Ross  P 92


Összes kitüntetés 107


Kedvenc könyvek 28

C. D. Payne: Lázongó ifjúság
Ken Follett: A katedrális
John Kennedy Toole: A Confederacy of Dunces
Deborah Install: A Robot in the Garden
Vladimír Páral: Kísértések Á-tól cettig
Erich Fromm: A szeretet művészete
Benjamin Franklin: Számadása életéről
Békés Pál: Csikágó
Brandon Sanderson: Elantris
Moskát Anita: Horgonyhely
Pálóczi Horváth Ádám: Felfedezett titok
Richard Adams: Gesztenye, a honalapító

Kedvenc sorozatok: A tűz és jég dala, Az Idő Kereke, Bűnös Budapest-ciklus, Csodaidők, Harry Potter, Hyperioni énekek, Korongvilág, Nick Twisp naplója

Kedvenc alkotók: Barabási Albert-László, Brandon Hackett, C. D. Payne, Dan Simmons, Ildefonso Falcones, J. K. Rowling, James Clavell, Kondor Vilmos, Moskát Anita, Németh László, Paolo Bacigalupi, Richard Adams, Vladimír Páral, William Faulkner

Kedvenc kiadók: Agave Könyvek, Európa

Hirdetés

Aktuális olvasmányok

T. H. White: Üdv néked, Arthur, nagy király
Nobuyuki Anzai: MÄR 14.
Robert B. Cialdini: Influence
Romsics Ignác: Magyarország története
A filozófia nagykönyve
Haruki Murakami: Norwegian Wood
>!
2018. március 21., 18:17
>!
Partvonal, 2018
576 oldal · ISBN: 9786155783135

Nobuyuki Anzai: MÄR 14. Märchen Awakens Romance

>!
2018. május 21., 20:06

Robert B. Cialdini: Influence The Psychology of Persuasion

>!
2018. május 12., 22:15
>!
HarperCollins, London, 2006
336 oldal · ISBN: 9780061241895
>!
2018. május 12., 06:40
>!
Kossuth, Budapest, 2017
616 oldal · ISBN: 9789630990059

A filozófia nagykönyve Minden, amit tudni érdemes

>!
2018. május 17., 20:19
>!
HVG Könyvek, Budapest, 2017
356 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633044636 · Fordította: Farkas Henrik, Morvay Krisztina, Szalai Virág
>!
2018. május 16., 12:55
Hirdetés

Utolsó karc

>!
Ross P

A középkor egyik legijesztőbb tulajdonsága szerintem az, hogy milyen mélyre zuhantak a korábbi görög-római civilizáció tudásától.
Csatornák, utak? Minek az, felbontjuk, jó lesz a kő a kulipintyóépítéshez, a fürdésbe meg úgyis csak belehalni lehet, kinek kell a víz?
Pergamenek valami Arisztotelész írásaival? Pogány babonaság, tűzre vele!
Értelmiséginek lenni a korban nem lehetett egy felemelő élmény: a dolog úgy nézett ki, hogy hat-hét évesen bezsuppolták az embert egy kolostorba, aztán nagyjából élete végén ott maradt, mert odakinn nemigen volt semmi, csak pestis meg hadakozó fejedelmek, lehet válogatni, mibe halj bele. A kolostorfalak között legalább a lenyűgöző, esetenként akár 100 (!) kötetes könyvtárral el lehetett ütni az időt. spoiler

Az angol történetírás atyja, Tiszteletreméltó Béda nagyjából pont így járt.
672-ben vagy 73-ban született, hét évesen küldték a wearmouthi kolostorba, ahonnan annak testvérintézményébe, a jarrowiba került. 735-ös haláláig ott is maradt.
Hát mit csináljon az ember ilyen körülmények között? Nyilván szénné műveli magát.
És mellesleg megírt több, mint hatvan könyvet.
Ez akkoriban, amikor tollszárral rajzolgatták az egyes karaktereket (Béda igen büszke volt rá, hogy ő maga saját írnoka) ez egy elég lenyűgöző teljesítmény volt. Tudományos, történeti és teológiai műveket írt, a zenétől a természettudományokon át a bibliamagyarázatig mindenfélével foglalkozott. Nyelvészként és fordítóként ő ismertette meg honfitársaival a korai egyházatyák latin és görög nyelvű írásait. Az átlag szerzetes ezalatt olyan színvonalon mozgott, hogy egy alkalommal, amikor egy lakomán berúgtak, eretnekséggel vádolták Bédát, amiért a világ keletkezését Kr. E. 3952-re tette, ami ellentmondott az ágostoni elméletnek. Ennyire nem volt jobb dolguk. Béda néhány nap múlva levélben cáfolta a részeg disznókat, aztán foglalkozott tovább a kutatómunkával.

Leghíresebb műve egyértelműen Az angol nép egyházi története. Öt könyvben vázolta fel Anglia történetét Julius Caesar i.e. 55-ös inváziójától kezdve. Leginkább az egyház megszervezésére, az eretnekségekre és azok kiirtására összpontosított, kizárta érdeklődéséből a királyok és királyságok világi történetét – kivéve persze, ha valamiféle erkölcsi tanítást lehetett belőlük levonni.
A művel a korában hirtelen sztárszerzővé vált; annyit másolták és terjesztették, hogy egész Európában elterjedt. A középkorból kb 160 példánya maradt fenn, nyomtatásban pedig 1474-től jelent meg.

Halála után akkora kultusza lett, hogy venerabilisként, azaz Tiszteletreméltóként emlegették. A legenda szerint angyalok hozták e jelzőjét, hogy sírfeliratát kiegészítsék vele. Templomot szenteltek neki, holttestét 1020 körül ellopták Jarrow-ból, és átszállították a durhami székesegyházba, ahol Szent Cuthberttel közös sírba helyezték. 1370-ben külön szentélyt emeltek neki a székesegyházban.
A hivatalos elismerés kicsit váratott magára: csak 1899-ben kapott egyháztanítói (doctor ecclesiae) titulust XIII. Leó pápától, és 1935-ben avatta szentté az egyház.

Dante Paradicsomában (X.130) is megjelenik: Sevillai Izidor és Richard de Santo Victorie egyháztanítók társaságában említi Beatrice.

Kapcsolódó könyvek: Dante Alighieri: Isteni színjáték

Dante Alighieri: Isteni színjáték