Kilenc éve vagyok itt a molyon (plusz apró), ami elég kerek szám ahhoz, hogy az újév alkalmából egy kicsit végiggondoljam, mit is csinálok itt, hogyan és miért.
Az első években még erősen a saját komfortzónámon belül maradtam. Ötből talán ha egy könyvet olvastam angolul, azokat is csak már ismert szerzőktől, és az olvasásaim legalább egyharmada újraolvasás volt. Ehhez képest az utóbbi két-három évben a nyelveknél beállt a fele-fele arány, újraolvasásokra pedig szinte már nem is hagytam magamnak időt. Tavaly kerek hatvan új szerzővel ismerkedtem meg, viszont egyetlen megkezdett sorozatból sem olvastam egynél több részt.
Úgy érzem, túl sok célt állítok magam elé, és általában nem tudom megállni, hogy ezeket ne teljesítsem. (Már most van egy ötven könyvből álló listám, amit el kéne olvasni az idén.) Talán ideje lenne visszafogni magam, és nem kéne lecsapni minden létező újdonságra, ami elém kerül. Szeretnék megint többet foglalkozni a régi könyveimmel, vagy még 2025 előtt befejezni Adrian Tchaikovsky-tól a Shadows of the Apt sorozatot :)
Ehhez jön még az értékelésekre fordított idő. Évi 150 szöveges értékelést kiizzadni elég sok munkával járt, úgyhogy ennek most vége. Abban egyébként sem találok már igazi élvezetet, hogy megírjam egy népszerű könyv margójára a tizedik vagy a huszadik kritikát. Ismeretlen könyvekről ugyan szeretek írni (egyébként is rossz nézni az üres adatlapokat), de ezek többségére meg úgy látom, hogy nincs nagy igény. Szóval, ha valamit megfogadok ebben az évben, akkor az legyen ez: mostantól hetente csak egy értékelést készítek, és csak arról, amiről tényleg van mit mondani.
