Laren_Dorr 25



Kedvenc könyvek 30

Dan Simmons: Hyperion
Arthur C. Clarke: A gyermekkor vége
Wayne Chapman: A vándorló dalnok
Wayne Chapman: Két hold
Raoul Renier: Pokol
Gáspár András: Ezüst félhold blues
H. P. Lovecraft: Cthulhu hívása
Kuczka Péter (szerk.): Galaktika 45.
Raoul Renier: A hitehagyott
Raoul Renier: Az exorcista
Raoul Renier: Sötét álmok
Robert E. Howard: Conan, a kimmériai

Kedvenc kiadói sorozatok: Talentum Tudományos Könyvtár

Kedvenc alkotók: Arthur C. Clarke, Dan Simmons, Gáspár András, H. P. Lovecraft, Jack Vance, Kornya Zsolt, Ray Bradbury, Robert E. Howard, William Gibson

Kedvenc kiadók: Akkord

Hirdetés

Aktuális olvasmányok

George R. R. Martin: Éjvadászok
S. T. Joshi: Driven to Madness with Frights
George R. R. Martin – Gardner Dozois (szerk.): Zsiványok

George R. R. Martin: Éjvadászok Történetek az Ezer világból

>!
2019. április 30., 05:49
>!
Agave Könyvek, Budapest, 2018
304 oldal · ISBN: 9789634195023 · Fordította: Benkő Ferenc, Farkas Veronika, Galamb Zoltán, kiskádár tamás, Török Krisztina

S. T. Joshi: Driven to Madness with Frights Further Notes on Horror Fiction

>!
2018. október 16., 05:44
>!
Sarnath Press, Seattle, 2016
260 oldal · ISBN: 1724046373
Hirdetés

Utolsó karc

>!
Laren_Dorr
Minden, ami gender – nők, férfiak, társadalmi nemek

Egyfajta sci-fi gondolatkísérletet szeretnék felvetni egy kényes témára, ami körül a napokban újra fellángolt a vita bizonyos amerikai törvények elfogadása miatt. Ez az abortusz. Nem szeretném ha egy személyeskedő, egymást győzködő pro-kontra vita alakulna itt ki. Véleményem szerint ebben a kérdésben minden embernek más véleménye lehet, attól függően, neki még mennyi fér bele, hol szólal meg a lelkiismerete, vagy éppen milyen tudományos információkkal rendelkezik a témában. Ez egy morális, erkölcsi kérdés is, és az erkölcs nem lehet abszolút, mindenkinél máshol van a határ. A társadalmaknak pedig maguknak kell meghozniuk az álláspontjukat és a szabályokat a témában, az adott társadalom saját önrendelkezési mechanizmusai al, és természetesen, ahány fajta társadalom, annyi fajta nézőpont és élfogadott szabály lesz a kérdésben.
A vitákat olvasva viszont néha nagyon mély és fontos tudományos és filozófiai diskurzusokkal is találkoztam, és az egyikből, nomeg Ted Chiang az élet determinisztikusságáról szóló novellájából, egy érdekes scifis gondolat jutott eszembe, ami talán egy 50-100 év múlva aktuális lesz.
Néhányan a választás pártiak közül azzal érveltek, hogy magzatra onnantól lehet jogi értelemben vett személyre gondolni, ahol már az anya teste nélkül is életképes. Erre ellenérvként azt szokták felhozni, hogy az orvostudomány fejlődésével ez a határ állandóan kitolódik, egészen más volt 100 éve mint most. Erről az jutott eszembe, hogy egy magzat méhen kívüli kifejlesztése tulajdonképpen már nem is elméleti kérdés, csupán technológiai. Vagyis elméletileg lehetséges, csak még nem áll rendelkezésünkre a megfelelő technológiai és biológiai tudás a kivitelezésére. De több mint valószínű, hogy az orvostudomány és a biotechnológia rohamos fejlődésével előbb-utóbb képesek leszünk rá, annál is inkább, mivel szerintem egy ilyen technológiára piaci igény is lenne. Egy ilyen technológia létezése, vagy lehetségessége viszont érdekes jogi, morális kérdéseket vet fel, és egy érdekes pszichológiait:
Mit gondoltok, hogy ha az abortuszt bármilyen okból választó nők számára lehetséges lenne, hogy a magzatot kockázat-, és fájdalommentesen eltávolítsák belőlük és kifejlesszék technikai körülmények között és pl. adoptálják a kifejlett csecsemőt, az pszichológiailag könnyebbséget jelentene ennek a nőnek, vagy pedig nehézséget, mivel így talán nem tudná soha lezárni a dolgot, és állandóan arra gondolna, valahol él a gyereke, akit ő oda adott valaki másnak?

34 hozzászólás