marcipáncica  P 238


Összes kitüntetés 391

Kedvenc sorozatok: A Széthullott Birodalom, Bűnös Budapest-ciklus, Látnok-ciklus, Riyria-krónikák

Kedvenc alkotók: Dragomán György, Irvine Welsh, Ljudmila Ulickaja, Murakami Haruki, Neil Gaiman, Philip K. Dick, Viktor Pelevin

Kedvenc kiadók: Agave Könyvek, Delta Vision, Európa, Fumax, Magvető

Hirdetés

Aktuális olvasmányok

Kazuo Ishiguro: Ne engedj el…
Robin Furth – Peter David: A Setét Torony – A harcos születése
Lontay László (szerk.): Mai svéd elbeszélők
>!
2018. szeptember 19., 07:38
>!
Palatinus, Budapest, 2006
318 oldal · ISBN: 9639651494 · Fordította: Kada Júlia
>!
2018. szeptember 18., 18:35
>!
Cartaphilus, Budapest, 2010
240 oldal · ISBN: 9789632661520 · Fordította: Totth Benedek · Illusztrálta: Jae Lee
>!
2018. július 16., 19:51

Gustav Hedenvind-Eriksson: Vörös Simon
Sigfrid Siwertz: Disznó a makkosban
Pár Lagerkvist: Lakodalom
Tage Aurell: Hajnali beszélgetés
Fritiof Nilsson Piraten: Két fiú meg egy tehén
Vilhelm Móberg: Vasárnap reggel
Jan Fridegard: Naphalál
Eyvind Johnson: Nehéz óra
Ivar Lo-Johansson: Kártyások
Polke Fridell: Ünnep este
Gustav Sandgren: A bice és a vak
Harry Martinson: A tenger, álomkép és valóság
Artur Lundkvist: Parasztdráma
Per-Erik Rundust: Löncsszünet
Lars Ahlin: A piperekészlet
Per Olof Sundman: Szent Iván-éj
Stig Dagerman: Néhány szem kockacukor
Lars Hildingson: Gideon)
Margareta Ekström: Egyedül Stockholmban
Bo Grandien: A falu bolondja
Per C. Jersild: Pro Patria
Ing-Marie Eriksson: A misszionáriusnő

Hirdetés

Utolsó karc

>!
marcipáncica P
Bradburyre olvasom magam!

kép: Jiuling egy ősi kínai piás játék, egyike azon „kiskapuknak”, amikor a kínaiak alkoholhoz juthattak, szabályozott keretek között.
forrás: https://www.chinlingo.com/articles/801187/

Utolsó összefoglaló augusztus 27-31.

novellák : Carver mai novellája egyértelműen megnyerte a hetet, a Jerry meg Molly meg Sam zseniális történet volt.
A novella főszereplője, Al élete hemzseg a problémáktól, és mint minden rendes megkeseredett, dühét, félelmeit és bűntudatát kezelni képtelen ember a felelősséget nem vállalja, hárít, másokat okol – végül a családi kutyát szemeli ki minden problémája forrásának. (Persze, mivel számára ő a leggyengébb, az egyetlen aki felett hatalmat gyakorolhat, mivel saját életét képtelen kordában tartani, a gondjaira megoldást keresni.) Na, hát ezt a témakört járja körbe ez a novella, és Carver remekel. Nagyon jó ez a problémakör, amit felvet, a felelősség hárítás, a bűnbak keresés, a saját életünk feletti kontrol elvesztése. Al tisztában van vele, hogy változtatnia kell, mégis rossz irányba indul el, és érdekes összerakni azt, hogy mi vezetett ide – az alkohol, a düh, a munkahelyen rátelepedő feszültség, a rossz házasság.

vers: A melankólia súlyos művészete. – írja Urbán Bálint Al Berto költészetéről, én pedig ezt a nagyon találó mondatot kölcsön is veszem tőle. Az utolsó négy napra jutott a Rimbaud halála című rész négy hosszabb vers, ezekből nehéz akár egyet is kedvencnek választani, így egyben fantasztikus és csodás, és lenyűgöző, és hát na, olyan volt. Al Berto költészete csodálatra méltó, és megrázó volt, maradandó élmény volt mindegyik versre. Bízom benne, hogy lesz lehetőségem több munkáját is olvasni a jövőben. (Majd megtanulok portugálul, mondjuk.)
(A szabályok betartása végett legyen a IV. számú a kedvenc.)

esszé : Iszogattam tovább a héten, további korok és kultúrák kerültek terítékre, Kína, a Római Birodalom, a sötét középkor és a Közel-Kelet. Mindegyik fejezet szép, kerek egész történetet ad, minimális átkötéssel (pl. Róma hatása a többi európai népre), úgyhogy jól be lehet osztani a könyvet így naponta – még pont nem túl tömény. Sok érdekességet olvastam a héten, Kínáról például rengeteg hangzatos legenda kering, melyek jó része nem igaz, viszont kellő kiinduló pontot adnak a téma vizsgálatára. Kína elég keménykezűen bánt az iszákosokkal, és erősen óva intett a túlzott alkoholfogyasztástól – úgy vélték az ivászat a birodalom pusztulásához vezet, ezért számtalan rendelettel igyekeztek betiltani azt. Persze betiltani azt szokás, amit az emberek élvezettel csinálnak, és ezt a tilalmat élvezettel szegték meg. A probléma megoldása Konfuciusztól ered, és lényegében az alkoholfogyasztást erős regulák közé szorítva, de engedélyezte. Ennek hozományaként az emberek rituálékon, ünnepeken, szertartásokon ihattak, és ittak is, a leleményesebbje temetésről temetésre járt, hogy mindenhol lerója tiszteletét. Még egy utolsó érdekességként Forsyth megemlíti, hogy a kínaiak nem tettek különbséget a sör és a bor között, mindkettőre a jiu szót használták.
Szóval, ennyit Kínáról, illetve Kína történelmének egy nagyon aprócska szegletéről, és akkor legyen ez az e heti kedvenc. (Csak azért, mert a vikingekre pont nem került sor.)

Végére értünk :)
Nem állítom, hogy nem voltak napok, amikor fél hajszálnyira voltam a feladástól – sőt, sok ilyen nap volt. Az utolsó két napban megint volt egy hagyomafrancbaazegészet érzésem, nagyon nem esett jól az olvasás, pedig kifejezetten jó könyveim maradtak szerencsére, de egy kicsit már sok volt. Az előző forduló(k)ban (ha a télit is annak nézem, és annak nézem), sokkal kevésbé nyűglődtem, mint most (jó, most meleg volt, múltkor meg fáztam). Sokkal kevesebbet olvastam sajnos, mint szerettem volna, bár fájó szívvel jöttem rá, hogy ez az egész éves regénytermésemre is igaz, nem csak a Bradburyre.
18 könyvbe kezdtem bele, ebből 13-at befejeztem, kettőből maradt pici, ezeket igyekszem a napokban még letudni. Egész jó arány, amikbe belekóstoltam, azokat is folytatom majd valamikor (lehet épp majd a tavaszi fordulóra, bár oda szeretnék majd kicsit tudatosabban előkészülni, vegyesebb olvasmánylistát válogatni szélesebb témakörökből). A legtöbbet Maya Angelou-tól (vers – cca. 180 darab) és Karl Ove Knausgardtól (esszé – 60 darab) olvastam.

Kapcsolódó könyvek: Raymond Carver: Befognád, ha szépen kérlek? · Al Berto: Tűzvészkert · Mark Forsyth: A Short History of Drunkenness

Raymond Carver: Befognád, ha szépen kérlek?
Al Berto: Tűzvészkert
Mark Forsyth: A Short History of Drunkenness