pat P 26



Kedvenc könyvek 33

Szabó Magda: Az őz
Philip K. Dick: VALIS
Neil Gaiman: Amerikai istenek
Viktor Pelevin: A Metamor Szent Könyve
Ljudmila Ulickaja: Kukockij esetei
Arkagyij Sztrugackij – Borisz Sztrugackij: A hétfő szombaton kezdődik
Raana Raas: Kiszakadtak
David Mitchell: Szellemírók
Hermann Hesse: Sziddhárta
Vámos Miklós: Anya csak egy van
Murakami Haruki: Kafka a tengerparton
Walter Moers: Az Álmodó Könyvek Városa

Kedvenc alkotók: Adrian Tchaikovsky, Alan Hollinghurst, Alastair Reynolds, Arkagyij Sztrugackij, Borisz Akunyin, Catherynne M. Valente, Christopher Moore, Damien Broderick, Dan Simmons, David Brin, David Mitchell, Douglas Adams, Douglas Coupland, Isaac Asimov, Jacek Dukaj, Kurt Vonnegut, Lauren Beukes, Lázár Ervin, Lénárd Sándor, Ljudmila Ulickaja, M. Nagy Miklós, Margaret Atwood, Mark Haddon, Michael Cunningham, Murakami Haruki, Nagy Katalin, Neal Stephenson, Neil Gaiman, Orson Scott Card, Philip K. Dick, Silvana De Mari, Sofi Oksanen, Szabó Magda, Szergej Lukjanyenko, Terry Pratchett, Ursula K. Le Guin, Veres Attila, Viktor Pelevin, Vladimír Páral

Hirdetés

Aktuális olvasmányok

Tom Sweterlitsch: Angyalok pokla
Hirdetés

Utolsó karc

>!
pat P
Sci-fi első bekezdés

685.

Egyszer volt, hol nem volt, egy Föld nevű, kis, vizes és ingerlékeny bolygón egy Olaszország nevű kis, vizes, ingerlékeny országban született egy halk szavú, rendkívül szimpatikus úriember, bizonyos Enrico Fermi, akit családja olyannyira túlféltett, hogy úgy érezte, okvetlenül fel kell találnia az atombombát. Miközben felfedezte az eladdig bénítóan félénk részecskéket és transzurán elemeket, valamint plutóniumban turkált a nukleáris ajándékdoboz alján elrejtett csemege után kutatva, valahogy szakított időt arra is, hogy eltöprengjen a problémán, amely utóbb Fermi-paradoxon néven híresült el. Ha még soha nem találkoztál ezzel a fülbemászó mondókával, íme: a galaxisban több milliárd, a mi jó öreg, ismerős és kézre eső napunkhoz hasonló csillag található, és ezek közül sok jóval előrehaladottabb korú, mint a mi nagy, sárga matrónánk, és lehetséges, hogy némelyik ilyen csillagnak a mi jó öreg és ismerős Földünkhöz hasonló bolygói vannak, és az ilyen bolygók, amennyiben kifejlődhet rajtuk az élet, nagy valószínűséggel előbb vagy utóbb el is jutnak odáig, így aztán valakinek odakint mostanra már meg kellett volna valósítania a csillagközi utazást, ebből kifolyólag pedig még az 1940-es években elérhető meghajtás abszurd és primitív vánszorgását figyelembe véve is néhány millió év alatt kolonizálni lehetne a teljes Tejutat.

18 hozzászólás