Merítés_díj  U



Utolsó kihívás

Merítés_díj U>!

Merítés-díj 2021 | Ifjúsági irodalom TOP10 listáról olvasós olvasós

Elolvasandó könyvek száma5
Elkezdődött2021. június 25., 15:20
Jelentkezés vége2021. október 8., 23:59
Véget ér2021. október 8., 23:59

Aki szeretne szavazni a Merítés-díj ifjúsági irodalom szekciójának jelöltjeire, de még nem olvasta őket, annak itt a remek alkalom, hogy még egy plecsnit is beszerezzen a remek olvasmányélmények mellé.

Öt darab könyvet kell elolvasni a kihívás ideje alatt a listáról, és mindegyikről kérnénk szöveges értékelést is. Ha készen vagytok, akkor az Én és a könyv linkeket hozzászólásban, egyszerre hozzátok.

Szavazás: https://moly.hu/szavazasok/merites-dij-2021-ifjusagi-irodalom-kozonsegszavazas
Lista: https://moly.hu/listak/merites-dij-2021-ifjusagi-irodalom-a-lista

Jó olvasást kívánunk!

Kihívásgazda: @Nikolett0907


Karcok 49

Merítés_díj U>!
Merítés

Kedves Molyok!

Megszokhattátok már, hogy évek óta, a Merítés-díj TOP 10-es listáinak kihirdetése után kategóriánként elkészítünk egy-egy különrovatot. Nem történt ez másképpen idén sem. A hamarosan megjelenő júniusi Merítés magazinban megtaláljátok majd a Merítés-díj gyermekirodalmi, illetve ifjúsági irodalmi különrovatát.

A rovatok sok érdekességet tartogatnak a kíváncsi olvasók számára; a legizgalmasabb egy miniinterjú és egy hosszabb lélegzetvételű beszélgetés lesz mindkét rovatban. Hogy kikkel, természetesen maradjon titok. :-)

A gyermekirodalmi különrovathoz @Ancsúr és @Boglárka_Madar járult hozzá tartalmával, míg az ifjúsági irodalmi különrovatot @Gelso, @h_orsi írása tette még jobbá. :-)

Nagyon köszönjük a zsűrik egész éves munkáját, a TOP 10-es listához közeledve pedig néhány moly aktív részvételét a beharangozó karcok megírásában, akiknek a neveit ezeknek a beharangozó karcoknak a végén ti is olvashatjátok.

Néhány nap múlva pedig MEGJELENÜNK mi is a magazinban! :-)

1 hozzászólás
Merítés_díj U>!
Irodalmi díjak

|Merítésdíj |ifjúságiirodalom
MERÍTÉS-DÍJ 2021 | IFJÚSÁGI IRODALOM | TOP10.

Minden év június első hete nagy izgalommal telik, hiszen ilyenkor kerül ki az a 10 könyvből álló lista, melyet a legjobbnak ítélt meg a zsűri. A 2020-as év nagyon sok szerethető, vidám, kalandos és szórakoztató történetet adott. A zsűritagok sokszor nagy gondban voltak, hogy éppen melyik alkotást ítéljék ebbe a szűk listába, de végül legjobb tudásuk szerint megszületett az idei évi legjobbakból álló. Bár sajnos mindegyik kötet nem kerülhetett fel ide, de már a napokban három Beharangozó is láthatóvá vált, melyeket szívből ajánlunk, hiszen érdemes azokból is mazsolázgatni nyári olvasmány után kutatva. Ezeket itt találjátok.
BEHARANGOZÓ I. link
BEHARANGOZÓ II. link
BEHARANGOZÓ III. link

Az idei listáról elmondhatjuk, hogy nemtől és korosztálytól függetlenül olvashatóak az adott könyvek. Mivel 11-18 éves korig foglalkozunk ifjúsági regényekkel, így úgy gondoltuk, hogy ezt a széles palettát lefedve állítjuk össze azt a 10 alkotásból álló listát, mellyel támogatni szeretnénk, hogy minél többen szórakozva tanuljatok és megszeressétek az olvasás csodálatos világát.
És most dobpergés következik, tessék a lélegzetet visszatartani és nézzük is meg, hogy milyen könyveket találunk a TOP10-ben!

Acsai Roland: Regény a csodaszarvasról
Acsai Roland neve már biztosan ismerősen fog hangzani számotokra, ugyanis igen termékeny alkotóról beszélünk, akinek számos más művére is érdemes odafigyelni. A mostani regénye közelebb hozza a magyar hitvilágot olvasói számára. A honfoglalási mondakört a Csodaszarvas feldolgozásán keresztül mutatja be és szeretteti meg az ifjúsággal egyaránt.
Erről így írt bagie:
AJÁNLOM. Nagyon jó volt a honfoglalási mondakörbe belemerülni: a csodaszarvas legendáját egy kicsit megismerni, és az eredetmondát egy mai tinédzser történetével összekötni…Olvastatta magát, izgalmas és pörgős volt; igyekszem minél több tini felé eljuttatni ezt a történetet. link

@PTJulia pedig már előre sejteni vélte, hogy bekerül a TOP10 listájára:
Ebben a történetben minden a helyén van. Egy ma nem túl trendi történetet, ősi eredetmondánkat dolgozza fel, s hozza közel a mai fiatalokhoz. A keretet mai iskolás gyerekekkel kapcsolatos élethelyzet képezi: egy osztálykirándulás, szerelem, csonka család, osztályon belüli villongások. Ebből a helyzetből kerül Magor át az ősmagyar világba, s lesz láthatatlan szemtanúja az eredetmondának. Különösen tetszett, hogy jelen esetben a jelenkori Magor nem résztvevője a régmúlt eseményeinek, abban nem avatkozik bele, csupán átéli azt egy furcsa álomként. Az eredetmonda népmeséink világának sok-sok elemét tartalmazza, s mégis képes mindezeket modern, mai nyelvezeten, stílusban elmesélni úgy, hogy nem válik se nevetségessé, se álautentikussá. Mindehhez rendkívül sok egyedi ötlet, s rengeteg humor társul. Azt hiszem, a 2020-as ifjúsági irodalom top 10-ébe való. link

Bányai D. Ilona: Sasok közt a galamb
Ez a történet a történelemkönyvekből már oly jól ismert Zrínyi Ilona életéről mesél nagyon olvasmányos formában, melyet szerencsére sokan megszerettünk.
@kratas így vélekedik róla: Pontos a címke, egy regényes életrajzot kaptam, amit szívesen olvastam volna még több oldalon keresztül. Akár Ilonka gyermekkorát, vagy házas éveit nézzük igazán remek stílusban került átadásra minden információ az akkori életről. Méltó megemlékezés egy bátor asszonyról. link

@Nikolett0907 idézete alapján pedig az is kiderül, hogy miért is volt jobb fiúnak születni:
Bizony, a fiúk felnőnek, férfiak lesznek és bármit megtehetnek, amihez kedvük van. Beutazhatják a világot, láthatnak más országokat, népeket. De mi, leányok? Csak azért imádkozhatunk, hogy a szüleink olyan férjet válasszanak nekünk, aki megbecsül, nemcsak a hozományt meg a rangos rokonságot látja bennünk. Ha szerencsénk van, talán még utazhatunk is vele, láthatunk valamit a világból, ha nincs, akkor egy kastélyba zárva éljük le az életünket, a gyermekeinken és a szolgákon kívül mást nem ismerünk. Miért is nem születtem inkább fiúnak? link

Bartos Felicián: Andris és a Fehér Démon
Ez a történet egy igazi fantázia bomba, mely olvasáskor szétrobban az olvasói tudatban és ezer színével kápráztatja el. Andris egy különleges kalandba keveredik, ahol egyszerre kell hősnek, harcosnak és jó stratégának lennie. Kalandjai során sok mindent megtud önmagáról és néz szembe a legfőbb ellenségével.
@krlany szerint: Érdekes, izgalmas, fordulatos kalandregény, miközben ripsz-ropsz meglátogatunk egy másik világot. Én örülnék neki, ha lenne folytatása, mert bár a sztori kerek, egész és lezárt, de a világgal, a mítoszaival, mitológiájával kapcsolatban maradtak még kérdések, és az előzményeket is izgalmas lenne megtudni… szóval érdekes ez az egész, úgy, ahogy van. link
@Chöpp szerint fiúknak remek olvasmány: Andris hős lesz. A hősiesség magvai egyébiránt benne rejlenek, így sokkal könnyebb dolga van, mint hinné. Számára az egység oszlopa is könnyű, és kézre áll, hisz ő a kiválasztott, aki megmenti három nép közös életét is. Legkedvesebb szórakozása, a harcászati stratégia és taktika is segíti. Édesapjával, akivel egyébként nem tölt annyi időt, amennyit mindketten szeretnének, közös játékként mindig ezzel foglalatoskodnak. Úgyhogy irány egy másik világ, a nagy méretű puha nyulak, a lépdelő, filozofikus fák és élő kövek birodalma, amelyet a titokzatos fehér démon veszélyeztet. Jó kaland, jó szórakozás volt. Talán fiúk számára élvezetesebb, mint lányoknak. link

Ecsédi Orsolya: Meleg a helyzet!
Az írónő számos siker könyvet írt már számunkra, melyek évről évre megjelennek listánkon. Idén egy igazi kis pokolfajzatot és a mélységek urát hívta meg „vendégül” egy remek kalandozásra. A mostani történet egy sorozat első kötete, melyben a Pokol ura apaként mutatkozik be. Feltett szándéka fiacskáját a bűnök mezejére szoktatni, azaz végezze azt a fő feladatot, melyre egy ördögfióka hívatott. Goni csupaszív tüzes legényke, aki nagy kíváncsisággal és rendkívül leleményes meglátással veti bele magát az emberi világ egyik általános iskolájának hétköznapjaiba.
@csgabi szerint: A cím miatt először arra gondoltam, ez valamilyen módon egy érzékenyítő mese lesz – de ez sooooooooooooooooookkal jobb volt! :-D Imádtam, nincsen jobb szó. Akarom ezt a könyvet, szóval meg fogom venni, és remélem, hogy gyorsan kijön a folytatás, mert már most elvonási tüneteim vannak. link
@Noémi_Zsófi_Tóvári véleménye: Bevallom nagyon jót szórakoztam ezen a kis ördögi könyvecskén. Többször hangosan felnevettem, hát még a célközönségnél milyen sikere lehet! A legördögibb sátán, a poklok uralkodója apa. Mi lehet a célja a legördögibb lénynek? Hogy a fia is olyan ördogi és rafinált legyen, mint ő. Mi történik, ha a fiúnak ez nem jön zsigerből? Felmennek a Földre egy kicsit „gyakorolni”.A Sátán és fia Goni számos félerértésbe és kellemetlen, vicces helyzetbe keverednek a Földön. Ott tartózkodásuk célja, hogy Goni megtanulja, hogyan kell a rosszat sugalmazni az embereknek. Vajon sikerül neki? Őszintén szólva az első pár oldal után kicsit féltem, hogy vajon milyen értékeket fog átadni ez a könyv, de a szerző a lehető legjobb irányba viszi el a „gonoszságot”. A névjátékok zseniálisak, a macskát imádom! Nagyon kíváncsi vagyok a folytatásra! link

Király Anikó: Semmi pánik!
Az írónő nevét már szintén többen ismerni fogjátok, hiszen szintén több olvasmányos kötet alkotója. A mostani regénye igen szórakoztató és tanulságos volt. Diósvámhatár balszerencsés babái gúnynevet viselő három fiatalról szól, akikben több a közös, mint azt elsőre gondolná az olvasó. Elsődlegesen egy különleges figura megjelenésével indulnak be az események, akinek már a neve is nagyon beszédes, Kókusz.
@meseanyu így vélekedik a könyvről:
Zseniális volt ismét, nem csalódtam Király Anikóban. Szuper az alapötlet, imádom az ilyen több szálon futó történeteket. Szerettem a falusi környezetet, a néha kicsit abszurd, de nagyon friss, ötletes humort, a problémák empatikus tálalását. Kókusz egyszerűen imádni való, és a többieket is egytől egyig megkedveltem a könyv végére. Nagyon kíváncsian várom a folytatást, szorítok nekik, hogy rendbe jöjjenek a dolgaik. link
@Oláh_Zita szerint: Bár kissé nehezen rázódtam bele, végül mégis magával ragadott Király Anikó új története, ami nemcsak vicces-szarkasztikus, de pörgős és élet-illatú is. Az egész alapötlet kellően abszurd, épp ezért tetszik, és jól lehet a négy „peches” főhősre, meg a központi Kókuszra építeni a történetet. Szívesen fogok olvasni még róluk, mert a szívembe zártam őket. link

Maros Edit: Bonyolult egy csaj
Ez egy igazi csajos történet, mely bármelyikünkkel megeshet. Adott egy leányka, aki semmiben se jó igazán, hiszen az anyukája szerint nem elég csajos, az apukája szerint nem elég sportos. A suliban sem mennek úgy a dolgok ahogy kellene és még a szerelmi élet is bonyolult. Véletlenül nem ismerős a hölgyeknek?
@gybarbii szerint: Meglepi, hogy Adél nagyon hasonlít az én tizenévesemre. Az elején kicsit aggódtam is, hogy majd jól felidegesít, mint az én tizenévesem. Aztán megnyugodtam, mert a kapcsolatok nem alakultak rosszul, mert a szereplők nem voltak elszállva, mert a főgonosz nem volt nagyon gonosz, mert az izgalmak nem voltak irritálóak, mert az értékek – amiket én annak tartok – megtartattak és a végére örömmel töltött el, hogy szépen folytatható a történet és én várom is a folytatását. link
@PTJulia hasonlóan vélekedik: Ennek a könyvnek az a nagy értéke, hogy tökéletesen ragadja meg a kamaszkor érzelemvilágát. Az első oldalakat olvasva még összeszorult a szívem kicsit az ismerős érzéseket olvasván: bár már régen voltam kamasz, de nagyon is emlékszem rá, hogy hasonlókat éreztem-gondoltam akkoriban. Valószínűleg a legtöbb kamasz így van, s emiatt fogják különösen közel érezni magukat ehhez a könyvhöz. A történetre magára mondhatjuk, hogy egy semmi extra tinisztori. Iskola, szerelem, sport, pályaválasztás, félreértések, önértékelési zavarok, szemétkedések… Csupa-csupa olyan téma, ami valóban foglalkoztatja ezt a korosztályt. A szereplők is éltek, többsíkúak voltak: mindenkinek voltak titkai, fájdalmai, amik a viselkedésüket indokolták. A könyv cselekménye, a végkifejlet sem habos-babos, bemutatja azt, amit azért szerintem sok tini átél, hogy például nem lesz mindenki a barátom, és régi barátságok is szakadhatnak meg, ürülhetnek ki, ha bizonyos körülmények megváltoznak. link

Mészöly Ágnes: Fekete nyár
Az írónő két könyvével is felkerült a listánkra, de végül ez a regénye nyerte el a tetszésünket. A történet két szálon futó és egy nagyon fontos tabu témát dolgoz fel: a gyászt. De természetesen nem szabad beskatulyázni, hiszen számos más érdekességet olvashatunk a regényben.
@Molymacska szerint: A könyv valami furcsa egyveleg: azt olvasni róla, hogy a gyászról szól, pedig kár lenne csak erre leszűkíteni ezt a regényt. Ez sokkal szerteágazóbb, és valósabb könyv, sem mint egy csakis gyászfeldolgozással foglalkozna. A történet szerint Fanni szereti az animéket, és vágya, hogy elkészítse a kedvenc karaktere, Urara cosplayét. Ezt a vágyát viszont akadályozza például a varrógép hiánya, vagy éppen az, hogy fogalma sincs, mit is kell csinálnia. Így a szomszéd néni kezd segíteni neki, akivel elvileg nem kellene beszélnie, hiszen a szülei között is húzódnak családi titkok. Ez a könyv számomra a kapcsolatokról szól, mert valójában különféle kapcsolatok jelennek meg, és ezt elemzi ki igazán a kötet egyes eseménysorozatokon keresztül. Az első kapcsolat Isten, vagy egy magasabb rendű entitás (spirituális értelemben) és az ember kapcsolata. Nagyon érdekes volt a hit kapcsolatát megfigyelni a regényen keresztül. Folyamatosan ott volt, lassan szivárgott be a történetbe, és próbálja az érem mindkét felét megmutatni. Kicsit mutatja a vallás hagyomtiszteletét, miközben a fontos kérdésekre is próbál választ adni. Érdekes, hogy nagyon jól kirajzolódott a kresztényi szeretet árnyoldala is, amikor ez a szeretet valójában nem más, mint az adott ember önzése, és valójában a viselkedése semmiben sem különb, vagy még rosszabb is, mint nem hívő embereké. Miközben a hit nélküliség ugyanúgy hordozhatja magában a felebaráti szeretet, a jótékonyságot. link
@bagie pedig így vélekedik róla: Mészöly Ágnes az ifjúsági könyvek írói között megkerülhetetlen, és a neve – számomra- kezd garanciává válni a minőségi, tartalmas gyerekeket / fiatalokat érintő kötetetek kapcsán. A Fekete nyár kb 2-3 hónap története, amikor az osztályában kiközösített lány, Fanni és szomszédjában élő idős néni barátsága által az ifjúságot érintő dolgok: kilógás az osztálytársak közül, szerelem, barátság…és az elmúlás, halál is érthetővé, feldolgozhatóvá, átértékelendővé válik. Mindehhez hátteret ad a Comic-Con / cosplay művészeti ág – amely még inkább segít a fiatalok elérésében. Nekem nagyon tetszett a pörgős, párhuzamosan futó két történet – néha csak az ifjúsági nyelven írt napló zökkentett ki, mert néhány rövidítés megakasztott a folyamatos olvasásban. AJÁNLOM! link

On Sai: A két herceg
Az írónő nevét nem kell bemutatnom számotokra, hiszen számos műfajban alkotott már. A mostani regénye a tavaly megjelent és sokak által nagyon szeretet Vágymágus sorozat második része. A kalandok most is folytatódnak és a humorban gazdag történet folytatásért kiállt.
@kratas szerint: Kicsit ingadoztam a 4,5 – 5 csillag között… Izgalmas és olvasmányos történetet kaptam megint, csak kissé kevésbé fogott meg, mint az első rész. Vagy túl közel olvastam egymáshoz a könyveket. Rianna időnként elveszti azt a harcias lelkét és penge eszét és átmegy egy epekedő-óbégató tyúkba, miközben bolyong a várban és Lidérc után sóhajtozik, meg elemzi barátságukat stb-stb. De ettől még az ötlet jó, remélem a folytatásban többször csodálhatjuk meg a kis szipoly éles eszét, mint a srácok vágykendőjét. link
@Chöpp véleménye: Úgy csuktam be az utolsó oldalon és tettem le, hogy hangosan méltatlankodtam: „Ne már!” Mindig attól rettegek a sorozatoknál, hogy egy-egy részt úgy fejez be az író, hogy valami oltári nagy gebaszban hagyja a főszereplőnket, mire szerencsétlen olvasó, aki az utolsó lapokon már egyébként is tövig rágja a körmeit és markánsan befeszülnek az olvasóizmai, csak hápog. Édes Jó Istenem, mikor jön a következő rész? És mikorra múlik el az, hogy naponta többször arra gondolok, mi lesz a szereplőkkel és vajon hogyan folytatódik a történet? Merthogy a történet bizony tovább bonyolódott és a mágia mellett felfénylett a tudomány és technika ösvénye is, aztán még előttünk van a tényleges háború, és folyton újabb és újabb meglepetésekben van részünk (talán nem annyiban, mint az első kötetben, de ez nem is volt számomra probléma, úgyis kellett idő és energia a határidős munkáim elvégzéséhez, amit ugye nem segít elő, ha egy könyvet még rövid időre sem tudok letenni). Úgyhogy ez egy kicsit nyugodtabb kötetre sikerült, kivéve a végét, ami miatti türelmetlenségem folyományaképpen én kérek elnézést! link

Rácz-Stefán Tibor: Éld át a pillanatot!
Az író szintén ismertebb a fiatal olvasók körében, hiszen számos regényt álmodott meg számukra. A mostani története egy igazi cukorbomba, melyet a karácsony idilli hangulatával megfűszerezve kápráztatja el az olvasókat.
@Noémi_Zsófi_Tóvári szerint: Ez a könyv kívül-belül gyöyörű! ❤„Tudod, mi az igaz szerelem? Amikor a párod összes hibáját elnézed, és a legrosszabb pillanataiban is ugyanúgy szereted, mint amikor a csúcson vagytok” Kíváncsian vettem a kezembe, az írótól ezelőtt még nem olvastam könyvet, nagyon kíváncsi voltam, hogy van-e a történet is olyan gyönyörű mint a borító. Hát van. link
@Molymacska értékelése szerint: Éld át a pillanatot (klisés címe ellenére) már az első beharangozók óta várom. Őszintén, engem levesz a lábamról a karácsonyi történet, főleg ha romantikus a könyv, és ha egy bejáratott, általam kedvelt szerző írja a történetet… azonnali vétel. A könyv pedig pontosan azt nyújtotta, mint amit vártam, sőt, picit többet is annál. A történet szerint egy francia író éppen Budapestre tart dedikálásra, ahol nem csak az olvasó szívét lopja el, hanem a főszereplő lány szívébe is belopja magát. Mindez december 23,-án kezdődik, így benne vagyunk egy téli-karácsonyi forgatagban is. A történet nagyon érdekes és lehengerlő volt. Valójában az alaptörténet nem túl bonyolult és ha csak erről szólna a történet, akkor valószínűleg ez maximum közepes könyv lenne (karácsony miatt mondjuk hármas fölé). Ami izgalmassá teszi a könyvet, az a karaktereket, és karakterek egyéni és közös problémái. link

Rojik Tamás: Szárazság
Az író szintén nem első könyves alkotó, de most kifejezetten egy komor hangulatú disztópiát álmodott meg a fiatalabb olvasóknak. Fő témája a klímakatasztrófa és az általa kialakult problémák megoldásai. Két főszereplőnk már személyükben is különlegesek, de abban a világban, melyben élni kénytelenek még érdekesebbé teszik az amúgy sem unalmas regényt.
@krlany szerint: Ez egy nagyon durva disztópia egy lehetséges klímakatasztrófa után. Jók az ötletek, jó a kivitelezés, érdekes a világ, és talán el is jön egyszer. Befaltam. Olvasnám tovább, mert még van miről írni, bár így is kerek egész… jah és Magyarországról szól valós helyszínekkel, és ez nálam plusz pontot ér. Az ifjúsági könyvek és a férfi írók nagyon jó kombó. Szeretem ezt a felállást, megtudnak lepni, és nincs bennük a kényszer, hogy kötelezően legyen benne romantikus szál, így ha van is, olyan szépen, természetesen bomlik ki, mint egy virág a tavaszi napsugárban, mint pl. itt is. Imádom Danit, hogy nem az a csacsogós, de a tömörsége kifejezőbb, mint egy barokkos körmondat. Jók a karakterek. Az egész nagyon rendben van. link
@meseanyu véleménye: Jól megírt, olvasmányos regény, amely egy szuperül felépített, és sajnos hihető disztópikus világban játszódik. A végével nem voltam kibékülve, azért vontam le egy kicsit. Ott olyan érzésem volt, mintha a szerzőnek már nem maradt volna ötlete, és gyorsan le akarta zárni a sztorit. Kár, mert előtte meg tényleg szinte minden tetszett, bár a főszereplő srác stílusa azért kicsit erőltetett volt. De ezeket leszámítva ez egy tényleg szórakoztató, erős kötet, érdemes elolvasni.
link

A fenti lista összeállításában közreműködő zsűri tagjai:
@bagie, @Chöpp, @CsakSimánDorka, @csgabi, @Gelso, @gybarbii, @h_orsi, @Habók, @kratas, @krlany, @meseanyu, @Molymacska, @Nikolett0907, @Noémi_Zsófi_Tóvári, @Oláh_Zita, @PTJulia
Köszönjük a munkájukat!
A top 10 kihirdetésével párhuzamosan elindul a közönségszavazás, ahol a moly minden aktív tagja szavazhat a számára legjobban tetsző ifjúsági regényre. A szavazatok alapján ítéljük oda a közönségdíjat.
Szavazni pedig itt tudtok: link


Karcgazda: @Nikolett0907

Kapcsolódó könyvek: Király Anikó: Semmi pánik! · Rojik Tamás: Szárazság · On Sai: A két herceg · Ecsédi Orsolya: Meleg a helyzet! · Maros Edit: Bonyolult egy csaj · Bartos Felicián: Andris és a Fehér Démon · Acsai Roland: Regény a csodaszarvasról · Mészöly Ágnes: Fekete nyár · Rácz-Stefán Tibor: Éld át a pillanatot! · Bányai D. Ilona: Sasok közt a galamb

Király Anikó: Semmi pánik!
Rojik Tamás: Szárazság
On Sai: A két herceg
Ecsédi Orsolya: Meleg a helyzet!
Maros Edit: Bonyolult egy csaj
Bartos Felicián: Andris és a Fehér Démon
Acsai Roland: Regény a csodaszarvasról
Mészöly Ágnes: Fekete nyár
Rácz-Stefán Tibor: Éld át a pillanatot!
Bányai D. Ilona: Sasok közt a galamb

Kapcsolódó alkotók: Acsai Roland · Mészöly Ágnes · Maros Edit · On Sai · Rácz-Stefán Tibor · Bányai Ilona · Rojik Tamás · Ecsédi Orsolya · Király Anikó · Bartos Felicián

2 hozzászólás
Merítés_díj U>!
Irodalmi díjak

|Merítésdíj |ifjúságiirodalom
MERÍTÉS-DÍJ 2021 | IFJÚSÁGI IRODALOM | KIMARADÓK III.

Már csak egy napot kell várnotok és hamarosan kiderül, hogy mely könyvek kerültek be a TOP10 listára. Addig is az ifjúsági irodalom első tíz helyezéséről lecsúszott kötetekből válogatva ajánlok nektek ötöt.
Ezek azok a könyvek, melyeket sokan szerettünk, de kevesebb pontszámot kaptak. Olyan szerzők művei, amelyeket örömmel ajánlunk olvasásra, hiszen rendkívül szórakoztatóak. Nézzük is ezeket!

Bakay Dóra: Zsófi nyomoz című regénye egy kedves és izgalmas ifjúsági krimi, ahol két testvér nyomozni kezd egy eltűnt fóliáns ügyében. Erről így írt @kratas:
Aranyos történet, szerethető főhősökkel, nyomozással, kedves mellékszereplőkkel és oktató jelleggel. Tetszett, szeretnék még olvasni Daniról és Zsófiról, de Mici néni előélete is érdekelne. link

Ráadásul olyan jó tanácsokkal is ellát, amitől tényleg jobban érezzük magunkat:
Muszáj valami rendet tartani, ha az embernek több ezer könyve van, különben soha nem talál meg semmit. @Noémi_Zsófi_Tóvári link

Balássy Fanni: Hol is kezdjem című regénye egy ízig-vérig ifjúsági regény, ahol bizony bármi megtörténhet. A kötet egy fiatal lány szemszögéből mutatja be a középiskola első évét. A leányka csetlései és botlásai sok vidám pillanatot okoznak, melynek következtében rendkívül sokrétűvé válik a történet. Így ajánlja a könyvet @meseanyu:
Ez irtó cuki volt! Vicces, helyes, romantikus, izgalmas, csupa jót tudok csak mondani. Kitűnően szórakoztam. link

@Oláh_Zita szerint:
Balássy Fanni világa közel áll az enyémhez, épp ezért nagyon jó volt olvasni ezt a regényt, amiben úgy jelenik meg a tinédzser élet mindennapi gondja, hogy kellő arányban van humorral, (ön)iróniával, társadalomkritikával és útmutatással vegyítve. Útmutatás alatt elsősorban zenei, könyves és filmes iránymutatást értek, mert sok mindent előfordul a regényben, Montgomery Ann Shirley-jétől kezdve a Beatles-n át a Szívek Szállodájáig. És ezek csak az én kedvenceim, amikre felfigyeltem és meg is jegyeztem. A társadalomkritika pedig főleg arra mutat rá helyesen, hogy milyen irreális elvárásokat mutat nekünk a média a „légy tökéletes” kampányával, és ez nemcsak tinédzsereknek, hanem felnőtt embereknek is komoly problémákat okozhat. Épp ezért mindenkinek jó szívvel ajánlom a regényt, mert nemcsak szórakoztató, hanem sok érdekes és hasznos információval szolgál. No és nem utolsósorban érdemes megemlíteni azt is, hogy a szerelem legtöbbször nem romantikus film forgatókönyve szerint robog be az életünkbe neon feliratokkal, hanem egy lassabb folyamat során, csetlő-botló módon, csendesen és emberien, ahogyan itt is. link

@Nikolett0907 egy szerelemi hasonlatra hívja fel a figyelmet a regényből vett idézetével:
(…) egy regényben azt olvastam egyszer, hogy szerelmesnek lenni olyan, mintha ezer pillangó repdesne a gyomrunkban. Aki nyelt már le káposztáslepkét biciklizés közben, az nem lát ebben semmi romantikát. link

Maradjunk még egy kicsit az iskolai közegben, mert Heniko Sakka: Édes tini élet című regénye is egy hasonlóan humoros és érdekes történet. Két testvér suli váltásáról, egy focicsapatról és menő fiúkról és lányokról mesél az írónő nekünk. Tipikus gimnazista történet, tele tini harcokkal, szerelemmel és természetesen sporttal. @Chöpp így vélekedik róla:
Alapvetően minden nagy barátném nagyszájú, megmondom csajszi volt, mint Rietta, a főhős. Vele nincs is gondom. Csupán Devonnak kellene jócskán jellemfejlődésen átmennie, mert ő bizony egy fikarcnyit sem szimpatikus a jelen felállásban. Várom a folytatást, hogyan alakul főhőseink belső lelki élete és milyen konfliktusokon mennek még keresztül a nagy futball csatározások közepette. Mert alapvetően egy élvezetes olvasmány volt, melynek a világához szívesen tértem vissza esténként. link

Én nagyon szeretem a népmese-adaptációkat és szerencsére mások is így vannak vele, ezért nagy örömmel olvastuk Basa Katalin: A névtelen királynő című könyvét, melyben Tündér Ilona és Árgyélus királyfi története lett átdolgozva egy csodálatos és különleges mesévé. @Chöpp véleménye a történetről:

Kellett egy kis idő, mire összeszedtem magam, hogy értékelést írjak. Először is: Hála a Magasságosnak (és az írónőnek), hogy a tündérek olyanok, amilyenek, mert éppen ilyennek szeretem őket. Épp olyanok ők, mint az angyalok: gyönyörűek és félelmetesek, akár a megszelídíthetetlen természet (eső és vihar, szellő és hurrikán, csermely és pusztító ár). Ne keresztezd az útjukat, vagy A Hetedik Te magad légy! Talán gyermekkoromban voltak csak naiv ifjonti illúzióim felőlük. De így jó. Így szeretem. A Tünde nép hatalmas, felséges és kiszámíthatatlan. Másodszor: A magyar mesevilág, Atyaég, de végtelen és varázslatos, és onnan hajt ki ez a csodairomány a gyökeréből! Világfából, Életfából kimosolygó gyönge kis hajtás. Remélem nő még, erősödik, terebélyesedik és Csodafává válik. Talán kőris lesz, mint Az a Régi. Vagy valami ágas-bogas Névtelen, tele az Ősök Szellemeivel és Mesetudó szelek simogatják majd, hogy hallja akinek füle van, és lássa, akinek szeme van, hogy milyen mély a meséknek kútja, tava, tündérvizei… Harmadszor: Csodálatosak az illusztrációk! Elképesztő egységet alkotnak a történettel! link

Fróna Zsófia: Fegyverek Háza című alkotása egy igazán különleges fantasy, ahol a tizenhét éves Megaira feszegeti saját határait, hogy kiderítse mire hivatott igazán. Egy rejtélyes meghívást kap a Fegyverek Házába, ahol semmi sem az, aminek látszik. Vajon az a sorsa, hogy fegyverforgatóvá váljon és képes megállni a helyét?

@Noémi_Zsófi_Tóvári így vélekedik a könyvről:
Ajánlom. Ajánlom. Ajánlom! Szerintem maga történet és a Fegyverek Házának a világa egyszerűen remek! Nagyon jól fel van építve az elejétől a végéig. Pörgős, fordulatos, rejtélyes. Vannak sejtéseim a folytatással kapcsolatban, nagyon remélem, hogy igazam van benne. Megaira-t és társait nagyon megszerettem, élmény volt velük az első év a Fegyverek Házában. Szerintem nagyon színvonalas ifjúsági fantasy történet! Kíváncsian várom a folytatását! link

Holnap, pedig végre kiderül, hogy mely könyvek kerültek be a TOP10 listájára, tehát figyeljétek a zónát és a blogot!
link

Karcgazda: @Nikolett0907

Kapcsolódó könyvek: Fróna Zsófia: Fegyverek Háza · Basa Katalin: A névtelen királynő · Heniko Sakka: Édes tini élet · Balássy Fanni: Hol is kezdjem · Bakay Dóra: Zsófi nyomoz

Fróna Zsófia: Fegyverek Háza
Basa Katalin: A névtelen királynő
Heniko Sakka: Édes tini élet
Balássy Fanni: Hol is kezdjem
Bakay Dóra: Zsófi nyomoz

Kapcsolódó alkotók: Bakay Dóra · Basa Katalin · Fróna Zsófia · Heniko Sakka · Balássy Fanni

Merítés_díj U>!
Irodalmi díjak

|Merítésdíj |ifjúságiirodalom
MERÍTÉS-DÍJ 2021 | IFJÚSÁGI IRODALOM | KIMARADÓK II.

Kimaradók, avagy második válogatás a legjobb tízből kimaradt ifjúsági regényekből. Mint ahogy azt már beharangoztuk, érkeznek sorban a jobbnál jobb ifjúsági regények, amelyeket a Merítés-díj ifjúsági kategóriájának 10 legjobb könyvébe sajnálatos módon még jelentős boszorkánysággal és erős molymágiával sem bírt belepasszírozni a zsűri. A mágia miatt felforrósodott tenyereinket azóta is balzsamokkal és ráolvasásokkal – meg finomra tört – karcokkal hűtjük.
Az itt következő csodálatos alkotások azon közel 60 megjelenés közé tartoznak, mellyel megörvendeztették ifjú olvasóikat termékeny íróink és szépen közreműködő kiadóink a 2020-as év során:

Kalmár Lajos Gábor: Rose és az ezüst obulus
Rose bizonyított. És természetesen Kalmár Lajos Gábor is bizonyított. Kedves és izgalmas regényt alkotott. Nem is igen olvastam még táborozási körülmények között zajló regényt. Bár írni szerettem volna megboldogult ifjonc koromban. Ideális körülmények: szülők nincsenek, erdő és „elátkozott” ház a Diablo-tó vidékén. Nem utolsó sorban egy kedves, szeretni való lány, remek jellemmel és értékrenddel, akivel szívesen éljük át a kalandokat. Részemről szerettem visszatérni hozzá esténként.
@Gelso is mindig nagy örömmel vette kezébe olvasni. Meleg szeretetteli hangon nyilatkozott a könyvről:
„Az olvasás minden perce örömöt, izgalmat okozott – néha félelemmel töltött el –, szép, üzenetet hordozó befejezéssel, valódi, földi és földöntúli érzelmekkel, követendő példaképpel; a valóság és a mesevilág határán folyó cselekménymeséléssel, küldetéssel, küldetéstudattal és elszántsággal, bátorsággal rendelkező főhőssel. A könyv szép stílusban íródott, talán a fiatalok elsőre túlírtnak érezhetik, mégis szívből ajánlom 4-9. osztályos gyerekeknek, akik szeretik a nyári táborokban játszódó, kalandos eseményeket, cselekményt elmesélő regényeket, amelynek ők, a gyerekek és jó, pozitív jellemű, barátságos, gyermekszerető és – pártoló felnőttek a főhősei. És – tegyük hozzá – akik nem nőttek még ki, vagy fogalmazhatunk úgy, hogy el sem akarják hagyni a mese tündérekkel, manókkal, varázslókkal, szellemekkel és egyéb, fantasztikus lényekkel benépesített világát, valahol, aminek a helyszínét akár nevezhetjük a Kéklő Hegynek is.” link

Kalmár Lajos Gábor: Rose és a sárkányverem
Nagy örömmel olvastam Rose kalandjainak folytatását, amelyben bár egy egészen másfajta sárkányt ismerünk meg, ugyanakkor egy igen különleges kapcsolatot is tapasztalhatunk meg vele Rose-on keresztül. @Gelso a Trónok harca gyermek változatát látja benne és így ír a kötet kapcsán: „Nagyon szép „képeket” „láthatunk” a mesevilágból (pl. a Holdtündérek fonalként gombolyítják a holdfényt, ettől olyan a Kéklő Hegy; vagy szép eszköze az emlékezésnek a Holtak Könyve, vagy a kedves unikornisok, akik a varázsvilág lakói szerint is a világuk legtitokzatosabb lakói; és az az egy, amelynek fekete a farka és a sörénye, na, és milyen gyönyörű lehet a Zöld Tündér…) és hősei talán tartanak egy görbe tükröt felénk emberek felé, hogy kicsit okuljunk és tanuljunk rossz, meggondolatlan vagy akár szívtelen cselekedeteinkből…” link

Thomas G. Maiden: Sárkányok voltunk
A mesevilág csorbítatlan színes elevenségében tér vissza a Thomas G. Maiden: Sárkányok voltunk című gyönyörű mesében. Tündérek, koboldok, boszorkányok és nem utolsó sorban sárkányok elevenednek meg lapjain, és egy kis világtól elzárt falu, amely csöndesen, egyszerűen éli mindennapjait, mígnem az egyik téli napon Piscator, az öreg halász (egyben fogadatlan mesemondó) csecsemőt nem talál egy félig jégbe fagyott ladikban. A kisfiút egy különleges zöld és arany színekben pompázó titokzatos fémdarab védte meg a hidegtől. A falu lakói befogadják és a Drake Flumine nevet adják neki. A csöndes és békés élet kitart egészen Drake tizenhat éves koráig, amikor is a kalandvágyó ifjú egy véletlen folytán beavatást nyer származása rejtelmeibe és ezzel együtt rögvest ki is bimbózik újdonatúj hősi küldetéstudata és ezáltal nyílik meg előttünk a csodálatos varázsvilág hol izgalmas, hol bizsergetően félelmetes világa, ahol jobb lesz, ha még magad elől is elrejted valódi neved!

Riley Baker: Szavad ne feledd!
Az egyik legüdítőbb ifjúsági szerelmi történet volt, amit eddig volt szerencsém elolvasni. Kedves, magával ragadó, könnyed, és szórakoztató. Nagyon örülök, hogy az idei zsűrizés alkalmával ilyen nagyszerű olvasmányok is kerülnek a molyok elé! Kívánom (és ajánlom szeretettel) a szerzőnek, hogy folytassa jó szokását és írjon még jó pár ehhez hasonló szépséget az olvasóinak!
@Bookish_Moments_Blog többek közt ezt írta róla:
„Eszembe juttatta a fiatalkoromat – mert igen, előfordult már, hogy hasonló csónakban eveztem, mint Joy, de szerintem mindenkivel. Mindenki találkozott már a beteljesületlen szerelemmel. Mindenki érezte már azt, hogy mindent belead azért, hogy felhívja valaki figyelmét, még sincs eredménye. S mindenkivel megtörtént már, hogy nem ott és nem abban rejlett a boldogsága, ahol ő számított rá. Ajánlani tudom mindenkinek, mert szerintem egy csodálatos élményt tud okozni az olvasónak!”link

Varga Írisz Dóra: Örökség 2.
Nagyon vártuk már mi molyok is Varga Írisz Dóra Örökségének folytatását. Vajon mi lesz a fiúkkal a messzi idegenben? Hol bukkannak fel újra pillangók és megtalálja-e elveszettnek hitt édesanyját egyik kedves hősünk? Engem legalábbis eléggé izgattak ezek a kérdések. Elfogulatlanság nélkül nyilatkozhatom az Örökségekkel kapcsolatban, hogy gyönyörű, vizuálisan is gyönyörködtető, nyelvileg is csodaszép szépirodalmi alkotások. Aki belelapozott már akármelyik kötetbe, tudja, miről beszélek. Először is beleragad a történetbe és továbblapoz. Aztán rögtön elé jönnek azok a finom kulturális és szellemi örökséggel kapcsolatos értékek, hagyományok, amikről beszélek. Egyesek megneveztetnek, mások lábjegyzetben kapnak helyet, mások címadásban vesznek részt, megint mások finom utalásként segítik az íróval való együtt gondolkodást, emlékezést. Sokat segít az egyazon korban és egyazon színhelyeken szerzett hasonló emlékek összessége.
@krlany is méltató szavakat fogalmazott meg a történettel kapcsolatban: „Nagyon szeretem ezt a mögélátós mesélőmódot, a szépirodalmi nyelvezetet, a kalandokat és a mögöttük meghúzódó minden mindennel összefüggő varázst.” link

Urbánszki László: A nyughatatlan
A főhős, Bengedúz (154 oldal elolvasása után döbbenten vettem észre, hogy a főhős neve nem Bendegúz, hanem Bengedúz), egy igazi kis mitugrász kölök, akinek az ember néha szívesen a nyakába cserdítene egyet csak a miheztartás végett… Halálosan unja és utálja a nomád pásztor életmódot, harcolni is tanul, de csak nagy ímmel-ámmal, mert amiben igazán jeleskedik, az a lustálkodás. Nagybetűvel. Talán a nyughatatlan helyett első névként a Lustaságot kellett volna ráaggatni. No de nem sokáig tart „gyöngy” élete. Megszökik, és nemcsak a kalandok, de a varázslat is részévé válik az életének. Meg az üldözés, és az életveszély, meg hogy senkiben sem bízhat, meg egy csodálatok kis jószág (Büdi), aki éppoly büszke, mint ő, és akivel, megint csak csodával határos módon értik egymás szavát. A városi élet azonban sokkal veszélyesebb, mint gondolta. ”– Fene ebbe a helybe! – morgott magában Bengedúz, miközben a szerényebb házak felé igyekezett. – Mindenki akar valamit a másiktól! Mi a csudának ilyen izgágák? Odahaza fél napig nézegeti egymást két öreg, mire egyikük megszólal.”
A regény hátterét, idejét illetően mindenki csak találgatásokba bocsátkozik. @PTJulia például ezt ríja: „Urbánszki László különös világot épít A nyughatatlanban: ebben a disztópiában ugyanis nem a nagyjából szokásos világégés/extrém klímaváltozás következtében megszokott világ tárul elénk. Itt kérem, visszasüllyed nagyjából minden középkori szintre, még a nyelvfolytonosság is – ugyan némileg rontott alakban de – megmarad. A középkori világhoz aztán társul némi fantasy a különféle mutáns lényekkel és az adományokkal kapcsolatban.” link
@Gelso a műfaj meghatározásával próbálkozott meg: „Számomra elég nehéz meghatározni ezt a történelmi posztapokaliptikus fantasy-kiskamasz mű műfaját – akár ez is lehetne… szívesen bennehagyom a kulcsfogalmakat, mert biztos sokunkat más-más szó ragad meg belőle.” link

Az ajánlók sora folytatódik, tehát figyeljétek a zónát és a blogot!
link

Karcgazda: @Chöpp

Kapcsolódó könyvek: Kalmár Lajos Gábor: Rose és az ezüst obulus · Riley Baker: Szavad ne feledd! · Varga Írisz Dóra: Örökség 2. · Urbánszki László: A nyughatatlan · Thomas G. Maiden: Sárkányok voltunk · Kalmár Lajos Gábor: Rose és a sárkányverem

Kalmár Lajos Gábor: Rose és az ezüst obulus
Riley Baker: Szavad ne feledd!
Varga Írisz Dóra: Örökség 2.
Urbánszki László: A nyughatatlan
Thomas G. Maiden: Sárkányok voltunk
Kalmár Lajos Gábor: Rose és a sárkányverem

Kapcsolódó alkotók: Urbánszki László · Kalmár Lajos Gábor · Varga Írisz Dóra · Riley Baker · Thomas G. Maiden

Merítés_díj U>!
Irodalmi díjak

|Merítésdíj |ifjúságiirodalom
MERÍTÉS-DÍJ 2021 | IFJÚSÁGI IRODALOM | KIMARADÓK I.

Már csak egyetlen kategória nem hirdetett TOP10-es listát, de hamarosan erre is sor kerül. Addig is az ifjúsági irodalom első tíz helyezéséről lecsúszott kötetekből válogatva ajánlok nektek hatot.
Ezeknek zsűri által adott összpontszáma ugyan nem tette lehetővé, hogy az élbolyban végezzenek, mégis fontos és jó könyvek, érdemes velük (is) megismerkedni. A kimaradt könyvek első ajánló karcában igyekszem olyan regényekre felhívni a figyelmeteket, amik inkább a fiatalabbak érdeklődését vonhatja magára.

Szabó Borbála: A János vitéz-kód című regénye egy különleges fantasy, a Pagony Kiadó Abszolút könyvek sorozatának egyik 2020-as kötete. János vitéz történetének mai feldolgozásáról-átdolgozásáról így írt @meseanyu:
Nálam ez a regény az idei ifjúsági zsűrizés egyik legnagyobb élménye. Rendkívül szórakoztató, pörgős, vicces, újszerű és izgalmas, abszolút modern a nyelvezete, stílusa, és remekül bemutatja napjaink világát minden fonákságával együtt, ugyanakkor közel hozza az olvasóhoz a János vitéz világát is, egyszerűen kedvet csinál az olvasáshoz. Tényleg el tudom képzelni, hogy azok a gyerekek is szívesen olvassák, akik egyébként nem rajongói az irodalomnak. Jó lenne, ha lenne folytatás, ahogy a könyv végén sejteti a szerző, szívesen olvasnék az Egri csillagokról is ebben a feldolgozásban. link

Többek között az ilyen és ehhez hasonló szövegek miatt jó ez a regény:
– Bertikém, te pont most mész vécére? – kérdezte Niki néni, az osztályfőnök és egyben matektanár. – Az eredményhirdetés kellős közepén?
– Persze, mert ilyenkor nincs ott senki, enyém az egész vécé – mondta elégedetten.
@gybarbiilink

Mészöly Ágnes: A királyné violája című regényével az időutazás szerelmeseinek igényeit elégíti ki a Pagony Kiadó, hiszen a reneszánsz Magyarországra, Mátyás király korába „repül” vissza a három kamasz, Martin, Betti és Kende, hogy ott – több más történés mellett – Mátyás király törvénytelen fiával, Corvin Jánossal is összebarátkozzanak. Így ajánlja a könyvet @Habók:

Istenem, hányszor képzeltem el gyerekként, hogy valami időutazós módon eljutok különböző korokba, és ott kikkel találkozhatnék, kikkel beszélgethetnék, mit csinálhatnék! Hát most megtehettem. A három gyerek egyik kedvenc helyemre és időmbe, Mátyás udvarába jut (- és jobban feltalálják magukat, mint nekem sikerült volna…) Barátokat is találnak, ellenséget is szereznek, mert persze mindenfélébe beleártják magukat, egyszóval remek kalandregényt olvashatunk. Jó korrajzzal, kellemes humorral, kicsit régies beszéddel és éppcsakhogy románccal. link

@Chöpp a reggeli közlekedési problémákra hívta fel a figyelmet a regényből vett idézetével:
A vár alatti utcákon szokás szerint tülekedtek az autók: a legtöbb család úgy gondolta, hogy egy törődő szülő kocsival fuvarozza reggelente a gyerekét, még akkor is, ha gyalog feleannyi idő lenne odaérni. link

Én még abszolút :-) nem unom a Pagony Kiadót, ezért jön még egy könyvük, mégpedig Wéber Anikó: Az ellenállók vezére című regénye. :-) A főhőst és társát most a kiegyezés időszakába repíti az ősöreg fa, és „miközben helyzetük összekovácsolja őket, találkoznak Deákkal, Erzsébet királynővel, megvitatják Kossuth híres levelét és végignézik Ferenc József koronázását.” @CsakSimánDorka véleménye a történetről:

Ez volt az első az Abszolút Töri regények közül, de engem megvett magának :)
Ha most lennék annyi idős, amikor ezt töriből tanulják az emberek, akkor szerintem sokkal jobban érdekelt volna a kiegyezés.
A történet pörgős, van benne időutazás, rejtély, két olyan karakter, akiket csak kedveli lehet :) Szerintem ettől több nem is kell egy remek ifjúsági regényhez! link

Somfai Anna első regénye, a Barátságháló 2019-ben jelent meg; és csak egy évet kellett várni a folytatásra. A titkok terme hasonlóan kalandos, mint az első kötet, bár teljesen más helyszínen játszódik. Az izgalom azonban itt sem kevesebb. @Molymacska értékelése a regényről:

Az első kötet után úgy gondoltam, folytatom a másodikkal, és bevallom őszintén, nagyon furcsa volt számomra, hiszen az első kötetet egyfajta bevezetőnek építette le. Ebben a kötetben két szálon folyik a történet: az egyikben Fülöp találkozik számítógépes vírusokkal, akik mindent tönkretesznek, a gazdaságon keresztül a személyes életét is. Másik oldalon ott van Lencsi, aki új barátnőt szerez, majd pedig iskolai kirándulás alatt furcsa dolgok történnek vele. és kicsit jobban, testközelből megismerheti a maja kultúrát. Aztán a szálak találkoznak, és meglátjuk, sikerül e mindent megtenni a világ megmenteséért.
Fülöp szála számomra azért érdekes, mert felhozza a mindennapi életünk valódi problémáját: mennyire kötődünk a számítógépekhez. Valójában nem csak erre irányítja a figyelmünket, hanem arra is, hogy hogyan használjuk a közösségi médiát, milyen szabályok vannak, és ha rosszul használod, akkor nézd meg, akár ez is történhet… Izgalmas téma, amit szerintem egyáltalán nem didaktusan tudott a szerző nagyon jól megjeleníteni (ezeket a részeket simán egy etikaórán is használnám).
Másrészről ott van Lencsi szála, ami kalandos kaland. Ketten indulnak el, de hamarosan sok-sok ember csapódik hozzájuk, és átveszik picit a klasszikus kalandregények stílusát. Egzotikus helyszínen felfedezők, miközben megküzdenek a gonosszal, és hű társaik oldalán (és van benne macska is). Ez a rész is jó, tetszett, bár én alapvetően nem szeretem ezt a stílust, de ettől még nagyon jól volt megírva.
Ami szerintem a sorozatban különleges, hogy nagyon jól mutatja be a barátságok kialakulását és gondozását, illetve a közösség erejét. Nagyon jó volt, hogy láthatjuk a misztikus szálakon keresztül a kapcsolódási pontokat, és azt is, hogy önmagában a közösségnek milyen nagy ereje lehet, és mennyi mindenre képes.
Alapvetően kellemes olvasmány, mindenképpen fontos témákkal, izgalmas koncepcióval. Csak ajánlani tudom felsős korosztálynak. link

Míg meg nem próbálod, nem tudhatod, mire vagy képes. – idézi @Chöpp link.

Sokan ismeritek már Szandra és a csajok történetét. Balázsy Panna a sorozat negyedik kötetében, a Csokiszufléban a pandémia okozta problémákat, nehezebb élethelyzeteket dolgozza fel élvezetes, sokszor humoros formában. @PTJulia értékelése a regényről:

A sorozat igencsak aktuális darabja a tavaszi karantén idején játszódik. Nyilván majd ez aktuálitását veszti (remélem, hamar), de jelenleg akkor is jó erről olvasni. És később is szerintem hasznos lesz majd, ha vissza akarunk tekinteni erre az időszakra, vagy megmutatni azoknak, akik erre annyira nem emlékeztek. Szóval ez a kötet nemcsak egy szimpla ifjúsági szösszenet, hanem kordokumentum is egyben. :-)
Tehát tavasz, karantén, digitális oktatás. Mindent, de tényleg mindent tartalmaz, amit átéltünk, és amit részben még most is átélünk. Talán ezért olyan jó olvasni. A szöveg megszokottan szandrás, amolyan semmi extra tininapló, de ennek a sorozatnak ez adja a báját. Az aktuális nevelő célzatú elemek pedig most a koronavírushoz kapcsolódnak (maszk, fertőtlenítés stb, úgyis tudjátok). Mindezek miatt érezhetjük magunkat olyan közel ehhez a történethez. A végén azért a nyár és a korlátozott, de szabadság is megjelenik, amire szükség is van/volt. link

Érdekes, hogy a sajttortafagyi felé közeledés közben soha nem jut eszembe hasizmom állapota, még az sem zavar, ha fagyievés után egy picit kilóg a pocakom a nadrágomból. – idézi @Habók link.

Kertész Erzsi Panthera-sorozata valószínűleg sokak kedvence, és többek szeme felcsillant tavaly, amikor megjelent a negyedik kötet. A jégmadár útja a megszokott pergő cselekménnyel és izgalmakkal várja az olvasókat. @kratas értékelése:

Örülök, hogy ez a rész nem a Pantherán zajlott, de a korábban megismert szereplők így is szerepet kaptak benne. Ki nagyobbat, ki kisebbet, de volt Rozi néni, Kismukk, Jávorka és Aura :)
Ander és a hercegnő története és kalandjai izgalmasak voltak, a havonjárók népe pedig érdekes. És mint mindig, úgy most is: várom a következő részt :))) link

Az ajánlók sora folytatódik, tehát figyeljétek a zónát és a blogot!
link

Karcgazda: @csgabi

Kapcsolódó könyvek: Mészöly Ágnes: A királyné violája · Wéber Anikó: Az ellenállók vezére · Kertész Erzsi: A jégmadár útja · Balázsy Panna: Csokiszuflé · Szabó Borbála: A János vitéz-kód · Somfai Anna: A titkok terme

Mészöly Ágnes: A királyné violája
Wéber Anikó: Az ellenállók vezére
Kertész Erzsi: A jégmadár útja
Balázsy Panna: Csokiszuflé
Szabó Borbála: A János vitéz-kód
Somfai Anna: A titkok terme

Kapcsolódó alkotók: Mészöly Ágnes · Szabó Borbála · Kertész Erzsi · Wéber Anikó · Balázsy Panna · Somfai Anna

Merítés_díj U>!
Irodalmi díjak

|Merítésdíj |líra |top10

MERÍTÉS-DÍJ 2021 | LÍRA | TOP 10

A Merítés-díj tízes listája a 2020-ban megjelent magyar verseskönyvekből

Villányi László: Mindenek előtt
Mindenek előtt szeretném bemutatni Villányi László kötetét, mondhatni @deaxx ex machina:
Nagyon gyakran találkozunk visszatérő, átírt, újraírt, újraértelmezett mondatokkal, és nehéz az egy-egy verscím alá sorolt mondatokat a többi verstől, a többi (hasonló) sortól elválasztani. Szóval megtanultam az egyes mondatokban olvadozni, ízlelgetni őket – milyen jó is nekem, hogy át tudom élni ezeket az apró momentumokat, mégha könyvlapokon is.
(…) Nagy bravúr, hogy nem esik le elsőre, hogy mire megy ki a játék, szépen kivár a kötet, jól vezet az orromnál fogva.

Húzza az időt. Vonszolódik.

Házat nem építettem, legfeljebb az ablakból kiszűrődő
fény otthonosságát sikerült megtalálnom.

Fölveti fejét a lány, hogy tavaszig szálljon hosszú haja,
pontosan tudja: jól áll neki a biciklizés.

Gondosan borotválkozom, mintha óvnom kellene valaki
finom bőrét.

A hajnali tücsökciripelésbe fut a vonat.

Sirokai Mátyás: Lomboldal
A „nagy öreg” után következzék egy „beat”, az ütős hangszerekben is jártas Sirokai Mátyás személyében. Egy valami biztosan közös bennük: mindketten saját nyelvet teremtenek.
@Véda így látta a kötetet:
Magával ragadó és egészen meditatív. Az elragadtatott tudatállapotnak az a terméke, melyben az érzéki észlelések szabadságérzetet és szerethetőséget sugároznak.
@Juci szerint:
Arról a kísérletről szólnak ezek a versek, hogy az emberi tudat valahogy egyesítse magát a növényi tudattal, vagy legalábbis tanuljon tőle, hozzálassuljon, megtanulja a növény szemével látni a világot. Az első két ciklus hangvétele tényleg meditatív, zen, meg minden jelző igaz rá, amit más értékelők leírtak. A módszer elsősorban a fára mászás, fejjel lefelé csimpaszkodás, négykézláb járás, fejenállás, szóval a gyermeki/állati mozgások utánzása. És úgy tűnik, ez mind működik, legalábbis ezt tükrözik a versek, és el is hiszem nekik.

oda, ahol ezt írom, senki nem léphet be
oda bárkit magammal vihetek
ott sosem vagyok egyedül
onnan néha elmenekülnék
onnan csak a testemen át
ott leereszkedem egy fa törzsén
ott egy majommal osztozkodom
ott az idegpályák lombkoronái között járok
ott hallgatni tanulok
ott valami sötétnek és nagynak a partján fekszem
ott az egykori tenger emelkedik és süllyed bennem
ott a földnek vetem a hátam.

Szalai Zsolt: Gyökeres ház
Maradva a növényeknél, Szalai Zsolt visszatért a gyökerekhez, minden értelemben. A kötet középpontjában egy ház, egy falu áll; történelem, törmelék.
@_natalie_néven_ így írt róla:
belegabalyodtam a verandán fodrozódó zöld szalagba, aztán kiszédültem a hátsó kertbe mégis, de nem mindig voltam közben jó figyelő, és olykor talán el is vesztem a részletekben. mondhatom, egészen apró, finom redőkbe préselődtem, s azok a foszlányok rakódtak rám zuzmósan, amik talán nem mindig kéretőztek a lényeges dolgok közelébe. talán ezért nem is tudok az egészről mondani mit, de vannak benne részletek, amik magukat mondják akkor is, ha mondani róluk bármi mást hiábavaló magyarázkodás lehetne:

Ők elmennek, én ide jövök (részlet)

Az idők súlya
és a költöztetőautók alatt
beroppant járdák ismeretlen repedéseiben
megint elrendeződik a kavicstörmelék,
és feltöretnek a gyomok.

Pottyannak a diók, a sorfákat már megmetszették,
a földek is rendezve, felszántva némelyütt.
De a meggyütt az elmenőre gondol,
a ház előtt többé meg nem állóra –
és a borvirágos jókedv után
jégvirágszirmokra szakad a lélek,
szíven üt, nem kattog tovább a falióra.

Kállay Eszter: Kéz a levegőben
A zsűrizés egyik legjobb része, amikor az ember a kezébe veszi egy pályakezdő költő könyvét, és elkapja valami megmagyarázhatatlan „kell még” érzés, ami aztán a végéhez érve sem ereszti. Többen ezt éreztük Kállay Eszter kapcsán.
@gabona így fogalmazta meg a hatást:
Nagyon sok kortárs kötet megfordul mostanában a kezeim között, több most induló költőé is a régi motorosok mellett, de eddig Eszteré volt az egyetlen, amire felületesen átfutva is azt mondtam, hogy megér egy komolyabb próbát, úgyhogy hagytam, hogy vigyen magával és szinte egy levegővel (tudom, ez nagyon rossz volt) olvastam végig verseit. És írtam le ezt a mondatot. Nagyon jól ír – gyenge darabja nincs is a kötetnek –, ráadásul szerteágazó témákban – megjelenik például a maszkviselés is vagy éppen a taxiban utazás, ahogy az egy versben megjelenhet –, ezekkel a versekkel pedig rávett arra, hogy ezentúl kövessem a pályáját.
@theodora olvasata:
Az idei megjelenések között szemezgetve nyúltam rá erre a kötetre – Kállay Eszter első kötete, akitől biztosan szeretnék még olvasni (és ezt a kötetet is majd újra).
Olyan témákról, helyzetekről ír amiket közel éreztem magamhoz: egyrészt a női létből fakadó élethelyzetek, másrészt életkori és gondolkodásmódbeli hasonlóságaink miatt. Megjelenik a gyász is, idegenségérzet külföldön, de mindennapi helyzetek is, amikkel az olvasók többsége könnyen azonosul.

humor

nincs humora, mondják a pultnál ülő vének,
hajlik egymásra ezerrétegű bőrük, a poharak
kerek nyomait ujjukkal kenik el, jósolnak belőlük.
nincs humorod, pedig milyen fiatal vagy,
mondja a francia törzsvendég, akivel
kedvesnek kell lenni, sokat rendel, azt hittem,
idősebb vagy, legalább huszonnégy, és milyen jól
beszélsz idegennyelveket. komoly lány vagy,
jelenti ki büszkén, jól ismer, hiszen minden este lát.

megrándul a szám sarka, próbálok visszaemlékezni
egy igeragozásra, ha humorom nincs, legalább legyek
hibátlan, a kiejtésre is jobban koncentrálok.
engedd el magad, mondják a többiek, mikor
műszak után hajnali háromkor ülünk le inni.
a négyszögletű asztalok és a merev támlájú székek
hegyesszögei pont úgy szorítanak be, hogy nem marad
választásom: jól kell éreznem magam.
idegen nyelveket kell magamon éreznem.
idegen nyelveken is a humort tanulom meg utoljára.

Grecsó Krisztián: Magamról többet
Grecsó Krisztiánt nem kell bemutatni. Szinte minden évben új könyve jelenik meg, 2017-ben a széppróza kategóriában a közönség szavazatai alapján nyerte el a Merítés-díjat Jelmezbál című regényével. Hosszú idő után jelentkezett újra versekkel, és ezzel sikerült alaposan felborzolni a kedélyeket.
@Juci az intertextualitást emelte ki:
Egészen tisztességes versek lennének ezek, a kötet íve, szerkesztettsége mindenképpen nagyon rendben van – de ahol beúszik egy ismerős verssor, ott nagyon hamar rájön az olvasó, mennyire más poétikai minőség az, amit kölcsönvett, és mennyire lóg rajta a kabát.
@gabona a személyességét ragadta meg:
Nehéz ügy ez egyébként, mert olyan mély és végtelenül személyes, hogy már-már szellemi sztriptíznek is elmenne, a testünk ilyen szintű áruba bocsátását pedig nem tisztem sem méltatni, sem pedig elítélni.
Nyilván meg kellett ismernünk valamikor és valahogyan ezt az oldalát is, én viszont továbbra is jobban szeretem azt a csibészes rock and roll-arcot aki legszívesebben minden útjába kerülő nőt helyből és nekifutásból is egyszerre levarrna. Pedig mindkettő Krisztiáné, aki nyilván remek költő (mert tényleg az és ezt sokszorosan is bizonyítja itt), de nem szeretném, ha mindig az jutna eszembe a verseiről, hogy eret vágnék az olvasásuk közben. Szép és jó, hogy ezüsttálcán tárja elénk a szívét, de maradjon az inkább a szakadt bevásárlószatyorban, aztán majd találkozunk a következő regény avagy novelláskötet apropóján. Egy sztorim biztosan lesz neki.

Magánapokrif (részlet)

Tanulság-e, hogy semmi sincs magától,
Bölcsebb-e, ki magáért sem terhes,
Milyen fény pislákol a szív akolmély verméből,
Ha az ember már volt Istennel vemhes.
Lehet-e a fájdalom belátás, alázattá lesz-e mennyiség,
Megváltozik-e, mi magától lett azzá
– És mikortól kétség, mi sosem volt bizonyosság –,
Hogy ami kint, az bent is ég.

Terék Anna: Háttal a napnak
Grecsóéhoz hasonlóan Terék Anna kötete is mélyre megy. Minél érzékletesebben tárja fel a történteket, annál kellemetlenebb olvasni.
@Juci így vázolta fel az alaphelyzetet:
Egy nő találkozik egy férfival a Moszkva téren, valahova mennek együtt, és közben mesélni kezdi a gyerekkorát, az apját, a félelmeit, fájdalmait. Csak uramnak szólítja, és ebben van valami olyan megalázkodás, ami az egész találkozás tranzakciós jellegére enged következtetni (ugyanakkor a magánbeszéd mintha néha fohászba váltana át, és a versek megszólítottja talán nem is mindig olyan egyértelmű). Egyfajta női szemszögű Perdita-ciklusnak tűnik tehát először a szöveg, az ember fejében hamar összeáll a kép, hogy a pozitív apakép hiánya meg a bántalmazás hova tud juttatni egy nőt.
@_natalie_néven_ szerint:
Először úgy éreztem, helyettem mondja, aztán, hogy velem. Nem tudom, kinek mondta, de én meghallottam. Nem biztos, hogy mindent értettem, de rá figyeltem.
Ez a kötet a gyászmunka része lett.
Részletgazdag, tűpontos, kíméletlenül őszinte. Rendkívüli költői nyelvvel megáldott.
A legjobbak közül való. Nem hiszem, hogy tévedek.
@balagesh pedig egészen új megközelítést dobott be:
Hernádi Judit. Azt szeretném, hogy Hernádi Judit előadja ezt a kötetet. Mert ez olyan kötet, hogy elő lehet adni, ő meg olyan színésznő, aki ezt elő tudná adni. (…) Hernádi Judit pedig azért, mert az ő előadásmódjában van meg a két véglet: a csábító, közelengedő, illetve a sértődötten elhajoló vagy néha egyenesen kézzel ellökő. A két véglet, amelyek ugyan elkülönülnek, ám folyamatosan átúsznak egymásba. Mindig megvan a meghittben is a visszahúzott karmok fenyegetése, de a bántásban is a bújásvágy dorombolása. Vad és csábító, de megszerezhetetlen.
Olyan, akinek esélye sincs bármilyen traumát nem tovább súlyosbítani.

Ólom (részlet)

Vékony az ég, uram,
átlátszik rajta a jóisten.
Nem nevet, nem lát engem,
de egyre csak magára mutat.

Tudja, hordozom magát is
itt a mellkasomban. Néha,
mint ólom, húz lefelé.
Földig érnek a vágyak,
kilóg belőlem mindegyik.

Nem tudom,
hány lépés választ el
két embert végleg egymástól,
vagy hogy mennyi ideig tart pontosan,
míg a szív elengedi
a megszokásokat.
Ólommal van tele a tüdőm, uram.
Húz lefelé, a víz alatt tart.

Tudja, az a jó az életben,
hogy egy nap vége lesz.
Egy nap majd meg fogok halni,
és mintha itt se lettem volna,
a testem helyére visszaül a levegő,
visszaadom a teret,
amit ezzel a szomorú testtel
kiszorítok folyton.

Erdős Virág: Hősöm
Ha Erdős Virág kiad valamit – legyen az naptár vagy füveskönyv –, biztosan felkapjuk a fejünket mi, versbolondok. Más kérdés, hogy mennyire tetszik, amit csinál: ha ugyanazt, amit eddig, akkor az jó, vagy nem? A fényképeinek van-e hozzáadott értéke a szövegekhez?
@lzoltán szerint:
A téma, a feldolgozásra ítélt ötlet jó, kis kitekintés a biztonságos(nak vélt) hétköznapokból, de a megvalósítás egy-két verset leszámítva, felejthető. Nem is a drámai(bb) hangvételt hiányolom, inkább a képek_et, itt a_ képek kidolgozottsága fércelt montázs, egy hímzett szemfedő helyett.
@deaxx így látta:
Első Erdős Virág-kötetem – és összességében jó benyomással csuktam be.
A fotók nagyon szépen kiegészítik a verseket. (…)
Erős kötet.
Ami pedig a mondanivalót illeti – megéreztem az emberit mögötte, belelestem az életkörülményekbe, olvastam a sorok között is, nem tudom, mi lesz (végül) a Hős utca sorsa, de jó, hogy lett róla kötet, és hogy ilyen szép kötet lett róla.

ki tolta el

ezt a világ
kezdetétől
pusztulásra
ítélt házat
ezt a para
jelenséget
amire nincs
magyarázat
ezt a kordon-
szalagokkal
körbepántlikázott
utcát
ezt a mozgó
lépcsőt arany
kaput amin
sose jutsz át
ezt az örök
revízió
alatt álló
random tájat
ezt a szaros
nyalókával
beetetett
éhes szájat
ezt a síró
hanggal égő
legkisebb is számít-
zacsit
ezt a szénné
fegyelmezett
tesco-bevásárlókocsit – roskadásig
tele
sittel

Azt mondják, te.
de ne
hidd el

Krusovszky Dénes: Áttetsző viszonyok
Grecsó Krisztiánhoz hasonlóan Krusovszky Dénes is büszkélkedhet már egy Merítés-díjjal, melyet Akik már nem leszünk sosem című regényéért ítélte oda a közönség 2019-ben.
Új kötetét olvasva @_natalie_néven_ előtt egy kép jelent meg:
Végig az az érzésem, hogy valahol egy ember áll valami domb tetején. Hajnalodik. Selyemköd libeg, eltakar valamit a tájból. Semmi sem mozdul. Várakozás finom illata keveredik a verejték szagával. Talán ma megpillantja. Ezért mászta meg ezt a dombot még éjjel, vállán a mázsás súlyú csillagokkal. Emléke van róla, tehát létezik. De így, ahogyan ő látta, nem látta senki más.
@gabona így írt róla:
Mindig becsültem a verseskötetek szerkesztettségét, ez pedig most sincs máshogy, különösen, hogy az első és harmadik ciklusokban tömörülő költemények hol könnyedebb, hol könyörtelenebb módon, de mindenképpen kiszakítanak egy darabot az emberből, így a viszonyok továbbra is áttetszőek maradnak, mi viszont számtalan mélyre hatoló élménnyel többek leszünk, miközben küszöbön az összeomlás, kopog a világvége, a szemetet pedig továbbra sem vitte le senki.

Szakadni kezdett

Éppen, amikor hazaértem,
szakadni kezdett,
de így mintha
meg sem történt volna,
muszáj volt visszamennem
ázni egy kicsit.

Minótaurusz (részlet)

Egy idegen állat vár rám odabent,
és ez az állat én vagyok,
hiszen vele együtt kell bőgnöm
ilyenkor, csapzottan és zihálva
őt kell túlordítanom,
különben sohasem lesz vége.

Meliorisz Béla: Vagyunk örökké
Szégyen vagy sem, Meliorisz Béla-ról most hallottam először (@virezma), és erre az sem lehet mentség, hogy másfél évtized hallgatás után, hetvenedik születésnapja alkalmából jelentkezett új könyvvel. Győrben született, Pécsett él, 2010-ben Makárhegyi versek című művét választották a legszebb pécsi költeménynek.
@balagesh így látta a kötetet:
Meliorisz Béla a létezés univerzumában a pörgési sugár egészen külső pontjára kerül. Motivációk nélkül viszi még a tömegvonzás, de szándék és érdek már nem határozza őt meg. Ez egészen közel hozta ezt a kötetet hozzám. Csordás Gábor mint szerkesztő annyit megtett értünk, hogy kötetté tette a versek halmazát. A lehető legminimálisabb mértékben gravitálta egymáshoz a szövegeket. Nekem tetszik, hogy egy-egy verskezdetnek, témának, szófordulatnak újra nekifuthatunk. Hogy a versek egészsége, jelentősége is megkérdőjelezhető. Egy-egy sor, hanghatás, képrészlet ivódott belém (ahogy az köteteknél többször megtörtént). Nem az egyes húzóversek ereje emeli meg a kötetet (hiszen egyáltalán nem biztos, hogy vannak ilyenek), hanem a szuggesztív részletek révén képzelhető el egy emberi élethelyzetet.

Kimerülten

mielőtt végleg elveszünk a jövőben
bíbelődünk még a félig üresen maradt lapokkal
az idő színei után kutatunk
s igyekszünk elképzelni a madárrajok útját
mára már sok minden kimondhatatlan
bár tudomásul véve a hiányokat
soha nem féltünk túlmenni a határokon
ha kellett úgy buktunk föl a víz alól
mintha semmi sem történt volna
vagy nézelődtünk ahogy érdeklődő vendégek teszik
szabadon döntve aztán miről feledkezzünk meg
szerettük ha találgatásokra adhattunk okot
és ez most is így van

a ködben derengő sziklás part fölött
kimerülten állnak a fák
hosszú volt a nyár

Szlukovényi Katalin: Álomkonyha
Aki olvasta a beharangozó karcokat, annak feltűnhetett, hogy egyetlen nő sem szerepelt benne. Bár ebben nem volt tudatosság, az utolsó karc végére érve már le merem írni: nagyon örülök, hogy ilyen sok nő bekerült a tízes listára. Noha egymástól nagyon eltérő hangon szólnak, meghallottuk őket, és bizony felkaptuk a fejünket.
@Juci kitörő örömmel fogadta a kötetet:
Végre valaki megénekelte a negyvenes olvasószerkesztő/fordító/tanár családanyákat :D
De tényleg, szinte minden életélményem közös Szlukovényivel (költő mondjuk nem vagyok), ami önmagában kevés lenne ahhoz, hogy szeressem ezt a kötetet, de a hangja is megtalál, ez a tárgyilagos, kicsit fanyar, a megfelelő helyen trágár, lobogáson és csalódáson túli, felnőtt női hang. (…) Bírom.
@balagesh szokásához híven popkulturális kontextusba emelte:
Van az a jelenet, amikor Bridget Jones a thaiföldi börtönben kezdené felmondani a lelki ügyeit, ám rájön, hogy kapcsolati problémáinak léptéke nem ér fel társai nagyságrendjéhez. A jólétiségből kiragadva ugyanúgy súlytalanná válnak körülállásaink, ahogy a gyerekek ebédmaradékhagyási szokásaira sincs gyakorlati kihatása az éhezők végtelen tömegeinek. Minden csak helyben érvényes, ám ettől még a felnőtt, etikus embert zavarja a világismeret, meg a gondolat, hogy lyuk van a fenekén, aztán mégse örül. Szlukovényi bátorsága ezzel a háttérrel mérhető. Igenis ki mer állni, hogy a kis kerek életem körvonala megfelelő nagyítás mellett göcsörtös. Sőt továbbmegy: hogy ez még mindig nem jelent boldogtalanságot. Vagy ahogy a gyermekáldás utáni bölcsesség jön: kis gyerek kis gond, nagy gyerek nagy gond. Hiába tehát, ha van család, van lakás, van hivatás és van haza, attól még azért mindegyikkel lehetnek gondok, amik itt és most igazán nem söpörhetők félre, mert attól bizony csak megnőnének. Akár olyan nagyra, hogy Thaiföldön is elpanaszolhassuk.

40

Arcomba világít a hétfő:
ráncok, a szem alatt táska.
A szobamélyi sötétből
a meghitt test szuszogása.

Tükörarc, ablaknyi város
nem maga szabta keretben.
A reggel hidege átmos.
Nincs már hova sietnem.


Köszönjük, hogy velünk tartottatok!

A zsűri tagjai: @balagesh, @deaxx, @gabona, @Juci, @Jucundus, @lencsemate, @Littlewood, @LuPuS_007, @lzoltán, @_natalie_néven_, @sokaired, @theodora, @Véda, @virezma

Karcgazda: @virezma


A top 10 kihirdetésével párhuzamosan elindul a KÖZÖNSÉGSZAVAZÁS is a Merítés-díj líra kategóriájának 2021-es közönségdíjáért: link
Olvassatok sok verset, és szavazzatok a kedvenc verseskötetetekre a listáról, legkésőbb október 4-ig!

Kapcsolódó könyvek: Grecsó Krisztián: Magamról többet · Sirokai Mátyás: Lomboldal · Szlukovényi Katalin: Álomkonyha · Meliorisz Béla: Vagyunk örökké · Villányi László: Mindenek előtt · Erdős Virág: Hősöm · Krusovszky Dénes: Áttetsző viszonyok · Terék Anna: Háttal a napnak · Szalai Zsolt: Gyökeres ház · Kállay Eszter: Kéz a levegőben

Grecsó Krisztián: Magamról többet
Sirokai Mátyás: Lomboldal
Szlukovényi Katalin: Álomkonyha
Meliorisz Béla: Vagyunk örökké
Villányi László: Mindenek előtt
Erdős Virág: Hősöm
Krusovszky Dénes: Áttetsző viszonyok
Terék Anna: Háttal a napnak
Szalai Zsolt: Gyökeres ház
Kállay Eszter: Kéz a levegőben

Kapcsolódó alkotók: Grecsó Krisztián · Meliorisz Béla · Erdős Virág · Szlukovényi Katalin · Sirokai Mátyás · Krusovszky Dénes · Villányi László · Terék Anna · Szalai Zsolt · Kállay Eszter

Merítés_díj U>!
Irodalmi díjak

|Merítésdíj |líra

MERÍTÉS-DÍJ 2021 | LÍRA | KIMARADÓK II.

A líra kategória top 10 listájáról lemaradt verseskötetek második része következik, @virezma válogatásában.

Bertók László: Együtt forog
Bertók László Kossuth- és József Attila-díjas magyar író, költő. 1998-tól haláláig a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. Utolsó, befejezett kötete az Együtt forog, benne összesen 243 darab firkával. Főbb témái a betegség, az öregség, a közérzet. A kötetre jellemző tömörséggel fogalmazott @LuPuS_007:
Minimalista, kétsorokban rendezett, ember halandóságát összefoglaló firkák.

Kivétel

Egyszer a színpadon letolta nadrágját,
s láss csodát, azóta jobb költőnek tartják.

Szikra

Ha tetteid a végtelenhez méred,
vállalnod kell a csökkent minőséget.

Borsik Miklós: Átoknaptár
Borsik Miklós elsőkönyvesként szerepel a listán, azonban a neve ismerősen csenghet, ugyanis 2014-től 2018-ig a József Attila Kör köteteit (JAK-füzetek) szerkesztette Balajthy Ágnessel. Nem könnyű értelmezni a szövegeit, de @balagesh megkísérelte:
Van itt egy költő, akinek értetlensége csodálkozásba vagy undorba fut ki. De csak úgy szoszó. Mértékkel. Ernyedtre bambulja magát. (…) Közben azért bravúrosan lő egy-egy képet, de aztán mintha észre se venné a nagy pillanatot, már vánszorog is tovább.

XII.

Túl az ablakon,
menetiránnyal szemben,
mintha szarni rohanna
minden. Ha célba ér,
kiderül, hogy nem megy. Benn
csak a függönyök szaladnak,
aztán a cseppek egy kalauz
viaszfején. Meggyújtok
rajta egy tincset, és ölelem,
mint a gyertyát a fém.

Kállay Kotász Zoltán: Társasutazás Közép-Mámor földjére
A 2020-as mezőnyben szerepelt már haiku, firka, és most itt egy újabb fogalom, az álhaiku. Egy évvel ezelőtt ugyanebben a műfajban, Káosz tejszínhabbal című kötetével Kállay Kotász Zoltán felkerült a Merítés-díj líra zsűrijének tízes listájára, idén egy hajszállal lemaradt.
@_natalie_néven_ így értékelte:
22:00 és 23:30 között valami elveszett. Talán mondhatatlan, vagy nem leképezhető, esetleg másképp követi saját ritmusát az idő kockakövein kopogva.
Egyébként K. K. Z. természete közeli. Léptei kényelmes konoksága lelassíthatja azt, aki hajlandó vele rácsodálkozni a cseppre a fűszál élén, amiben tükröződik hangyányit a világ(a).

Talán pirkadat,
talán alkonyat. Annyi
biztos: ragyogás.

Fejem felett fa,
lábam előtt út
Elágazunk.

Júdáspénzek közt
fénylő telihold – minden
ki lett fizetve?

Poós Zoltán: A felhő, amelyről nem tudott az ég
Poós Zoltán néhány éve Étvágy az imákra című regényével versenyzett a Merítés-díj széppróza kategóriában, most egy újabb furcsa címmel került a látókörünkbe.
@gabona értékelését olvashatjátok:
Poós Zoltánt eddig csak könnyűzene-szakértői oldaláról ismertem, pedig ahogy látom, költőként (és egyben íróként is) már közel harminc éve aktív, ami azért nem semmi, és talán nem is véletlenül ennyire jók ezek a versek, ebben az elegáns, kompakt kötetben. (A borító elsőre megvett, ahogy a cím is egyébként.) Mert hogy jók, ehhez nem férhet semmi kétség: erős atmoszférát teremt, szinte kisujjból rázza a sokkoló képeket és a gördülékeny formákat, pillanatig sem érezni rajta a görcsös erőlködést, ha még jobban ismerném a költeményeit, akár igazi profinak is mondanám, akármennyire is ódzkodom a nagy szavakkal való dobálózástól…
…viszont nem nagyon szeretnék vendég lenni a fejében, miközben ilyeneket ír. (Nagyon tud valamit, az biztos. Egyelőre nem jöttem rá a receptben lévő extra fűszerre, de kapiskálom és ízlik.) Ahogy egyik költemény szereplője, narrátora, helyszíne, eseménye sem lennék szívesen, nekem ezekhez nincs elég erős lélekjelenlétem, azt viszont mindenképpen elismerem, hogy kellemes meglepetés (másképpen "pozitív csalódás") volt őt erről az oldaláról is megismerni.

A végtelen

Sosem láttál szarvast azon a gyepen,
de egyszer csak kidugta fejét
a száraz fűből. Lefotóztad.
Szinte tél volt, már kifáradt a táj.
Minden olyan megfontolt lett,
hogy azt hitted, kihunytak a véletlenek.

A vizek már fél ötkor sötétek,
és hajnalig ugyanazt tükrözik.
Tél szunnyad a gyökerekben.
Felettük a táj, mely a halandót övezi.
A gyökerek a táj láthatatlan részei.
A szél csak ott fúj, ahol a fák állnak.
És ott egy szarvas is.
Tudja, hogy másnap karambolozol.

Pár nap múlva letöltötted a képet.
Ezeket láttad a szarvas szemében :
a tenger otthonos hullámverését,
az ösvény repedéseinek pompáját,
majd a rádió leadjét.
Aztán a semmiből feltűnő terepjáró
kristályszerű lámpafényét, és még
valami üzenetet is :
Aki hozzáér a végtelenhez az
minden porszemen osztozik az égiekkel.

Markó Béla: Egy mondat a szabadságról
Markó Béla költő, író, szerkesztő, politikus. Számos verseskönyve, esszékötete, gyermekkönyve jelent meg, írt magyar tankönyvet, fordított románból verset, drámát. Verseskötetei jelentek meg angol, francia és román fordításban.
Legújabb kötetét @_natalie_néven_ ajánlja:
Szerettem a töprengéseiben magában, megülni mint egy magban. Almamag, mondtam. Én, aki láttam az almavirágot esőben meghajlani, szélben remegve remélni. Oda kéretőztem, ahová a versek, tiszta lapok peremére, hogy meglessem, milyen kép rejtőzik a kettévágott mákszemben, kinek az arca, hogy megtudjam, mit üzen Isten, amikor önti ránk a fényt.
Szerettem a hangjai sok színét. A szabadot és a rímekbe zártat.
Szerettem az egyre mélyülő csendjeit.
Szerettem az Anna-verseket, mert azokból hallottam ki leginkább az ember hangját.
M. B. költészete, vagy legalábbis a kötet versei előhúztak belőlem valamit, amit nagyon régen éreztem utoljára, vagy talán így még soha, hívjuk talán a tiszta hang tiszteletének.

HÁZSONGÁRDI KALAUZ

Világításkor átfordul a menny.
Lángoló szirmok a lábunk alatt.
Körös-körül már minden temető.
Nincs temetkezés, csak rátemetkezés.
Nőnek lefelé nekropoliszok.
Fejre állított felhőkarcolók.
Zsong a Házsongárd.
Sok csontváz-darázs.
Feküdtek itt már valakik.
Utána ismét valakik.
Akik nem itt, azok is itt.
Magyarok, magyarok, magyarok.
Majd egyre többen mások is.
Rétegelt halál mindenütt.
Kilátni sehogy sem lehet.
Egyik nyomja a másikat.
Nem temet, hanem rátemet.
Nem temetkezik, csak rátemetkezik.
Halálának is célja van.
Azt is mondhatnám, értelmes halál.
Nem ápol, hanem eltakar.
Élünk, mert emlékezünk.
Már útközben is könnyezünk.
A tegnap csupa ismerős.
Megválik, hogy holnap mi lesz.
Nincsen írás a koponyán.
Hogy mit beszélt, miről beszélt.
Valahogy mégiscsak beszélt.
Ki tudja, honnan jön a fű.
Ember volt itt minden fűszál.
Nem látszik rajta, hogy ki volt.
Lehetett férfi, nő vagy gyermek is.
Az is lehet, hogy körbejárt.
Magyar is volt már, majd román.
Ki tudja, hova sietünk.
Miért van ez a hegymenet?
Mindenki megkapaszkodik.
Előbb-utóbb a csúcsra ér.
Gyertyát gyújt, sír, silabizál.
Megkönnyebbülten leereszkedik.
Mélységes mélyben napsütés.
Helikopter-leszálló is talán.
Valakire majd rátemetkezünk.
Valaki egyszer ránk temetkezik.
Holtunkban folyton fojtogat.
Ki fent van, az van legalul.
Idelent virág kapható.
Minden temető kaptató.
Elfogy a betű felfelé.
Más nevek, más nyelv, másféle kő.
Néhány évre még kibérelhető.


Köszönjük a figyelmet, hamarosan jelentkezünk a top 10-es listával.

A zsűri tagjai:
@balagesh, @deaxx, @gabona, @Juci, @Jucundus, @lencsemate, @Littlewood, @LuPuS_007, @lzoltán, @_natalie_néven_, @sokaired, @theodora, @Véda, @virezma

Karcgazda: @virezma

Kapcsolódó könyvek: Poós Zoltán: A felhő, amelyről nem tudott az ég · Markó Béla: Egy mondat a szabadságról · Kállay Kotász Zoltán: Társasutazás Közép-Mámor földjére · Borsik Miklós: Átoknaptár · Bertók László: Együtt forog

Poós Zoltán: A felhő, amelyről nem tudott az ég
Markó Béla: Egy mondat a szabadságról
Kállay Kotász Zoltán: Társasutazás Közép-Mámor földjére
Borsik Miklós: Átoknaptár
Bertók László: Együtt forog

Kapcsolódó alkotók: Bertók László · Poós Zoltán · Markó Béla · Borsik Miklós · Kállay Kotász Zoltán

Merítés_díj U>!
Irodalmi díjak

|Merítésdíj |líra

MERÍTÉS-DÍJ 2021 | LÍRA | KIMARADÓK I.

A széppróza és a gyermekirodalom kategóriák után a líra következik. Itt is vannak szép számmal olyan verseskötetek, amelyek ugyan a top 10-be nem fértek be, a zsűri mégis jó szívvel ajánlja az olvasóknak. @virezma két karcban osztja meg veletek a kimaradókat, az alábbiakban az első válogatást tesszük közzé.

Bornai Tibor: Pedig
Bornai Tibor neve a KFT zenekarból lehet ismerős. Zeneszerzőként, szövegíróként, billentyűsként sok más formációban találkozhattunk vele, ezenkívül fest is, és még ki tudja, mi mindent csinál. Legújabb kötetéről így írt @theodora:
A 2020-as verseskötetek között válogatva bukkantam Bornai Tibor gyűjteményére, mely haikuit tartalmazza. Korábban nem ismertem a munkásságát, de a versein keresztül kibontakozott előttem egy érett férfi, aki humorral próbálja oldani az élet hullámvölgyeit. Megjelenik a félelem az elmúlástól, csalódástól, válástól, de a humora is megcsillant az oldalakon. A búcsúzó, számot vető hangvétel teszi melankolikussá, mégis könnyen olvasható kötet, aminek egyes soraihoz vissza-visszatértem.

Önkritika

Sajnos nem tudok
olyan jó fej lenni, hogy
felnézhessek rám.

Színes magány

Nem tudhatom meg
soha, mit látsz, amikor
azt mondod, hogy kék.

Hartay Csaba: Átkiáltani az őszbe
Hartay Csaba az utóbbi években többször is szerepelt a Merítés-díj olvasmánylistáján, verseskötetei mellett regénnyel és novelláskötettel is jelentkezett.
@gabona lelkesült ajánlóját hoztam kedvcsinálónak:
Rendkívül mély, személyes és roppant progresszív halmaz ez, amiből nehéz szabadulni.
Hihetetlen érzések kerítettek hatalmukba, gyakorlatilag minden megjelenített évszakot éreztem belül – ilyen az, amikor valaki a lelke legmélyét is kiírja, én pedig nagyon szeretem ezt, akármennyire is nehéz lehet nem csak a szerzőnek, de az olvasónak is ennyire beleköltözni a szövegbe. Nem szeretem az évszakváltásokat, ahogy a hangulatiakat sem: mindkettőt nehéz megélnem lélekben. Ez a gyűjtemény viszont nagyon megragadott.
Biztosan több alkalommal előveszem még, kíváncsi vagyok, idővel mit ad majd.

Élt bennem

Most vigyetek az erdőbe. Valami reszket.
Valaki hangosan számol. Havazik.
Szarvasok léptei, ágak roppannak.
Mindenki tud beszélni, csak hallgat, ha arra jársz.

Eltévedt gyerekek számháborúznak.
Eltévedt évszámok hűlnek ki emléktelen.
Milyen reménytelen a havazás.
Enyhülés jön, valaki hőt lehel felénk.

Havat lehel az erdő, a szakadék elnyeli.
Aki gyerek élt bennem, a számokat már nem hiszi.
Erdő feletti holdtakarás. Avar alatt alvó kín.
Havazik. Eltévedt zuhanás, hallgass, ha arra jársz

Géczi János: Szűz a gyermekkel, Szent Annával és egy szamárral
Talán az egyik legfurcsább című kötet a 2020-as megjelenések között. Géczi János József Attila-díjas író és képzőművész. Imponálóan hosszú bibliográfiájának ismertetése helyett @_natalie_néven_ értékelését idézzük.
Van valami olyan erő, szellemiség, ezekben a versekben itt kötetbe rendezve, ami fogva tudta tartani a kíváncsiságomat akkor is, ha nem volt könnyű követni helyenként, vagy nem mindig sikerült teljes lélekkel hozzácsatlakoznom egyik-másik vers legközepéhez. Talán nem is kell mindig, talán elég néha csak sejteni. Azt el kell mondanom még, hogy rendkívül sok szép egymondatos karcot lehetne lopni a versekből, mert azok önállóan is megállják a helyüket, és gondolatokat képesek ébreszteni úgy, mint mikor az ember szeme megpillant egy lenkék lepkét, aztán sodorja a figyelmét a sziromkönnyű libegés, míg a
szemhéjra száll. Szeretnék olyan verseket találni még Géczi János tollából, ami kicsit jobban enged engem ebbe az irányba, ahol tovább tudom gondolni az ő megbabonázó képeit. Valamiért úgy érzem, oda esélyes lenne a hibátlan csatlakozásom.

Tulipán

Virághagymaként a földben
egyre csak lejjebb húzódik a holt
Házsongárdban, nincs madár kék lábú,
zöld szárnyú, ami, hogy megitassa,
gyöngyöt sír. Ámbár naponta visszatér,
mintha megbeszélt találkozóra,
ahol tavaszi szó illatozik
a versben, s az ágyfőhöz odadűl.
Magától, Gizi, én nem ezt vártam!
Annyiszor énekelte: messze megy,
hogy elhittem, vissza se tér. Útját
zsinegként gombolyaggá maga mögött
feltekeri, többé nem jön ide,
se mint dal, se özvegy lélek, se mint
csíkos lepellevelű tulipán.

Tompa Gábor: Van még könyvtár Amerikában?
Tompa Gábor a már említett szerzőkhöz hasonlóan sokoldalú tehetség: UNITER-díjas színházi rendező, érdemes művész, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója és főrendezője, egyetemi oktató, színészpedagógus, költő.
@deaxx ajánlja a kötetet:
Nem tudok mit mondani, zseniális ez az ember, zseniálisak ezek a költemények. Szépen bánik a formával, és nem kis műveltségről árulkodnak a versei.
Az is ritka, hogy valaki úgy nyúljon a maihoz és a múlthoz, hogy a kettő kevercse ne öreges verscicomás puffogás legyen… És itt nem az!
De nem mehetünk el amellett sem… hogy van benne épp elég nyersség is. Ebből a szempontból nem kifinomult, de valahogy ettől lesz sajátos a hangja.

A SZÁZNEGYVENKÉT ÉVES ADY SZONETTJE

Fülembe forró ólmot öntsetek,
Szürke-országnak vagyok a királya,
Bús dalba kezdek, lenézek az árra,
És várok néma, öreg könnyeket.

Egy Irán-szagú szittya, vad sereg,
Boros kedvvel száll perzsa paripákra,
Bajjal születtek, íme, itt az ára:
Garmadával hullnak, mint levelek.

Egy perc és meghal minden bennetek.
Tobzódik lent a Pokol karneválja,
Parfümje szálldos csókosan körül.

De asszony, ember lelke föllebeg,
Édes-ernyedten megváltásra várva…
Isten Illésként elvisz és örül.

Wirth Imre: Lementem egy üveg borért Hajnóczynak
A végére hagytam egy igen megosztó kötetet, amely olyan mély nyomokat hagyott @balagesh lelkében, hogy még különböző zörejek kibocsátására is ihlette. link Ezek után nem volt kérdés, hogy az ő értékelésének itt a helye, a beharangozóban.
Teljesen megdöbbent, hogy öt hónapig kísért ez a kötet. Eddig másik kötetet szinte nem is olvastam, miközben ezzel végig nagyon fura, ambivalens viszonyban álltam. Soha nem éreztem úgy, hogy kiismertem volna, hogy megértettem volna, hogy részleteiben lenyűgözött volna, ám a kötet egészéhez mégis az első pillanattól mindvégig ugyanazt a határozott, engem vonzó hangulatot rendeltem hozzá. Még azt sem tudom mondani, hogy egy idő után kedvenceim lettek volna. Csak azt, hogy ezt a hangulatiságot némely versben erősebben éreztem, és ezekhez többször tértem vissza. Marylin Manson hallgatása közben jöttem rá, a zenehallgatás vált ki ilyesmi élményt nálam, mióta a netes lehetőségek következtében masszaként, tehát nem slágerekké darabolva jutnak el hozzám életművek. Kialakul egy hangulati hozzárendelődés. A nagy megfejtés aztán mégis egy sláger lett, az egy időszakban az unásig hallott Deftones-szám, a Change (In The House Of Flies). Ez segített jellemezni az érzésvilágot: a dühös sérülékenységet, a kiszolgáltatott szenvedést, az önveszélyes elfojtást, az agresszivitás hirtelen kitörő gejzírjeit.

ÉVENTE FULLÁNKJÁRA TŰZ egy darázs,
lobbanó fájdalom, tigrisemlék,
elefánt bal kezem elhajítanám,
kapaszkodom a HÉV-en, rejteném,
sárga folt szalad ingemen fölfelé,
szívemnél szakad. Még úgy szeretnék.

Köszönjük a figyelmet, holnap jön a második |kimaradók válogatás, kedden pedig jelentkezünk a top 10-es listával.

A zsűri tagjai:
@balagesh, @deaxx, @gabona, @Juci, @Jucundus, @lencsemate, @Littlewood, @LuPuS_007, @lzoltán, @_natalie_néven_, @sokaired, @theodora, @Véda, @virezma

Karcgazda: @virezma

Kapcsolódó könyvek: Wirth Imre: Lementem egy üveg borért Hajnóczynak · Géczi János: Szűz a gyermekkel, Szent Annával és egy szamárral · Hartay Csaba: Átkiáltani az őszbe · Tompa Gábor: Van még könyvtár Amerikában? · Bornai Tibor: Pedig

Wirth Imre: Lementem egy üveg borért Hajnóczynak
Géczi János: Szűz a gyermekkel, Szent Annával és egy szamárral
Hartay Csaba: Átkiáltani az őszbe
Tompa Gábor: Van még könyvtár Amerikában?
Bornai Tibor: Pedig

Kapcsolódó alkotók: Géczi János · Bornai Tibor · Tompa Gábor · Wirth Imre · Hartay Csaba

Merítés_díj U>!
Irodalmi díjak

|Merítésdíj |gyermekirodalom
MERÍTÉS-DÍJ 2021 | GYERMEKIRODALOM | TOP10

A Merítés-díj gyermekirodalmi kategóriájában a 0-10 éves korosztálynak szóló könyveket olvassuk, értékeljük és próbáljuk kiválogatni ezekből, amit a zsűritagok a legjobbaknak tartanak. Ez nem egy könnyű feladat, hiszen a legapróbbaktól a kisiskolás korú gyerekekig nagyon változatos, hogy milyen könyveket olvasnak és szeretnek a molypalánták, így a felhozatal is nagyon sokrétű. A kimaradó karcokban is már sok szuper könyvet ajánlottunk a figyelmetekbe. link link link
A gyermekeknek szóló könyvek egy igazán különleges részét jelentik az irodalomnak, hiszen a legkisebb generáció fejlődését és olvasóvá válását tudjuk megalapozni ezekkel a mesékkel, versekkel. Számos tanulmány született már arról, hogy a mindennapi meseolvasás, az olvasás közben eltöltött közös idő, az ezek által generált beszélgetések mennyi-mennyi pozitív hatással vannak a gyermekekre. Nem mindegy tehát, mi az, amit a kezükbe adunk, márpedig a hatalmas mesekönyv kínálatban könnyű elveszni. A Merítés-díjjal, és a most kihirdetetett 10-es listával mi is próbálunk némi támpontot adni, melyek azok a gyermekkönyvek, amelyek kiemelt figyelmet érdemelnek.

Íme tehát az idei top10:

Bartos Erika: Örök ölelés
Bartos Erika neve és illusztrációi biztos mindenki számára ismerősek. Igen termékeny írónő, és a jól ismert sorozatain túl is vannak érdekes és értékes könyvei. Ilyen a most megjelent Örök ölelés is, amely egy igen fontos témáról, az örökbefogadásról szól. @Ancsúr-t mélyen megérintette a könyv: „Mit írhat az ember, mikor már elfogytak a szavak, és már csak érez és érez? Bartos Erikának sikerült olyan könyvet írnia, aminek az elolvasása után minden érző szív csordultig telhet szeretettel. A könyvnek több értéke is van. Az egyik szembeötlő értéke a témaválasztás. Az örökbefogadás témája senkinek sem könnyű. Se a gyereknek, se a szülőknek. Ez a könyvecske azonban segíthet a szülőknek ötletet adni a gyermekükkel való beszélgetéshez, illetve a gyermeknek is segíthet az érzelmi és mentális feldolgozás végett. És itt jön a könyv másik nagy értéke, ami miatt ez a könyv nekem 6 csillagot is megérne. A négy történet négy különböző élethelyzetet teremt az örökbefogadás témakörén belül. Így aztán több oldalról van megközelítve a lényeg.”link

Boldizsár Ildikó: A fiú, aki Varjúvárról álmodott
A Naphegy kiadó A lány/fiú, aki… sorozatában olyan magyarok életével ismerkedhetünk meg, akik példaképként állhatnak a mai gyermekek előtt. Az idei évben a sorozatban két új kötet jelent meg, és mindkettő felkerült a listánkra. Boldizsár Ildikó könyvéről olvassátok el @Rózsabogár78 ajánlóját: „A sorozat újabb darabja nagyon felvillanyozott. Magával ragadó életrajzi történet Kós Károly erdélyi építészről. Melegség járja át az embert, miközben olvas a tehetséges, az életet és a természetet ennyire szerető és értő művész munkásságáról. Miközben rácsodálkozunk, hogy mennyi mindent tervezett, mennyire ott van a magyar és erdélyi építészettörténetben, és milyen jellegzetes volt a stílusa. Sokszor el fogjuk olvasni még ezt a részt is.” link

Boldizsár Ildikó: Hogyan szerzett vizet a kiszáradt kút
Nem fordult még elő ilyen a díj történetében, hogy egy író két könyvvel is szerepeljen a listánkon, de Boldizsár Ildikó két idei könyve annyira kiemelkedő volt, hogy végül mindkettő felkerült a listánkra. Az 5 éves kislányomat is teljesen elbűvölte a történet, ahogy @Tarja_Kauppinen-t is: „Ritka értékes könyv. Már az alapötlet is különleges: a főszereplők nem emberek vagy állatok, de még csak nem is varázslatos lények, hanem egy kút és egy fa, akik, mivel egymás mellé teremtettek, csendben és harmóniában megférnek egymással és támogatják egymást, valamint a közösségük tagjait (állatokat, vándorokat stb.). (…) Egészen sokrétű történet, tanulhatunk belőle a közösségi összefogásról, arról, hogy milyen tulajdonságokat kell kifejlesztenünk magunkban, hogy a közösségünk működőképes lehessen, valamint hogy hogyan kezeljük azokat, akik látszólag támadóan lépnek fel velünk szemben. (…) Meditáció, önfejlesztés szépen és közérthetően tálalva, cseppet sem didaktikusan. Életkortól függetlenül bárkinek ajánlott, aki – Lin-csi apát szavaival élve – nem szeretne szalmakutya lenni.”
link

Gryllus Vilmos: Vízcseppmesék
Gryllus Vilmost azt hiszem, senkinek sem kell bemutatni, évtizedek óta örvendezteti meg a gyermekeket és a felnőtteket is dalaival, meséivel. Most egy olyan könyve jelent meg, amelyben a saját gyermekeinek mesélt történeteket írta meg. @gab001 szerint: „Az egyik legjobb mesekönyv, amit az utóbbi években olvastam, ami azért nem kevés könyvet jelent. (…) Úgy tanít, hogy közben elvarázsol. Egyszerű a nyelvezete, mégis szép. A mese olyan kedves, hogy kedvünk lenne megsimogatni a kis vízcseppet, aki a barlangból elindulva az égig jut, majd vissza. A másikban pedig egy jólelkű felhőt szeretünk meg. Az illusztráció tökéletesen kiegészíti, igazi összhangban van a kettő. Csak ajánlani tudom!” link

Kertész Edina: A lány, aki szavakkal varázsolt
A lány/fiú, aki… sorozat újabb kötetében a sokunk által szeretett írónő, Szabó Magda életével ismerkedhetnek meg a gyerekek. Mindig nagy kihívás jól megírni egy ennyire ismert ember életrajzát, de ahogy @PTJulia is fogalmaz: „Azt hiszem, ilyen a tökéletes Szabó Magda-életrajz gyerekverziója. A képek gyönyörűek, igényesek, a szöveg pont annyi és pont olyan, amennyinek és amilyennek lennie kell. Azt a célját is abszolút eléri, hogy felkelti az érdeklődést az írónő könyvei iránt, így minden, e könyvet olvasó korosztály választhat is rögtön magának olvasnivalót az írónőtől. Ehhez segít a könyv végi idővonal-"könyvespolc".” link

Kiss Judit Ágnes: Zsálya hercegnő és az öregnek hitt herceg
Ebben a különleges hangulatú meseregényben a klasszikus és modern mese elemei ötvöződnek, amellyel az írónő most egy újabb oldalát mutatta meg nekünk. A tanítás és tanulság ebből a történetből sem maradt ki, ugyanakkor mégis egy nagyon szerethető mesét kapunk. Ahogy @meseanyu fogalmaz: „Igazi meseregény, annak minden hagyományos kellékével, de mégis határozottan újszerű, modern. Tetszett a hangulata, a humora, csodálatosak voltak a képek, izgalmasak a kalandok, és természetesen nagyon fontos a probléma, ami a középpontban van. Egy-egy fejezet tökéletes hosszúságú esti mesének, a gyerekek is biztos izgatottan követik majd, és szórakoztatónak találják Zsálya kalandjait.”.link

Kovács Dóra: Madár Lenke és Bogár Emma
Mindig kíváncsian figyeljük, amikor egy új színfolt tűnik fel a gyermekkönyvek végtelennek tűnő kínálatában. Kovács Dóra könyve az óvodáskor végéről egy igazán pozitív felfedezés volt mindannyiunknak, @Honey_fly nagyon találóan így ír róla: „Milyen kis gyöngyszem ez a könyv! Már a betűtípus is rendhagyó, az illusztrációk pedig csodásak és tökéletesen egészítik ki a meséket. Rengeteg szépen illusztrált gyerekkönyv van, de ezek a képek önálló képzőművészeti alkotásokként is megállják a helyüket. Igazán nagyra értékelem, ha egy gyerekkönyv komolyan veszi a gyerekeket, és itt most ezt kaptuk meg mind a szöveggel, mind a rajzokkal. (…) A mesék nyelvezete is csodaszép, megelevenednek általa a színek, az illatok, a fények. Különleges hangulatú könyv, nekünk nagyon tetszett.”link

Mechler Anna: Bíborka és a varázsfőzet
A virágtündérek titkai sorozat egy igazi lányos mese, vannak benne tündérek, virágok, varázslat. Emellett a mesék olvasása közben megismerkedhetünk a különböző gyógynövényekkel, és sok hasznos információt tudhatunk meg a felhasználásukról. @icu79 kislányával olvasta a könyvet : „A 6 évesemnek, és nekem is nagy kedvenc lett a sorozat. Nyilván más-más okokból: én azért értékelem, mert nagyon szép az illusztráció, érdekes a történet, és még tanulhat is belőle a gyermek. A kislányomnak azért tetszik, mert tündérek vannak benne, és szépek a rajzok. Tényleg igazi csajos könyv, de nem az a csillámpónis, unikornisos, annál sokkal-sokkal több! Amióta ezt olvassuk (már másodszor kellett kihozni a könyvtárból), azóta nyaggat, hogy ültessünk bíbor kasvirágot a kertünkbe, mert akkor hozzánk is járnak majd tündérek. :)” link

Tóth Krisztina: Gatyát fel!
A legkisebbek nagy kedvence lehet ez a sorozat a malacról és a libáról, akik barátságot kötnek és számtalan kalandot élnek át együtt. Jópofa, vicces könyv a legújabb rész is, amiről @katen értékelését olvasva ti is meggyőződhettek: „Lehetetlen, egyszerűen ki van zárva, hogy a fején sapkaként dinós alsógatyát (a két lyukon kifér a két füle!), valamint fordítva felvett kapucnis dzsekit (ha nappal felhajtja a kapucnit, lehet aludni, lehajtva pedig ételtárolóként is funkcionál!) viselő malacnál cukibbat és viccesebbet valaha kitermel a magyar gyerekirodalom. Elértük a csúcsot, kész, lehet hazamenni és Malac és libát olvasni a gyereknek, aztán napokig nevetni az ihletett gyermek rögtönzött divatbemutatóin. Kár hogy értékeléshez nem lehet képet csatolni.” link

Wéber Anikó: Marci és Merkúr – Űrlény az osztályban
Sokszor felmerül a zsűriben is, hogy a fiús könyvek úgy általában mennyire alulreprezentáltak a gyermekkönyvek között. Nos, idén a top10-be is jutott egy igazán fiús könyv, amely emellett még igen komoly mondanivalóval is bír. @Rita_Galló ezt írja róla: „Egy tökéletes, kedves mese arról, hogy mindenki más es nem kell mindenben egyformának lennünk. Emellett sokat megtudhatunk az űrről és a bolygókról. A Feketepont karaktere nagyon tetszett, ahogy ő is barátra vágyik es sok-sok érdekességet rejt magában, amit azonban csak keveseknek mutat meg. Toleranciáról es megértésről szól, kiderül, hogy sokszor azért undok az ember, mert fél, hogy megbántják. Na meg az is, hogy milyen fontos, hogy minden közösségben legyen egy vidámságfelelős!”link

Bízunk benne, hogy az általunk összeállított tízes listában mindenki talál olyan könyvet, amit szívesen kézbe vesz. Mi mindegyiket bátran ajánljuk!

Karcgazda: @Boglárka_Madar
                                                                                                

A fenti lista összeállításában közreműködő zsűri tagjai: @Ancsúr, @bagie, @Boglárka_Madar, @Citrompor, @csgabi, @Driz , @dtk8, @Enikő_Juhos, @gab001, @Honey_Fly, @icu79, @katen, @krlany, @meseanyu, @Nikolett0907, @PTJulia, @Rita_Galló, @Rózsabogár78, @stippistop, @Tarja_Kauppinen
                                                                                                

A top 10 kihirdetésével párhuzamosan elindul a közönségszavazás, ahol a moly minden aktív tagja szavazhat a számára legnagyobb élményt adó gyermekirodalmi alkotásra. A szavazatok alapján ítéljük oda a közönségdíjat. Szavazni itt tudtok: https://moly.hu/szavazasok/merites-dij-2021-gyermekirodalom-kozonsegszavazas

Kapcsolódó könyvek: Mechler Anna: Bíborka és a varázsfőzet · Bartos Erika: Örök ölelés · Boldizsár Ildikó: A fiú, aki Varjúvárról álmodott · Kiss Judit Ágnes: Zsálya hercegnő és az öregnek hitt herceg · Gryllus Vilmos: Vízcseppmesék · Kertész Edina: A lány, aki szavakkal varázsolt · Wéber Anikó: Marci és Merkúr – Űrlény az osztályban · Kovács Dóra: Madár Lenke és Bogár Emma · Tóth Krisztina: Gatyát fel! · Boldizsár Ildikó: Hogyan szerzett vizet a kiszáradt kút

Mechler Anna: Bíborka és a varázsfőzet
Bartos Erika: Örök ölelés
Boldizsár Ildikó: A fiú, aki Varjúvárról álmodott
Kiss Judit Ágnes: Zsálya hercegnő és az öregnek hitt herceg
Gryllus Vilmos: Vízcseppmesék
Kertész Edina: A lány, aki szavakkal varázsolt
Wéber Anikó: Marci és Merkúr – Űrlény az osztályban
Kovács Dóra: Madár Lenke és Bogár Emma
Tóth Krisztina: Gatyát fel!
Boldizsár Ildikó: Hogyan szerzett vizet a kiszáradt kút

Kapcsolódó alkotók: Gryllus Vilmos · Kiss Judit Ágnes · Boldizsár Ildikó · Bartos Erika · Wéber Anikó · Kertész Edina · Mechler Anna · Tóth Krisztina · Kovács Dóra

1 hozzászólás
Merítés_díj U>!
Irodalmi díjak

|Merítésdíj |gyermekirodalom
MERÍTÉS-DÍJ 2021 | GYERMEKIRODALOM | KIMARADÓK III.

Ezúttal az érdekesség kedvéért a TOP 10-ből kimaradók közül azokat válogatom össze, amik idén a legjobban tetszettek az óvodás korú fiamnak. Mindegyik maradandó élmény volt.

Az első meghatározó könyv Vibók Ildi: A szupercsapata, hiszen még hetekkel később is téma volt nálunk. Vicces volt, amikor erre hivatkozva kaptam magyarázatot valamire. Teljesen egyet tudok érteni @csgabi szavaival: “Bármikor odaadnám gyerekeknek, hogy egy szuper kis történet keretei között ismerkedjenek meg az immunrendszerünkkel és a védoltások fontosságával. Tetszettek az illusztrációk, már csak ezek miatt is érdemes elolvasni a könyvet, de persze ne csak ezért vegyétek kézbe. :-)”

Bartos Erika nagy kedvenc nálunk, nem tudok melléfogni a könyveivel. Bevallom a Duna-val kicsit meggyűlt a bajom, mivel elég nehéz ennyi évszámot és nevet érdekesen felolvasni. De nem volt más választásom, többször is meg kellett tennem.
Erre @bagie értékelése adhat magyarázatot: “20+ év pesti élet után is tanultam új dolgokat a Duna történetéről, hídjairól, szigeteiről. Néhány hely listára kerül: olyan helyek, amelyeket látnom kell.
Szerintem zseniális könyv.”

A Mézes Judit: Gondűző mesék több estén keresztül szerzett magának osztatlan figyelmet, ami egy örökmozgó gyerek esetén valóban nagy dolog. @Tarja_Kauppinen szerint is “Jó könyv, tele tanulságos történetekkel. Az, hogy az irigység mérgező, hogy elkószálni veszélyes, vagy hogy egy rosszul szocializált gyereken csak a sok-sok dicséret és a fokozott kedvesség segíthet, elsőre talán evidensnek tűnnek, valójában azonban még sok felnőtt is hadi lábon áll a könyv üzeneteivel. Mert hiába tudjuk elvileg, hogy hogyan kéne kezelni egy nehéz embert, vagy hogyan kéne reagálni, ha a környezetünkben valaki elfogadhatatlanul viselkedik, a gyakorlatban korántsem könnyű ezeket a dolgokat meg is valósítani. Felnőtt fejjel is érdemes elolvasni ezeket a meséket.”

Ha kisfiad van, akkor az autók biztosan részei lesznek az életednek! Bár nem olvastuk az első részt, mégis élvezhető volt Várfalvy Emőke: Még húsz kerék könyve. @Nikolett0907 soraival foglalnám össze, hogy miről is szól: „Várfalvy Emőke – Még húsz kerék című alkotása a második mesecsokor, mely az autóklinika ügyes-bajos eseteit meséli el. Ahogy már megismertem a csapatot, a Zolik – Horváth Zoli, Lengyel Zoli és Cseh Gabi – valamint Misa, sokszor komoly gondokkal találják szembe magukat, de kellő tapasztalattal és természetesen egy jó csapatszellemmel felvértezve, bármilyen problémát megoldanak.”

Ugyanakkor mindig szükség van olyan mesékre is, amik megdolgoztatják a fantáziát és segítik a problémamegoldó képesség fejlődését is, ilyen a Bárkányi-Horváth Éva: A Nagy Büdös Semmi és a Kis Büdös Semmi kalandjai, melynek két része is megjelent idén. Az elsőről így ír @PTJulia: „Kedves könyv, amely egy nagymama és unokája közös meséléséből ered. Rendkívül kreatívak mindketten, ebből ered a cím is: a Nagy Büdös Semmi és a Kis Büdös Semmi alakot öltenek az unoka vágyának megfelelően (pacsi a gyereknek a kitartásért!). A történetek mindegyik egy-egy tanulsággal szolgál, amit a szerző a végén le is ír: kedves, egyszerű tanulságok, hiszen ez a könyv elsősorban az unokáknak szól. Minden kisgyerek élvezheti, s tanulhat belőle, általa.”

Bár ezt nem esti meseként olvastam, de fontosnak tartom, hogy valamit ajánljak nagyobbaknak is. Czernák Eszter: Kedves Apu! könyvéről mindent elárul az alcím: Egy mozaikcsalád mindennapjai. Manapság egyre gyakoribb ez a jelenség, így megkerülhetetlen témának érzem. @Rózsabogár78 ajánlása: „Egy mozaikcsalád mozgalmas élete elképesztő mennyiségű gyerekkel, akik kellőképpen különböznek egymástól ahhoz, hogy még jó is kisülhessen belőle. Egy ilyen könyv azért is jó, mert azok, akik ilyen helyzetben élnek, és nyilván sokan vannak így, talán erőt meríthetnek belőle, és szembesülhetnek vele, hogy ez jó is lehet, és ha kellően nyitottak és toleránsak egymással, talán sikerülhet is valamilyen élhető családi életet kihozni a helyzetből. Persze ez egy elég ideális szituáció, egy iszonyú jó fej új apukával, de akkor is.”

Remélem, sikerült felkelteni az érdeklődést az említett könyvek iránt. Bármelyiket nyugodt szívvel ajánlom, érdeme kézbe venni őket! Holnap pedig végre fény derül a TOP10-es listára is, melynek összeállítása ezúttal is kihívás volt, mivel 2020-ban is sok-sok nagyon jó mese jelent meg szerencsére.

Karcgazda: @gab001

Kapcsolódó könyvek: Bartos Erika: Duna · Várfalvy Emőke: Még húsz kerék · Vibók Ildi: A szupercsapat · Mézes Judit: Gondűző mesék

Bartos Erika: Duna
Várfalvy Emőke: Még húsz kerék
Vibók Ildi: A szupercsapat
Mézes Judit: Gondűző mesék

Kapcsolódó alkotók: Bartos Erika · Vibók Ildi · Mézes Judit · Várfalvy Emőke

3 hozzászólás