zbarta 0




Kedvenc könyvek 17

Fazekas Anna: Öreg néne őzikéje
John Steinbeck: Kedves csirkefogók
Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember
James Clavell: A Patkánykirály
Henri Charrière: Pillangó
Jókai Mór: Kárpáthy Zoltán
Rockenbauer Pál: Amiről a térkép mesél
Zoltán Péter: A képzelet varázslója
Jack London: Messze földön
Jacques Perry: Az ismeretlen sziget
Adolfo Bioy Casares – Italo Calvino: Morel találmánya / Láthatatlan városok
Wolfgang Schreyer: A zöld szörnyeteg I-II.

Kedvenc sorozatok: Blandings kastély, Gregor Man-trilógia

Kedvenc alkotók: Adolfo Bioy Casares, B. Traven, Balázs Dénes, Balogh Béni, Clifford D. Simak, Csöpel Láma, Erich Maria Remarque, Frederik Pohl, Gárdonyi Géza, Hamvas Béla, Jack London, Jacques Perry, Jorge Luis Borges, József Attila, Jules Verne, Ondřej Neff, Pék Zoltán, Philip K. Dick, Rejtő Jenő (P. Howard), Zsoldos Péter


Aktuális olvasmányok

Fábián Máté: Egy fajvédő főispán a Horthy-korszakban
>!
2020. október 25., 08:40

Utolsó karc

zbarta>!

Téli olvasmányom volt Spiró György „Fogság” című könyve. Felejthetetlen élmény, mit mondjak, még bizonyosan el fogom olvasni néhányszor. Utána jött egy másik könyv, másik szerzőtől, de ne szaladjunk ennyire előre.
Valamikor ezelőtt – óvatos, rácsodálkozó számonkéréssel – megkaptam itt, hogy (50 körül lehettem akkor) most olvasom-e „még csak” Zsoldos Péter „Távoli tűz”-ét, a Gregor Man-trilógia könyveit és nem fiatal koromban? Igen, van az úgy, hogy „csak most” olvas az ember bizonyos regényeket, egy fél élet könyvfalása után.
Ugyanez történik ezúttal is, Spiró „Fogság”-a után: igen, még „csak most” jutottam el Mika Waltari könyveihez, elsőként „Az ország titka” címűhöz.
Nos, emberek… Nem tudom, hogy volt-e már olyan olvasó, aki a „Fogság” után rögtön „Az ország titká”-hoz kezdett, ha esetleg nem, akkor nagyon javaslom ezt a sorrendet. Waltari 1959-ben gyakorlatilag megírta Spiró 2005-ös könyvének a folytatását (esetleg előzménnyel fordítva, de mindegy is). Folytatás alatt érdemes Spiró történetének egyfajta továbbgördülését érteni. A legtöbb szereplő személye nem egyezik meg a két regényben, az események mégis a „Fogság” végén továbbörökített ösvény mentén haladnak. „Az ország titkába” egyre mélyebben hatolva már-már azt érzi az ember, hogy Marcus Mezentius Manilianus útja során egyszer csak összetalálkozik Urival… Micsoda találkozás lehetne!

Nekem véletlenül kerültek a kezem ügyébe ezek a könyvek így, ebben a sorrendben, de aki ismeri a történeteket, nyilván tisztában van azzal, hogyan is áll az ember ezekkel a „véletlenekkel”.
Sok az út, és a tévút is sok. Ez az év jól indult könyvekből, ez nem lehet tévút.
És valóban, a „Quo vadis”-t sem olvastam „még”, pedig gyerekkoromban folyton a fejemre esett. Veszíteni bizonyára azzal sem fogok.

Kapcsolódó könyvek: Spiró György: Fogság · Mika Waltari: Az ország titka

Spiró György: Fogság
Mika Waltari: Az ország titka