szederbori 8

1. házi feladat
7. téma: természetvédelem (1973 Megalakul a Hortobágyi Nemzeti Park)

Remek kézikönyv budapesti természetismereti séták megtervezéséhez. A szerzők a teljesség igényével törekedtek arra, hogy a főváros (2018-ig létrehozott) összes tanösvényét bemutassák.

A bevezetőből megtudtam, hogy a legkorábbi tanösvények mintegy száz éve, az 1920-as években jöttek létre az Egyesült Államokban. Európában Németországban hozták létre az elsőt 1930-ban, Magyarországon pedig 1982-ben (ez a Lóczy gejzír sétaút a Tihanyi-félszigeten).
Érdekességképpen: a leghosszabb budapesti tanösvény 25 km (Etyek-Pusztakócsi tanösvény), a legrövidebb mindössze 20 méter hosszú (ez a Pálvölgyi-barlang felszíni részén található).
A könyv bemutatja azokat a civil szervezeteket, önkormányzatokat, állami szerveket, amelyek részt vettek a fővárosi tanösvények létrehozásában.

Mire is jó a tanösvény?
Megismerteti az érdeklődőket egy adott terület értékeivel (növény-és állatvilág, kőzetek), a maguk természetes környezetében. Nincs szükség szakvezetésre, mivel a tájékoztató táblák vagy megvásárolható, letölthető füzetek segítségével mindenki maga szerezhet ismereteket, ráadásul szemléletformáló hatása sem elhanyagolható.

A szerzők három csoportba sorolták a fővárosi tanösvényeket: vannak olyanok, amelyek az országosan védett területek közé tartoznak (13), vannak helyi védettségű területek (17), illetve nem védett területek és parkok (12).
Az ismertetők elején minden esetben rövid összefoglaló található: ki és mikor hozta létre a tanösvényt, milyen hosszú, milyen a típusa (táblás, karós-vezetőfüzetes, letölthető anyag áll-e rendelkezésre), hány állomásból áll, mikor látogatható, mennyire nehéz a terep, hogyan lehet tömegközlekedéssel megközelíteni.
Sajnos az ismertetőkhöz mellékelt térképek nagyon kicsik. (A könyv másik hibája, hogy néhol helyesírási-gépelési pontatlanságok maradtak benne.)

Ezt követően részletesen bemutatja – fotókkal kísérve – az adott terület növény-és állatvilágát, hasznos tanácsokat ad, hogy honnan célszerű indítani a sétát, illetve mindig kitér arra, hogy kisgyermekkel vagy kerekesszékkel bejárható-e az út. Mivel egy-egy séta nem túl hosszú, általában javasol a közelben található másik tanösvényt is.

A könyvet olvasva rájöttem, hogy mindössze négy olyan van (Merzse-mocsár, Naplás-tó, Jókai-kert, Kopaszi-gát), ahol már jártam, pedig több mint húsz éve élek Budapesten.
Az Állatkertben vagy a Városligetben járva sem tűnt fel eddig, hogy ott is vannak tanösvények. Szóval lenne mit bepótolni, és ehhez nagyon hasznos segítséget nyújt ez a könyv.