moskatanita IP 8
Kedvenc könyvek 29
Kedvenc sorozatok: A Setét Torony, Locke & Key, The Unwritten, Tündérföld
Kedvenc szereplők: Beth Harmon, Guvat, Henry Winter, Roland Deschain, Walter Kovacs (Rorschach)
Aktuális olvasmányok
Utolsó karc
Azóta szeretnék írni egy „lapozgatós történetet”, hogy tizenévesként először olvastam ilyesmit. Van valami szörnyen izgalmas abban, hogy az olvasó megkapja a sztori alakításának lehetőségét, döntéseket hozhat, aminek aztán szembesül a következményeivel, beléphet oda, ahová amúgy nincs bejárása. De tudtam azt is, hogy nem szeretném „bármilyen” történetre ellőni ezt a formát, olyat kerestem, ahol a téma és a forma valahogy párbeszédbe tud lépni. És hol lehetne nyomasztóbb a sorozatos választási kényszer, mint ahol a valóságban is döntések százaival szembesülünk, próbálunk végigevickélni feladatlistákon, határidőkön, meetingeken, és közben nem megfulladni a teendőktől: ebben a novellában éljetek túl egy munkanapot egy multicégnél dolgozóként.
A Fekete monitor tehát egy lapozgatós sztori – 34 „elemből” áll, amelyek végén döntéseket hozhattok, merre folytatjátok a történetet, melyik panelhez szeretnétek „lapozni”. Némelyik egészen egyszerű választás, pl. megreggelizel és letusolsz-e, ha már amúgy is késésben vagy a munkahelyről, vagy csak rohansz, később aztán beleveszhettek az irodai hierarchiába, pletykákba, kellemetlen kollégákba, és egy helyi rejtélybe: mi történik azokkal a dolgozókkal, akik belenéznek a fekete monitorba, és többé nem lesznek önmaguk. A döntések tehát a ti kezetekben lesznek – lehet, hogy egészen rövid lesz a történetetek, ha nem vigyáztok –, és egyszeri „végigjátszással” nem is mehettek végig a teljes sztorin, ha a döntési fa összes ágát meg akarjátok ismerni, többször kell nekifutnotok.
Nagyon kíváncsi vagyok, milyen döntéseket hoztok majd, ha olvassátok!
A Fekete monitor a novelláskötetemben, A hazugság téziseiben fog megjelenni, amely már előrendelhető a Gabo Kiadó webshopjában 30% kedvezménnyel.
https://www.gabo.hu/hu/bestsellerek/3017-moskat-anita-a…
Így kezdődik a novella:
1.
„Gyomorgörccsel ébredsz. Nem tudod, hányadika van, milyen hónap, milyen év, melyik jelentéktelen pont a végtelen számegyenesen, de egész biztosan munkanap, mert az ébresztő tűzriadóként vijjog. Szádban fémes íz – fogmosás nélkül feküdhettél le –, és combjaid furcsán zizzenek egymáson; a nejlonharisnyára húztad fel a pizsamát. Képtelen vagy megmozdulni, mintha kígyómarástól bénultál volna le, szemhéjad száraz szemgolyódra tapad, akár a vákuumcsomagolás. Lélegzeted meleg az arcodhoz húzott paplan alatt. Csak akkor riadsz fel újra, ezúttal rendesen, amikor a karórád szelíd áramütéssel figyelmeztet.
Másfél hónapja egészítették ki a munkahelyi teljesítményfigyelő rendszert a karórákkal. Előtte is szemmel tartották a képernyőket, látták az összes megnyitott linket vázába szorult macskákról és melyik francia sajt lennél-típusú tesztekről, hogy kiszúrják, ha csak mímeled a munkát. A karóra viszont a mozgásodról is egész nap helyadatokat jelent: mikor mentél ki kávézni, merre jártál ebédszünetben, vagy hány percet csevegtél a folyosón. A szívritmusod és a légzésed alapján kielemzi, mennyi stressz ér, vagy unatkozol-e a meetingen. Most is tudhatják, hogy ágyban vagy. Hét óra huszonötkor még fekszel, pedig ilyenkor már a buszon szoktál zötykölődni az iroda felé – a helyzetfigyelés óta már nem hazudhatod azt, hogy dugóba kerültél.”
Kapcsolódó könyvek: Moskát Anita: A hazugság tézisei