Amikor szinte napra pontosan egy hónappal ezelőtt, egy hűvös, de szép vasárnap délelőtt, csodás enteriőrben, kiváló kávét kortyolgatva Szabados Ági és Szentesi Éva rendkívül motiváló beszélgetését hallgattam – könyvekről, fájdalmakról, örömökről, elsősorban pedig magáról az életről –, még fogalmam sem volt, hogy mindössze négy nappal később a világ a feje tetejére áll majd. Akkor csak élveztem a pillanatot, és arra gondoltam: mennyire boldog vagyok, hogy itt lehetek.
Beszámolóm Szabados Ági első irodalmi reggelijéről:
