Tutajos 7



Kedvenc könyvek 19

Nikosz Kazantzakisz: Zorbász, a görög
Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg
Márai Sándor: Füves könyv
Weöres Sándor: A teljesség felé
Teleki Pál: A földrajzi gondolat története
James Clavell: Shogun
George Orwell: 1984 (angol)
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés
Mika Waltari: Szinuhe
Venyegyikt Jerofejev: Moszkva-Petuski
Robert Merle: Mesterségem a halál
Moldova György: Negyven prédikátor

Aktuális olvasmányok

Róna-Tas András: Nomádok nyomában
Fodor Ferenc: A magyar földrajztudomány története

Róna-Tas András: Nomádok nyomában Etnográfus szemmel Mongóliában

>!
2017. május 1., 04:47

Utolsó karc

>!
Tutajos
Történelem

Nemrég egy érdekes és ritka, régi hirdetmény került hozzám. 1918. november 24-én nyomtatták, mérete nagyjából 34x21cm, és eredetileg valószínűleg afféle utcai falragasznak szánták.
A hirdetmény tetején vastag betűs szedéssel ez áll: Sorakozzunk! Az alatta lévő szöveg egy katonai toborzó. A hirdetmény budapesti keltezésű, és Veszprémben nyomtatták.
Itt látható:
https://drive.google.com/drive/folders/0Bzn1_Qex9NbKTjh…

Ami miatt érdekes az egész, szerintem, az a hirdetmény 1918. november 24-i dátumozása. Az őszirózsás forradalom csak néhány hete zajlott le, majd utána megkezdte működését a Károlyi-kormány. November 2-án Linder Béla hadügyminiszter az Országház előtt, ittasan elmondta beszédét, benne az elhíresült mondatokkal: Nem kell hadsereg többé! Soha többé katonát nem akarok látni!
A frontról hazatérő katonákat a pacifizmus jegyében leszerelték, szélnek eresztették – az elgondolás szerint, ha ezután mi nem bántunk senkit, akkor minket sem fognak bántani. Mint tudjuk, a román, a cseh és a szerb kormány ezt másként gondolta.

Nagyon érdekes, hogy e hirdetmény, amellett, hogy fegyverbe szólítja az ország lakosságát, egyben elég pontosan megjósolja az elkövetkező hónapok eseményeit – a szomszédos országok agresszióját, a Tanácsköztársaság eljövetelét, majd az annak bukását követő megtorlásokat, és végül az ország feldarabolását.

Mivel nem szerepel semmiféle aláírás rajta – kivéve egy számomra nem értelmezhető S-s. jelzést jobbra lent –, így próbáltam kideríteni, hogy kiktől eredhetett.

A hirdetmény szellemisége ellentétes az akkori magyar kormány pacifista álláspontjával, így annak szövegét csak olyan szervezet fogalmazhatta, amely magát a kormány ellenében határozta meg.
A legismertebb ilyen szerveződés a Gömbös Gyula vezette Magyar Országos Véderő Egylet (röviden MOVE) volt, melynek fő célja az ország határainak fegyveres védelme, illetve annak megszervezése volt. Bár, célkitűzéséből adódóan, számos (egykori?) katonatiszt vett részt benne, jellegét tekintve ez egy civil kezdeményezés volt.
Nem vagyok benne teljesen biztos, de valószínű, hogy ez a plakát is az ő kiadásukban jelenhetett meg.