Milli88  P 740


Összes kitüntetés 1386


Kedvenc könyvek 22

J. K. Rowling: Harry Potter és az azkabani fogoly
J. K. Rowling: Harry Potter és a Tűz Serlege
J. K. Rowling: Legendás állatok és megfigyelésük
B. N. Toler: Lélekvesztők
Josh Malerman: Madarak a dobozban
J. R. R. Tolkien: A hobbit
Dot Hutchison: Pillangók kertje
Stephen King: A halálsoron
Elle Kennedy: The Deal – Az üzlet
Vivien Holloway: A bross
Becca Fitzpatrick: Black Ice – Tükörjég
Anne Bishop: Vörös betűkkel

Kedvenc sorozatok: A Párválasztó, A tűz és jég dala, Angelfall, Az Arkánum Krónikák, Az éhezők viadala trilógia, Fekete Tőr Testvériség, Harry Potter, Luxen, Off-Campus, Outlander, Perfect Chemistry, Pokoli szerkezetek, Várok rád

Kedvenc alkotók: Baráth Viktória, C. J. Roberts, Cassandra Clare, Colleen Hoover, Elle Kennedy, George R. R. Martin, J. K. Rowling, J. R. Ward, Jennifer L. Armentrout, Susan Ee, Suzanne Collins, Vivien Holloway

Hirdetés

Aktuális olvasmányok

Sarah J. Maas: Throne of Glass – Üvegtrón
Huzsvai Dóra – Rose Kinga: Harry Potter tesztkönyv kezdőknek és haladóknak
>!
2018. július 17., 21:30
>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2016
544 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633731802 · Fordította: Varga Csaba
2 hozzászólás
>!
2018. március 5., 18:24
>!
Animus, Budapest, 2008
240 oldal · ISBN: 9789639715660
3 hozzászólás
Hirdetés

Utolsó karc

>!
Milli88 P
Mosolyparádé – kihívás zóna

2018.07.15./Nyár – 55. mosoly
Stüszi-ben ünnepeltük a házassági évfordulónkat. A kaja nagyon nyami volt, aztán itthon folytattuk a menüt főtt kukoricával és málnalekváros palacsintával. :D

2018.07.16./Nyár – 56. mosoly
Bűnöztem és beszereztem a júliusi első könyvemet. :D

2018.07.17./Nyár – 57. mosoly
Bámulatos, hogy a szegedi utcák mennyi különböző és végletekig ellentétes benyomást rejtenek magukban. xD
Ma korábban kellett kivennem az ebédszünetemet, mert 09:45-re kaptam időpontot röpke másfél hónap várakozás után, juhééé endokrin szakrendelésre az SZTK rendelőbe. A lényeg, hogy e végett ki kellett merészkednem az irodából a délelőtti órákban az utcára. Így utólag belegondolva úgy vélem, bár ne tettem volna.
A rendelő felé haladva az egyik sarkon egy riporterekből álló hadsereg a mikrofonjait és kameráit egy férfi orra alá dugdosta. Látszólag megbeszélt interjú folyt, de a muki azért elég rendesen hebegett-habogott. Szerencsére én pont a hátuk mögött suhantam el kerékpárral, így remélhetőleg nem készültek rólam paparazzi felvételek. xD De ami sokkolt, az az említett interjútól kb. 3 méterre történt, ahol is egy 40 körüli, látszólag jól szituált „úriember” ült az autójában és épp a pattanásait nyomkodta a napellenző kis piperetükrét használva. Hát blöáááá! Értem én, hogy el kellett végeznie ezt a feladatot, de miért kell ezt egy forgalmas utca közepén csinálnia? :O
Sajnos itt még nem ért véget a nevetséges történetem.
Miután átverekedtem magam a fél városon és a lezárt körúton beestem a rendelőbe, szakadt rólam a víz és a nyelvem is lógott. Épp azon morfondíroztam magamban, hogy én marha nem hoztam magammal vizet. Mikor ez a gondolat megfordult a fejemben, éppen akkor léptem fel a nekem kijelölt rendelő szintjére, ahol olyan látvány fogadott, hogy majdnem hangosan felröhögtem. A váróban egy vízgép állt. De nem ám akármilyen vízgép. Egy lefóliázott és mindenféle, áthatolhatatlan módon becsomagolt vízgép, mellette a földön a 19 literes ballon és a műanyag poharak. Gondolom úgy voltak vele, hogy aki nagyon szomjas, az megoldja. Elvégre ők tettek ki védőitalt. xD
Legnagyobb meglepetésemre 45 helyett 25-kor már behívtak és az alapos és a beteg válaszaira oda nem figyelő ellátás után 28-kor már battyogtam is kifelé a rendelőből, mint aki jól végezte dolgát. Boldog voltam, nyertem magamnak negyed órát, így hasznosítva az időt bementem a közeli Rossmannba körömlakkot nézni. Nagyban forgatom az üvegcséket, válogatok, hogy melyik szín is lenne alkalmas a kezdetleges pedikűrtudásom tökéletesítésére, amikor is mellém lép egy vadidegen nő és megkérdezi, hogy mi a különbség két, látszólag teljesen egyforma piros lakk. között? Magyarázom neki, hogy mindkettőn van egy azonosító szám, azt kell figyelni, és ha kicsit jobban megnézi, akkor látszik, hogy a két árnyalat nem egyforma piros. Erre elkezd belesuttogni a fülembe, hogy „Pszttt! Ezt nem szabad ám!” és elkezdi a két különböző lakkal kilakkozni a fekete kosztól bőven ellátott körmeit és közben azt magyarázza nekem, hogy ez mennyire nem szép dolog, de hát ő szeretné kipróbálni, mielőtt megveszi. Persze egyiket sem vette meg végül, csak rittyentett magának egy gyors manikűrt és továbbállt. Hála az égnek én a hölgy érkezése előtt már kiválasztottam a két színt, ami hazajött velem, így azok tuti, hogy érintetlenek maradtak. Ebből tanulva lehet, hogy nem teljesen megalapozatlan a paranoiám és nem véletlenül válaszom mindig a leghátsó terméket mindenből. xD

Kapcsolódó könyvek: T. M. Frazier: King

T. M. Frazier: King
5 hozzászólás