Nazanszkij  225




Kedvenc könyvek 22

A. I. Kuprin: Válogatott elbeszélések
Takács Ferenc (szerk.): Amerikai elbeszélők
Czesław Miłosz: Múzsáim palotája
Pálfalvi Lajos (szerk.): Huszadik századi lengyel novellák
Federico García Lorca: Federico García Lorca legszebb versei
Vajda György Mihály (szerk.): Mai osztrák elbeszélők
Theodor Fontane: Jenny Treibel / Stine
Tömörkény István: Válogatott novellák
Toivo Pekkanen: Egy falat kenyér
Pablo Neruda: Chile
Alekszandr Szolzsenyicin: Ivan Gyenyiszovics egy napja
Anton Pavlovics Csehov: Anton Pavlovics Csehov művei I-IV.

Kedvenc alkotók: Anton Pavlovics Csehov, Móricz Zsigmond, Orhan Pamuk, Otar Csiladze


Aktuális olvasmányok

Alekszandr Szolzsenyicin: A Gulag szigetvilág
Babits Mihály: Babits Mihály összegyűjtött versei
J. G. Farrell: Zavaros idők
Katherine Anne Porter: Fakó ló fakó lovasa
Thomas Hardy: A weydoni asszonyvásár
Nagy Lajos: A tanítvány / Kiskunhalom / A falu álarca
Dsida Jenő: Versek
Lev Tolsztoj: Anna Karenina
Lev Tolsztoj: Háború és béke
Lev Tolsztoj: Mindennapra
Joseph Conrad: Lord Jim
Guy de Maupassant: Maupassant összes elbeszélései I-II.
Louis Aragon: A bázeli harangok
Hahner Péter: Újabb 100 történelmi tévhit
Wole Soyinka: A fékevesztettség évada
Igor Newerly: Egy boldog élet
Anton Pavlovics Csehov: Anton Pavlovics Csehov művei I-IV.
Truman Capote: Hidegvérrel
Jorge Semprún: A nagy utazás
James Joyce: Ifjúkori önarckép
Ivan Olbracht: Anna / Átok völgye / Vándorcirkusz
Mihai Eminescu: Eminescu költeményei
Günter Grass: Vesztfál csevely
Arnold Zweig: A wandsbeki hentesbárd
William Faulkner: Példabeszéd
Lamar Waldron: A Kennedy-gyilkosság elhallgatott története
Edward Stachura: Előre, égiek
Illyés Gyula: Petőfi Sándor
Sarkadi Imre: Az önámító halála
H. G. Wells: A bűvös bolt
Alekszandr Szolzsenyicin: Együtt
Honor Tracy: Szép kis naplemente
Szergej Jeszenyin: Szergej Jeszenyin válogatott művei
George Gordon Noël Byron: Byron válogatott művei I-II.
Simor András (szerk.): Hispán-amerikai költők tára
Henry James: Maisie tudja
Rudyard Kipling: A fantomriksa
John Steinbeck: Kedves csirkefogók
Vas István: Hét tenger éneke
Ágoston Hugó (szerk.): Morel találmánya
Kertész Imre: Gályanapló
Kosztolányi Dezső (szerk.): Idegen költők
Virginia Woolf: A hullámok
Ivan Szergejevics Turgenyev: Elbeszélések
J. M. G. Le Clézio: Terra amata
Szent Biblia
Ray Rigby: A domb
Költői jelenlét – 1985
Kölcsey Ferenc: Küzdés
Tompa Mihály: Tompa Mihály összes költeményei
Juan Ramón Jiménez: Sárga tavasz
Óe Kenzaburó: Futball-lázadás
Pablo Neruda: Pablo Neruda versei
William Faulkner: A legyőzetlenek
Ámosz Oz: Fekete doboz
Bertolt Brecht: Bertolt Brecht versei
Csingiz Ajtmatov: Amikor leomlanak a hegyek
Franz Kafka: Az átváltozás
Száraz Miklós György: Apám darabokban
Salman Rushdie: Az éjfél gyermekei
Ernesto Cardenal: A solentinamei evangélium
Heinrich Heine: Heinrich Heine versei
Vladimir Nabokov: Lolita
Domokos János (szerk.): Huszadik századi dekameron I-II.
Illyés Gyula: Kháron ladikján
Guy de Maupassant: Az örökség
Heinrich Böll: Korai évek kenyere
Hankiss Elemér – Lengyel László: Kétszög – Idegen világban? / A távol közelében
Juvan Sesztalov: Amikor a nap ringatott
Hanna Krall: Egy lépéssel az Úristen előtt
Mikołaj Rej – Jan Kochanowski – Mikołaj Sęp Szarzyński: Rej, Kochanowski, Sęp Szarzyński versei
Kárpáti Kamil (szerk.): Kövek szülnek virágot
Thomas Bernhard: Kioltás
Mihai Eminescu: Mihai Eminescu versei
Hans Fallada: Halálodra magad maradsz
Alice Munro: A boldog árnyak tánca
Stendhal: Vanina Vanini
Saul Bellow: Ez van
Nyáry Krisztián: Igazi hősök
Honoré de Balzac: A megye múzsája
Szenczi Miklós – Kéry László – Vajda Miklós (szerk.): Klasszikus angol költők
Berde Mária: Tüzes kemence
Borbándi Gyula: A magyar emigráció életrajza 1945–1985 I-II.
Christoph Hein: Meghívás polgári lever-re
Tari Annamária: Y generáció
Alessandro Baricco: Háromszor hajnalban
Nagy László: Adok nektek aranyvesszőt
Stefan Żeromski: A hű folyó
Javier Cercas: Szalamiszi katonák
Jarosław Iwaszkiewicz: Vörös pajzsok
Gustave Flaubert: Szalambó / Elbeszélések
E. Fehér Pál – Hárs György (szerk.): Orosz klasszikus költők antológiája
Avetik Iszahakjan: Avetik Iszahakjan versei
Günter Grass: A bádogdob
>!
2021. július 25., 15:44
>!
Helikon, Budapest, 2018
2000 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634790761 · Fordította: Soproni András
>!
2021. május 28., 14:19
>!
Osiris, Budapest, 1997
690 oldal · keménytáblás · ISBN: 9633792851
>!
2021. július 9., 19:33
>!
L'Harmattan, Budapest, 2013
460 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632365060 · Fordította: Mesterházi Mónika
>!
2021. május 27., 07:43
>!
Kriterion, Bukarest, 1983
334 oldal · puhatáblás · ISBN: 9630731509 · Fordította: Bartos Tibor
>!
2021. február 27., 17:26
>!
Babits, Szekszárd, 1994
628 oldal · ISBN: 9638318732
>!
2021. április 23., 23:43
>!
Irodalmi, Bukarest, 1966
558 oldal
>!
2020. január 15., 09:55

457+147+3

>!
Európa, Budapest - Uzsgorod, 1962
860 oldal · keménytáblás · Fordította: Németh László
>!
2021. február 21., 20:04
>!
Európa, Budapest, 1971
1568 oldal · Fordította: Makai Imre
>!
2018. augusztus 13., 09:25

321+133

>!
Gutenberg, Budapest
1276 oldal · keménytáblás · Fordította: Szini Gyula, Ambrus Zoltán, Adorján Sándor, Bálint Lajos, Balla Mihály, Cserna Andor
>!
2019. december 19., 14:25
>!
Kriterion, Bukarest, 1976
350 oldal · ISBN: 9630705583 · Fordította: Örkény István
>!
2020. május 3., 07:27

1051+355

>!
Európa, Budapest, 1966
2086 oldal · keménytáblás
>!
2019. december 11., 08:36
>!
Európa, Budapest, 1962
344 oldal · keménytáblás · Fordította: Hevesi András

Hahner Péter: Újabb 100 történelmi tévhit avagy Amit biztosan tudsz a történelemről – és mind rosszul tudod…

>!
2021. február 17., 04:49
>!
Animus, Budapest, 2011
366 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633240298
>!
2020. április 20., 11:17
>!
Magvető, Budapest, 1980
424 oldal · ISBN: 9632712412 · Fordította: Szentmihályi Szabó Péter, Gyárfás Endre
>!
2018. június 22., 18:03
>!
Európa, Budapest, 1962
508 oldal · keménytáblás · Fordította: Kerényi Grácia
>!
2019. március 2., 07:14

1154+1293+1235+927

>!
2020. október 10., 07:18
>!
Európa, Budapest, 1967
430 oldal · Fordította: Szíjgyártó László
>!
2020. október 5., 22:55
>!
Európa, Budapest, 1986
214 oldal · puhatáblás · ISBN: 9630741806 · Fordította: Réz Pál
>!
2020. szeptember 29., 23:36
>!
Kriterion, Bukarest, 1977
270 oldal · keménytáblás · Fordította: Szobotka Tibor
>!
2020. április 11., 17:46
>!
Európa, Budapest, 1963
598 oldal · keménytáblás · Fordította: Ágai Ágnes, Szőke István, Zádor András
>!
2018. augusztus 17., 17:43
>!
2020. szeptember 13., 09:57

25+5

>!
Helikon, Budapest, 1981
236 oldal · ISBN: 9632075668 · Fordította: Márton László
>!
2019. március 25., 17:52
>!
Árkádia / Kossuth, Budapest, 1984
518 oldal · puhatáblás · ISBN: 963307018X · Fordította: Zsámboki Zoltán, Kardoss Tilda
>!
2020. február 6., 17:52

243 oldal+18 sor

>!
Európa, Budapest, 1977
486 oldal · keménytáblás · ISBN: 963070630X · Fordította: Göncz Árpád

Lamar Waldron: A Kennedy-gyilkosság elhallgatott története A 20. század bűnténye az új adatok fényében

>!
2019. október 16., 11:16
>!
Akadémiai, Budapest, 2014
512 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789630595216 · Fordította: Kőrös László
>!
2020. március 24., 20:14
>!
Móra, Budapest, 1989
puhatáblás
>!
2020. március 27., 08:31
>!
Kriterion, Bukarest, 1981
294 oldal · keménytáblás
>!
2020. március 16., 17:33
>!
Európa, Budapest, 1973
348 oldal · keménytáblás · Fordította: Fóthy János, Görgey Gábor, Kada Júlia, Mikó Imre, Ruzitska Mária, Vermes Magda

Alekszandr Szolzsenyicin: Együtt Oroszok és zsidók (a cári birodalomban és a Szovjetunióban)

>!
2019. november 16., 14:30

633+107

>!
2019. május 27., 15:22
>!
Kriterion, Bukarest, 1983
218 oldal · Fordította: Sárközy Elga
>!
2019. augusztus 13., 11:55
>!
Európa, Budapest, 1977
632 oldal · ISBN: 9630711133 · Fordította: Fodor András, Illyés Gyula, Gellért György
>!
2019. május 16., 11:06
>!
Eötvös, Budapest, 2003
1054 oldal · ISBN: 9639316563
>!
2019. június 26., 18:39
>!
Kriterion, Bukarest, 1987
270 oldal · Fordította: Udvarhelyi Hanna

Rudyard Kipling: A fantomriksa Válogatott novellák

>!
2018. december 24., 16:32
>!
2019. április 17., 21:32
>!
Magvető, Budapest, 1957
272 oldal · Fordította: Gál Zsuzsa
>!
2019. március 6., 08:49

245+159

>!
Szépirodalmi, Budapest, 1982
802 oldal · ISBN: 9631516504 · Illusztrálta: Szántó Piroska
>!
2018. október 28., 18:13

64+2

>!
2018. augusztus 12., 17:13
>!
Magvető, Budapest, 1999
360 oldal · ISBN: 9631421775

Kosztolányi Dezső (szerk.): Idegen költők Összegyűjtött műfordítások

>!
2018. május 17., 07:38
>!
Szépirodalmi, Budapest, 1988
1390 oldal · ISBN: 9631536947
>!
2018. január 29., 09:18
>!
Kriterion, Bukarest, 1987
212 oldal · keménytáblás · ISBN: 963074354x · Fordította: Mátyás Sándor
>!
2018. május 17., 07:41

1108+17

>!
2018. január 22., 09:52
>!
Ulpius-ház, Budapest, 2008
420 oldal · ISBN: 9789632542157 · Fordította: Tellér Gyula
>!
2017. december 29., 20:31

Mózes IV 27

>!
2017. szeptember 29., 09:29
>!
Európa, Budapest, 1978
212 oldal · puhatáblás · ISBN: 9630711036 · Fordította: Sz. Kiss Csaba
>!
2016. január 30., 14:07

214 oldal+2 szakasz – Magvető, 1985

>!
2015. július 16., 07:51
>!
2017. május 14., 07:43
>!
Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1994
1048 oldal · keménytáblás · ISBN: 9631854752
>!
2017. május 11., 12:46
>!
2017. május 8., 06:26

299 oldal – Metropolis Media, 2011

>!
Metropolis Media, Budapest, 2011
346 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789639828735 · Fordította: Vihar Judit
>!
2017. április 26., 16:28

156 oldal+2 szakasz – Európa,1986

>!
2017. május 5., 17:58

57 oldal – Kalligram, 2010

>!
2017. május 5., 06:37

25 oldal+3 bekezdés – AB OVO, 1994

>!
2017. április 9., 22:12

Franz Kafka: Az átváltozás Válogatott elbeszélések

>!
2017. március 15., 13:48
>!
Európa, Budapest, 1996
352 oldal · puhatáblás · ISBN: 9630760568 · Fordította: Szabó Ede, Antal László, Tandori Dezső, Eörsi István
>!
2017. április 6., 13:31
>!
2017. március 22., 12:49
>!
Európa, Budapest, 1987
740 oldal · keménytáblás · ISBN: 9630740842 · Fordította: Falvay Mihály
>!
2017. január 4., 12:15
>!
Európa, Budapest, 1978
424 oldal · ISBN: 9630711745
>!
2017. január 26., 12:14
>!
Európa, Budapest, 2006
420 oldal · keménytáblás · ISBN: 9630779978 · Fordította: Békés Pál

Domokos János (szerk.): Huszadik századi dekameron I-II. Válogatás századunk legjobb elbeszéléseiből

>!
2017. január 10., 11:01

35+143

>!
2017. január 10., 10:58
>!
Szépirodalmi, Budapest, 1982
200 oldal · ISBN: 9631522202 · Illusztrálta: Borsos Miklós
3 hozzászólás
>!
2016. november 21., 22:22
>!
Alinea, Budapest, 2013
224 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155303098
>!
2016. november 10., 19:54

150,1 – 1970

>!
2016. június 13., 12:58
>!
Helikon, Budapest, 2015
488 oldal · ISBN: 9789632277028
>!
2016. június 12., 19:09
>!
2016. április 22., 20:08
>!
Európa, Budapest, 1981
146 oldal · puhatáblás · ISBN: 963072541X · Fordította: Gimes Romána

Thomas Bernhard: Kioltás Bomlásregény

>!
2016. január 4., 16:33
>!
2016. február 29., 19:13
>!
2016. március 8., 06:11
>!
2016. február 25., 15:41
>!
2015. december 3., 13:11
>!
Európa, Budapest, 1966
>!
2016. január 2., 21:47
>!
2015. december 22., 08:57
>!
2015. december 21., 13:01
>!
Európa, Budapest, 1963
258 oldal · keménytáblás · Fordította: Somogyi Pál László
>!
2015. augusztus 29., 10:57
>!
2015. november 14., 07:56
>!
Dacia, Kolozsvár, 1985
250 oldal · keménytáblás
>!
2015. szeptember 25., 18:22
>!
2015. szeptember 25., 06:43

Nagy László: Adok nektek aranyvesszőt Összegyűjtött prózai írások

>!
2015. augusztus 27., 17:12
>!
Magvető, Budapest, 1979
200 oldal · ISBN: 9632710215
>!
2015. augusztus 11., 12:58
>!
Magyar Könyvklub, Budapest, 1999
236 oldal · keménytáblás · ISBN: 9635488521 · Fordította: Mészáros István
>!
2015. augusztus 15., 09:40
>!
2015. augusztus 7., 13:14
>!
2015. május 7., 15:43
>!
Magvető, Budapest, 1980
692 oldal · ISBN: 9632712862 · Fordította: Szíjgyártó László

Utolsó karc

Nazanszkij >!

Divatban voltak (…) 1921-ben a diákletartóztatások (például a Tyimirjazev Akadémián, J. Dojarenko csoportja), a „rendszer kritizálásért” (nem nyilvánosan, hanem magánbeszélgetésekben). Ilyen eset a jelek szerint még nem túl sok lehetett, mert az említett csoportot maga Menzsinszkij és Jagoda hallgatta ki.
De azért nem is olyan kevés. Mi mással érhetett volna véget 1921 tavaszán a Moszkvai Műszaki Főiskola diákjainak váratlan, merész sztrájkja, mint letartóztatásokkal? A vérengző sztolipini reakció éveitől fogva élt az intézetben az a hagyomány, hogy a rektort az egyetem professzorai közül választják. Így történt ez Kalinnyikov professzor esetében is (…), ám a forradalmi hatalom valami szürke mérnököcskét ültetett a helyére. A dolog épp a vizsgaidőszak kellős közepén történt. Ám a diákok kijelentették, hogy nem hajlandók vizsgázni. Viharos gyűlést tartottak az udvaron, elutasították az új rektort, és követelték, hogy a főiskola őrizze meg autonómiáját. Aztán a gyűlés résztvevői együtt gyalog átvonultak a Mohovaja utcába, baráti találkozóra az egyetem hallgatóival. Mármost felvetődik a kérdés: mit tegyen a karhatalom? Fogas kérdés – de nem a kommunisták számára. A cári időkben az egész tisztességes sajtó, az egész művelt világ felhördült volna: le a kormánnyal, le a cárral! Most viszont szépen felírták a szónokok nevét, hagyták, hogy a tüntetők szétszéledjenek, a vizsgaidőszakot berekesztették, aztán a nyári szünidőben szép sorban, kit innen, kit onnan, begyűjtöttek mindenkit, akit kellett. A többiek meg egyszerűen nem kaptak mérnöki diplomát.
Ugyancsak 1921-ben szélesebbé és célzatosabbá vált a más párthoz tartozók letartóztatása. Ekkor már végét járta minden párt, kivéve a győztest. (Ó, ne áss másnak vermet!) Ahhoz pedig, hogy e pártok szétesése visszafordíthatatlanná váljon, szükség volt rá, hogy maguk e párt tagjai, a párttagok teste is széthulljon.
Az orosz állam azon polgárai közül, akik valaha is más pártba léptek be, mint a bolsevik pártba, egyetlenegy sem kerülhette el a sorsát, alá volt írva az ítélete (hacsak nem sikerült neki, mint Majszkijnak vagy Visinszkijnek a rogyadozó pallókon átszökniük a kommunistákhoz). Lehet, hogy az illetőt nem tartóztatták le mindjárt az első hullámban, megérhette (veszélyességtől függően) 1922-t, 1932-t, sőt 1937-et, de a listák megmaradtak, a sor fogyott, elért hozzá is, s az illetőt letartóztatták vagy csak szívélyesen beinvitálták, és csak egyetlen kérdést tettek fel: tagja volt-e… mettől… meddig…? (Tettek fel más kérdéseket is ellenséges tevékenységre vonatkozólag, de már az első kérdés – mint ez ma, évtizedek múltán világos – mindent eldöntött.) Ezt követően többféle sors várhatott rá. Voltak, akik nyomban bekerültek valamelyik híres cári központi fegyházba (a központi fegyházak szerencsés módon mind jó állapotban fennmaradtak, s egyik-másik szocialista ugyanabba az ismerős cellába, ugyanazokhoz az ismerős felügyelőkhöz került). Másoknak felajánlották, hogy vonuljanak száműzetésbe – ó, nem hosszú időre, legfeljebb két-három esztendőre. Sőt volt, akivel még enyhébben bántak: kapott egy kitiltást (ezekből és ezekből a városokból), és keressen maga más lakhelyet magának, de aztán legyen szíves, be távozzék el onnan, és várja szépen a GPU döntését.
Ez az operáció sok esztendőre elhúzódott, mert alapfeltétele volt, hogy csöndben és észrevétlenül menjen végbe. Az volt a fontos, hogy tökéletesen megtisztítsák Moszkvát, Petrográdot, a kikötőket, az ipari központokat, aztán már a járási központokat is minden másfajta szocialistától. Grandiózus nesztelen pasziánsz volt ez, melynek szabályai felfoghatatlanok voltak a kortársak számára, s amelynek körvonalait ma tudjuk igazán felbecsülni. Volt egy messzire látó elme, amely megtervezte, voltak gondos kezek, amelyek pillanatnyi szünet nélkül kapkodták felfelé a kártyákat, s amelyik letöltött három esztendőt az egyik halomban, szép finoman áthelyezték egy másik halomba. Aki eleget ült a központi fegyházban, azt száműzték (lehetőleg minél messzebbre), akinek lejárt a kitiltása, azt szintén száműzték (de lehetőleg minél messzebb a kényszerlakhelyétől), akit száműztek, azt újra száműzték, majd újra becsukták (de most már másik börtönbe – azok a bizonyos kezek végtelen türelemmel rakosgatták a pasziánszot. És a más pártbeliek nesztelenül, jajveszékelés nélkül fokozatosan felmorzsolódtak, elveszítették minden kapcsolatukat régi környezetükkel, azokkal az emberekkel, akik ismerték őket és forradalmi tevékenységüket, és így észrevétlenül, de feltartóztathatatlanul folyt azok megsemmisítésének előkészítése, akik valamikor a diákgyűléseken lázongtak, akik büszkén csörgették a cári bilincseket.
A Nagy Pasziánsz-hadműveletben sikerült megsemmisíteni az egykori politikai foglyok többségét, mivel a cári bíróságok annak idején éppen az eszereknek és az anarchistáknak, nem pedig a szociáldemokratáknak osztogatták a legkegyetlenebb ítéleteket, s éppen ők alkották a régi kényszermunkatelepek lakosságát.
A megsemmisítés sorrendje azonban igazságos volt: a húszas években felkérték őket, hogy írásban tagadják meg pártjukat és pártjuk ideológiáját. Egyesek ezt visszautasították – természetesen őket semmisítették meg először, mások engedtek – ezek néhány esztendővel meghosszabbították az életüket. De könyörtelenül betelt az ő soruk is, és az ő fejük is a porba hullott.

Kapcsolódó könyvek: Alekszandr Szolzsenyicin: A Gulag szigetvilág

Alekszandr Szolzsenyicin: A Gulag szigetvilág

Olvasott könyvek idén
45
Olvasott oldalak idén
18048