zbarta 0




Kedvenc könyvek 17

Fazekas Anna: Öreg néne őzikéje
John Steinbeck: Kedves csirkefogók
Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember
James Clavell: A Patkánykirály
Henri Charrière: Pillangó
Jókai Mór: Kárpáthy Zoltán
Rockenbauer Pál: Amiről a térkép mesél
Zoltán Péter: A képzelet varázslója
Jack London: Messze földön
Jacques Perry: Az ismeretlen sziget
Adolfo Bioy Casares – Italo Calvino: Morel találmánya / Láthatatlan városok
Wolfgang Schreyer: A zöld szörnyeteg I-II.

Kedvenc sorozatok: Blandings kastély, Gregor Man-trilógia

Kedvenc alkotók: Adolfo Bioy Casares, B. Traven, Balázs Dénes, Balogh Béni, Clifford D. Simak, Csöpel Láma, Erich Maria Remarque, Frederik Pohl, Gárdonyi Géza, Hamvas Béla, Jack London, Jacques Perry, Jorge Luis Borges, József Attila, Jules Verne, Ondřej Neff, Pék Zoltán, Philip K. Dick, Rejtő Jenő (P. Howard), Zsoldos Péter


Aktuális olvasmányok

Frank Herbert: A Dűne
>!
2022. május 7., 21:01
>!
Kozmosz Könyvek, Budapest, 1987
312 oldal · puhatáblás · ISBN: 9632117654 · Fordította: Békés András

Utolsó karc

zbarta>!

Egy előre bejelentett olvasás krónikája
Crónica de una lectura anunciada (Gabriel García Márquez után szabadon)

Újabb régi mulasztásomat pótolom, íme.
Mostanában egyre többször jött szembe velem Frank Herbert neve, könyvei, a Dűne, a Dűnéből készített film. Frank Herbert. Lássuk csak!
Régebben elkezdtem egy listázási tevékenységet, amellyel minden könyvemet felvettem volna egy fájlba, szerzők szerinti ábécé-sorrendben, jelölő adatokkal. Kiderült azonban, hogy ehhez túl sok könyvem van (4e+), viszont túl kevés időm erre a célra. Megváltoztattam a tervet, az új célkitűzés szerint csak a science-fiction, fantasy és paranormális témájú könyveimet gyűjtöttem listába a rend és az áttekinthetőség kedvéért, meg persze azért, hogy ha rábukkanok egy-egy új kedvencre, akkor egy gyors kereséssel megállapíthassam, hogy mi van meg nekem tőle. Így is lett. Megszületett a fájl, amit rendre frissítek. Mivel van rengeteg régi Galaktikám, azoknak a tartalmát is bedolgoztam, így aztán egészen helyre kis szerző-cím adatbázisom keletkezett.
A könyveknek megvan a maguk sorsa, az én Dűnémnek is. A magyarországi első, kétkötetes Kozmosz Könyvek-féle kiadását az elsők között vásároltam meg ~1987-ben. Akkoriban, ifjú harcos koromban (éppen katona voltam) csak belenéztem, nem olvastam el, de láttam, hogy ez egy nagyobb ívű történet, félretettem nyugalmasabb, békésebb időkre. A két kötetet oda-vissza hurcolásztam az országon keresztül a katonai szolgálat utazásai közben a válltáskában (nem mertem megkockáztatni, hogy az elsőt egyszer csak elolvasom, a második meg tőlem 400 kilométerre hever otthon), de ez az időszak nem bizonyult alkalmasnak a Dűne világához. Később a kötetek felkerültek a könyvespolcra.
A várakozás ezt követően is elhúzódott, de a könyv – amint a villámolvasás optimális állapotára való ráhangolódásnál az ajánlott „mandarin” projekciója – folyton ott lebegett a tudatom mögöttes memóriájában, sejtettem, hogy egyszer még dolgom lesz vele.
Gyors ugrás 2022 tavaszára. Frank Herbert neve, könyvei, A Dűne, a könyv, a film, ezek sorjáztak körülöttem. Jól van, megadom magam! Elő az adatbázisomat, lássuk, mit lehet kapni nálam Frank Herberttől. Csillagkorbács. Heisenberg szeme. A zöld agy. Rövidebb írások a Galaktikában. A Dűne.
Meg is van! Kis lépés egy embernek, hatalmas lépés a könyvespolc felé.

Jelenleg fontolva haladok Frank Herberttel. Valamelyik előző este ijedten kapcsoltam tovább arról a csatornáról, ahol éppen kezdődött az új Dűne című film. „Na, még mit nem!”, előbb a könyv!
Megadtam magam, jöjjön most már A Dűne, de könyvben!
Lassan lendülök bele a történetbe, vigasztal, hogy ez a (kétkötetes darab) még a régi, kellemes ragasztó és papír illatú, jól összerakott kiadvány. A nyelvezete ott ragadt a 80-as évek ráncai között, a frissebb kiadások bizonyára ránctalanítva vannak.
Jó lesz ez. Olyan előérzetem van, és én ezt kedvelem, amit értékelésében @Csanda_Gergő molytárs így írt le: „…az Arrakis ökoszisztémája és társadalma (főleg a fremenek, persze), olyan alapossággal vannak megalkotva, hogy az ember úgy érzi, nyugodtan ellófrálhatna az egyik sziecsben a történeten kívülre, és ott is készre kitalált emberek és szokások és vallási motívumok fogadnák.”
Nos, hát így.
A történet kezdetében ott lappang a potenciál, a katartikus ígéret, ezért már az első fejezetek után keresgélem a további részeket vásárlás céljából. Még legalább öt könyv ezen kívül, plusz a kiegészítő előtte-utána részek. Jól hangzik. Figyelj csak, bankkártya, beszélni akarok veled…
A könyvjelzőt sem bíztam a véletlenre. Megígértem magamnak, hogy a következő könyvben, amelyikkel így kerülgettük egymást, mint most a Dűnével, a Rider-Waite tarot fedőlapját, a paklihoz pluszban csomagolt Mágus-t fogom használni.
Így is lett.
Így indultam neki Dűnét olvasni. Úgy tűnik, a képességeim elegendőek lesznek hozzá.
Pro captu lectoris, habent sua fata libelli.

Kapcsolódó könyvek: Frank Herbert: A Dűne

Frank Herbert: A Dűne