Mákostészta 0



Kedvenc sorozatok: Harry Potter


Aktuális olvasmányok

Szabó György – Lopes-Szabó Zsuzsa: A bükki füvesember gyógynövényei
>!
2017. december 25., 17:35
>!
Magánkiadás, Bükkszentkereszt, 2008
192 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789630651110 · Illusztrálta: Natália Lopes

Utolsó karc

Mákostészta>!

Ideomotoros technikák

„Az ideomotoros technikák alkalmazásakor a meditáló általában előre elhatározza, hogy amikor a pszichéjében kiforrt a feltett kérdésre adandó válasz, akkor ezt valamiféle öntudatlan mozdulattal jelezni fogja. Például igenlő válasz esetén a bal kéz mutatóujja mozdul meg, nemleges válasz esetén a jobb kézé. Az "ideomotoros” kifejezés jelentése: a mozgás azonosul a gondolattal. Hasonlóan ahhoz, mint amikor az ember egy nagy sebességgel haladó autót kormányoz. Nagyon nagy sebességnél nem szabad túlzottan tudatosan mozdítani a kormányt, mert ez szinte biztosan túlkormányzáshoz és az autó egyensúlyának elvesztéséhez vezet. Szinte elég arra gondolni, hogy „jobbra”, és az autó mintegy magától jól fog mozdulni, az ideomotoros kormánymozgatás következtében.

Az ideomotoros technikák összhangban vannak azzal a jó néhány kísérlet által valószínűsített feltételezéssel, hogy a pszichében a gondolkodás nem szavak segítségével történik. Mély meditációs állapotban gyakran még az olyan egyszerű szavak, mint az igen vagy a nem kimondása is komoly nehézségeket okozhat. Sőt, ha valóban a psziché egy kevert állapotából jön létre a válasz, akkor valójában a tényleges, kimerítő válasz nem egyszerűen csak egy igen vagy egy nem lenne, hanem valószínűségek egy bizonyos rendszere. így az igazságot valójában elfedi az egyszerű igen vagy nem. A helyzet sokkal bonyolultabb, és csak egy kevert állapot teljes leírása testesítené meg a tényleges igazságot. Ez viszont éppen a döntést, egy tiszta stratégia kiválasztását nehezítené.

Az „ujjválasz” helyett szokás az ideomotoros technikát úgy is alkalmazni, hogy jobb oldalunkra az egyik válaszalternatívát képzeljük el, bal oldalunkra pedig a másikat. Az ideomotoros válasz ilyenkor úgy jelentkezhet, hogy enyhén (de néha akár egészen látványosan) egyik oldalunk felé dőlünk. Ennek a technikának az az előnye, hogy az alternatívákat nem ténylegesen, közvetlenül kell odaképzelnünk, hanem megtehetjük egy képernyőre kivetítve is, ami a szükséges távoIítást segítheti.

Az ideomotoros válasz kicsalogatásához sokszor nagyon sikeres technikának bizonyul az inga használata. Itt ne valamiféle varázsingára gondoljunk – bármilyen fonalra felfüggesztett kis súly megteszi. Az ingát általában úgy használják, hogy előre meghatározzák, milyen inga mozgás milyen eredményt jelent. Mondjuk a testünkre merőleges irányú kilengés jelenti az igent, a testünkkel párhuzamos irányú kilengés pedig a nemet. Az inga előnye, hogy egészen gyenge ideomotoros mozgásokat is egyértelműen megfigyelhetőre felerősít. Ezt a módszert szokás akkor is alkalmazni, amikor nem közvetlenül egy aktuális kérdésre akarunk választ kapni, hanem csak saját érzelmeinkkel, motivációinkkal akarunk valamennyire tisztába jönni. Ilyenkor gyakran két további választ is megengednek a psziché számára – a jobbra forgó inga jelentése: „nem tudom”, a balra forgóé pedig: „nem akarok válaszolni”.

Az ingás módszer kiváló meditatív megismerő technikának bizonyult, noha működése semmiféle ismert természettudományos törvényből nem következik. Lehet, hogy a varázsingák, varázsvesszők legendájának alapját és a módszer gyakori kétségtelen működőképességének okát is abban érdemes keresni, hogy a varázsingák használói közül néhányan kiváló meditációs tehetségek, akik a környezet mások számára láthatatlan apró jelzéseit is képesek tudattalan döntéseikben figyelembe venni.

Az inga is jó eszköz lehet a távolításhoz. Az inga használójának, ha nem akarja, nem is kell észrevennie, hogy valójában ő döntött, nem az inga. A „varázsingák” alkalmazói általában bonyolult, zavaros és többnyire kimutathatóan téves „fizikai” elméleteket gyártanak arról, mi is mozgatja az ingát. Ettől azonban az inga egy tehetséges ember kezében valóban „csodákat” művelhet, akárcsak az ecset egy tehetséges festő kezében."

Mérő László: Mindenki másképp egyforma
269-271. oldal, 12. Értelmes irracionalitás (Tericum, 1996)

Kapcsolódó könyvek: Mérő László: Mindenki másképp egyforma

Mérő László: Mindenki másképp egyforma