Ross  P 47


Összes kitüntetés 102


Kedvenc könyvek 28

C. D. Payne: Lázongó ifjúság
Ken Follett: A katedrális
John Kennedy Toole: A Confederacy of Dunces
Deborah Install: A Robot in the Garden
Vladimír Páral: Kísértések Á-tól cettig
Erich Fromm: A szeretet művészete
Benjamin Franklin: Számadása életéről
Békés Pál: Csikágó
Brandon Sanderson: Elantris
Moskát Anita: Horgonyhely
Pálóczi Horváth Ádám: Felfedezett titok
Richard Adams: Gesztenye, a honalapító

Kedvenc sorozatok: A tűz és jég dala, Az Idő Kereke, Bűnös Budapest-ciklus, Csodaidők, Harry Potter, Hyperioni énekek, Korongvilág, Nick Twisp naplója

Kedvenc alkotók: Barabási Albert-László, Brandon Hackett, C. D. Payne, Dan Simmons, Ildefonso Falcones, J. K. Rowling, James Clavell, Kondor Vilmos, Moskát Anita, Németh László, Paolo Bacigalupi, Richard Adams, Vladimír Páral, William Faulkner

Kedvenc kiadók: Agave Könyvek, Európa


Aktuális olvasmányok

Sarah Perry: Az essexi kígyó
Gaura Ágnes: Lidércnyomás
Tompa Andrea: Omerta
Umberto Eco: A prágai temető
Radnóti Miklós: Radnóti Miklós összes versei és műfordításai
James Clavell: A sógun
Jamadzsi Maszanori: Japán
Biblia
>!
2017. november 9., 19:36
>!
2017. október 30., 11:40
14 hozzászólás

Tompa Andrea: Omerta Hallgatások könyve

>!
2017. október 28., 07:32
>!
Jelenkor, Budapest, 2017
628 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789636766009
>!
2017. október 19., 21:24
>!
2017. október 18., 07:21
>!
Szépirodalmi, Budapest, 1974
404 oldal · keménytáblás · ISBN: 963150204x
>!
2017. szeptember 10., 21:27
>!
Európa, Budapest, 1987
1264 oldal · ISBN: 9630742969 · Fordította: Gy. Horváth László

Jamadzsi Maszanori: Japán Történelem és hagyományok

>!
2017. szeptember 15., 19:27

Biblia

>!
2017. május 22., 12:56
>!
Szent István Társulat, Budapest, 1976
1476 oldal · keménytáblás · ISBN: 963360043

Utolsó karc

>!
Ross P

Furcsa egy betegség volt az, ami időről-időre végigsöpört a középkori parasztokon.
Csak bizonyos országokban, Európa középső sávjában, főleg bizonyos néprétegekben, bizonyos évszakokban és években jelentkezett. Égő fájdalmakkal kezdődött, amit az egyik típusában az ujjak, a kéz- és lábfejek elhalása követett, majd a megfeketedett, mumifikálódott végtag egyszerűen érzés nélkül letört.
Upsz.
A másik változatában a fájdalom mellé bizsergés társult, hallucinálni kezdtek, mindenféle megmagyarázhatatlan dolgot láttak, majd epilepsziaszerű görcsökben törtek ki.
Ez se rossz.
Eléggé magától értetődik, hogy a középkorban büntetésnek tartották ezt a betegséget.

„Szent tűz”-nek kezdték nevezni, majd Remete Szent Antal ereklyéivel hozták összefüggésbe. Így lett aztán Szent Antal Tüze.
Hittek abban, hogy csak akkor van esély a gyógyulásra, ha a beteg fogja magát, és elzarándokol Egyiptomba, Remete Szent Antal sírjához. Mivel ez nyilván nem volt reális opció (persze, majd elindulnak gyalog, otthon meg áll a munka, nem-e?) ezért népi kuruzsló módszereket is kifejlesztettek: a gyógyítást csak Antal nevű személy (és lehetőleg hetedik gyerek) végezhette, acéllal, kovával. Azzal a vízzel is gyógyítottak, amelyben a kovács a tüzes vasat hűtötte, vagy amivel a parazsat locsolta. Mivel ugye a tüzes betegséget a tűzzel kapcsolatba került víz gyógyíccsa. Homeopátia FTW!
Mérsékelten lehetett sikeres az ilyesmi.

Ennél egy fokkal eredményesebb volt a Remete Szent Antal szerzetesrend. Ők ugyanis rájöttek, hogy a tömeges megbetegedések leginkább az ínséges időkben léptek fel. Akkor, amikor a rozs egyenlőtlenül, ritkásan kelt ki, gyengén fejlődött, és hosszan virágzott.
Ekkor jelent meg ugyanis a rozskalászon egy furcsa, fekete cucc, az úgynevezett varjúköröm. spoiler
Ez a gombás fertőzés az anyarozs (a német Mutterkorn szó tükörfordítása. A névadás azon alapul, hogy a magházon élősködő tömlősgombából kivont anyag méhizomzat összehúzó hatású. Remmmmek magzatelhajtó.)
Az anyarozs több mint száz biológiailag aktív vegyületet, elsősorban alkaloidokat tartalmaz, amelyek között toxikusak vannak.
Ha ezek a fekete szkleróciumok beleőrlődnek a lisztbe, az ilyen lisztből készült kenyér mérgezővé válik. Rossz, ritkás termés esetén pedig, amikor az anyarozs elszaporodott, a megőrölt gabonának negyed- vagy annál nagyobb részét is alkothatta. Az ebből készített kenyér fekete, de nem rossz ízű, a tünetek sokszor csak néhány nap vagy hét lappangás után jelentkeznek.
Persze mit tudták ezt. Csak annyit láttak, hogy elkezdett égni a mindenük, aztán leesett a lábuk, akinek szerencséje volt, az csak hallucinált, a nők meg elvetéltek a méhösszehúzódásoktól.
Fun times.
A fertőzött gabona és a megbetegedés, az ergotizmus közötti egyértelmű összefüggést csak az 1770–1771-es nagy járvány idején ismerték fel.
A szerzetesek azt tűzték ki célul, hogy tiszta gabonát, illetve lisztet bocsássanak a lakosság rendelkezésére.

Ugorgyunk az időben.

Albert Hofmann, a svájci vegyész, aki a Sandoz gyógyszercégnél dolgozott Bázelben, gombákból és anyarozsból származó ergot alkaloidokat tanulmányozott, és kidolgozta ezek ipari előállításának technológiáját.
Addig kísérletezett vele, amíg a lizgersav-dietilamid-tartarát előállítása közben 1943-ban véletlenül megmérgezte magát.
A naplójába ezt jegyezte fel:

Hiábavalónak tűnt az akaratom minden igyekezete arra, hogy megállítsam a külvilág széthullását, és énem feloldódását. Egy démon hatolt belém, és átvette a hatalmat a testem, az érzékeim és a lelkem fölött… Az anyag, amivel kísérletezni akartam, végül legyőzött… Innentől valójában elkezdtem élvezni a – csukott szemem mögött tovább tartó – színek és formák hallatlan játékát. Kaleidoszkópszerűen változva leptek meg tarka, fantasztikus képzetek, amelyek körökben és spirálokban nyíltak és csukódtak be újra, szín-szökőkutak fakadtak, átrendeződtek és keresztezték egymást egyetlen töretlen folyamban.

Na, el lehet képzelni, mit gondolhatott a középkori átlagjózsi, amikor ilyeneket kezdett látni a hallucinációi közben.
Arra biztos nem, hogy ő tulajdonképpen be-LSD-zett.

9 hozzászólás