pistika P 479



Kedvenc könyvek 12

Brian K. Vaughan: Saga 1. (angol)
Bryan Lee O'Malley: Snotgirl 1. – Green Hair Don't Care
Joe Kelly: I Kill Giants
John Layman – Rob Guillory: Chew 1. – Taster's Choice
John Allison – Whitney Cogar: Giant Days 1.
Ulli Lust: Today is the Last Day of the Rest of Your Life
Alan Moore: Watchmen (angol)
Bill Willingham: Fables 2. – Animal Farm
Kieron Gillen: Die 1. – Fantasy Heartbreaker
Csepella Olivér: Nyugat + zombik
Richard McGuire: Here
Fred Duval – Michel Bussi: Black Water Lilies

Kedvenc sorozatok: Fables, Giant Days, Hilda, Saga

Hirdetés

Aktuális olvasmányok

Kiss Judit – Szebeni Péter (szerk.): Cska
Kiss László – Bérczesi Róbert: Én meg az ének
Stanisław Lem: Kiberiáda
Catherynne M. Valente: Space Opera
Craig Thompson: Blankets
>!
2020. július 29., 17:36

Naponta csak egy történetet, hogy sokáig tartson.

Kiss László – Bérczesi Róbert: Én meg az ének Behúzott szárnyú felfelé zuhanás

>!
2019. május 2., 19:38
>!
Athenaeum, Budapest, 2019
336 oldal · ISBN: 9789632938158
>!
2018. november 4., 00:22
>!
2018. október 19., 22:25
>!
2018. október 1., 01:49
Hirdetés

Utolsó karc

pistika P>!
Túrák és kirándulások, természetkedvelés

2020-07-13 | Országos Kéktúra 18. (2/?) | Katalinpuszta — Naszály — Ősagárd
Kb 17km és 720m emelkedő
https://my.viewranger.com/track/details/MTUxMzM0MzQ= Térkép, adatok és galéria)

Idén először kivettem egy szabadnapot, hogy hétfőn eredjek útnak. Vegyes és erős érzelmes túra, nagyon mély pontokkal amiket egész egyszerűen gyűlöltem, de így az idő múlásával és megnyugodva azt mondom valószínűleg megérte a kilátásért azért megjárni.
Katalinpusztai turista központ jópofának tűnik a mellette lévő tanösvényekkel és sok minden mással, csak kis időt szöszöltem ott, többet érdemelt volna.
Rockenbauer Pál kopjafáját meglátogattam, tiszteletemet tettem ha már erre jártam.
Naszályra felmenni nagyon fárasztó volt, egyáltalán nem élveztem, fejemben végig az idegesített, hogyha lekésem a buszt, 4 órát kell várnom a következőre Ősagárdon. Kilátóba fel se mentem, de annak ellenére volt szerencsém Mátráig érő kilátásban. Lefelé menet majdnem ugyanannyira kimerítő volt, csak más izmokon keresztül.

Túl stresszes volt, túl kifárasztó, de legalább jó érzéssel tölt el Árpád-hídról nézve (ha látszik) a Naszály, hogy na, egyszer legalább az is meg lett mászva.

5 hozzászólás