macs 3



Kedvenc könyvek 19

J. K. Rowling: Harry Potter és az azkabani fogoly
Michael Ende: A Végtelen Történet
Kosztolányi Dezső: Esti Kornél / Esti Kornél kalandjai
Mihail Bulgakov: A Mester és Margarita
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Feljegyzések az egérlyukból
Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde
Oscar Wilde: A boldog herceg és más mesék
François Villon: François Villon versei
Babits Mihály: Herceg, hátha megjön a tél is!
Gabriel García Márquez: Száz év magány
Robert Musil: Törless iskolaévei
Mészöly Miklós: Saulus
Hirdetés

Aktuális olvasmányok

Yuval Noah Harari: Sapiens
Lesznai Anna: Kezdetben volt a kert
Niklas Luhmann: A tömegmédia valósága
Niklas Luhmann: Die Realität der Massenmedien
Nádas Péter: Emlékiratok könyve
Manuele Fior: Fräulein Else
Scott McCloud: Comics richtig lesen
Hans-Georg Gadamer: Igazság és módszer
Márai Sándor: Zendülők
Hans Knoll (szerk.): A második nyilvánosság

Yuval Noah Harari: Sapiens Az emberiség rövid története

>!
2018. június 18., 15:15
>!
Animus, Budapest, 2015
384 oldal · ISBN: 9789633242797 · Fordította: Torma Péter
>!
2016. október 16., 20:48
>!
Múlt és Jövő, Budapest, 2015
1362 oldal · keménytáblás · ISBN: 9786155480126
>!
2016. február 19., 22:23
>!
2015. október 19., 22:12
>!
2014. november 5., 01:49
>!
2014. október 28., 23:45

Hans-Georg Gadamer: Igazság és módszer Egy filozófiai hermeneutika vázlata

>!
2013. szeptember 24., 00:34
>!
2013. november 12., 20:42

Hans Knoll (szerk.): A második nyilvánosság XX. századi magyar művészet

>!
2013. január 3., 01:15

Utolsó karc

>!
macs
Bradburyre olvasom magam!

Összefoglaló, 14., utolsó, csonka hét
Ha nem is az Átváltozásokat azért mégiscsak sikerült befejezni egy könyvet a bradbury végére is, ez pedig a Mi lett hova? Még azzal is megbékéltem, hogy olyan vékonyka, meg olyan könnyed, meg olyan vers. Tulajdonképpen nem is annyira vers, hiszen tematikus, történetmesélős fejezetekre van osztva az egész könyvecske olyan bevezetőszövegekkel, mint az Esti Kornél. Csakhát ahhoz túl kevés a fejezet, meg túl vékony. Szóval lehetett volna több is. De akkor nem értem volna ilyen gyorsan a végére, hogy most itt írhassak róla. A mítosztermés egyébként az utóbbi két napra igen erős volt tanulmányokhoz meg az utolsó napra mit választhattam volna mást mint.

Vers: Óda a haladékhoz már régen is nagy rajongója voltam Varró Dani bocibocitarka átköltéseinek és itt is vannak elég jók (én botor pedig, amikor először megláttam a tartalomjegyzékben a címeket, azt hittem, hogy ez már lerágott csont, meg sokadszor lenyúzott rókabőr lesz), de azért mégis ezt a verset választom, hát valószínűleg tudjátok miért…

Mítosz: Pygmalion Ez már gyerekkoromban is egy nagyon kedvelt mítoszom volt, nagyon szeretem és személyesen érint, főleg az a része, hogy az istentől akár úgy is lehet kérni, hogy nem merünk kérni, hanem mást mondunk, ő azt el fogja érteni. Egyébként az egész 10. könyv összefonódó történetekből áll, amiket Orpheusz mesél el a fáknak, egymás fényében különösen szépek és szomorúak ezek.

Tanulmány: Thomka összefolaló fejezete nagyon sokmindenre rávilágít, nagyon alapos, és nagyjából tisztában voltam már a megállapításaival, így újra egybe olvasva tovább formálta a műfajokról alkotott elképzeléseim. Jobb olvasmányélmény, és a nap beszélgetéseihez jobban kapcsolódó volt viszont a Szegedy-Maszák kötetben következő tanulmánya a Jelenet vagy elbeszélés? ami egy átdolgozott műről és eredetileg is bábjátéknak készült írásról szól. Igaz, ez egy egészen könnyed tanulmányka, és a konklúzióját nem biztos, hogy értem.

Búcsú: Hát eljött ez is. Esik az eső, és mikor ezeket a sorokat írom, már március van. Tudom, ingadozó volt a teljesítményem, sokszor nem teljesítettem a kitűzött célokat, és az összefoglaló karcok is néha csak így, hajnalosan jöttek össze. A versolvasáshoz sem volt meg sokszor a kellő türelmem. Bár mennyiségileg sok Rilkét olvastam, igazából ennél sokkal jobban el szerettem volna benne merülni. De nagyon hálás vagyok a kihívásnak, azt hiszem, így sokkal többet olvastam, mint egyébként tettem volna, s egy kis rendszert vitt a mostani egészen szétfolyni készülő életvitelembe. Köszönöm a velem bradburysözőknek, akik híven írogatták, hogy itt voltak, jó volt olvasni őket, s bíztató, hogy én se maradjak el. S köszönöm @Képopera gondoskodó vezetését, aki lelkiismeretesen végigolvasta ezt a karctömkeleget és mindenkire odafigyelt, nem hagyott figyelmetlenségből elkallódni senkit. Köszönöm a kihívást, élmény volt, s ha úgy adódik, talán majd legközelebb is nekifutok!

Kapcsolódó könyvek: Publius Ovidius Naso: Átváltozások · Szegedy-Maszák Mihály: Jelen a múltban, múlt a jelenben · Varró Dániel: Mi lett hova?

Publius Ovidius Naso: Átváltozások
Szegedy-Maszák Mihály: Jelen a múltban, múlt a jelenben
Varró Dániel: Mi lett hova?

Kapcsolódó alkotók: Publius Ovidius Naso · Varró Dániel · Szegedy-Maszák Mihály

7 hozzászólás