n_pisti 0




Utolsó karc

n_pisti>!

A Doctor Who 50.évfordulóját megünneplő kihívásra.
Nos nem is tudom hol kezdjem.Magával a sorozattal nemrég ismerkedtem meg (komolyabban). Régebben is hallottam már róla de akkor még nem igazán fogott meg.Majd egyszer volt szerencsém végignézni egy teljes részt(Talán a God complexet) és akkor már biztos volt hogy ezt a sorozatot muszáj végignéznem. Mivel (sajnos még csak)az új sorozatot láttam így eléggé hiányosak még a Doktorokról való ismereteim.Szóval ,hogy a tárgyra térjek a kedvenc Doktorom a 10. , mert számomra ő volt a legemberibb és a legközvetlenebb. A 9-en még nagyon érződött az Időháború hatása, a 11. pedig inkább mindig egy kicsit „felülről” nézte a dolgokat. (Ezért volt az hogy Rose elvesztése szerintem sokkal nagyobb tragédia volt mint mondjuk Amy-é) .A 10. emberszerűségét és közvetlenségét nagyon jól mutatja a companion-jaival való kapcsolata. Például ahogy Rose-t szerette,vagy ahogy megpróbálta pótolni őt Martha-val és még a Donna-val kötött barátsága is ide tartozik(nem említve azt a sok mellékszereplőt akiknek mindig reményt adott). Ez a fajta barátkozó, közvetlen természete a könyvekben is megjelent, például amikor a római családapának segít vagy amikor a halálraítéltekkel beszélget(the Stone Rose) vagy amikor poénkodik Vida-val még akkor is amikor már lebukott(Feast of the drowned).(ja és persze a szokásos megjegyzései is jók,mint amikor megjegyzi,hogy a sült krumplit csak újságpapírból jó enni)
Mindent összevetve a nyílt, (és a körülmények ellenére)optimista (és néha kifejezetten poénos) stílusa az ami a kedvenc Doktorommá teszi.