Ross  P 42



Kedvenc könyvek 28

C. D. Payne: Lázongó ifjúság
Ken Follett: A katedrális
John Kennedy Toole: A Confederacy of Dunces
Deborah Install: A Robot in the Garden
Vladimír Páral: Kísértések Á-tól cettig
Erich Fromm: A szeretet művészete
Benjamin Franklin: Franklin Benjámin számadása életéről
Békés Pál: Csikágó
Brandon Sanderson: Elantris
Moskát Anita: Horgonyhely
Pálóczi Horváth Ádám: Felfedezett titok
Richard Adams: Gesztenye, a honalapító

Kedvenc sorozatok: A tűz és jég dala, Az Idő Kereke, Bűnös Budapest-ciklus, Csodaidők, Harry Potter, Hyperioni énekek, Korongvilág, Nick Twisp naplója

Kedvenc alkotók: Barabási Albert-László, Brandon Hackett, C. D. Payne, Dan Simmons, Ildefonso Falcones, J. K. Rowling, James Clavell, Kondor Vilmos, Moskát Anita, Németh László, Paolo Bacigalupi, Richard Adams, Vladimír Páral, William Faulkner

Kedvenc kiadók: Agave Könyvek, Európa

Hirdetés

Aktuális olvasmányok

Kiyohiko Azuma: Yotsuba&! 7.
Robert Silverberg: Valentine, Napkirály
Denis Lefebvre: A szuezi ügy
Katja Kettu: A bába
Szerb Antal: Magyar irodalomtörténet
Eliezer Yudkowsky: Rationality
>!
2018. október 20., 11:32
>!
2018. október 6., 08:25
>!
2018. október 16., 13:19
>!
2018. október 15., 21:57
>!
2018. október 14., 21:43
>!
Magvető, Budapest, 1991
532 oldal · ISBN: 9631418707
>!
2018. június 21., 22:04
>!
Machine Intelligence Research Institute, Berkeley, California, USA, 2015
1814 oldal · ASIN: B00ULP6EW2
5 hozzászólás
Hirdetés

Utolsó karc

>!
Ross P
Polihisztorképző – házi feladatok

Polihisztorképző 2018.
9. házi feladat
2. kvantumfizika

Alapvetően azt hiszem, bölcsész beállítottságú vagyok.
Ami azt jelenti, hogy nem esek kétségbe, ha egyenletekkel találkozom. Ellenben közel kerülök a sikítófrászhoz, ha olyan egyenletek jönnek szembe, amikben számok helyett mindenféle ógörög karakterek szerepelnek.
Vagyis a kvantumfizika témához magától értetődő módon valamiféle alapozó művet válaszottam, ami a magamfajta kívülállóknak is érthetően elmagyarázza, miért vagyunk a porszemnél is kisebbek a világegyetemben zajló folyamatokhoz képest.

Hogyaszongya, „Egyszerűen Hawking”? Nosza!
„Hawking úttörő felismetése a fekete lyukak kvantumszétsugárzásáról Boltzmann definícióján alapszik, ugyanis Hawking bebizonyította, hogy minden fekete lyuknak van entrópiája (S) – és éppen ezért hőmérséklete is. S arányos a fekete lyuk „felületével”, pontosabban: eseményhorizontjának A felületével. Ezenkívül az entrópia csak remészeti állandóktól függ: A Boltzmann állandótól (k) a fénysebességtől (c) a Planck-állandótól (ℏ) és a gravitációs állandótól (G). Hawking felfedezése szerint a fekete lyuk entrópiája S = Akc˄3/4ℏG.”

Hawking… Egyszerűen.
MIÉRT HAZUDSZ NEKEM???

Egyébként ez egy meglehetősen igényes kis kiadvány, jó kézbe fogni, pofás rajzok vannak benne, de attól tartok, nem sikerült a lényegét megértenem, hogy mi is ez az egész. Az alapfogalmakat elég jól tisztázza (hé, már tudom, mi az az eseményhorizont, még ha ezt most így hirtelenjében nem is tudnám definíciószerűen visszaadni), van már egy általános képem az ősrobbanásról, vagy hogy akkor mi is ez a multiverzum-izé, mi lesz a fekete lyukba eső információval (ők se tudják, csak találgatnak) de ami szerintem a kötet lényege, az az, hogy elég jó érzékletes hasonlatok és metaforák vannak benne. Hogy ha a Föld teljes tömege fekete lyukká sűrűsödne, akkor csak akkora lenne a bolygó, mint egy üveggolyó. Vagy hogy a kvazárok, a galaxisok izzó középpontjai milyen erősek is: ha egy galaxis olyan kicsi lenne, mint Berlin, akkor az aktív centruma csak akkora lenne, mint egy porszem a Brandenburgi kapun. Ez a porszem mégis olyan erősen világítana, mint a nagyváros összes égője együttesen. Vagy hogy a fiatal univerzim 10-30 másodperc alatt nőtt 1030-szorosára – ez annak felel meg, mintha egy ötforintos érme a Tejútrendszer méretének tízmilliószorosára nőne.
Van szó ezen kívül még téridőrengésekről, gravitációs hullámokról, féregjáratokról és kvantumhabokról, meg ilyen finomságokról, ami jó volt arra, hogy megállapítsam: eccerű vagyok, mint a faék, sajnálatosan.
De. DE!
Amikor a soron következő Korongvilág regényben amit olvastam, Terry Pratchett az ősrobbanás pillanatára vitte a szereplőit, akkor azon kaptam magam, hogy van fogalmam arról, mit is parodizál, milyen fogalmakat forgat ki önmagukból.
Ami nem volt egy rossz érzés.

(Kép: Stephen Hawking a Star Trek: Az új nemzedék című sorozatban önmagát alakítva pókerezik albert Einsteinnel, Isaac Newtonnal, és az android Datával. Nyer.)
https://www.youtube.com/watch…

Kapcsolódó könyvek: Rüdiger Vaas: Egyszerűen Hawking!

Rüdiger Vaas: Egyszerűen Hawking!
6 hozzászólás