pwz  ISP 2415



Kedvenc könyvek 142

Rockenbauer Pál: Amiről a térkép mesél
Márai Sándor: A kassai polgárok
Szerb Antal: A Pendragon legenda
James Fenimore Cooper: Az utolsó mohikán
Arthur C. Clarke: Randevú a Rámával
Andrew Dettre: The First 15 Years of St. George-Budapest (1957-1972)
Balassa Imre – Gál György Sándor: Operák könyve
Bolgár István: Suttyó, a Császár
Bálint Ágnes: Mazsola
David Attenborough: Élet a Földön
Dohár Péter: Kis angol nyelvtan
Gárdonyi Géza: Egri csillagok

Kedvenc sorozatok: Edgar Wallace Afrika-könyvek, Magyarország várainak topográfiája, Országos Kékkör igazolófüzetek, Strobl Alajos köztéri szobrai

Kedvenc kiadói sorozatok: Az Ötéves Terv Kiskönyvtára, Delfin könyvek

Kedvenc alkotók: B. Traven, John Steinbeck

Kedvenc kiadók: Metropolis Media

Hirdetés

Aktuális olvasmányok

Mayne-Reid: A skalpvadászok
>!
2020. január 26., 23:42
>!
Révai, Budapest, 1928
198 oldal · keménytáblás · Fordította: Kürthy Emil · Illusztrálta: Nasser Magda
Hirdetés

Utolsó karc

>!
pwz ISP
Túrák és kirándulások, természetkedvelés

Túrázzunk, kiránduljunk ősszel is legalább ötször november végéig! 5/5
Várkör és a -hegy Sátoraljaújhelyen, 2019. október 31.

    1. Nem tudok szabadulni Sátoraljaújhelytől és környékétől! :D
Második őszi túrám – Sátoraljaújhelyen és környékén – leírásakor (https://moly.hu/karcok/1361308) már jeleztem, hogy adandó alkalommal mindenképp visszatérek, hiszen itt (is) sok a felfedezésre váró hely. Nos, egy hónappal később, október 31-én, ismét csütörtökön, már megint a Füzesabony – Sátoraljaújhely közötti vonaton zötyögtem, ahol Szerencsig (de előtte az Eger – Füzesabony járaton is) egy ismerőssel közösen utaztam, akivel kölcsönösen szóval tartottuk egymást, így gyorsan elröpült az idő. Most egy, a Rockenbauerék, vagyis a Másfélmillió lépés… forgatásának idején (1979) nem látható, akkoriban még a föld alatt levő várról akartam minél többet megtudni. Ez a sátoraljaújhelyi vár, ami a várostól nyugat, dél-nyugatra található, 334 méter magas Várhegyen állt. Fura, mert ezt a várat nem a Habsburgok döntötték romba, (mint annyi más erősséget a Rákóczi-szabadságharc után) hanem az idő, az enyészet. Az 1540-es évekre magára hagyták, szerepét a nem messze innen felépült sárospataki vár (akkoriban még csak az Öregtorony állt) és az ott kialakított erődrendszer vette át. Sokáig össze is keverték a két várat, mivel a régi adománylevelekben is Patak (Potok) váraként említették, így egészen a 2000-es évek végéig itt komoly régészeti feltárás nem is volt. Most viszont van, ami bárki által és bármikor meglátogatható. Lényegében élőben lehet követni, ahogy a sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeum munkatársai – az ELTE régészhallgatókkal és a helyi civilekkel közösen – szó szerint előbányásszák a több méteres omladék alól a meglehetősen nagy, az Árpád-kortól az 1540-es évekig használatban levő várat. Ha sikerül kibontani, akkor ez azon kevés váraink egyike lesz, ami tényleg a középkori, török hódítás előtti állapotokat fogja majd megmutatni. Igazi ritkaság ez, hiszen váraink többségét a Rákóczi szabadságharcig – sokszor még utána is – folyamatosan átépítették a kor követelményeinek megfelelően, ezért ma ezeket nehéz csak egy-egy korszakhoz kötni. Itt sokkal könnyebb lesz a helyzet.

2. Pataki vár?
    Most is a vasútállomástól, az Alföldi Kéken indultam el a belváros felé. A változatosság kedvért ezúttal a Kék+ jelzésen tértem le, ami korábban Kék- volt. A Fejes, majd Májuskút utcát követve kapaszkodtam egyre feljebb a Várhegy és a Szárhegy közötti nyeregben. Kétoldalt kezdetben lakóházak, majd telkek, szőlők, gyümölcsösök váltották egymást.
    Csak érdekességként, 1979-ben a Másfélmillió lépés… stábja ezen az úton tért le a kékről és sétált be Sátoraljaújhelyre. :) Miért? Akkoriban a K négyzet jelölést kapta ez az út. A pecsételőhelyet a korábbi Várhegyi turistaháznál alakították ki. Érthető volt akkoriban a választás, hiszen a Nagy-Nyugodó (ma OKT-pecsételőhely) után csak néhány lépést kellett tenni a Kis-Nyugodó nyerge felé (ez ma jelzetlen erdei út), ahonnan a régi ródli(szánkó)pálya vezetett le egészen a Várhegyi turistaházig. Az épületet már a TV-stáb is romos állapotban találta, pedig egy évvel korábban (1978), az ún. „előbejárás” idején még jó állapotban volt… A mai térképek már csak a helyét jelzik…
    A sátoraljaújhelyi vár – és a Várhegy – két oldalról közelíthető meg. Az egyik meglehetősen meredek. Erre a délnyugati útra azt írják a térképek, hogy „Nehezen járható”. A másik – északi, majd keleti irányba elforduló – inkább családbarátabbnak nevezhető. Mindkettőt kipróbáltam: a nehezet felfelé, a könnyűt lefelé. :D Előtte azonban – jó szokásomhoz híven – most is felmentem a Nagy-Nyugodóra, vagyis az OKT pecsételőhelyéig. Onnan mentem vissza egészen a Májuskút utca végéig, majd ott jobbra fordulva elsétáltam a régi Várhegy üdülő és tábor bejáratáig. Ezen most nem lehet átmenni, csak a kerítés mentén megkerülni, ugyanis a túlsó oldalán indul az a bizonyos „Nehezen járható út”! :D Amikor arra jártam, éppen elektromos vezetékeket fektettek, úgyhogy a fák között még a gödröket is át kellett ugrálnom oda és vissza. Ez a bizonyos jelzetlen, „Nehezen járható út” az elején nem is olyan nehéz. De aztán hirtelen meredeken nekivezet a hegynek. Látható, hogy régen igyekeztek kiépíteni egy kis feljárót, mivel falépcsők maradványai bukkannak elő a földből. A probléma az, hogy ezt elég régen csinálták. ;) Esős, nedves időben ember legyen a talpán, aki itt felmegy! :D Bot nélkül meg pláne! :D
    Odafent viszont érdekes látvány fogad. A plató déli, síkság felé néző részén látszik, hogy már régóta, 2007 óta dolgoznak a régészek. Állnak a falak, sok nyílás és ablakkeret a helyén és még a ciszternák (víztáróló helyek) is ki lettek tisztítva. Északon, a hegyek felé sok izgalmas falrészt vettem észre. Ezeket 2016-ban kezdték kibontani. A Zemplén TV akkor készült összeállítása ezen a részen még a munka elejét mutatja. Most már sokkal többet lehet látni ezen a területen is.

https://www.youtube.com/watch… (2016-ban készült 22 perces kisfilm. Jól összefoglalja, amit erről a várról tudni érdemes.)

Egy kis szlovák csoport és én voltam fent ezen a csütörtöki napon. A régészek már nem dolgoztak, ellenben két helyi munkaerő, akik a törmelék eltakarításán fáradoztak, igen. Velük beszélgettem egy jót. Meg végig is jártam a teljes feltárást, miközben sok érdekességre hívták fel a figyelmem. A sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeum a restaurálás után folyamatosan kiállítja az itt talált leleteket. Erről és a várfeltárás eddigi menetéről több összefoglaló anyag is készült. Ezeket ajánlom olvasásra:
https://www.patakiregesz.hu/ma_files/ujhelyivar.pdf
http://kazinczyferencmuzeum.hu/egy-eltunt-var-nyomaban/

Mai szemmel furcsa, hogy 2007-ben, az akkor indult Magyarország várainak topográfiája sorozat elsőként elkészült, Borsod-Abaúj-Zemplén megye várait bemutató része milyen keveset tudott még bemutatni akkoriban erről a várról.
„A Várhegy hosszúkás hegynyúlvány, körös-körül meredek oldalakkal. Hosszú, keskeny platójának szélét természetes perem jelzi, melyen mesterséges erődítésnek nincs nyoma a felszínen. A hegytetőn több nagyméretű mélyedés van egymás mellett, újkori bolygatások nyomaként.(106. oldal)
Azóta teljesen másként néz ki ez a terület.

Ha úgy látogatod meg ezt a helyet, hogy előtte egy kicsit felkészülsz, mondjuk, elolvasod a fenti két linken található infókat és el is mész megnézni a Kazinczy Ferenc Múzeumba a kiállítást az innen származó leletekkel (http://kazinczyferencmuzeum.hu/regeszeti-gyujtemeny/), akkor sok „hűha” élményben is lehet részed. Ha meg még beszélgetsz is az ott dolgozókkal, akkor pláne! :D A Zemplénben túrázóknak feltétlenül ajánlom ezt az újra kiásott és feltárt várat. 10-15 év múlva komoly bemutatóhely lesz a sátoraljaújhelyi vár. Azonban mennyivel érdekesebb lesz úgy visszamenni, hogy láttad a kezdeteket! Most! :D Ilyen nem nagyon lesz a következő évtizedekben Magyarországon! Ez tutifix! :D
Ha bárkinek kedve van hozzá, akár egy közös túrát is szervezhetünk jövő nyáron ide. :)
    Lefelé a másik, könnyebb, szerpentinúton jöttem, így állítom, hogy ezen keresztül bárki felmehet a Várhegyre. Bár ez még mindig jelzetlen út, viszont én most már tudom, hogy merre és hol megy! :D Könnyű, 8,3 km-es túra, de ha az elején a Nagy-Nyugodó környékén még csalingázunk egy kicsit és „lenézünk” mondjuk a korábbi karcomban említett Cholnoky-gejzírkúpig, vagyis a Tánchelynek nevezett pihenőhelyig, majd visszafelé netán lejövünk a régi ródlipályán, a Várhegyi turistaház maradványa mellett, akkor akár 10 km fölé is mehetünk. Viszont a Várhegyen kell a nézelődésre szánt idő, mert ilyet, egy komplett régi vár kiásását nem sűrűn követhetjük manapság nyomon.

* * * * *
Előző részek:
5/1 – https://moly.hu/karcok/1360925
5/2 – https://moly.hu/karcok/1361308
5/3 – https://moly.hu/karcok/1362242
5/4 – https://moly.hu/karcok/1362943

* * * * *
@pwz 5/5
2019. október 31.
Várkör és a -hegy Sátoraljaújhelyen. Táv: 8,3 km; Szint fel: 325 m; Le: 326 m
https://turistautak.openstreetmap.hu/mentettutv-1572643189bxv5

Kép forrása: saját
Balra fent (A Várhegy platójának déli része, előtérben az egyik ciszterna, háttérben falak, ablakkeretekkel); Balra lent (A Várhegy platójának északi része; azt az ajtókeretet is lehet látni, amit a Zemplén TV filmjében még alátámasztva mutatnak; azóta beépítették a falba. Jobbra a sittet és egyéb dolgokat szállító „lift” végpontja); Jobb oldal (Ez a „lift” csak anyagszállításra használható… :D Erre, itt vezet a „könnyű út”)

Kapcsolódó könyvek: Nováki Gyula – Sárközy Sebestyén – Feld István: Borsod-Abaúj-Zemplén megye várai az őskortól a kuruc korig · Országos Kéktúra

Nováki Gyula – Sárközy Sebestyén – Feld István: Borsod-Abaúj-Zemplén megye várai az őskortól a kuruc korig
Országos Kéktúra

Kapcsolódó alkotók: Rockenbauer Pál

6 hozzászólás