lilyD 14


Hirdetés

Aktuális olvasmányok

Nádasdy Borbála: Úton-útfélen
Molnár Gábor: Éjbe zuhant évek
Bohumil Hrabal: Gyöngéd barbárok
>!
2020. július 3., 20:55
>!
2020. június 16., 18:40
>!
2020. május 21., 21:25

Van valami infernális Hrabalban. Gyönyörűen, senkihez nem hasonlíthatóan emberien ír, olyan dimenziókat képez le és olyan tökéletesen, mint senki soha. De a már-már költői emelkedettségű, szépségű prózát rendre megszakítja valami dilettáns cselekedet, történés (pl. csonkítás, obszcén tett, rendkívül földszintes fordulat, maga az emberi gyarlóság; az élet felénk mutatott fityisze, na). Ez egy jellemzője Hrabalnak; mintha ezek a mozzanatok megtörnék a gondolat, a ~harmónia fonalát, sodrását: pedig valójában beletartoznak az ember portréjába, és egy pillanat múlva már nem is érezzük, hogy itt bármi meg lenne törve. Az ordít (énekel, suttog, sört vedel és párzik) felénk a lapokról, hogy ILYEN AZ EMBER!! Mindenki keverék.
spoiler

>!
Európa, Budapest, 1986
180 oldal · puhatáblás · ISBN: 9630741385 · Fordította: Varga György
Hirdetés

Utolsó karc

lilyD>!

„ I. derűs, szívesen kedves, lágyszavú, igazi lány.” (214. oldal)
No comment IS a comment! xDD #ért az aki érteni tud

Kapcsolódó könyvek: Molnár Gábor: Éjbe zuhant évek

Molnár Gábor: Éjbe zuhant évek