Lady_L  0




Kedvenc könyvek 38

Hebert Márta: Bovaryné jelenti
Martin Page: Elhülyülésem története
Michael Ende: Tükör a tükörben
Alekszandr Blok: Alekszandr Blok versei
Szomaházy István: Barátaim, a halottak
Jane Austen: Emma
Tutsek Anna: Cilike rövid ruhában
Mika Waltari: Fine van Brooklyn
G. Szabó Judit: Mari, ne bomolj!
De Sade márki: Justine, avagy az erény meghurcoltatása
Émile Zola: Hölgyek öröme
Jarmila Dědková: Martina újra táncol

Kedvenc sorozatok: Franz Eberhofer

Kedvenc alkotók: Antoine Laurain, Barbara Pym, Eric-Emmanuel Schmitt, G. Szabó Judit, Nagy Lajos, Orhan Pamuk, Szép Ernő, Szomaházy István


Aktuális olvasmányok

Judith Ryan Hendricks: Francia kenyér
Shaun Bythell: Seven Kinds of People You Find in Bookshops
Евгений Иванович Замятин: Мы
Eugénie Bastié: Adieu Mademoiselle
Paul James (Lady Constance Crabtree): II. Erzsébet királynő titkos naplója
Stéphanie Combe: Ouf! Maman part au couvent
Heltai Jenő: Tollforgatók
Erich Fromm: Birtokolni vagy létezni?
Ann Marks: Vivian Maier révélée
Julie Klassen: A házitanító lánya
Borgos Anna: Holnaplányok
Barbara Pym: No Fond Return of Love
Hegedűs Zoltán: Vásárfia
Brigitte Kronauer: A nők ruhái
Nicholas Carr: Hogyan változtatja meg agyunkat az internet?
Jo Baker: Longbourn
Palotai Boris: Szerelmespár
Nagy Lajos: Razzia
Madame de Lafayette: Clèves hercegnő
Stephen Leacock: Gertrud, a nevelőnő
Orhan Pamuk: Cevdet Bey és fiai
John Kennedy Toole: Tökfilkók szövetsége
Helen Fielding: Bridget Jones's Baby
Polcz Alaine: Főzzünk örömmel!
Török Rezső: Jó házból való tanársegéd
Rozsika Parker: The Subversive Stitch
Pier Paolo Pasolini: Forgatókönyvek I.
Orhan Pamuk: Hó
Kádár Judit: Engedelmes lázadók
Bolyki László: Milyen zenét szeret Isten?
Truman Capote: Mozart és a kaméleonok
Vámos Miklós: 135 lehetetlen történet
András László: Egy medvekutató feljegyzései
Stephane Kirkland: Paris Reborn
>!
2023. február 1., 08:44
>!
2022. november 21., 19:30
>!
2022. február 23., 00:04
>!
2022. február 10., 12:52

Ann Marks: Vivian Maier révélée Enquête sur une femme libre

>!
2021. november 17., 20:40
>!
2021. augusztus 4., 09:58

Borgos Anna: Holnaplányok Nők a pszichoanalízis budapesti iskolájában

>!
2021. február 26., 08:17
3 hozzászólás
>!
2020. június 26., 22:41
>!
2020. június 1., 08:20
>!
2020. április 15., 07:40
>!
2020. január 26., 23:01
>!
2019. október 18., 16:09

Nagy Lajos: Razzia Válogatott novellák

>!
2019. augusztus 8., 07:26
>!
2019. május 31., 14:10
>!
2019. február 5., 09:28
>!
2019. február 3., 09:33
>!
2019. január 25., 17:26
1 hozzászólás

Polcz Alaine: Főzzünk örömmel! Egészségesen, gyorsan, olcsón

>!
2018. november 5., 11:09

Rozsika Parker: The Subversive Stitch Embroidery and the Making of the Feminine

>!
2018. június 23., 22:05
1 hozzászólás
>!
2018. január 18., 08:31
>!
2017. július 16., 13:30

Kádár Judit: Engedelmes lázadók Magyar írónők és nőideál-konstrukciók a 20. század első felében

>!
2016. december 24., 14:13
7 hozzászólás
>!
2016. szeptember 19., 10:41
>!
2015. november 6., 09:16

Stephane Kirkland: Paris Reborn Napoléon III, Baron Haussmann, and the Quest to Build a Modern City

>!
2014. június 27., 12:50

Utolsó karc

Lady_L>!
Az érzés, amikor…

az ember elfelejti, hogy 2023-at írunk és szigorúan tilos hozzászólni bárkihez is a Molyon.
De komolyan, lassan 14 éve vagyok többé-kevésbé aktív tagja ennek a közösségnek, és emlékszem, hogy hány órát ütöttem el itt okos, olvasó emberekkel beszélgetve bármiről, amit megosztottak, mert valamiért érdekesnek találták. Bárkihez hozzá lehetett szólni, senki sem szívta mellre, azért voltunk itt, közösségi oldal, közösségben. Most meg ott tartunk, hogy ezer évente egyszer megfeledkezem magamról, és írok egy hozzászólást, azonnal akkorát kapok a képemre, hogy csak pislogok. Valaki megoszt egy idézetet, én azt megpróbáltam értelmezni, mert nekem ellentmondásnak tűnik spoiler. Az, aki közkinccsé tette az idézetet, egyszerűen törölte a hozzászólásomat és letiltott engem. Most komolyan, hogy jutottunk ide? Nem ijesztő, hogy ennyire félnek az emberek a kommunikációtól? 10 éve még egy tök jó beszélgetés kerekedett volna ebből, most meg ennyi miatt letilt, nem is érzi, mekkora tapló bunkó cselekedet ez. Ha nem akar kommunikálni valaki, miért osztja meg? Írja ki otthon selyempapírra, szivecskés keretbe rakja ki, biztonságban lesz az a nemes gondolat. Ráadásul egy semleges témában, ami inkább csak érdekesség, semmi személyeset nem érintettem, csak az idézetet próbáltam értelmezni, lehet, hogy nem elég az angolom ehhez, talán kiragadva, idézetként félreérthető, nem tudom. Nem értem az embereket, félek a jövőtől, nem lehet jó vége, hogy ennyire beidomítottak mindenkit már, rettegnek a kommunikációtól, az eszmecserétől, attól, hogy együtt próbáljunk megérteni valamit és megbeszélni, még egy tényleg jelentéktelen, semleges témától is azonnal kikészülnek annyira, hogy inkább letiltanak egy másik embert.

22 hozzászólás