szovjetek a Mars 2-t, ami az első sikeres orbiter, azaz keringő egység lett. Szintén még ebben az évben sikerült az első szondának landolnia is a Marson, ez volt a Mars 3, ám a gépezet sajnos 20 másodperccel a landolás után működésképtelenné vált. Csak később, 1975-ben sikerült a Viking 1 és 2 projekteknek landolniuk a bolygón úgy, hogy a kapcsolat is fennmaradt. E két projekt igazán hangsúlyosak és fontosak a Marsi expedíciók történelmében.

Az első marsjáró a Mars Pathfinder volt, ami 1997 nyarán ért földet a Marson. A rover vizsgálatai alapján gondolhatjuk azt, hogy a bolygó egyszer a múltban nedvesebb és melegebb volt, illetve azt, hogy valamikor folyékony állapotú víz is megtalálható volt a felszínen.

2015-ben a Mars Reconnaissance orbiter igen-igen felcsigázta az embereket azzal a képpel, amin vízfolyást lehetett felfedezni a Mars felszínén.

A Mars, mint élhető bolygó kikiáltása előtti legutóbbi fontos űrszonda a Mars 2020 volt, amit a névadó évben lőttek ki a bolygóra. Igazán sokat köszönhetünk ennek a marsjárónak, hála az ő vizsgálatainak derült ki ugyanis, hogy a bolygó valóban emberi életre is szabható.

Források:
https://nssdc.gsfc.nasa.gov/planetary/chronology_mars.html
https://mars.nasa.gov/mars-exploration/timeline/

Kapcsolódó könyvek: Isaac Asimov: Az Űrvadász

Isaac Asimov: Az Űrvadász
>!
Dawnofmyth
A Mars meghódítása

Élet a Föld után?

Az űrkolonizáció a sci-fi irodalom egyik meghatározó témája, ugyanakkor számos nemzetközi űrprogram távlati célja is. Miközben sokak a Mars és a Hold kolonizálásán gondolkodnak, mások szerint az első űrkolóniák bolygó körüli pályákon fognak keringeni. Egyes megállapítások szerint az ehhez szükséges nyersanyagok elegendő mennyiségben vannak jelen a Holdon és a Kisbolygóövben, valamint bőséges és könnyen hozzáférhető napenergia áll rendelkezésre. Az ember hosszú távú túléléséhez levegőre, vízre, élelemre, tűrhető környezeti hőmérsékletre, gravitációra és nyomásra van szükség. A Földön ezeket maga a bolygó és nagy kiterjedésű, összetett bioszférája biztosítja. Egy űrkolónia esetében egy viszonylag kisméretű zárt ökológiai rendszernek kell a tápanyagokat újratermelnie vagy a keletkezett hulladék felhasználásával vagy külső forrásból feldolgoznia, az esetleges „összeomlás” veszélye nélkül. A friss növények űrbeli termesztése legalább olyan kemény feladat, mint űrhajót építeni, hiszen csupa olyan tényezőre van szükség, amely az adott körülmények között nem áll rendelkezésre. Ilyen pl. a széndioxid és oxigén tartalmú atmoszféra, légnyomás, gravitáció hiánya, a nappalok és éjszakák váltakozásának különbözősége. Az alapos növénytermesztési ismereteken kívül a kutatóknak minderre tekintettel ki kell fejlesztenie egy optimális, földi életkörülményeket felvonultató nevelő kamrát, amely űrbeli körülmények között üzemel.
A kozmikus sugárzás és napszél az űrben az ember számára időnként halálos mennyiségű sugárzási környezetet jelenthetnek. Föld körüli pályán a Van Allen sugárzási övek teszik nehézzé a Föld atmoszférája feletti életet. Hogy egy ilyen kolónia életben maradjon, a szerkezet falának megfelelő mennyiségű anyaggal kell rendelkeznie, ami elnyeli a bejövő sugárzás nagy részét. Ehhez a burkolatnak négyzetméterenként nagyjából 5-10 tonnányi tömegre volna szüksége.
Napjainkban a Nemzetközi Űrállomás képezi az egyetlen állandó, az űrben elhelyezkedő lakóteret, ami azonban nem önellátó.

Kép: https://www.inverse.com/article/55709-blue-origin-s-jef…