_natalie_ I 32



Kedvenc könyvek 31

Linn Ullmann: Áldott gyermek
Ernest Hemingway: Az öreg halász és a tenger
József Attila: József Attila összes versei
Hans Christian Andersen: A Hókirálynő
Cormac McCarthy: Az út
Veress József: Meztelen jel
Hermann Hesse: Rosshalde
Németh István Péter: Gyöngytár és teklatéka
Linn Ullmann: Kegyelem
Alessandro Baricco: Selyem
Krasznahorkai László: Az utolsó farkas
Patrick Süskind: Sommer úr története

Kedvenc sorozatok: Erlendur felügyelő

Kedvenc alkotók: Alessandro Baricco, Babiczky Tibor, Győrffy Ákos, Hermann Hesse, Kiss Ottó, Linn Ullmann, Radnóti Miklós

Hirdetés

Aktuális olvasmányok

Lynne Farrow: A gyógyító jód
Erling Kagge: Csend a zaj korában
Balázs Valéria Anamé: Karmakiller
Erich Fromm: A szeretet művészete
Hegyi Zoltán Imre: Shizoo
Gary Chapman: Kamaszokra hangolva
Krasznahorkai László: Északról hegy, Délről tó, Nyugatról utak, Keletről folyó
Jonas Jonasson: A százéves ember, aki kimászott az ablakon és eltűnt
Rainer Maria Rilke: Levelek I-IV.
Krasznahorkai László: Megy a világ
Peter H. Feist: Pierre-Auguste Renoir
Hermann Hesse: Az üveggyöngyjáték
>!
2019. október 10., 19:57
>!
Partvonal, Budapest, 2017
262 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155783050 · Fordította: Cziczelszky Judit

Erling Kagge: Csend a zaj korában A világ kizárásának öröme

>!
2018. október 3., 22:24
>!
2018. április 6., 11:19
>!
2018. január 11., 21:20
>!
2018. január 10., 15:15

Gary Chapman: Kamaszokra hangolva A tinédzserek öt szeretetnyelve

>!
2017. december 7., 07:37
>!
2015. szeptember 3., 15:23
>!
2013. szeptember 8., 19:44
>!
2012. november 13., 13:42
>!
2010. október 18., 11:24
Hirdetés

Utolsó karc

>!
_natalie_ I
Egy költő – egy vers

gyökerek

ahogy belát az arca mögé, egyre
mélyebbre, nem szervi, hanem
érzelmi szinten –

látja
a fát például, amit szeretett
volna, szeretett volna
a törzsére, fel, mert fentről
mintha más, minden mintha más,
az első színpad, ahova felmászna,
hogy világa arcába nevessen –

és
ahogy ráébred, hogy fáj, a comboknak,
a meztelen talpnak a kéreg, az
ágak túl magasan kezdődnek –

az
első tétova kísérlet, még leesés
sem, kudarc sem, a kudarc hiánya

fáj, mert azonnal
abbahagyódik, és nem mászik, csak
a képzeletében, és látod:

úgy meséli,
felmászott, már akkor, már ott, puha
kövér kisfiú ötévesen –

micsoda
kis pihés matériákból szálazódik az
ember szégyene, látod, gyökeret
talált benne a költészet;

azóta is
így hazudik, bár egyre több fára
sikerül, írná –

de egy
ilyen felvezetés
után miért is hinnétek el.

Kapcsolódó alkotók: Hegyi Zoltán Imre