lillili 0



Kedvenc könyvek 36

Németh László: Iszony
William Golding: A Legyek Ura
Alexandre Dumas: A három testőr
Ady Endre – József Attila – Radnóti Miklós: Válogatás Ady Endre, József Attila, Radnóti Miklós műveiből
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: A Karamazov testvérek
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés
Franz Kafka: Az átváltozás
Franz Kafka: A per
Gabriel García Márquez: Száz év magány
George Orwell: Állatfarm
Henryk Sienkiewicz: Quo vadis?
Joseph Heller: A 22-es csapdája

Aktuális olvasmányok

Tompa Andrea: Omerta
Ráby Mátyás: Ráby Mátyás önéletírása
Szabó Gyula: Volt egyszer egy gyermekkor
Mikes Kelemen: Törökországi levelek
II. Rákóczi Ferenc: Vallomások
Pierre Gascar: Állatok és emberek
Yuval Noah Harari: Sapiens
Saly Noémi (szerk.): Gellérthegy
M. Nagy Miklós: Ha nem is egy bomba nő…
Sándor Klára: A székely írás nyomában
Nagy László: Nagy László versei
Bohumil Hrabal: Táncórák idősebbeknek és haladóknak
Fekete István: Lutra
A. S. Byatt: Mindenem
Doris Lessing: Az arany jegyzetfüzet
Bodó Balázs: A szerzői jog kalózai
Heinrich Böll: Egy bohóc nézetei
Albert Camus: A lázadó ember
Friederike Jin – Ute Voss: Grammatik aktiv A1-A2 – Német nyelvtani gyakorlókönyv
Szőnyei Tamás: Titkos írás 1-2.

Tompa Andrea: Omerta Hallgatások könyve

>!
2019. február 9., 07:53
>!
2018. december 26., 14:44
>!
2018. november 8., 23:02
>!
2018. szeptember 9., 11:07
>!
2018. szeptember 1., 09:47

Yuval Noah Harari: Sapiens Az emberiség rövid története

>!
2018. augusztus 3., 21:35
>!
2018. március 25., 22:45
>!
2018. február 17., 13:06
>!
2017. június 3., 11:44
>!
2016. július 18., 19:41
>!
2016. június 26., 09:06

hetedik fejezet 121

>!
2016. május 8., 22:01

Bodó Balázs: A szerzői jog kalózai A kalózok szerepe a kulturális termelés és csere folyamataiban a könyvnyomtatástól a fájlcserélő hálózatokig

>!
2016. április 10., 08:44
>!
2016. január 5., 22:51
>!
2016. január 2., 12:43

Szőnyei Tamás: Titkos írás 1-2. Állambiztonsági szolgálat és irodalmi élet 1956–1990

>!
2013. október 7., 18:21

Utolsó karc

>!
lillili

Komor Marcell (Pest, 1868. november 7. – Sopronkeresztúr, 1944. november 29.) magyar építész, Jakab Dezsővel együtt a Lechner Ödön által kezdeményezett nemzeti szecessziós irányzat nagy alakja.

Diplomáját 1891-ben szerezte a Műegyetemen. Czigler Győző, majd Hauszmann Alajos irodájában dolgozott, aztán Lechner Ödönnél kapott munkát, ahol szerepet vállalt az Iparművészeti Múzeum belső kialakításában és a Földtani Intézet első díjas tervének elkészítésében. 1897-ben közös irodát nyitott Jakab Dezsővel, amely 1918-ig működött. Életének ez volt a legsikeresebb korszaka, társával együtt több pályázatot nyertek, és terveiket nagyrészt meg is valósították.

Terveztek lakóépületeket , középületeket, Szabadkán zsinagógát, városházát Marosvásárhelyen városházát, Nagyváradon a Fekete Sas Szállót stb.

Publicisztikai tevékenysége is jelentős: Komor Marcell alapította 1901-ben a kéthetente megjelenő Vállalkozók Lapját, melynek főszerkesztőjeként – a millenniumra utaló Ezrey álnéven – szinte minden számába írt is.

1944-ben Komor Marcellt elhurcolták. A Német Birodalomhoz tartozó Ausztriában a nácizmus áldozata lett.

Művek (Jakab Dezsővel közösen tervezett):

Közigazgatási Palota (Marosvásárhely)
Bernády György polgármester kérésére építették 1905–1907 között. Eredetileg városházaként (polgármesteri hivatalként) funkcionált. Gyakran csak Cifra Palotának hívták, mivel az akkori kisvárosban szokatlan volt az ilyen impozáns épület.
https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6zigazgat%C3%A1si_P…

Kecskeméti Iparos Otthon
Szecessziós stílusú műemlék-épület, melyet 1906-ban avattak fel.
http://gyujtemeny.imm.hu/gyujtemeny/epuletfoto-a-kecske…

Városháza, Szabadka
Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján Nagy Ferenc és Kladek Lukács vállalkozók helybeli cége épített fel mindössze két év alatt (1908–1910).
http://szecesszio.szegedvaros.hu/setak-szabadka-varoshaza/

Fekete Sas Palota, Nagyvárad
1907 decemberére készült el, a kivitelezést Sztarill Ferenc vezette.
https://erdelyben.files.wordpress.com/2012/10/fekete-sa…

Városi vigadó és zenepalota, Pozsony.
Az építkezés 1911–1915-ös évek között zajlott le, de némely dekorációs munka a háború miatt csak 1919-ben fejeződhetett be. A Pozsonyban levő legkorábbi épületek közül ez az egyik, amelyet modern vasbeton szerkezetekből építettek fel.
http://kirandulastippek.hu/pozsony-es-kornyeke/pozsony-ovaros