Próza_Nostra U
Karcok 645
Jövő heti eseményünkkel kapcsolatos infókat itt találjátok:
https://moly.hu/esemenyek/barath-katalin-es-laszlo-zoltan-konyvbemutato
Kapcsolódó könyvek: Baráth Katalin: Afázia · László Zoltán: Mindig egyre több
„A szöveg legszebb részei az eredettörténetek és a gyakran töredékes, mozaikszerű meserészletek. Az írónő leírásai, hasonlóan Az Éjszakai Cirkuszhoz, gazdag, részletes képekben bontakoznak ki. Az olvasó szeme előtt festményszerűen jelennek meg a Kikötő arany színű termei a plafonig érő könyvespolcokkal, macskákkal és labirintusszerű folyosókkal.” – írja szerzőnk a Csillagtalan tenger világáról.
Kapcsolódó könyvek: Erin Morgenstern: Csillagtalan Tenger
„[…] Muir játszik a különböző zsánerekkel és trendi témákkal. Viszont ahelyett, hogy kategóriákba sorolnánk, miszerint ez a kötet krimi, sci-fi, LMBTQ vagy fantasy tizen-, huszonéves szereplőkkel – ami a YA- vagy NA-hagyományt felidézheti – inkább hibrid, szinkretikus műként érdemes tekinteni rá, ahol különböző műfajok motívumai érvényesülnek.” – osztja meg szerzőnk, Borbíró Aletta a Fumax kiadó kötetének zsáner- és témabesorolásával kapcsolatos gondolatait mai cikkünkben.
Kapcsolódó könyvek: Tamsyn Muir: Gideon, a Kilencedik
Két részes lapszemlénkben a Prae folyóirat 2020/4., spekulatív fikcióval foglalkozó számát vesézte ki részletesen Borbíró Aletta:
„Összességében egy színes és izgalmas válogatásra sikeredett a Prae spekulatív fikciós különszáma. A heterogenitás nemcsak abban látszik, hogy a fantasztikus irodalom és a szépirodalmi szerzők fantasztikumból merítő szövegei keverednek, hanem abban is, hogy a tanulmányok és esszék szerzői sem feltétlenül az akadémiai élethez kötődnek, hanem az irodalmi élet más részeiből szemlélik a szövegeket. A novellák és versek esetében különösen izgalmas azt látni, hogy az eltérő területen, más-más olvasói közösségeknek alkotó szerzők hogyan dolgoznak a fantasztikus irodalom elemeivel: akadnak kerek történetek, bepillantások, és szatirikus szövegek is, amelyek bemutatják, hogy milyen kiterjedt is a fantasztikum területe.”
http://www.prozanostra.com/iras/spekulativ-fikcio-kanon…
http://www.prozanostra.com/iras/spekulativ-fikcio-kanon…
Két részes lapszemlénkben a Prae folyóirat 2020/4., spekulatív fikcióval foglalkozó számát vesézte ki részletesen Borbíró Aletta:
„Összességében egy színes és izgalmas válogatásra sikeredett a Prae spekulatív fikciós különszáma. A heterogenitás nemcsak abban látszik, hogy a fantasztikus irodalom és a szépirodalmi szerzők fantasztikumból merítő szövegei keverednek, hanem abban is, hogy a tanulmányok és esszék szerzői sem feltétlenül az akadémiai élethez kötődnek, hanem az irodalmi élet más részeiből szemlélik a szövegeket. A novellák és versek esetében különösen izgalmas azt látni, hogy az eltérő területen, más-más olvasói közösségeknek alkotó szerzők hogyan dolgoznak a fantasztikus irodalom elemeivel: akadnak kerek történetek, bepillantások, és szatirikus szövegek is, amelyek bemutatják, hogy milyen kiterjedt is a fantasztikum területe.”
http://www.prozanostra.com/iras/spekulativ-fikcio-kanon…
http://www.prozanostra.com/iras/spekulativ-fikcio-kanon…
„A kritikai kultúratudomány szörnyetegekkel foglalkozó kutatói között széles körű egyetértés van abban, hogy a fantasztikus szörnyszülöttek megalkotásával az írók és művészek mindig az adott kor társadalmi feszültségeit, félelmeit próbálják megtestesíteni, hiszen a popkultúra akkor igazán sikeres és marad emlékezetes, ha az emberi psziché bugyraiból feltörő rettegés mellett az adott társadalmat foglalkoztató történelmi és filozófiai kérdések, szorongásra okot adó események is beleszövődnek egy-egy szörny alakjába. A monster studies arra vállalkozik, hogy egyensúlyt teremtsen azon értelmezések között, melyek szerint a szörny erejét egy tudatalatti, mély evolúciós rétegekbe is lenyúló, ösztönszerű viszolygás adja, és azok között, amelyek rámutatnak, hogy a mű keletkezése hogyan reflektál azokra a létbizonytalanságokra, amelyekkel a szörny közönsége szembetalálja magát a mindennapi életben.” – írja személyes hangvételű cikkében Makai Péter az Athenaeum kiadó legújabb tanulmánykötetéről. Olvasgassatok szörnyekről ebben a nagy melegben :)
Kapcsolódó könyvek: Limpár Ildikó (szerk.): Rémesen népszerű
„A kritikai kultúratudomány szörnyetegekkel foglalkozó kutatói között széles körű egyetértés van abban, hogy a fantasztikus szörnyszülöttek megalkotásával az írók és művészek mindig az adott kor társadalmi feszültségeit, félelmeit próbálják megtestesíteni, hiszen a popkultúra akkor igazán sikeres és marad emlékezetes, ha az emberi psziché bugyraiból feltörő rettegés mellett az adott társadalmat foglalkoztató történelmi és filozófiai kérdések, szorongásra okot adó események is beleszövődnek egy-egy szörny alakjába. A monster studies arra vállalkozik, hogy egyensúlyt teremtsen azon értelmezések között, melyek szerint a szörny erejét egy tudatalatti, mély evolúciós rétegekbe is lenyúló, ösztönszerű viszolygás adja, és azok között, amelyek rámutatnak, hogy a mű keletkezése hogyan reflektál azokra a létbizonytalanságokra, amelyekkel a szörny közönsége szembetalálja magát a mindennapi életben.” – írja személyes hangvételű cikkében Makai Péter az Athenaeum kiadó legújabb tanulmánykötetéről. Olvasgassatok szörnyekről ebben a nagy melegben :)
Kapcsolódó könyvek: Limpár Ildikó (szerk.): Rémesen népszerű
„A kritikai kultúratudomány szörnyetegekkel foglalkozó kutatói között széles körű egyetértés van abban, hogy a fantasztikus szörnyszülöttek megalkotásával az írók és művészek mindig az adott kor társadalmi feszültségeit, félelmeit próbálják megtestesíteni, hiszen a popkultúra akkor igazán sikeres és marad emlékezetes, ha az emberi psziché bugyraiból feltörő rettegés mellett az adott társadalmat foglalkoztató történelmi és filozófiai kérdések, szorongásra okot adó események is beleszövődnek egy-egy szörny alakjába. A monster studies arra vállalkozik, hogy egyensúlyt teremtsen azon értelmezések között, melyek szerint a szörny erejét egy tudatalatti, mély evolúciós rétegekbe is lenyúló, ösztönszerű viszolygás adja, és azok között, amelyek rámutatnak, hogy a mű keletkezése hogyan reflektál azokra a létbizonytalanságokra, amelyekkel a szörny közönsége szembetalálja magát a mindennapi életben.” – írja személyes hangvételű cikkében Makai Péter az Athenaeum kiadó legújabb tanulmánykötetéről. Olvasgassatok szörnyekről ebben a nagy melegben :)
Kapcsolódó könyvek: Limpár Ildikó (szerk.): Rémesen népszerű
Eheti cikkünkben a Monstress-sorozat harmadik kötetjéről olvashattok:
Kapcsolódó könyvek: Marjorie Liu: Monstress: Fenevad 3. – Rejtek
Eheti cikkünkben a Monstress-sorozat harmadik kötetjéről olvashattok:
Kapcsolódó könyvek: Marjorie Liu: Monstress: Fenevad 3. – Rejtek