Rosie_K 0

1071.
„– Nem is tudom, kapitány. Amikor legutóbb bíztam magában, végül lepisált egy majom, letartóztattak Dubajban, és prostit csináltam magamból Amszterdamban.”

„– Rengeteg vér van a pucámban – húztam ki magamat.
– Aha. És mikor vállaltál legutóbb kockázatot?
– Két nappal ezelőtt, amikor egy őrült tanácsára akivel összefutottam a bárban, felültem egy Brazíliába tartó repülőre.
– Rendben. Ezt aláírom. Ahhoz kellett némi merészség. De mikor kaptál utoljára igazi adrenalinlöketet? Ami olyan erővel zúdult át az ereiden, hogy azt hitted, azelőtt nem is éltél igazán?
Erre pontosan tudtam a választ. Amikor tegnap beszállt a taxiba. Csak nem volt elég vér a pucámban, hogy eláruljam neki.
– Nem emlékszem rá – feleltem.”

„– Carter Clynes kapitány, szolgálatára! – szalutált két ujját a homlokához téve.
– De…de…van elég tapasztalatod?
– Rengeteg tapasztalatom van – mozgatta meg Carter csibészesen a szemöldökét.
– De most komolyan. Itt az életemről van szó.
– Amit mindjárt a kezembe helyezel. Szerencsés hölgy vagy.”

„- A konyhába megyek, és csinálok magunknak ovos picantes e salsichdt.
– Hmm… az biztos finom lesz.
– De még mennyire! Imádni fogod a kolbászomat – kacsintottam rá, és faképnél hagytam.”

„– Mindketten zakkantak vagyunk. Lehet, hogy ez a dolog lényege. Talán egy kicsit önmagunkat látjuk egymásban. Két elcseszett rész, ami együtt csodás egészet alkot. Külön csődtömegek, de együtt… sikertörténet. Tudom, hogy nem egyszerű a helyzet. Tudom, hogy döntések előtt állsz.”