Sheeana 44




Kedvenc könyvek 34

Jaume Cabré: Én vétkem
Mariam Petroszjan: Abban a Házban
Murakami Haruki: Világvége és a keményre főtt csodaország
José Eduardo Agualusa: A múltkereskedő
Angela Carter: Esték a cirkuszban
Narine Abgarjan: Égből hullott három alma
Thornton Wilder: A teremtés nyolcadik napja
Frank Herbert: A Dűne Káptalanház
Stephen King: Végítélet
Stephen King: A halálsoron
David Mitchell: Szellemírók
James Jones: Most és mindörökké

Kedvenc sorozatok: A Dűne

Kedvenc alkotók: Agatha Christie, Frank Herbert, George R. R. Martin, Isaac Asimov, Jorge Amado, Rejtő Jenő (P. Howard), Stephen King, Szabó Magda


Aktuális olvasmányok

Norman Mailer: Meztelenek és holtak
Frank Herbert: A Dűne messiása
>!
2021. február 28., 15:09
>!
Európa, Budapest, 1993
676 oldal · keménytáblás · ISBN: 9630755238 · Fordította: Szíjgyártó László
>!
2021. március 1., 18:29
>!
GABO, Budapest, 2020
344 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634069041 · Fordította: Gáspár András

Kiemelt karc

Sheeana>!

„…Még ironikusabbnak tűnik a helyzet, magyarázom, ha az ember figyelembe veszi a tényt, hogy a tetoválás e súlyos megbélyegzése a kínaiaktól eredt, akik az első század óta olyan gyakorlatnak tekintették, amelyet csakis barbár törzsek folytatnak. A kínaiak vélekedése az ötödik századtól kezdődően terjedt át Japánba, amikor is a bűnözőket mind gyakrabban büntették tetoválással. Gyilkosokat és erőszaktevőket, lázadókat és tolvajokat jelöltek meg egy életre a karjukra és arcukra tintával tetovált vízszintes csíkokkal és apró körökkel. A büntetés egy formája volt ez, amely könnyedén felismerhetővé tette az elítélteket, ráadásul egyszer s mindenkorra kitaszította őket családjukból és a tisztességes társadalomból. A japán társadalom "páriáit” – cserzővargákat, trágyahordókat, hullamosókat – is tetoválással éktelenítették el.
    E bélyegeket elleplezendő a leleményesebb bűnözők némelyike aprólékos és kidolgozott tetoválásokat rakatott bőrére az eredeti jelek fölé. A tizenhetedik század végére a tetoválás olyan párok ékességévé vált – akár egy kéjhölgyről és kitartójáról, akár egy szerzetesről és örömfiújáról volt szó –, akik egymás iránti szerelmükről akartak tanúságot tenni. Ezeket a tetoválásokat nem rajzolatok, hanem kínai írásjegyek alkották; a szeretők a nevüket vagy a Buddhához intézett fogadalmaikat íratták fel magukra. Alig egy évszázadra rá aztán a képi tetoválások is népszerűvé váltak, jóllehet a tetoválás tiltott gyakorlatnak számított, különösen a Tokugava-rezsim alatt, amikor az egyéniség minden megnyilvánulását súlyosan megtorolták. Ekkoriban minden korlátozás alá esett, amit felforgatónak tekintettek: a színházak és a tűzijátékok, a lebegő világról szóló könyvek.
    A tetoválómesterek kénytelenek voltak illegalitásba vonulni, s művészetük lassan feledésbe merült, ám a Szuikoden népszerűségének hála végül sikerül újjáélednie. Az ügyfelek kezdték arra kérni a tetoválómestereket, hogy Hokuszai képeit fessék a testükre.
    Egyes mesterek a saját terveikkel rukkoltak elő Hokuszai munkái alapján. Az egyik első csoport, amelynek tagjai a teljes testüket beborító tetoválásokat kezdtek viselni, a tűzoltók voltak; ezzel kívánták tanúsítani a céhük iránti hűségüket. Hamarosan más céhek is követték példájukat. Az írók és festők is tetováltatták magukat, akárcsak a kabuki-színészek és a jakuza tagjai. Még az arisztokraták is tetoválásokat kezdtek viselni."

Kapcsolódó könyvek: Tan Twan Eng: Az Esti ködök kertje

Tan Twan Eng: Az Esti ködök kertje

Olvasott könyvek idén
20
Olvasott oldalak idén
7098

Kiemelt kihívások

A 20. század száz éve - száz könyvben · 8 olvasás
270 résztvevő · 2021. június 7., 21:38