Mária_Kamilla_Lajosné 0

Kellerwessel Klaus: Erzsébetvárosi rapszódia

honvágyam van
már nem is tudom hova
vonz engem minden ismeretlen
rejtett mosolya

vonz engem minden falragasz
és mondattöredék
a korrupt múlt és korrupt jelen
és minden utcanév

honvágyam van de semmi baj
mert szereti önmagát
honvágyam van de hadd legyen
mert senkinek sem árt

sietséget színlelek, jó látni, ahogy utat enged
magában a tömeg, ahogy megnyílik egy nem-
létező magasabb cél nagyonis létező látszata
előtt, mint jónás előtt a bálna, isten előtt
a jónás, a bálna előtt az isten, úgy nyílok meg
én is, mint egy elfelejtett virág, nem látja
senki, nem is kell

az igazán jó könyveket sosem olvastam végig
az igazán igaz történeteket sosem hittem el
a legeldugottabb dallamokat mindig meghallottam
a legszelídebb vágyakat egy életre megtartottam

mint ejtőernyős ernyőjét ledobva
várok én is a sietségben otthon
hagyom hogy keresztülzuhanjon rajtam

az ég