vicomte P 9




Kedvenc könyvek 101

George R. R. Martin: Trónok harca
George R. R. Martin: Királyok csatája
George R. R. Martin: Kardok vihara
George R. R. Martin – Ben Avery: Kóbor lovag
J. R. R. Tolkien: A Gyűrűk Ura
Michael Ende: A Végtelen Történet
Ken Kesey: Száll a kakukk fészkére
Émile Ajar: Előttem az élet
William Goldman: A herceg menyasszonya
Glen Cook: A Fekete Sereg
Douglas Adams: Galaxis útikalauz stopposoknak
Douglas Adams: Viszlát, és kösz a halakat!

Kedvenc sorozatok: A királygyilkos krónikája, A Széthullott Birodalom, A tűz és jég dala, Árnybíró, Az Első Törvény, Az Úr Sötét Anyagai, Bartimaeus, Draconis Memoria, Galaxis útikalauz stopposoknak-trilógia, Haldokló Föld, Kázmér és Huba, Korongvilág, Locke & Key, Ólomerdő, Vaják

Kedvenc szereplők: Arwen, Arya Stark, Cthulhu, Göcsört Görcsi, Halál, Havas Jon, Howard Phillips Lovecraft, Lord Kozimo de Lodoci (Patrícius), Ogg Gitta (Nagyi), Poggyász, Póré Magrat, Rettentheő Mustrum, Főrektor, Ríviai Geralt, Szonmi-451, Tyrion Lannister, Újkeletű Rúnák Adjunktusa, Vasöntőfi Karott, Verensz, Wiharvész Eszmeralda (Anyó)

Kedvenc alkotók: Andrzej Sapkowski, Bohumil Hrabal, David Gemmell, George R. R. Martin, Joe Abercrombie, Joseph Heller, Murakami Haruki, Neil Gaiman, Paul Auster, Rejtő Jenő (P. Howard), Robin Hobb, Terry Pratchett


Aktuális olvasmányok

Jan van den Boomen: Istenítélet
Joe Abercrombie: Némi gyűlölet
>!
2024. március 16., 06:02

Utolsó karc

vicomte P>!
Futó molyok

Mire futotta 2023-ban?

Sok mindenre, de ha a futást nézem, akkor 2120 km-re, nagyjából 197 óra alatt, összesen 218 alkalommal. Ez tavalyhoz képest 20 km-rel több, 4,5 órával rövidebb idő és 14-gyel kevesebb alkalom alatt.
Szóval, bizonyos értelemben kevesebbet futottam, de azt legalább gyorsabban. :)
Összesen 8 versenyen vettem részt: a virtuális Zúzmara félmaratonon, a Vivicittán, a Kékes csúcsfutáson, a K&H Éjszakai futáson, a WizAir félmaratonon, a Spar Maratonon, az Continental Terepfélmaratonon és a Jysk Balaton félmaratonon.
Az első négy versenyen elég jó eredményeket futottam, főleg magamhoz képest – ugyanis vagy megdöntöttem a saját adott versenyen korábban elért rekordomat, vagy alig pár másodperccel lemaradva értem el a második legjobb eredményt.
Nem véletlenül: idén első félévben elég keményen és ráadásul még hatékonyan is sikerült edzeni, ami egyebek mellett azt is eredményezte, hogy rövidebb távokon miden eddiginél gyorsabb voltam: 1 km-en 4.12, 1 mérföldön 6.45, 5 km-en 22.28, 10 km-en pedig 48.12 lett az új rekordom.
Így aztán elég szép reményekkel vágtam bele az őszi versenyszezonba, de aztán ott messze nem sikerültek olyan jól a futásaim, ahogy reméltem.
A WizAir még elfogadható volt, hiszen nagyon nagy meleg volt szeptember elején, így a 2 órán belül eredményemmel nagyjából a középmezőnyben voltam. Lehettem volna csalódott, de úgy voltam vele, hogy majd a maratonon kell jó eredményt elérnem.
Csakhogy a maraton előtt két héttel olyan súlyos influenzát szedtem össze, hogy 5 napig az ágyat nyomtam és a legrosszabb pillanatokban 39 fölött volt a lázam. Az intenzív kúrának köszönhetően nagyjából szombatra éreztem úgy, hogy már nem vagyok beteg. Csak iszonyú gyenge… Mindenesetre a következő héten még inkább pihentem (maraton előtt egyébként sem tanácsos már túlságosan erőltetni a futást) és a tavalyihoz hasonlóan idén is amolyan minden mindegy alapon álltam be a rajtba.
Borongós, szeles és kicsit esőre hajló idő volt, ami a frissen kigyógyult énemnek nem igazán tetszett, de nagyjából 15 km óvatosabb tempójú futás után végül is úgy éreztem, hogy nem lesz itt nagyobb gond. És szerencsére tényleg nem is volt. Sőt, bár nagyon fáradt voltam és a pulzusom végig jóval magasabb volt a számomra ideálisnál, mégis sikerült a tavalyinál több mint 11 perccel jobb eredményt futnom. 4:26:43 alatt értem be, ami a második legjobb maratoni eredményem lett az eddigi 15 próbálkozásból.
Ezt követte két hét múlva a terepfélmaraton, ami rosszul indult, mivel a HÉV-en, amivel a versenyre mentem rosszul lett valaki, ami miatt kicsit késve, az utolsók között tudtam csak rajtolni. Ennek az egyik következménye lett, hogy az igen gyér mezőnyben sokszor tök egyedül futottam, és bár már sokadjára futottam ezt a távot, de volt két olyan pontja is az útvonalnak, ahol rossz irányba fordultam, ami pár száz méterrel megtoldotta a félmaratont… És ekkor derült ki az is, hogy bár a maraton a körülményekhez képest jól sikerült, de az, és a megelőző betegség annyit kivett belőlem, hogy azt két hét alatt nem tudtam visszaregenerálni.
Úgyhogy el is határoztam, hogy fájó szívvel, de jövőre kihagyom ezt a versenyt, mert ismét csak két héttel a maraton utánra lett beütemezve…
Az év utolsó futóversenye számomra a Siófokon megrendezett félmaraton volt, ami egyébként a kedvenc versenyem, mert nagyjából ideálisak a körülmények ahhoz, hogy PB-t fusson az ember. Idén viszont tudtam, hogy nagyjából esélytelen vagyok erre, mert még mindig iszonyú kimerült voltam, ráadásul olyan viharos szél volt a parton, hogy szó szerint kis híján felborította a futókat.
Ennek ellenére az első nagyjából 8 km kimondottan jól ment – 5:10 körüli tempóval vittem a km-eket, viszont amikor jött a parti szakasz, ott nem csak nagyon lelassultam, de annyira el is fáradtam azon a 3 km-en, hogy a második körre már örültem, hogy 5:30-5:40 közötti tempót tudtam hozni. És a végén megint jött a szeles Balatonpart…
Mindenesetre, ezen a versenyen is beértem 2 órán belül, szóval olyan nagyon rossz nem lett az eredményem, csak ennél sokkal jobb is benn volt az egész éves felkészülésemben.

Azóta azért szép lassan ismét kezdem visszaszerezni a korábbi formámat, és az elmúlt 4-5 futás már végre megint nagyjából azzal a tempóval és pulzuszónában megy, ahogy az fél évvel ezelőtt szóval remélem, hogy 2024 olyan év lesz, amikor sikerül jó eredményeket elérnem a versenyeken.

11 hozzászólás

Kiemelt karc

vicomte P>!
Sport = Boldogsághormon

A mai figurás futás eredménye, avagy fuss az életedért! :D
@pat ötlete alapján egy jóképű .22-es. :)
off

11 hozzászólás

>Patrick Rothfuss: A bölcs ember félelme