melis 0



Kedvenc könyvek 7

Pilinszky János: Pilinszky János összes versei
Krasznahorkai László: Északról hegy, Délről tó, Nyugatról utak, Keletről folyó
Krasznahorkai László: Megy a világ
Bartis Attila: A vége
Mariam Petroszjan: Abban a Házban
Esterházy Péter: A szív segédigéi
Darvasi László: Taligás
Hirdetés

Aktuális olvasmányok

Esterházy Péter: Az olvasó országa
Hamvas Béla: Karnevál
Az Ezeregyéjszaka meséi I-VII.
Hajnóczy Péter: A véradó
Oravecz Imre: Kaliforniai fürj
Szerdahelyi István: Műfajelmélet mindenkinek
Károlyi Csaba: Mindig más történik
Bodor Ádám: Vissza a fülesbagolyhoz
Hafner Zoltán (szerk.): Senkiföldjén
Esterházy Péter: Termelési-regény
Tamási Áron: Zeng a magosság I-II.
Mircea Cărtărescu: Orbitor – Aripa stângă
Hankiss Elemér: Az emberi kaland
Kós Károly: A havas
Závada Pál: Idegen testünk
Szilágyi István: Hollóidő
Nagy László: Nagy László versei
René Wellek – Austin Warren: Az irodalom elmélete
Fűzfa Balázs (szerk.): Irodalomtanítás a harmadik évezredben
Faludy György: A Pokol tornácán
>!
2018. június 18., 19:08
>!
2017. október 5., 14:29
>!
2017. augusztus 3., 22:22
>!
2017. február 9., 19:12
>!
2016. november 30., 19:00

Károlyi Csaba: Mindig más történik 25 irodalmi beszélgetés

>!
2016. április 28., 18:47
>!
2016. április 10., 21:47

Hafner Zoltán (szerk.): Senkiföldjén In memoriam Pilinszky János

>!
2016. április 9., 07:28
>!
2016. március 28., 21:57
>!
2016. március 28., 21:56

Hankiss Elemér: Az emberi kaland Egy civilizáció-elmélet vázlata

>!
2016. január 23., 18:29

Kós Károly: A havas Elbeszélések

>!
2015. július 14., 11:50
>!
2015. január 12., 18:15
>!
2014. október 27., 21:13
>!
2014. május 24., 06:38
>!
2012. május 14., 09:04
Hirdetés

Utolsó karc

>!
melis

Az óvodából jövet a Petőfi-szobor mellett vezet az utunk. Beszélünk róla (Már meghalt? Mikor? Miért?), elhangzik a szabadság szó, ízlelgetjük. Eszembe jut, illetve eszemben van, hordom magammal néhány hete az Alakváltók világát. Amiben Gheorghiu-Dej van, Ceausescu van, aztán ma is élő politikusok vannak. Gyerek is van, akit anya nélkül hagynak, és történetek, a kor embertelenségét példázó történetek, amelyekben az emberek már rögzített, tehetetlenségre ítélt figurák, a kor áldozatai, a miliő szemléltetésére használt eszközök. Ezért méltatlankodom. Sose legyen eszköz, legyen társ. Nekem a megnyíló világban, az olvasott szövegben teljesen megmutatkozó, Ember, nem egy kor kelléke. („Ahogy bámulta a tőle karnyújtásnyira eső vitrint, az egyik lepke alig észrevehetően megmozdította kék hímporától megkopott szárnyát, rezdülésnyi időre tűvel átszúrt, fekete, hosszúkás teste fölött összecsukta őket, és remegő, gépies mozdulattal újra visszaengedte. – 248. old.”)
Arra gondolok, hogy beszélni kell arról a szoborról. Ha kinövünk a kérdezős korból, akkor is. Mert közben arra gondolok, amit talán már Darvasinál olvastam, hogy a gyűlölet valójában félelem. És a szabadságot úgy képzelem, félelem nélkül, gyűlölet nélkül.

Kapcsolódó könyvek: Darvasi László: Isten. Haza. Csal. · Szabó Róbert Csaba: Alakváltók

Darvasi László: Isten. Haza. Csal.
Szabó Róbert Csaba: Alakváltók
1 hozzászólás