Riru 3


Összes kitüntetés 3


Kedvenc könyvek 12

Krúdy Gyula: A podolini kísértet
Toni Morrison: A kedves
Ivo Andrić: Híd a Drinán
Charles Dickens: Copperfield Dávid
Bálint Tibor: Zokogó majom
Tersánszky Józsi Jenő: Kakuk Marci
Panait Istrati: Pusztai bogáncsok
Émile Zola: A Patkányfogó
Peter Hessler: Két év Kínában
Peter Hessler: Kína országútjain
Fukadzava Hicsiró: Zarándokének
Sánta Ferenc: Az ötödik pecsét

Kedvenc szereplők: Tersánszky Józsi Jenő


Aktuális olvasmányok

Jorge Amado: Flor asszony két férje
Némethné Hock Ildikó – Kész Zoltán: 1000 Questions 1000 Answers
>!
2017. március 21., 19:08

Némethné Hock Ildikó – Kész Zoltán: 1000 Questions 1000 Answers Társalgási gyakorlatok az angol felsőfokú nyelvvizsgákra és emelt szintű szóbeli érettségire

>!
2016. november 3., 16:16
2 hozzászólás

Utolsó karc

>!
Riru

A phanszori (hangul: 판소리) vagy koreai népi opera egy narratív zenei előadásmód a koreai kultúrában, hasonló az énekbeszédhez. Az előadás szereplői az énekes, aki énekkel, narrációval és dramatizált testbeszéddel, kezében legyezővel egy történetet mesél el, és a dobos, aki kíséri. Az előadás több órás is lehet. A phanszori a phan („tér, szabadtér”) és szori („hang” vagy „éneklés”) szavak összetétele, eredetileg ugyanis nyílt tereken, például piactereken léptek fel az előadók. A műfaj eredete a 17. század végére vezethető vissza, valószínűleg a sámánénekekből fejlődött ki. Ma már csak öt eredeti phanszori művet ismernek, azonban a 20. században születtek új darabok is. Az idők folyamán többféle változata is kialakult, így van például kajagumkísérettel előadott phanszori és létezik színházban előadott, többszereplős változat is. A phanszori összetett zenei és énektechnikát kíván meg a művelőitől, ahol a dobos szerepe éppen olyan lényeges, mint az énekesé. Eredetileg interaktív műfaj, ahol a közönség is aktívan részt vett az előadásban.
A műfaj legkiválóbb képviselőit mesterénekesnek nevezik, a Csoszon-korban a legjobb mesterénekeseket a nemesség is megbecsülte, alacsony származásuk ellenére is. Egyes nagy mesterek iskolákat hozták létre, melyeknek saját jellegzetességeik voltak énektechnika és előadásmód terén. Az eredetileg csak férfiak által művelt műfajba később a nők is bekapcsolódtak. A modern Dél-Koreában a hagyomány őrzésével foglalkozó legkiválóbb phanszoriénekeseket az állam „élő nemzeti kinccsé” nyilvánította.
2003-ban a phanszorit az UNESCO felvette az emberiség kulturális örökségének listájára.
https://www.youtube.com/watch?v=ZU0mewGnTQQ